Igen, önként hagyta el a lakást a férjem, ( egy szobát lakhatna, közös megegyezésnél így osztottuk fel a lakást), de ő válás után elköltözött.Ez nem jelenti azt, hogy a 1/2-1/2 tulajdonjogú ingatlanunk ráeső részére ne tartana igényt.Valahol olvastam,hogy ilyen esetekben a szokásos bírói gyakorlat az,hogy a lakás értékének 33%-át kellene kifizetnem annak fejében, hogy enyém legyen a tulajdonjog.(Kiskorúra való tekintettel, esetleg jövedelmi viszonyokat figyelembe véve, bár ebben az utóbbiban nem vagyok már biztos).Hosszú távon az sem megoldás szerintem, hogy a használati jogot megkapnám a bíróságtól,és közben közös tulajdon marad, hiszen belátható időn belül mindenkinek meg kell kapnia a részét a közös tulajdonból.Szóval előbb -utóbb ilyen esetben is el kell adni esetleg a lakást,ha másképp nem megy, mert a pénzéhez hozzá akar jutni mihamarabba férjem.Ő már hónapokat sem vár,nem számít neki, hogy ő 5-ször annyit keres kb, mint én, és csak magára van gondja.Nem akarok hosszú pereskedésbe bonyolódni,az senkinek nem jó, ezért érdeklődöm, hogy hasonló esetkben mi a bíróság álláspontja vajon, vagy esetleg menjek el fogadónapra a bíróságra, érdeklődjek,persze érdemben nem biztos,hogy válaszolnak...Köszönöm a figyelmeteket, és még várom a véleményeteket most is.
Válás, vagyonmegosztás
Ha a bíróság - figyelemmel a közös kiskorú gyermekre - a lakáshasználatot kizárólagosággal neked itéli, ameddig ő a 18. életévét nem tölti be, az utcára nem kerülhetsz vele, vagyis bármennyire is siettetné a férjed a lakás eladását, a gyerek érdeke "fék" a dologban. (A szülő akár a saját kárára is köteles gondoskodni a kiskorú gyermeke lakhatásáról és megélhetéséről.)
monalisa1
Sok tanácsot és ötletet kaptam Tőled, kérlek olvasd el az ingatlanügyek/válás, vagyonmegosztás topikban levő kérdéseimet.Napok óta nem kapok választ, szeretném tudni milyen lehetőségeim vannak. Köszönöm!
Azóta a másikat bizonyára olvastad is már.
A férj nevén van a lakás, de a feleséggel együtt fizették a törlesztést, hisz házasok, így logikusan tök mindegy kinek a számlájáról megy az utalás... legalábbis így tartom természetesnek. Szóval együtt fizették egy darabig a törlesztést.
Most válnak a felek, a feleség van a lakásba a gyerekekkel. Amig nincs bírósági papír a lakáshasználataról addig a férj meglépheti hogy kiteszi őket a lakásból?
Nemigen, mert egy szülő akár a saját kárára is köteles gondoskodni a kiskorú gyermeke megfelelő lakhatásáról és megélhetéséről.
A tulajdonjog és a lakáshasználat két külön dolog.
Az a lakás - ha azt a férj már a házastársi együttélés alatt vette - közös tulajdon.
Ehhez képest a lakáshasználat - ha nem megosztható a lakás alaprajzi beosztására és a felek magatartására tekintettel - azé lesz, akinél a gyermek el van helyezve. Erről ideiglenes intézkedésben is határozhat a bíróság akár hivatalból is.
Üdvözlet! Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni. Másfél éve vagyok férjnél, van egy közös gyermekünk. Szeretnék elválni, de nem tudom, milyen lépéseket kell tennem. Megtalálom ezt valahol összefoglalva a neten? És arról hol találok információt, hogy milyen jogok illetnek meg engem, illetve a férjemet (vagyonmegosztás, gyermekelhelyezés, tartásdíj stb.)?
Ha közös megegyezéssel válunk, és mindenben meg tudunk egyezni, akkor is kell ügyvédet fizetni?
Előre is köszi a válaszokat!
nézd meg a csjt-t, hogy nagy vonalakban képbe kerülj, megtalálhatod balszélen a törvénytár menüpontban, és utána konkrétabb segítséget is tudsz kérni.
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
Üdvözlök Mindenkit !
Kérdésem a következő lenne:
A válóperem utolsó tárgyalásához értem.
Megegyezni nem tudtunk, ( vagyonmegosztás ) így a közös megegyezés dugába dölt.
Ha elválok, és a vagyonmegosztási pert egyik fél sem adja be akkor marad minden a régiben?
vagy addig nem választanak el amíg a vagyon megosztás nem jön létre?
