Válás - Vagyonmegosztás - per

Fórum → öröklés és családjog
újabb elöl     új hozzászólás

monalisa1 # 2008.10.11. 14:32

Jó lenne ha a válóper keretében a vagyonmegosztásról is meg tudnátok egyezni, mert amíg az előbbi csak 12 ezer forint perköltség, addig az utóbbi akár több százezer forint pertárgy érték illeték is lehet - időtartama meg elhuzódó...

Ha nem akarja a saját hitelrészét fizetni akkor azt kénytelen vagy te teljesíteni a bank felé, különben könyörtelenül "rátok szál" a bank. Később, az ingatlan eladási arából a különbözetet levonásba helyezheted, vagyis ennyivel kevesebb jár neki a hitel rendezése utáni felezett nettó pénzből.

Monalisa
laikus hozzászóló

Ella66 # 2008.10.11. 16:48

Tisztelt Fórumozók!
Tanácsot és véleményeket szeretnék a következő ügyben:
Nyáron elváltam, a volt férjemmel mindenben megegyeztünk, gyermekelhelyezés, vagyonmegosztás, csupán a közös lakás kérdése nem rendeződött, mivel a volt férjem szüleivel éltünk együtt, akik szintén tulajdonosai a háznak.
A családi ház eredetileg a volt férjem szüleié volt 1/2-1/2 tul. arányban, amelyre ráépítettünk, ehhez kölcsönt, szoc.pol.-t vettünk fel, így osztatlan közös tulajdon keletkezett, amelyből 2/10 rész az enyém.
A válás után elköltöztem, nem lakom a házban, most nem akarják kifizetni a részemet, mondván, nincs miből.
A felvett kölcsönt azóta is felesben fizetem a volt férjemmel.

  1. Követelhetem-e, hogy kifizessenek?
  2. A kölcsönszerződésben megállapított hitelbiztosítási értéket vehetem-e alapul a 2/10 rész összegének megállapításához?
  3. Az építkezéshez kapott szoc.pol. és áfavisszatérítés felét kérhetem-e?

Természetesen, a még hátralévő hitel felét visszafizetném.
4. Mit tehetek, ha egyáltalán nem akarnak kifizetni?

Köszönöm a válaszokat.

monalisa1 # 2008.10.11. 20:20

Laikus hozzászóló vagyok, tehát amit írok nem biztos hogy jó - jogász bizonyára kijavít majd...

  1. Követelheted, mert senki sem ülhet végtelen időkig valaki vagyoni értékén.
  2. Ha a hitelbiztosításkor meghatározott érték magasabb mint a valós érték, akkor nem.
  3. A szoc.pol a gyerek(ek) jogán biztosított állami lakásvásárlási/épitési támogatás, tehát az nem téged illet. Az áfa visszatéritésből a fele rész megillet.
  4. Ha nem hajlandók kiadni a részedet, akkor első körben fizetési meghagyás, második körben kényszerű pereskedés.

Az hogy "nincs miből" a fizetés képességük - te ismered, végül is a házra vehetnek fel kölcsönt és akkor abból.

monalisa1 # 2008.10.11. 20:22

A bankkal külön tisztázni kell milyen feltételekkel enged el a hiteltartozásból.

magic # 2008.10.12. 11:09

Kedves Fórumozók!

Megpróbálom röviden leírni a problémám. Férjemmel 1994 óta élettársak voltunk, 2000-ben házasságot kötöttünk. 2000-ben vásároltunk egy házat,ami végül férjem és anyósom nevére került,fele pénzt együtt raktuk össze a férjemmel, fele hitelből volt, amit a férjem anyósommal vett fel. 2004-ben házassági vagyonközösséget alapító okiratot készítettünk,de csak most szembesültem vele, hogy ez nincs a Földhivatalnál bejegyezve. A házat közösen újítottuk fel és rendeztük be. Ha elválunk, mi jár nekem a házból?

Andrea1 # 2008.10.12. 11:13

Természetesen nem szerencsés dolog egy volt feleséget kerülgetni.De kérdezem én,hogy miért kellene hiszen azt a lakás nem közösen szerezték hanem a barátom édesanyjáé,és ezért nem értjük hogyan kérhet ő közös lakáshasználatot????,

ObudaFan # 2008.10.13. 12:32

sutyo!

