csibe31
2015.11.14. 12:44
de nincs is per. Már kimondták a válást. mindenben megegyeztek.
Válás, vagyonmegosztás
csibe31
#
2015.11.14. 12:44
már márciusban...
Bori Bori
#
2015.11.14. 12:54
"Már kimondták a válást. mindenben megegyeztek."
Akkor van egy végrehajtható ítélet. Miben egyeztek meg, ami nincs betartva?
csibe31
#
2015.11.15. 09:34
Hogy a lakást milyen határidővel kell elhagynia. Ez nem lett dátummal megadva, csak egy eseménnyel. Úgy volt, hogy a cégével ahol dolgozik, Pestre költözik.Eddig lett a határidő megadva. Nos a cég elment, de ő nem akart, így itt maradt.az exférj tértivevényes levelet adott fel neki, miszerint 8 napon belül hagyja el a lakást. A nő, ahogy meglátta kitől jött a levél, nem vette át....A helyzet tarthatatlan.
ObudaFan
#
2015.11.15. 12:53
Ha ez van az egyezségben/ítéletben, akkor csak végrehajtást kell indítani a bíróságon. Más kérdés, hogy a végrehajthatóság inkább lett volna biztosított, ha egy konkrét határidő van.
Csillag74
#
2015.11.18. 13:43
Tisztelt ObudaFan!
Párom két éve költözött el 1/1 tulajdonú házából, ahol most felesége, 1 nagykorú és 1 kiskorú gyermeke valamint feleségének mostani párja lakik. A rezsivel kapcsolatos díjakat ők fizetik, egyéb pl. állagmegóvási és javítási munkák költségeit mi fedezzük az ingatlanon. Gyermektartást megegyezés alapján külön nem fizetünk nekik, mivel ők maradtak a házban.
A gyerekeket mondhatni heti rendszerességgel látogatjuk, illetve hozzuk el magunkhoz valamint a velük kapcsolatos (étkezésen kívüli) költségeket (néha azt is) mi fedezzük.
Kérdésem, hogy közös megegyezéses válás esetén ezt a bíróság elfogadja-e, mint bevált gyakorlatot vagy ezek fényében is gyermektartást fog megítélni?
Illetve ha nem most adják be a válást az hátrányosan érintheti-e a páromat a későbbiekben tulajdon- vagy lakáshasználatijoggal kapcsolatban?
Varobuska
#
2015.11.19. 22:53
Házastársammal közös megegyezéssel szeretnénk elválni. A házasság során szerzett két lakásunk tulajdonjogán egyenként 50-50 százalékban osztozunk, most megállapodtunk, hogy melyikünk melyik lakást kapja. A vagyonmegosztás praktikus elrendezéséhez kérnék tanácsot.
Mit kell tartalmaznia a válási keresetlevélhez csatolt vagyonmegosztási megállapodásnak? A megállapodás elkészítéséhez formailag elvárt-e ügyvéd közreműködése?
A bíróság döntése (a megállapodásunk jóváhagyása) után hogyan kell intézni az átírást? A bírósági határozattal a kézben beballagunk a Földhivatalba? Jól értem-e a jövedéki adó 17§ v pontját, hogy ez esetben nem kell illetéket fizetni a lakások átírása során?
ObudaFan
#
2015.11.20. 14:54
Varobuska
Vagyonszerzési illetéket nem kell fizetni.
Vagy ügyvéd, vagy bíróság muszáj. Ugyanakkor a bíróság nem fog tájékoztatni feltétlenül minden hátulütőről, ami érintheti a megállapodásotokat, így az ügyvéd erősen ajánlott. Akkor viszont arról nem feltétlenül kell a bíróság előtt egyezséget kötni, és az eljárási illeték vonatkozásában könnyen lehet, hogy jobb is, ha nem így tesztek.
ObudaFan
#
2015.11.20. 14:58
Csillag74
Nem valószínű, hogy a bíróság így, gyermektartásdíj nélkül ezt el fogja fogadni.
Varobuska
#
2015.11.20. 20:03
Tisztelt ObudaFan!