Vagy a válóperi tárgyalás keretében lesz valamilyen itélet a vagyonmegosztásal kapcsolatban is?
Köszönöm
Elválasztanak akár attól függetlenül is, hogy a vagyoni dolgokban nem tudtok megegyezni, de...
Nyomós okkal javasolt a megegyezés, mivel az "benne" lenne a 12 forint perköltségben, ellenkező esetben külön megosztási pert kell indítani, ez költséges és elhuzódó. (Aki indítja a pert annak a követelt vagyoni érték 6%-át előre be kell fizetnie, addig egy ceruzát sem tesznek odébb.) Aztán még felmerülhet ügyvédi költség stb. Tehát jól fontoljátok meg a dolgot.
És mivel az utolsó tárgyaláshoz érkeztetek, a megosztásról irásbeli megállapodást kell vinni, különben a válóperes bíróság már nem foglalkozik vele. (Tehát további huzavonának ebben a perben már nincs helye: ennyi a tiéd, ennyi az enyém = kész.)
Maja2
Egyrészt amit _Wasp_ javasol, másrészt ezt a topicot olvasgasd vissza: mások esetéből további hasznos információhoz lehet jutni.
Tavaly áprilisban elváltunk feleségemmel. Előtte Házassági vagyonközösséget megszüntető szerződést kötöttünk - az általa ismert ügyvéd által - közös ingatlanunkra vonatkozóan. Volt feleségemnek van egy Kft-je - melyről én mindvégig azt tudtam, hogy veszteséges - , azonban most derült ki, hogy évek óta nyereséges volt. Erről a szerződésben "elfelejtettek" említést tenni. Mivel a jogban nem vagyok járatos és csak most tudtam meg, hogy ennek fele engem illet (?), megtámadható-e a szerződés, van-e értelme? Milliókról van szó.
Erre itt senki nem fog tudni válaszolni. (csak a teljesen laikusoknak lesz véleménye)
Menj el egy megbízható ügyvédhez minden papírral, levelezéssel, stb. Tudom, hogy nem sokat segít, de ez a legjobb tanács, amit kaphatsz.
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
Egyrészt fel kell mérni a Kft. vagyonát (eszközök, források), másrész a Kft.-ből kivett osztalék - ha volt ilyen - szerintem közös vagyonnak számít.
A házassági vagyonközösség megszüntetésekor a teljes közös vagyonról vagyonmérleget kell készíteni (aktívák-passzívák),a közös ingatlanról pedig ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas okiratot. Ha csak az ingatlanról készült okirat az kevés. Keress fel egy ügyvédet az összes papírral együtt.
Szeretnék jogi tanácsot kérni az alábbi ügyben:
2000 évben elváltam. A Bíróság kötelezte az ex férjemet, hogy hagyja el a lakást az agresszív magatartása miatt. Én ott maradtam a 1 1/2 szobás lakásban a két kiskorú gyermekünkkel. Nekem 800.000 Ft használatba vételi díjat kellett letennem a volt férjem részére. Az ingatlan egyébként 1/2-1/2 részben közös tulajdon. Többször kértem a volt férjemet, hogy adjuk el a lakást. Neki nagyobb összegű tartozása van és csak úgy egyezett volna bele az eladásba, ha én fizetem a tartozásait. Így nem lett eladva.
20 évi futamidővel banki kölcsönt vettem fel, hogy nagyobb lakást vehessek, a két gyermekünknek külön szobája legyen. A banki hitel törlesztését úgy oldottam meg, hogy a közös lakásunkat kiadtam bérbe. Tehát a havi bérleti díjból fizetem a banki törlesztőrészletet.
Bérleti szerződést nem írtunk az ott lakókkal, csak használatba vételi szerződést.
2007. évben beadta a bíróságra a házastársi vagyonközösség megszűntetését, amelyben az ingatlan eladása is a per tárgya.
A kérdésem a következő:
Amennyiben én kaptam a kizárólagos lakáshasználati jogot, és ezt pénzben megváltottam, úgy a lakás "bérleti díjának" a 100 %-a megillet-e, vagy osztoznom kell az ex férjemmel.
Megjegyzem, hogy az ingatlan állagának a megóvásában (festés, klf. javítások, szaniterekben cserék) keletkezett költséget csak egyedül én viselem.
Ugyanis megtudta, hogy mások laknak a közös tulajdonú ingatlanban és nem nyilvánvalónak tartja, hogy az ott lakóktól kapok bérleti díjat.
Kérdésem még az, hogy az ott lakókat beidézheti-e a Bíróság tanukénti meghallgatásra?