Hát, meg lehet próbálni egy ilyen ideiglenes intézkedés iránti kérelmet, de nem sok esélyt látok a sikerére. Inkább arra tudlak biztatni, hogy a perben lépj fel megtérítési igénnyel az általad fizetett többlet vonatkozásában.

ObudaFan # 2008.10.13. 12:38

Andrea1!

Ha a lakásban a házastársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén - kérelemre - a bíróság dönt a lakás használata felől.45
A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát - életkörülményeinek megfelelően - általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van.
Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve. Szolgálati lakás esetében azonban a bérlőt a lakás elhagyására nem lehet kötelezni.
A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakásának használatát megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi. Nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár.
Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi.

ObudaFan # 2008.10.13. 12:47

magic!

Egy kicsit összeszedettebben kellene. Ha az anyós nevére került az az ingatlan, akkor pontosan miről is szól az a "házassági vagyonközösséget alapító okirat"?

magic # 2008.10.14. 09:24

Kedves ObudaFan!

Köszönöm,hogy foglalkozik a témámmal. A helyzet tehát az, hogy amikor megvettük a házat, 9/10-ed részben a férjemé,1/10-ed részben az anyósom nevére került. Pár évvel később írtunk alá ügyvéd előtt egy papírt, hogy az enyém lesz 9/20-ad, a férjemé is 9/20-ad, anyósomé meg 2/20-ad rész. Ez nem lett valami miatt bejegyezve. Mostanra nagyon elmérgesedett a viszonyunk és a férjem azzal fenyegetőzik, hogy úgy merjek elválni,hogy a házból semmit nem vihetek el. Még a gyerekeket se. Nem tagadom,kétségbe vagyok esve.

ObudaFan # 2008.10.14. 09:33

Kötelmi jogcím keletkezett a 9/20-adodra, csak kérdés pl., hogy nem évült-e még el. Ezzel együtt házastársi közös vagyon jogcímén ez még lehet a tiéd, ha a férjed nem a különvagyonából vette.

magic # 2008.10.14. 09:42

2004-ben készült az az okirat. Ha mégis elindítom a válást, akkor annak során tudok erre hivatkozni? Szeretnék tisztán látni mielőtt bármibe fogok.

ObudaFan # 2008.10.14. 09:44

Mondom: látni kellene az okiratot. De könnyen lehet, hogy az okirat nélkül is menni fog a dolog.

magic # 2008.10.14. 09:50

Köszönöm! Egyelőre ez bíztató.
Ha nem haragszik,kihasználnám a segítségét és még egy kérdésem lenne. Édesanyám nevén van egy telek. Szeretne nekem haszonélvezeti jogot iratni rá. Ezt meg lehet oldani ingyenesen?

ObudaFan # 2008.10.14. 11:08

Meg, de akkor ajándékozási, és nem visszterhes illetéket kell fizetni.

magic # 2008.10.14. 13:11

Köszönöm.

ObudaFan # 2008.10.14. 18:34

Nincs mit.

Csebke # 2008.10.15. 12:08

Tisztelt Forumozók!
Tanácsot szeretnék kérni egy válás-vagyonelosztás ügyben.
Adott egy válás előtt álló házaspár.
Kettő kiskorú gyerek.
Az egyik fél (feleség) semmiféle megegyezésre nem hajlandó. Válóper előtt közös megegyezésen alapuló vagyonelosztás a cél (a férj részéről), de e megyegyezés nem halad.

1. Ha nincs megegyezés, a házasság felbontása a másik fél beleegyezése nélkül is kérhető. Mi az eljárás és mi várható ilyen esetben a bíróság részéről?

Vagyon Egy:

  • egy örökölt ház,a férj az örökös, tehát ez nem osztható 1/2 - 1/2 arányban.

