Válás, vagyonmegosztás


guba" # 2012.01.22. 16:23

rebus sic stantibus

Kovács_Béla_Sándor # 2012.01.22. 16:14

Az is fedezetelvonó, ráadásul felesleges is. A bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséget nem fogják megváltoztatni csak azért, mert a volt férj kéri. Nem is nagyon értem, hogy gondolja. Milyen jogszabályra alapozza a kereseti kérelmét?

(Trükközés helyett jobb lenne egy ügyvédet megbízni arra a perre.)

Tessék visszategezni, különben leasszonyomozlak!

Sokk # 2012.01.22. 15:34

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Nem foglalásról van szó. A volt férjem akarja a két évvel ez előtti vagyonmegosztást felülvizsgáltatni, illetve új vagyonmegosztás iránt adott be keresetet. Az előző jogerős végzésben minden az én tulajdonomba került, az ő beleegyezésével.
A kiskorú gyermekeim részére ajándékozhatom-e az ingóságokat? Jogilag ez a megoldás jobb lehetőség számomra?

Kovács_Béla_Sándor # 2012.01.22. 10:22

Ha a foglalást akarod ezzel megakadályozni, akkor fedezetelvonó ügylet. Ráadásul ezzel a haszonélvezettel a vevővel szemben sem vagy bebiztosítva, simán eladhatja a dolgot úgy, hogy az új tulajdonos nem tud a haszonélvezetedről. Akkor pedig sütheted.

Sokk # 2012.01.22. 09:40

Tisztelt Ügyvéd Urak, Szakértők!

Kérem segítsenek a következő kérdésben.
Jogilag van-e arra lehetőség, illetve egyáltalán létezik-e olyan, hogy ingóságot haszonélvezettel adjak el? Teszem fel, ha adásvételi szerződés aláírásával eladom a bútoromat, a szőnyegemet, stb., ám továbbra is én használom, és persze a vevő is beleegyezett. Hiteles okirat lehet-e az adásvételi szerződés egy perben a bíróság előtt?

Hekus # 2012.01.21. 21:45

Üdv.

Szeretném kikérni a hozzáértők véleményét.
Zajlik egy gyermekelhelyezési per, nem hozott a bíróság ideiglenes elhelyezést. A gyermek az apánál van nem is óhajtotta engedni a láthatását mindaddig amíg nem hoztak egy határozatot az anya javára, hogy köteles biztosítani a láthatást minden második hétvégéjén. Hangsúlyozom az anyának engedik meg a láthatást. Az anyának normál élete van, van munkahelye, háza stb.
Az anya első láthatás alkalma után nem vitte vissza az apának a gyermeket. Az apa rendőrség kíséretében ékezett az anya lakására, és kötelezték az anyát hogy adja át a gyermeket. A határozatra támaszkodtak, mert szerepel rajta hogy köteles visszavinni az anya az apának a megadott időpontra. Ez a határozat nem tartalmaz semmiféle gyermekelhelyezést, csak ezt a láthatást.
Az ügyvéd szerint jogtalanul jártak el a rendőrök. Kíváncsi vagyok a témában jártas szakértők véleményére!

Köszönöm!

sajtisajt # 2012.01.21. 20:37

Köszönöm a választ!

Gabicsek # 2012.01.21. 20:08

Az is kell.

sajtisajt # 2012.01.21. 19:54

Tisztelt Szakértő!

A volt feleségem és köztem egyezség született, melyet a bíróság a válásunk során elfogadott. Közös tulajdonú (50-50%) lakásunk eladását az egyezség alapján mind a ketten támogatjuk. Kérdésem a következő: az adás-vételi szerződésen elég csak az én aláírásom (mivel volt nejem beleegyezett az eladásba) vagy az ő aláírása is szükséges?

Pemete # 2012.01.21. 14:06

Tisztelt Szakértő!