Köszönöm válaszát, de annak kapcsán további kérdésem merült fel.
Mit jelent a bíróság előtti egyezség eljárási illetéke?
A házassági bontóper illetéke 30 000 forint. Amennyiben a házassági vagyonközösség megszüntetéséről szóló megállapodásunkat (amit a keresetlevéllel együtt nyújtunk be) a bíróság hagyja jóvá, annak van külön eljárási illetéke? Akkor is, ha közös megegyezés alapján született, és a bíróságnak nem kell mérlegelnie?
ObudaFan
#
2015.11.23. 13:57
Elvileg egyező akaratnyilvánításon alapuló bontóperben a házastársi közös vagyon megosztása iránti igény esetében ennek pertárgyértékét az illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Gyakorlatilag nem érdemes a bírót tesztelni szerintem, hogy ő is logikusan úgy értelmezi-e a szabályt, ahogy az szól.
Deedi85
#
2015.11.25. 07:27
Tiszteletem Mindenkinek!
Szeretnék pár kérdésemre választ kapni!
Leírom rövid történetem.....
Férjemmel 2009. tavasz óta laktunk együtt. 2010. márciusában házasodtunk össze, júniusban megszületett kisfiunk. Közös pénzből hoztuk rendbe a házat saját magunk /kb 2-3 millió, közös kasszán voltunk/, majd 2010-ben bővítettük, melyhez anyukámék adták a pénz 70%-át. 2013-ban édesapám holtig tartó haszonélvezettel ajándékozás jogcímen minden ingósággal együtt az akkori állapotában a nevemre íratta a házat./ekkor kész volt már a bővítés/
3 hónapja megszűnt köztünk az életközösség, ruháival elpakolt lassan 1 hónapja, de a lakáskulcsot nem adta vissza.
2007-től volt egy deviza alapú autóhitelem, amit 2008-tól közösen fizettünk.
Az lenne a kérdésem, hogy jogos-e a 3 milliós követelése, vagy kb mennyi pénz illetné meg? Nem szeretném egy szál gatyában "kidobni", mert sokat dolgoztunk a házon, de semmiről nincs bizonyító papír. se számla, semmi...
Esetleg a gyerektartással kompenzálható-e az az összeg, ami járna neki?
Válaszukat nagyon köszönöm!
Szép napot!
Deedi85
#
2015.11.25. 10:04
Köszönöm a választ!
Sajnos félretett pénzünk egyáltalán nincs, hónapról hónapra éltünk.
A ház 5,5 milliót ért, amikor odamentünk, most kb 9 millió a jelenlegi állapota szerint.
Kértem, hogy részletezze a 3 milliót, de még azt is beleszámolta, amit anyukámék adtak és az autóhitelem is. Közös bútorunk össz-vissz' egy konyhaszekrény és egy mosógép....
Úgy érzem, ez nem lesz egyszerű..... :(
Deedi85
#
2015.11.25. 11:31
Annyit még kifelejtettem, nem tudom van-e jelentősége, hogy soha nem voltunk egy lakcímre bejelentkezve. Én vagyok csak a házhoz bejelentkezve, férjem állandó lakcíme másik községben van.
ObudaFan
#
2015.11.25. 12:09
Azt írod, az autóhitelt te vetted fel. Ugyanakkor az együttélés alatt is fizettétek, itt vélelmezni kell, hogy a közös vagyonól. Éppen ezért az együttélés alatti törlesztések felét ezen a jogcímen kérheti.
Amit az édesanyád adott, arról egy perben neked kell igazolnod, hogy az édesanyád adta.
Renata91
#
2015.12.18. 12:56
Üdvözlöm.
2011ben összeköltöztem fèrjemmel 2013ban összeházasodtunk majd született egy gyermekünk..
Auton ès fèrjemnek jogositvànya az èn szüleim segitsègével lett..
Ezenkivül van egy hàz ami fèrjem nevèn van de édesapja lakik benne ez még ismeretségünk előtt lett a nevèn..