A közös használat kizárt. A férj elköltözik.
Kérdés:

  1. amennyiben válás és megegyezés előtt elköltözik, jogot formálhat-e tulajdonával kapcsolatban? A tulajdon elhagyása = a tulajdonjog gyakorlásának megszűnésével?
  2. tulajdonát a gyerekei nevére kívánja hagyni, de feltételként szabná, hogy senki a házat el ne adhassa az ő beleegyezése nélkül. Ha lemond a tulajdonjogról, hogyan tudja feltételét később érvényesíteni? Ill. kérheti-e, hogy a tualjdonjogról való lemondás után használati joga legyen/maradjon?

Vagyon Kettő:

  • Egy telek, amely a feleség nevére lett írva, aki anyagilag 0 ft-al járult hozzá.

Kérdés:

1. Házasság alatt szerzett vagyonként fele-fele arányban oszlik-e, vagy a feleség nevére írva saját tulajdonaként ő rendelkezik vele?

Gyerek elhelyezés: mi alapján dönt a bíró, ha nincs közös megegyezés?

Köszönök minden hozzászólást, tanácsot.

monalisa1 # 2008.10.15. 13:04

A bíróság a válást kimondja akkor is ha csak az egyik fél akar válni - legfeljebb un. "okfeltárásos" válás lesz, de az itéletben nem szerepel, hogy xy hibájából a válás. (Legalább 3-4 tárgyalás lesz.) A gyermekek elhelyezéséről is döntés születik, valamint a t.díj is meghatározásra kerül.

A lakástulajdonával továbbra is rendelkezik, de a kiskorú gyermekeit nem rakhatja ki onnan.

A lakást elajándékozhatja a gyermekeinek., előzetesen a gyámhivatal jóváhagyása szükséges az ügylethez. Innentől kezdve azok nagykorúságáig a gyámhivatal "vigyázza" a kiskorúak ingatlanvagyonát, vagyis az anya szabadon nem rendelkezik felette.

Az ajándékozási szerződésben benne lehet: amennyiben esetlegesen x időn tovább értékesítése kerülne, akkor a Ptk. 582 § (3) alapján az ajándékot visszaköveteli.(Meghiusulna az a vélelem melyre tekintettel az ajándékozás történt.)

A telek fele a feleség tulajdona, lévén a házassági vagyonközösség ideje alatt lett vásárolva. Ettől függetlenül a férj a felének tulajdonosa: ingatlan- nyílvántartáson kívüli tulajdonlás fogalma.

Amennyiben a férj bizonyítani tudná, hogy a telek egy kizárólagos különvagyonából lett vásárolva, akkor az az előző bekezdéstől függetlenül 1/1-ben az övé.

Laikus hozzászóló vagyok, ha valamit rosszul írtam jogász pontosít ill. kijavít majd.

monalisa1 # 2008.10.15. 13:10

14 évet betöltött gyermek esetében a bíróság már megkérdezi őt, annál fiatalabb gyermek elhelyezéséhez pszichológus szakvéleményét veszik figyelembe.

monalisa1 # 2008.10.15. 13:15

Mivel a fele lakásingatlan átadásával bizonyára egy jelentősebb vagyont juttat a gyermeinek, kérheti a bíróságot, hogy a t.díjat az egyébként meghatározandóná alacsonyabb összegben határozza meg - vagy egyáltalán se.

monalisa1 # 2008.10.15. 13:16

Mivel a fele lakásingatlan átadásával bizonyára egy jelentősebb vagyont juttat a gyermeinek, kérheti a bíróságot, hogy a t.díjat az egyébként meghatározandónál alacsonyabb összegben határozza meg - vagy egyáltalán se.

monalisa1 # 2008.10.15. 13:18

Bocs, 2x-er.

Andrea1 # 2008.10.15. 16:57

ObudaFan!!!
Köszönöm a segítségedet!!!!!!!!!!!

