Láthatás újraszabályozása

Fórum → öröklés és családjog
régebbi elöl     új hozzászólás

ObudaFan # 2007.04.03. 15:32

Nincs mit.

erzsokae # 2007.04.02. 19:17

Köszönöm szépen!

ObudaFan # 2007.04.02. 19:08

Ha ítéletet hoz, fellebbezést lehet benyújtani.

erzsokae # 2007.04.02. 17:45

No tehát ha jól értelmezem, akkor nincs hatásköre a bíróságnak arra, hogy egy öt évvel ezelőtti válás után ujra (első kézben) kapcsolatot szabályozzon...
És mi a teendő, ha ezt a bírónő nem ismerte el, és folytatja az eljárást, immáron a harmadik tárgyalással????

Köszönöm a segítséget, és bocsánat az értetlenkedését :)

ObudaFan # 2007.04.02. 17:03

A Ptk. Kommentár szerint:

"A bíróság és a gyámhatóság hatásköre az alábbiak szerinti alakul:

  • A bíróság hagyja jóvá a szülôk megállapodását a kapcsolattartás tekintetében, ha a házasság felbontását egyezô akaratnyilvánítással kérik [Csjt. 18. § (2) a)-b)], illetôleg ha a házassági bontóperben vagy a gyermekelhelyezésre irányuló perben errôl megegyeztek.
  • A bíróság hatáskörébe tartozik az ilyen perben kötött egyezség két éven belüli módosítása.
  • A bíróság dönt a kapcsolattartásról házasság felbontására irányuló, illetôleg gyermekelhelyezési perben [Csjt. 92. § (4)]. Ennek legfôbb indoka, hogy a per során a bíróság birtokába jut mindazoknak az ismereteknek, amelyek a kapcsolattartás szabályozásához alapul szolgálhatnak.
  • Dönt továbbá a bíróság, ha a kapcsolattartás kérdésében hozott döntését követôen két év még nem telt el.
  • Dönthet a bíróság a szülô és gyermek kapcsolattartásáról a szülôi felügyeletet megszüntetô per során, de csak kivételesen indokolt esetben [Csjt. 92. § (3)].
  • Bíróság dönt a kapcsolattartásról, illetôleg a szülôk megállapodását jóváhagyja a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti perben. Errôl ugyan sem a Csjt., sem a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet nem tartalmaz közvetlen rendelkezést, azonban abból kiindulva, hogy a házassági bontóper és a gyermekelhelyezési per során rendelkezésre álló ismeretek alapozzák meg a bírói hatáskört, arra a következtetésre kell jutni, hogy a gyermek elhelyezésének megváltoztatása esetén ugyanez indokolja azt, hogy a döntésre szintén a bíróságnak legyen jogköre."
erzsokae # 2007.04.02. 12:07

Bocsánat, a szám kiamradt 5 éve váltak el, és akkor szabályozták a válással együtt a kapcsolattartást is.

erzsokae # 2007.04.02. 12:06

Kedves Obuda Fan!

Köszönöm szépen. Szóban forgó esetben arról van szó, hogy az egyik szülő kérte a kapcsolattartás módosítását, egyenesen a bíróságtól, beadványban. (nem volt előtte sem gyámhivatali sem máshol benyújtott kérelme. éve a válással együtt szabályozták a kapcsolattarzást) Az alperes ügyvédje az első tárgyaláson felhívta a bírónő figyelmét arra, hogy ez Gyámhivatali hatáskör, mire a bírónő azt válaszolta, hogy tárgyalni fogja akkor is, mert a bíróság is szabályozhatja.

Így jogos ez???

ObudaFan # 2007.04.02. 11:57

pocak!

Az az IM rendelet megérett egy átfogó módosításra, de az adott BH úgy érteolmezi a kérdést, hogy a kapcsolattartásos perek is költségmentesek. Az elhelyezés perek egyértelműen azok a jogszabály szövegéből következően szerintem.

ObudaFan # 2007.04.02. 11:54

erzsokae!

Ez GYH hatáskör, de ha a gyh. , majd másodfokon a közig. hivatal is kedvezőtlen döntést hozna, ez ellen bírósághoz fordulhatsz.

nellly # 2007.04.02. 09:05

köszönöm

pocak # 2007.04.02. 08:23

Köszönöm a válaszod, Obuda.

Egyébként a gyermekelhelyezés megváltoztatási perek úgyszintén tárgyi költségmentesek?

A hivatkozott '86-os IM rendeletben a "gyermek elhelyezése és átadása" címszónál az átadás a kapcsolattartásra vagy esetleg a gyermekelhelyezés megváltoztatásra utal?

monalisa1 # 2007.04.01. 17:52

Javaslom közvetlenül vedd fel a kapcsolatot dr. Regász Mária ügyvéddel, aki több évtizedes szakmai gyakorlattal rendelkezik gyermekelhelyezés/gyáműgy/bírósági ügyekben. Száma: 06-30-381-8350, de küldhetsz neki akár mailt is a derill@freemail.hu címre.