Férjem október közepén hagyta el a közös otthonunkat, kezdetben tagadta hogy egy új kapcsolat miatt, aztán a napokban ezt a tényt publikálta az egyik közösségi oldalon felvállalva hogy kivel él kapcsolatban hónapok óta.
Egy 5 éves gyermekünk van, a lakásunk tulajdonjoga 50-50 százalékban oszlik meg kettőnk között.
A válási keresetet a férjem adta be, akkor még közös megegyezésnek indult, ugyanis a lakást terhelő hitel az ő nevén fut, én csak adóstárs vagyok, ő pedig szabadulni akar a hiteltől.
Ezt e helyzetet ki is használja, folyamatosan zsarol, hogy ha nem úgy egyezek meg közösen ahogy azt ő kitalálja, akkor vagyonmegosztást kér, és ragaszkodik a lakás eladásához. November óta én fizetek mindent a lakással kapcsolatban, havi 35 ezer forintot pedig neki, ugyanis 50.000 körül van a törlesztő én meg hallgatólagosan 15.000Ft gyerektartásba mentem bele annak fejébe hogy enyém lesz a lakás és átvállalom a hitelt. Persze erről nem ír alá semmit, bizonyítani nem tudom, viszont ha nem fizetek, akkor rögtön jön a zsarolás:a végtörlesztés kapcsán nem írja alá a hitelkérelmet, vagy ha megkapjuk akkor a közjegyzői okiratot, vagy ha éppen nincs semmi ilyesmi napirenden, akkor az általános vagyonmegosztással fenyegetőzik.
Az lenne a kérdésem, hogy ha megunom hogy lábtörlőnek néz, és azt mondom hogy nem engedek tovább a zsarolásnak, menjünk neki a pernek, mire számíthatok? Hogyan történik a tartásdíj megállapítása, ragaszkodhat e a közös tulajdon értékesítéséhez hogy költöznünk kelljen a lányommal, és mi alapján állapítja meg a bíróság azt az összeget amivel ki kéne fizetnem? A lakás jelenleg 7-8 milliót érhet, ha hétfőn kifizetem a havi törlesztőt és kegyeskedik aláírni a ft alapú hitelt, (aminek költségeit szintén nekem kellett állnom)akkor 3,2 millió hitel lesz még rajta, ha nem ,akkor a devizás kb. 4,5.
Jelenleg azt mondta nem kell neki a lakás, lemond a javamra a feléről ha átvállalom a hitelt. De ha mégsem, akkor mire számíthatok, és milyen lehetőségeim vannak? Előre is köszönöm a választ.

Erycastle # 2012.01.17. 20:04

Tisztelt Szakértő!

Jelzem, hogy én még nem kaptam választ a feltett kérdéseimre, mások pedig igen. Ez véletlen, vagy esetleg nem írtam érthetően?

Köszönettel:

Erycastle

vizicsibe # 2012.01.16. 16:02

Tisztelt Szakértő!

Holnap lesz a válóperem. Férjemmel 5 éve külön háztartásban élünk. Amennyiben a házasság felbontása nem közös akarattal történik, mivel ő hagyta el a közös otthonunkat, lakáshasználati díjat fog kérni a továbbiakban. Állandó lakcíme ez idő alatt a közös lakásunk volt, de semmilyen közös költséget nem fizetett. A két nagykorú gyermekem velem lakik. Házasságunk utolsó 5 évében épített magának egy önálló házat, s ennek ellenére igényt tartana a lakáshasználati díjra, amennyiben továbbra is a közös tulajdonú lakásban élünk. Az elmúlt 12 évben a gyerekeket egyedül neveltem és ehhez 7 éven keresztül havi 25.000Ft-tal volt hajlandó hozzájárulni. Így félretett pénzem nincs, a napi megélhetés is gondot okoz. A lakást hármunknak nem áll módunkban elhagyni. Mit tehetek? Milyen jogi megoldás van erre a problémára?

Válaszokat előre is köszönöm.

ObudaFan # 2012.01.16. 12:01

A helyette kifizetett rész megtérítését perben követelheted tőle.

Csaba5232 # 2012.01.16. 11:44

Ezzel kapcsolatos utolsó kérdésem. Jelenleg albérletben lakik a volt feleség, de onnan kirakják szerződő fordulónapon, mert a közüzemi számlák közül egyet sem fizetett be hónapokig! Ez a helyzet fenn áll, ha visszaköltözik a közös tulajdonú lakásunkba. Azaz a közüzemi számlákhoz nem fog hozzájárulni, mint ahogy a már 2 éve nem fizetett tetemes hitelekhez sem. A bíróság nem kevés tartásdíjat ítélt meg neki, de írásban kijelentette (e-mail), hogy nem fog fizetni egy fillért sem közös költséget (közüzemi, és közös hitel). Ebben az esetben ezt hogy lehet kivédeni? Van valami szerződéskötési kötelezettség ami nem fizetés esetén rá nézve következményekkel jár, járhat? Egyáltalán ilyenkor mi a teendő, ha csak élvezője akar lenni a közös tulajdonnak, de szenvedője nem? Felmerülhet-e a kiskorú veszélyeztetése a másik fél részéről, ha amúgy egy jóval kisebb rezsijű lakásból akar úgy hozzám költözni, hogy ott sem akart fizetni az elhasznált díjak után semmit, és most a kisgyerekre hivatkozik, hogy nincs mit enni adni neki???