ObudaFan # 2008.10.15. 19:19

III. A bíróság döntése a gyermek elhelyezéséről
A Csjt. 72/A. §-ának (1) bekezdése szerint - a szülők megegyezésének hiányában - a gyermeket annál a szülőnél kell elhelyezni, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosítva van; ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekeit veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri.
A gyermek elhelyezésének alapvető szempontja: a gyermek érdeke. Ezért a bíróságnak a gyermek életét érintő minden körülmény feltárásával és együttes mérlegelésével kell határoznia. Egyes kiragadott körülmények túlértékelése, más szempontoknak pedig a figyelmen kívül hagyása akadályozza, hogy a gyermek elhelyezésénél a gyermek érdeke megfelelően érvényesüljön.
A bíróságnak gondosan vizsgálnia kell, hogy a szülőket az egyéniségük, életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik, alkalmassá teszik-e a gyermek nevelésére. Figyelembe kell vennie a gyermekhez való ragaszkodás őszinteségét, a gyermeknek a szülő iránt táplált érzelmeit, a gyermeknek az egyik vagy másik szülőhöz való kötődését, a szülő nevelési képességét, az iskoláztatási lehetőségeket. Vizsgálni kell továbbá a felek anyagi és lakáshelyzetének alakulását, azt, hogy a gyermek tartása, gondozása, egészségügyi ellátottsága melyik szülő környezetében van jobban biztosítva.
Értékes adatokat szolgáltathat a gyermekelhelyezés kérdésében való döntéshez a környezettanulmány, a bölcsőde, óvoda, iskola véleménye, megfelelő esetekben a pszichológiai szakvélemény. Ennek beszerzése különösen akkor indokolt, ha a kellő alapossággal felderített tényállás alapján - az eset sajátos körülményeire (a gyermek egyénisége, érzésvilága, a családban kialakult légkör stb.) is figyelemmel - várható, hogy a pszichológiai szakvélemény elősegíti a gyermek érdekét szolgáló helyes döntést.
A Csjt. 71. §-ának (1) bekezdése értelmében hangsúlyozott kötelessége a szülőknek: biztosítsák az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük részére azt, hogy az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson. Ezt a véleményt - a gyermek korára, érettségére figyelemmel - tekintetbe kell venni. A gyermek akkor tekinthető az ítélőképessége birtokában levőnek, ha koránál és helyzeténél fogva képes önállóan és befolyásmentesen kialakítani véleményét.
A Csjt. 74. §-a részletesen szabályozza a gyermek meghallgatását is a szülői felügyelettel, a gyermek elhelyezésével, valamint az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos perekben. Általános szabály, hogy indokolt esetben - így akkor is, ha azt a gyermek maga kéri - meg kell hallgatni a gyermeket is, amely meghallgatás közvetlenül vagy szakértő útján történhet. A gyermek közvetlen meghallgatásáról való döntése során a bíróságnak a gyermek életkorára, illetve - amennyiben arra a per adataiból következtetni lehet - érettségére figyelemmel kell lenni [12/1995. (VI. 22.) IM r. 3. §-a].
A felnőtt élet küszöbén álló gyermek sajátos helyzetének felismeréséből fakad a Csjt. 74. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a tizennegyedik életévét betöltött gyermek elhelyezésére vonatkozó döntés csak a gyermek beleegyezésével hozható, kivéve, ha a gyermek által választott elhelyezés a fejlődését veszélyezteti, pl. a gyermek az érdekeivel nyilvánvalóan szembenálló befolyás hatására vagy kizárólag azért választja a nevelésre kevésbé alkalmas szülőt, mert az jobb anyagi körülményeket biztosít, vagy eltűri a gyermek szabados életvitelét. Arra is tekintettel kell azonban lenni, hogy a tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülő által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll [Csjt. 77. § (2) bek.]. A bírósági eljárás izgalmaitól, feszültségeitől való távoltartás lehetőségét teremti meg viszont a törvénynek az a rendelkezése, amely szerint a bíróság a gyermeknek az elhelyezésével kapcsolatos álláspontjáról a szülők erre vonatkozó egyező nyilatkozata útján is tájékozódhat.
Ezekben a perekben egyébként a jogszabály kötelező rendelkezése szerint mindkét szülőt meg kell hallgatni, amely alól csak az elháríthatatlan akadály esete jelent kivételt (Csjt. 74. §).
Azok a szempontok, amelyek a gyermek elhelyezésénél általában figyelembe jönnek, megfelelően irányadók akkor is, ha a gyermek elhelyezése érdekében azonnali intézkedésre van szükség, amikor is a bíróság soron kívül, hivatalból ideiglenes intézkedéssel határoz [Csjt. 72/A. § (4) bek., Pp. 287. §].
A gyermek elhelyezésénél irányadó összes körülmény feltárásának és mérlegelésének szükségessége nem mond ellent annak, hogy a gyermek életét érintő egyes körülményeknek egyes konkrét esetekben különösen nagy jelentőségük lehet.

