retep5453
2016.06.02. 16:09
Üdv.adhat-e megbizást harmadik személynek kert használatára osztatlan közös tulajdonban lévő egyik tulajdonosa ha a másik tulajdonos ehhez nem járul hozzá?ű
Tisztelettel: Péter
Osztatlan közös tulajdon
MajorDomus
#
2016.06.02. 16:30
Nem!
csak akkor ha van használati megállapodás és megosztás!
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.06.02. 16:43
Megbízást használatra? Érdekes gondolat.
Alexys
#
2016.06.02. 18:39
Szép estét!
Szeretnék kis segítséget kérni egy vitás ügyben.
Évekkel ezelőtt vásároltink egy területet, amely osztatlan közös tulajdonban van.
Most a folyamatos vadkár és a termény lopás miatt bekerítettük, jelezve ezt előtte a másik területrész tulajdonosának.
A másik részt birtokló fél fogta és lebontotta a kerítést.
Művelési megosztást csináltattunk, ki voltak értesítve a kitűzés időpontjáról, de senki nem jelent meg részükről. Kiderült a mérés során, hogy nagyobb területet használnak, mint amekkora rész illeti őket. Ismét megcsináltuk a kerítést, a területet, ami bennünket illet, de eddig ők használták nem kerítettük hozzá.
Most kaptunk egy úgyvédi levelet, hogy 5 napon belül bontsuk le a kerítést, amennyiben nem, akkor önkényesen lebontják, mert ez kogukban áll.
Kérdésem az lenne, hogy anélkül, hogy van-e jogukilyen formában ezt megtenni? Az ügyvédi értesítés ellen van-e fellebezési jogunk. A bekerített területünkön van 2 szabadon tartott kutya. Amennyiben lebontják a kerítést a kutyák eltůnnek, vagy bármi bajuk lesz felelősségre vonhatóak-e, ill. ha a kutyák megharapnak valakit, mi felelősségre vonhatóak vagyunk-e?
Előre is köszönöm a segítséget!
MajorDomus
#
2016.06.03. 19:53
Az osztatlan közös tulajdon lényegét érted?
kössetek használati megállapodást!
azt a részt bekeritheted!
SR74
#
2016.08.17. 19:04
Kedves Fórumozók!
Egy ügyvédileg megosztott, de egy helyrajzi számon szereplő (tulajdoni lapon osztatlan közös tulajdonú) telken az első ház tulajdonosa megtagadhatja-e az Ő telkén lévő csatorna-kiállásra a rácsatlakozást? A hátsó telek egy nyeles telek és jelenleg derítő van. Várom szíves válaszukat. Köszönöm.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.08.17. 20:30
Nem vagyok benne biztos, hogy lesz, aki ezt megérti.
SR74
#
2016.08.18. 07:00
Kedves Ügyvéd Úr!
Lehet nem fogalmaztam érthetően :) Van egy telek, melyen 2 ház található. Régen (még az előző tulajdonosok között) ügyvédi megosztás készült, hogy kizárólagosan ki melyik részt használhatja. Kerítéssel le is lett választva. A hátsó telek nyeles teleknek lett kialakítva. Az első ház csatornázásra került, míg a hátsón derítő van jelenleg. A csatornára kötés az első ház tulajdonosának telkén keresztül lehetséges. A kérdés, hogy megtagadhatja-e hogy "feltúrják" a telkét, ellehetetlenítve ezzel a rákötés lehetőségét.
ObudaFan
#
2016.08.22. 04:23
Nagy valószínűséggel nem tagadhatja meg.
Tomi45
#
2016.08.22. 12:33
Tisztelt Ügyvéd úr
Érdeklődnék,hogy egy társasházat megalakíthat -e alapító okirattal csak a lakók egy része (a lakások egy része),úgy, hogy a többi lakás kényszerűségből osztatlan közös tulajdon marad?
Lehetséges -e ilyen változat,vagy csak és kizárólag a lakók mindegyikének hozzájárulásával alakulhat meg társasház úgy, hogy minden lakás albetétesítve lesz?
Köszönöm. Tamás
pazs
#
2016.08.22. 12:45
Nem, minden tulajdonos és rendelkezésre jogosult (pl. haszonélvező) aláírása szükséges - kivéve persze, ha a nem aláírók, akik osztatlan közös tulajdonban vannak, külön épületben vannak mind, együtt egymással.
Tomi45
#
2016.08.22. 12:52
Köszönöm a gyors választ.
Kieg. info:
- 1 épület 6-7 lakó/lakás
Ha jól értem,akkor megkerülhetetlenek az egyes tulajdoni hányadok tulajdonosai az alapító okirat aláírásánál, és csak egyetemlegesen, minden tulajdonos hozzájárulásával alakulhat meg az összes lakás társasházzá. (?)