Kèrdésem hogy pl az auto fele az enyém màrmint neki azt a pénzt vissza kell fizetni ?
Ès a lakás fele?
Illetve mire számithatok gyerektartàs terén ?mennyit fog megitélni ha én még gyesen vagyok és albérletbe lakunk kisfiammal?
Köszönöm
jean
#
2015.12.30. 07:38
Üdv!
A párom, akivel 1 éve vagyok együtt, másfél éve külön él a feleségétől, aki külföldön él. A gyerekeik már nagykorúak. Egyikük sem tett még lépéseket a válás érdekében. Hogyan kellene megindítani a válást ? Illetve,milyen következményei vannak, hogy végül is hivatalosan ők még házasok, és, ha a párommal történik egy baleset vagy komolyabb betegség, akkor a különélő feleség (mivel erről papír nincs) intézkedhet vele kapcsolatban? A közös ház fenntartását, állagmegóvását, felújítását vagyonmegosztás során beszámítják-e ?
A választ előre is köszönöm:
pohicop
#
2016.01.01. 09:28
Ami házasság előtt vagy alatt a szülők külön vagyonából került kifizetésre, az azé akinek a szülője fizette. Ami a házasság előtt a tiéd volt az a tiéd, ami az övé volt az az övé. Amit házasság alatt közösen vettetek saját pénzetekből az közös. Nagyjából így van, de minden eset más és más. Pontosabban kell tudni.....
A ház az övé. Az autó a szerint oszlik meg ki mennyit tett bele, mennyi benne a szülői külön vagyon, mennyi benne a közös vagyon....
Gyermektartás.....az attól függ kinél helyezik el a gyereket. A másik fél fizeti általában (fizetés 15-20%-át szokták megítélni általában, de sok mást is figyelembe kellene venniük). Ha váltott elhelyezés van akkor nem fizet senki a másiknak gyermektartást mondjuk, mert gyermek egyik héten apánál, másik héten anyánál van.
Szerintem...de én nem vagyok jogász...
ObudaFan
#
2016.01.01. 12:25
Annyi, hogy a közös vagyon szempontjából nem a házasságkötés, hanem az együttélés számít, ami a házasságkötést meg is előzheti.
Ha nagyon pontosak akarunk lenni, akkor a következők a szabályok.
Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.
A házastárs különvagyonához tartozik
- a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
- a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
- a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
- a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
- a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
- a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.
Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.
A gyermektartás vonatkozásában a gyermek szükségleteiből kell kiindulni, de valóban 15-25% között szokott lenni.
rokonfajta
#
2016.01.03. 15:02
Üdvözlöm a fórumozókat!
Segítségre lenne szükségem. Vagyonmegosztáskor ha a házasság alatt keletkezett tartozást át akarom vállalni és ezt a bíróság felé jelzem akkor a tartozás kifizetése hogyan történik? Át kell írni a valamikori bankkal kötött szerződéseket a nevemre, vagy minden marad úgy ahogy van de a bíróság határozatában benne lesz, hogy nekem kell fizetni?
wers
#
2016.01.03. 15:18
A banknak is lesz némi beleszólása.
rokonfajta
#
2016.01.04. 15:19
Üdvözlöm ismét Önöket.
A béren kívüli javadalmazási rendszerben felhalmozott összeg amit lakáscélra lehet felhasználni, a házasság alatt szerzett közös vagyonhoz tartozik, vagy az különvagyon?
capisca
#
2016.01.04. 15:21
A béren kívüli javadalmazási rendszerben felhalmozott összeg amit lakáscélra lehet felhasználni, a házasság alatt szerzett közös vagyonhoz tartozik, vagy az különvagyon?
Közös
rokonfajta
#
2016.01.04. 18:55
Köszönöm a válaszokat. Még valami lenne,a három gyermek után járö adókedvezményt pontosan ki veheti igénybe a válás után?
Bori Bori
#
2016.01.04. 20:52
Akinek a háztartásában laknak életvitelszerűen a gyerekek, tehát aki a családi pótlékra jogosult.