  1. A családon belüli munkamegosztás gyakorlata lényegesen megváltozott annak folytán, hogy a nők tekintélyes része kereső foglalkozást folytat. A háztartási teendőknek, a gyermek gondozásával kapcsolatos feladatoknak az egyik házastársra hárítása sérti a házastársi egyenjogúságot. Az a házastárs - akár férfi, akár nő -, aki az említett kötelezettségek teljesítésével bizonyította, hogy alkalmas a gyermek körüli teendők ellátására, a gyermek életkorától és nemétől függetlenül, egyenlő feltételekkel igényelheti a gyermek nála való elhelyezését.

Önmagában a gyermek nemének és életkorának tehát nem lehet döntő szerepe az elhelyezésnél. A gyermek neme és kora csak az ügy valamennyi körülményének egymással összefüggésben történő vizsgálata során értékelhető, különösen azzal kapcsolatban, hogy a gyermek nemére és korára tekintettel melyik házastárs mutatott több és jobb nevelési készséget. A gyermek nevelésében, ellátásában ténylegesen tanúsított magatartás mérlegelésével hozható a gyermek érdekében álló bírósági határozat.

  1. A gyermek egészséges személyiségfejlődését az segíti elő, ha megszokott környezetében, őt szeretettel körülvevő személyek gondozásában nevelkedhet. A gyermeknek biztonságérzetet nyújt a megfelelő környezet állandósága, a környezetváltozás, az elhelyezés váltogatása viszont szorongást, félelemérzetet kelthet benne. Ennek a személyiségre károsan ható következményeitől a szülők kötelesek a gyermeket megvédeni. Az állandóság követelményének érvényre juttatásánál a gyermek és a szülő közötti személyes kapcsolatnak és nem a lakóhelynek van elsődleges jelentősége. Az egészséges fejlődést elősegítő környezetben való megmaradás biztosítása olyan fontos szempont, amelyet a gyermekelhelyezésnél figyelembe jövő körülmények között jelentőségének megfelelően kell értékelni, a gyermeket az indokolatlan környezetváltozás izgalmaitól, az ezzel járó megrázkódtatásoktól meg kell kímélni.

Esetenként a gyermek érdekében mégis meg kell változtatni a gyermek környezetét. A bírósági határozat alapján a gyermeket kiadni köteles szülő súlyosan vét a gyermek érdekei ellen, ha - a törvényes rendelkezéseknek közvetve vagy közvetlenül ellenszegülve - a gyermeket magánál visszatartja. Az ilyen - erőszakkal vagy más jogellenes magatartással - teremtett vagy fenntartott helyzet ezért általában még akkor sem adhat alapot az állandóság - mint a gyermek elhelyezésénél figyelembe veendő körülmény - döntő súllyal való értékelésére, ha ez az állapot hosszú ideje áll fenn. A gyermek nevelésére való alkalmatlanságra vonható következtetés abból, ha a szülő a gyermeket el akarja idegeníteni a másik szülőtől, és a befolyásolt gyermek érzelmeire hivatkozással kívánja megakadályozni, hogy a gyermek ahhoz kerüljön, akinél a bíróság elhelyezte. A szülőnek kötelessége felkészíteni a gyermeket arra, hogy a másik szülőhöz kerül, a fogadó szülőnek pedig kötelessége elősegíteni, hogy a gyermek úgy szokja meg új otthonát, hogy a régi környezetében megszokott személyekkel, így különösen a másik szülővel megfelelő kapcsolatot tarthat fenn.
Súlyosan esik a szülő terhére, ha - szembeszegülve a bírósági határozattal - különböző eszközökkel (pl. új perek ismétlődő indításával) akarja megakadályozni a gyermeknek a másik szülőhöz kerülését, abban bízva, hogy - az állandóság szempontjára tekintettel - a gyermek végül is nála marad. A bíróságnak alkalmaznia kell mindazokat a jogi eszközöket, amelyek bármelyik szülőnek az erőszakos, önkényeskedő, a bírósági határozat kijátszására törekvő magatartását meggátolják. Ha valamelyik szülő a gyermeket egyoldalú elhatározással, önkényesen viszi el a gyermeket jogszerűen magánál tartó szülőtől, megfelelő rendelkezéssel (pl. ideiglenes intézkedéssel) olyan helyzetet kell teremteni, hogy a jogszerűen eljáró szülő érvényt szerezhessen jogainak.