Itt a Fórumon sokaknak segített már önzetlen, hasznos tanácsaival., jelenleg ritkábban olvashatjuk elfoglaltsága miatt.

nellly # 2007.04.01. 13:25

Kedves Segítők!

Segítséget kérnék újraszabályozással kapcsolatban. Egy évvel ezelőtt a Fővárosi Bíróság újraszabályozta a most 7 éves kisfiam láthatását. 3 év gyámhivatali feljelentgetések után /apuka szórakoztatott a gyámhivatal támogatásával/ lett végre számomra is elfogadhatóan szabályozva a láthatás egyezség útján. Mindkét szülőnek évi három lemondási lehetősége van, amikor a láthatás elmaradhat. Apuka sorozatban mondja le, ill. nem mondja le, de nem jön a gyermekért.

Úgy gondoltam, az apuka ötödik lemondása után most én teszek feljelentést.

Gyámhivatal válasza: elutasítás

Indoklás: a 149/1997. /IX.10/ Kormányrendelet 33§ /1./ bekezdésének b./ pontja alapján a kapcsolattartás végrehajtás iránt kérelem benyújtásának a tudomásra jutástól számított 30 napon belül van helye.

Mivel én úgy gondoltam, a nálunk érvényes speciálius eset miatt: három lemondás lehetséges, csak a negyedik, ill. esetemben az ötödik lemondásnál teszek feljelentést az apával szemben. Beadványomban leírtam az öt dátumot, bizonyítottan.

A gyámhivatal ezzel szemben azt mondja, minden egyes alkalommal meg kellett volna tennem.
De miért?
Ha apuka pont háromszor mondja le, akkor az jogos, akkor miért kellett volna bejelentenem az első, második stb. alaklmakat?

Kérdésem: igaz-e a gyámhivatal álláspontja, vagy lehet másképp is tekinteni, alátámastztani, hogy én összevontan tettem bejelentést?

Ha mégis elfogadhatóan jártam el, mire hivatkozva, akkor 8 napon belül fellebezhetek.

Kérem válaszukat.

Köszönöm: nellly

nellly # 2007.04.01. 13:07

Segítséget kérnék

erzsokae # 2007.04.01. 11:09

Kedves segítők!!

A témával kapcsolatban azt szeretném megkérdezni, hogy 2 éven túli (5éves) válás esetén a kapcsolattartást újra szabályozhatja-e a bíróság, vagy csak a gyámhivatal az illetékes ebben???

Ha lehet, akkor kérném szépen azt aki segít ebben, hogy valami hivatkozást adjon meg , amivel alá lehet támasztani azt, hogy a bíróság vagy csak a GYH illetékes.

Nagyon szépen köszönöm!!!

ObudaFan # 2007.03.31. 12:31

Azt írja a BH:

A kapcsolattartás önálló igényként tehát nem, hanem csak akkor tartozik bírósági hatáskörbe, ha a bíróság e tekintetben házassági vagy gyermekelhelyezési per keretében elôterjesztett követelés felöl határozott, vagy ha ennek a határozatnak a jogerôre emelkedése óta két év még nem telt el. Ilyen esetben viszont a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 2. §-a (1) bekezdése d) pontjának a tárgyi költségmentességére vonatkozó szabályát kell a kapcsolattartásra vonatkozó kereseti kérelemre is alkalmazni. Ha tehát a kapcsolattartás kérdésében a bíróság házassági vagy gyermekelhelyezési per keretében határoz, a Pp. 84. §-ának (1) bekezdésében felsorolt, a bizonyítási eljárás költségének az állam által való elôlegezését is magában foglaló kedvezmények a felet - a (3) bekezdésre is figyelemmel - a kapcsolattartás iránti követelés érvényesítése során is megilletik. Tévedett azért a városi bíróság, amikor a szakértôi bizonyítást a szakértôi költségeknek a felperes általi elôlegezésétôl tette függôvé, illetôleg a felperest szakértôi díj elôlegezése címén 850 forint megfizetésére kötelezte.

Szerintem egyértelműen költségmentesnek tekinti ezt az esetet a BH.

pocak # 2007.03.30. 18:45

Kedves Obuda, KSB és mások is!

Kérdésem inkább Pp. jellegű, de mivel itt találtam ezt a topikot, így most kapóra jön.

Szóval az a vita tárgya, hogy kapcsolattartás 2 éven belüli, bíróság általi újraszabályozása iránt indított per tárgyi költségmentesnek tekintendő-e?