ObudaFan # 2012.01.16. 11:12

Ha a lakás megosztható, és sem a gyerekekkel szembeni, sem a volt házastársaddal szembeni magatartásod nem zárja ki az osztott lakáshasználatot, akkor mindenképpen.

Csaba5232 # 2012.01.15. 20:50

Tehát ha nem az én magatartásom miatt került a kiskorú gyermek védelembe, és erre az elmúlt időszakban rám felróható ok nem volt, akkor maradhatok a lakásban? A lakás jellege egyébként megengedi, hogy két család jól elkülönítetten egy otthonban lakjon. Így akkor én nem vagyok kényszeríthető semmilyen eszközzel a tulajdonom elhagyására, ha jól értem.

ObudaFan # 2012.01.15. 20:40

A közös kiskorú gyerekre tekintettel arra mindenképpen, hogy ott élhessen az utolsó közös lakásban. Kizárólagos használatra csak ha a lakás jellemzői, vagy a te magatartásod erre okot adnak.

Csaba5232 # 2012.01.15. 19:18

Elnézést, de nem egészen értem, hogy kinek és mire van jó esélye? A volt házastársnak kitetetni engem a házból?

Kovács_Béla_Sándor # 2012.01.15. 19:00

Azt majd a bíróság mondja meg. De nem rosszak az esélyei.

Csaba5232 # 2012.01.15. 18:48

Tisztelt Szakértő!

Lakáshasználattal kapcsolatos kérdésem lenne. A válásunkat kimondták, a másik fél nem tart igényt a kizárólagos lakáshasználati jogra, de a bíróság még nem hozott határozatot. Idő közben a másik fél meggondolta magát és vissza kíván költözni a lakásba a kiskorú, védelembe helyezett gyermekkel. Velem él házasságunkból született másik gyermekünk aki a védelemből 18. évét betöltve pár hónapja kikerült.
Kérdésem a következő: joga van-e a másik félnek kitetetni a házból engem (50-50% a tulajdoni rész)a kiskorú védelembe helyezett gyerekre hivatkozva? A védelembe helyezést a gyámhivatal nem egyik, vagy másik szülő viselkedése miatt állapította meg!
Ha nem tehet ki a házból a másik fél hatóság által, de nem hajlandó a közös költségeket fizetni, nem hajlandó a jelentős hiteleket fizetni (már 2 éve nem teszi), akkor mit tehetek ebben az esetben?

editke60 # 2012.01.15. 11:44

Segítséget szeretnék kérni:

2006 óta élettársi kapcsolatban élek, ami ezidáig megromlott. Közösen felépítettünk egy házat, amibe én is beszálltam úgy anyagilag, mint munkával. Most, hogy szétmegyünk az élettársam azt mondja, csak annyi illet meg, amivel beszálltam. Az volna a kérdésem, hogy tényleg csak annyi jár-e nekem mint amennyit belefektettem ?

busman # 2012.01.13. 16:02

Üdvözletem...
Az ügyben kérnék segítséget,hogy most zajló válóperemnél szükség van-e jogi képviselőre...
Közös megegyezéssel válunk,gyermek elhelyezésről megegyeztünk,mindkét gyermekünk nagykorú a kisebbik még velünk él,a nagyobbik albérletben 18,21 évesek..
A vagyon megosztást megbeszéltük...tárgyalás időpontja február közepe.
Valamint azt is érdekelne,mennyi időben a válás lezajlása..
köszönöm a választ

ObudaFan # 2012.01.13. 15:32

Az biztosan nem, az ugyanis leginkább csak egy váromány. A befizetések értéke esetleg kötelmi igényként felmerülhet.

mátyástemplom01 # 2012.01.13. 09:41

Tisztelt Ügyvéd!

Az magánnyugdíjpénztári megtakarítás (feltételezve, hogy nem került/kerül államosításra), az önkéntes magánnyugdíjpénztári megtakarítás (munkavállalói és munkáltatói befizetésből), illetve az egészségpénztári megtakarítás a különvagyon része-e vagy a házasságkötés utáni befizetések a közös vagyon részét képezi?

Köszönettel

ObudaFan # 2012.01.13. 09:38

Az örökösök a hagyatéki tartozásokért legfeljebb az örökrészük erejéig, de egyetemlegesen felelnek. Ebből adódóan ha az egyik testvér fizetett minden hagyatéki tartozást, lehet megtérítési igénye. Viszont kamatos kamat nincs, ez az igény pedig akár el is évülhetett a leírtak szerint. Pontosabb választ csak az összes irat ismeretében lehetne adni.