Mi történik, ha az ott lakók nem akarnak elmenni a Bírágra emiatt?
Köszönöm szépen a segítséget.
Szeretnék jogi tanácsot kérni az alábbi ügyben:
2000 évben elváltam. A Bíróság kötelezte az ex férjemet, hogy hagyja el a lakást az agresszív magatartása miatt. Én ott maradtam a 1 1/2 szobás lakásban a két kiskorú gyermekünkkel. Nekem 800.000 Ft használatba vételi díjat kellett letennem a volt férjem részére. Az ingatlan egyébként 1/2-1/2 részben közös tulajdon. Többször kértem a volt férjemet, hogy adjuk el a lakást. Neki nagyobb összegű tartozása van és csak úgy egyezett volna bele az eladásba, ha én fizetem a tartozásait. Így nem lett eladva.
20 évi futamidővel banki kölcsönt vettem fel, hogy nagyobb lakást vehessek, a két gyermekünknek külön szobája legyen. A banki hitel törlesztését úgy oldottam meg, hogy a közös lakásunkat kiadtam bérbe. Tehát a havi bérleti díjból fizetem a banki törlesztőrészletet.
Bérleti szerződést nem írtunk az ott lakókkal, csak használatba vételi szerződést.
2007. évben beadta a bíróságra a házastársi vagyonközösség megszűntetését, amelyben az ingatlan eladása is a per tárgya.
A kérdésem a következő:
Amennyiben én kaptam a kizárólagos lakáshasználati jogot, és ezt pénzben megváltottam, úgy a lakás "bérleti díjának" a 100 %-a megillet-e, vagy osztoznom kell az ex férjemmel.
Megjegyzem, hogy az ingatlan állagának a megóvásában (festés, klf. javítások, szaniterekben cserék) keletkezett költséget csak egyedül én viselem.
Ugyanis megtudta, hogy mások laknak a közös tulajdonú ingatlanban és nem nyilvánvalónak tartja, hogy az ott lakóktól kapok bérleti díjat.
Kérdésem még az, hogy az ott lakókat beidézheti-e a Bíróság tanukénti meghallgatásra?
Mi történik, ha az ott lakók nem akarnak elmenni a Bírágra emiatt?
Köszönöm szépen a segítséget.
Kérheti a saját részét, a bíróság beidézheti tanúként a bérlőket. Ha idézésre nem mennek el, elővezetik és a költségek megtérítésére kötelezik, valamint bírságolják őket.
Viszont kérheted a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését, ami itt azt fogja jelenteni, hogy a bíróság szakértő segítségével megállapítja a lakás értékét, majd árverésen ezzel a kikiáltási árral árverezik a lakást, vagyis anélkül vagy pénzednél, hogy ő hozzájárulna bármihez.
Üdvözlök mindenki!
Az lenne a kérdésem, hogy a férjem közös megegyezéssel beadta a válópert, melyben megállapodtunk abban, hogy a közös ingatlan elosztása 60-40% az én javamra. A kérdésem a következő: Van három gyerekünk, akik már nagykorúak és dolgoznak, de velem élnek továbbra is. Figyelembe veszi-e a bíróság ezt valamilyen szinten, hogy nincs saját vagyonuk, vagy esetlegesen egy ingatlaneladás-osztozkodás után továbbra is az én felelősségem gondoskodni az otthonukról, vagy mehetnek amerre látnak? Nem szeretném, ha "földönfutóvá válnának". Én úgy gondolom, hogy addig, amíg nem tudnak valóban önálló életet kezdeni addig a szülőknek kell róluk legalább úgy gondoskodni, hogy legyen hol lakniuk. Vagy rosszul képzelem? Kérem válaszoljatok minél előbb, mert teljesen tanácstalan vagyok. Köszönöm Éva
Azt mondtad, közös megegyezés...
Közös megegyezéssel akkor tudtok válni, ha valamennyi kérdésben meg tudtok egyezni. Éppen az ingatlan tulajdonjoga az, amiről nem kell megegyezni a közös megegyezéses bontáshoz. De ha ti abban is megegyeztek, és köttök egy egyezséget, akkor a bíróság csak nagyon vad esetekben nem hagyja jóvá az egyezséget, alapból abból indul ki, hogy tudjátok, mit csináltok.
Köszönöm a válaszokat, akkor szerintetek a 60-40%-on kellene módosítani? Még nem volt meg az első tárgyalás, csak március végén lesz. Köszi Éva
Vagy az ingatlanban egyáltalán nem kell megegyezni, és a bíróság a belátása szerint dönt??? Éva
„akkor szerintetek a 60-40%-on kellene módosítani? ”
Nem rémlik, hogy ezt mondtuk volna.