A párommal a keresetlevelet több mint fél évvel ezelőtt adtuk be, már a keresetlevélben kértük pártfogó ügyvéd kirendelését, a per tárgyi költségmentességére való hivatkozással. Illetéket nem róttunk le. Megjött az idézés az első tárgyalásra, de az ügyvédi kirendelésről semmi végzés. Erre írtunk megint egy kérelmet pártfogó ügyvéd kirendelésére, újfent a tárgyi költségmentességre hivatkozva. Az első tárgyaláson döntött a bírónő a kirendelésről, végzést is hozott róla a Pp. 84. § alapján.
Utána következett két tárgyalás, az első a pártfogó ügyvéd jelenlétében, a következő már nem, mert ő is kérte a felmentését, meg mi is, mert nem voltunk vele megelégedve, de ez most nem is tartozik ide.
Szóval már lement három tárgyalás, most voltunk a pszichológusi vizsgálaton, egy szó sem esett eddig arról, hogy a per ne tárgyi költségmentes lenne.
Sőt, ha nem az lett volna, akkor nem is rendeltek volna ki pártfogó ügyvédet, nemigaz? (Személyes költségmentességet nem kértünk, jövedelmi helyzetünk vizsgálata szóba sem került.)

Az első két tárgyalásról mindig két héten belül megkaptuk a jegyzőkönyvet, ingyen.
A harmadik tárgyalás decemberben volt, de a jegyzőkönyvet azóta is hiába várjuk. Két hete írtunk egy kérelmet, hogy küldjék meg. Beleírtuk, hogy a másolati illetéket a tárgyi költségmentesség miatt nem róttuk le.

Erre most jött egy végzés, mi szerint:
„tájékoztat a bíróság, hogy a kapcsolattartás újraszabályozása nem tárgyi költségmentes, a BH1992.403 jogeset szerint a kapcsolattartás kérdésében ha a bíróság házassági, vagy gyermekelhelyezési per keretében határoz, akkor illeti meg a felet a tárgyi költségmentesség kedvezménye.
Jelen esetben kapcsolattartás újraszabályozása iránt van per folyamatban, amikor is e kedvezmény nem illeti meg a felet, így a jegyzőkönyv másolat után illetéket kell leróni. Továbbá felhív, hogy leletezés terhe mellett 7.000 Ft eljárási illetéket rójunk le 15 napon belül.”

Jól értelmezem, hogy most, jóformán az utolsó tárgylás előtt, a per végén találja ki a bírónő, hogy a per mégsem tárgyi költségmentes? Mert mi már a legelején is hivatkoztunk erre, akkor mégsem jött azzal, hogy nem tárgyi költségmentes.

A költségmentességet szabályozó 1986-os IM rendelet csak annyit mond ki, hogy tárgyi költségmentes a gyermek elhelyezésével és átadásával kapcsolatos per. Az átadás alatt a kapcsolattartást kell érteni? Ha igen, akkor nem szűkíti le arra, hogy csak az első átadásos per esik ez alá, a sorban többi, vagyis a megváltoztatása iránti per már nem.
Ha ez így lenne, akkor az elhelyezés megváltoztatása iránti per sem lehetne már tárgyi költségmentes, nem?
Egyébként meg megnéztem a hivatkozott BH-t, de én - bár valóban nem vagyok jogász - de megmondom őszintén, akárhányszor is olvasom el, úgy értelmezem, hogy a kapcsolattartás két éven belüli bírósági újraszabályozása iránt indított per is tárgyi költségmentes.
De az is furcsa, hogy a végzésben egy szál törvényi hivatkozás nincsen, csupán egy BH, ami meg tudva levő, hogy nem kötelező érvényű szabályozás.
Úgyhogy most már végképp nem értem, hogy hogyan gondolja ezt most a bírónő.
Mellesleg, mit jelent az, hogy "leletezés terhe mellett"?

És a dolog pikantériája, hogy az előzményi per, vagyis ahol a most megváltoztatni kívánt kapcsolattartási végzés született, megítélésem szerint pont az nem tartozott volna a tárgyi költségmentesség körébe, egyáltalán bírósági illletékességbe sem, mert nem járt együtt gyermekelhelyezési perrel. Önálló kapcsolattartási per volt csak, mivel előtte fél évvel volt a gyermeklehelyezési per, ahol egyetlen tárgyalással egyezség született az elhelyezés és a tartás ügyében. A kapcsolattartás ügyében viszont semmilyen határozatot nem hozott akkor a bíróság. Ezért az ellenérdekű fél pár hónap múlva önálló keresetet nyújtott be a kapcsolattartás szabályozására, így viszont nem is a bíróság lett volna ebben szerintem illetékes, hanem a gyámhivatal. Ehelyett bírósági per lett belőle, ráadásul tárgyi költségmentes.

Hát ha az akkor lehetett tárgyi költségmentes per, akkor ennek a mostaninak is annak kellene lennie, nem?

nellly # 2007.03.30. 11:27