Köszönöm! Tamás
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.08.22. 13:07
Vagy bírósági ítélettel.
Tomi45
#
2016.08.22. 13:10
Erről tudna esetleg részleteket mondani? Ez hogy megy,mi a feltétele a bíróság elé terjesztésnek, egy bizonyos alapító okirat elfogadását "ítéli meg" (kényszeríti ki) a bíróság, vagy ekkor csak a földhivatali albetétek lesznek bejegyezve, de alapító okirat nélkül?
Köszönöm. Tamás
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.08.22. 13:21
A bíróság ítélete pótolja az alapító okiratot. Pontosabban a bíróság ítélettel állapítja meg azt.
Tomi45
#
2016.08.22. 13:28
Köszönöm. Jól látom, hogy ekkor a bíróság ítélete alapján lesznek az egyes (a már egyébként tulajdonként bejegyzett) tulajdonrészek albetétesítve a földhivatalnál, és az összes többi fennmaradó tulajdoni hányad automatikusan osztatlan közös tulajdonba megy át(lépcsőház stb)? Ekkor, ha jól értem a válaszát a háznak nem lesz alapító okirata. (?)
Meg tudna nevezni a bírósági ítélettel történő bejegyzés pár hátrányát "a lakók egyetemleges" alapító okiratával szemben?
Köszönettel. Tamás
pazs
#
2016.08.22. 13:54
Sokkal drágább, sokkal tovább tart és a pert indító tulajdonos kivételével senkinek nincs beleszólása az alapító okirat tartalmába (később persze az általános szabályok szerint lehet módosítani).
A keresetlevélhez mellékelni kell az alapító okirat tervezetét, az ingatlan tulajdoni lapját és az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéshez szükséges vázrajzot is.
Tomi45
#
2016.08.22. 14:21
A bíróság társasház bejegyzésekor vizsgál is valamit (alapító okirat tartalma, alaprajzok, stb), vagy csak formális szerepe van, és a végén mindenképpen megalakítja a társasházat. Tehetnek -e valamit a lakók, ha egy lakó így kezdeményez egyszemélyben bírósági pert a bejegyzésre? Köszönettel Tamás
ObudaFan
#
2016.08.22. 14:32
Extrém esetben természetesen lehet, hogy maga a perindítás is visszaélésszerű joggyakorlás alapján történik, de alapesetben azért a közös tulajdon valamilyen megszüntetése a főszabály és annak egy általában megfelelő módja a társasház-alakítás.
Tomi45
#
2016.08.22. 14:48
@Obudafan:
Köszönöm a kommentet, de szeretnék az alábbi kérdésre választ kapni, ha megoldható:
- Pl. mi a helyzet akkor, ha a bejegyzési pert kérelmező tulajdonostárs leadja a vázrajzokat, (amelyek feltételezésem szerint később a földhivatalnál köt ki) de valamelyik vázrajzon van valami, ami nem a valósággal megegyező?
Köszönöm: Tamás
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.08.22. 14:58
Kaptál választ. Olyan problémát pedig, ami nincs is, csak esetleg, netalántán, ha úgy alakul, hadd ne oldjunk már meg neked előre.
peaso
#
2016.08.24. 20:39
Tiszteletem
A kérdésem az lenne, hogy hogyan lehet megoldani egy osztatlan közös telek esetében (én és az önkormányzat a két tulajdonos) hogy a két telekrész jogilag is különváljon.
magyarul hogy terhelhető, eladható stb legyen. Telekmegosztás nem működik, mert helyi ép szabályzatba ütközne. Az önkormányzat nem sajátítja ki az ő részét. Csok miatt kellene, mert építkeznék a telekre, de a közös tulajdon miatt nem játszik, társasháziasítani sem, mert csak egy épület lenne.
Szóval létezik e valami jogi szinonímája az albetétesítésnek /alapító okiratnak egy telekre vonatkoztatva. Gondolom a használati megállapodás nem elég.(vagy ha a tulajdoni lap melléklete a földhivatalban akkor ok lehet?
Nagyon köszönöm a választ, ha érthető voltam.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.08.25. 05:38
Vedd meg az önkormányzat illetőségét.
pazs
#
2016.08.25. 12:02
Tomi45: azért a vázrajz készítője fog felelni. Nem fog a pert indító tulajdonos olyan földmérőt találni, aki kockáztatna azzal, hogy olyat tüntet fel, ami nem igaz.
Amúgy vázrajzot nemigen lehet úgy készíteni, hogy nem jut be az egyes lakásokba és itt akkor bukik is az egész társasházzá nyilvánítás.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.08.25. 14:17
Már nem kell feltétlenül a vázrajz a keresethez, sőt az alapító okirat sem. Ha másképp nem megy, a perben mindegyik pótolható.