  1. A család szétesése rendszerint súlyos válságot idéz elő a gyermeknél. Ennek hátrányos következményei fokozottan hatnak rá, ha a testvéreknek is el kell szakadniuk egymástól. A testvérek közössége jelentős kötőerő. A gyermek elhelyezésénél ezért általában arra kell törekedni, hogy a gyermekek a szülők elválása után is együtt maradjanak, és közösen átélve a házasság felbomlásának nehéz idejét, minél kevésbé sérülten kerüljenek ki a szülők közötti ellentétek által létrehozott helyzetből. Mindkét szülőnél egyformán kedvező feltételek megléte esetén is csak indokolt esetben lehet a testvéreket egymástól különválasztva elhelyezni.

A gyermekelhelyezési perekben szerzett tapasztalatok azonban azt is jelzik, hogy nem minden családban egyformán erős a gyermekek egymáshoz kötődése. Lehetnek jelentős korkülönbségek a gyermekek között, adottságaik, érdeklődési körük, igényeik eltérhetnek, ami gyengíti a gyermekek egymáshoz való ragaszkodását. A gyermeket valamelyik szülőhöz olyan mély érzelmi kötődés fűzheti, amely erősebb a testvéri szeretetnél. Az is előfordulhat, hogy egyikük az egyik, másikuk a másik szülőnél hosszabb ideje él, és a házasság felbontásáig a család szétválása gyakorlatilag már megvalósul. Ilyen esetben a szülőknek azt a megállapodását, hogy a gyermekek megosztva kerüljenek elhelyezésre - különösen, ha ez nem jár a gyermekek végleges szétválásával, a gyermekek egymással való rendszeres érintkezése biztosítva van, és a gyermekek érdekét egyébként sem sérti -, a bíróság jóváhagyhatja. A szülők megállapodásának hiányában vagy erre irányuló kérésükre is határozhat a bíróság úgy, hogy a gyermekeket megosztva helyezi el a szülőknél. E döntésnél jelentős tényező lehet a gyermeknek egyik vagy másik szülőhöz való erős kötődése. Különösen a serdülőkorú gyermek kívánsága nem hagyható figyelmen kívül még akkor sem, ha tizennegyedik életévét nem töltötte be.

  1. A Csjt. 24. §-a szerint a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak, és egymást támogatni kötelesek. A házastársi hűséget sértő magatartás akkor értékelhető a gyermek elhelyezése körében, ha az a családdal szembeni felelőtlenséget, önzést, közömbösséget juttatja kifejezésre. A családi élet felelőtlen megbontása, a házastárs, a gyermek indokolatlan elhagyása kétségessé teszi, hogy ez a szülő rendelkezik-e a gyermek neveléséhez szükséges személyi, erkölcsi tulajdonságokkal.

Ennek az elvnek a helyes érvényesülése érdekében azonban a bíróságnak törekednie kell annak felderítésére, hogy milyen előzmények vezettek az életközösség megszakadására. Ha ugyanis a visszamaradó házastárs szeretet nélküli, tűrhetetlen magatartásával, netán tettlegességgel vagy esetleg a házastárs számára elviselhetetlen más magatartással (pl. sorozatos megaláztatás, megszégyenítés, kíméletlen önzés) maga idézte elő a házasság megromlását, a másik házastárs távozását, ez éppen ennek a szülőnek a nevelésre való alkalmatlanságára szolgálhat - az összes körülmények körében terhére mérlegelendő - bizonyítékul.