Válás - Vagyonmegosztás - per


Kovács_Béla_Sándor # 2019.02.28. 09:24

A végtörlesztés is egyösszegű törlesztés.

A különvagyonnak a közös vagyoni tartozás törlesztésére fordított része tulajdoni igényt nem, de elszámolási igényt keletkeztet.

Tajbi # 2019.02.28. 08:58

Egy összegben előtörlesztettetek?

Tulajdonképpen a havi törlesztőkbe ment bele ill. a végtörlesztésbe. Külön számla volt fenntartva erre a célra, semmi más mozgás nem volt a számlán csak a törlesztés ill. egy egyszeri utalás, ami az örökségem volt.

Köszönöm

Kovács_Béla_Sándor # 2019.02.28. 08:53

örököltem 3 millió Ft-ot, mely teljes egészében a törlesztésbe ment bele (ezt igazolni tudom).
Egy összegben előtörlesztettetek?

Tajbi # 2019.02.28. 08:35

Kedves Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni váláskori vagyonmegosztásnál.
Adott egy 2007-ben vásárolt lakás 11,7 millióért.
Ebből a külön vagyonom (saját pénzem ) 4,3 millió, a többi hitel, volt feleségemnek nem volt külön vagyona.
Házasságunk után örököltem 3 millió Ft-ot, mely teljes egészében a törlesztésbe ment bele (ezt igazolni tudom). Az ingatlan hitele vissza lett fizetve 2013-ban.
Kérdésem az lenne, hogy az én örökségemet, hogyan kell elszámolni az osztozkodás során, ha az ingatlan jelenlegi értéke 18 millió Ft.
Ahogyan kalkuláltam:
63,2% a közös vagyon, ennek a fele járna a feleségemnek,
31,6%, vagyis 5688000 Ft járna a feleségemnek az ingatlanból, de az örökségemet nem tudom, hogyan kell számolni. Ebből az összegből lejön a 3 millió Ft vagy azt is %-ban kell számolni az ingatlan jelenlegi értékéhez képest?

Köszönöm

Kovács_Béla_Sándor # 2019.02.28. 07:42

Igen.

ucandoit # 2019.02.27. 19:03

Alkalmazottja volt a téesznek. Ez alapján akkor közös vagyon? :) Köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.02.27. 17:25

OFF
Az njt. ? Az szerintem ingyenes, nyilvános és közhiteles. Csak az időgépe nem az igazi. A szóban forgó törvény állapotait pl. 2012-ig mutatja, korábbra nem.
ON

drbjozsef # 2019.02.27. 16:13

OFF
Előfizetéssel megy, nem?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.02.27. 12:56

Ezért kérdeztem, hogy a 8. § melyik pontja alá tartozott. Lehet, hogy nincs szó semmiféle "betett földről", hanem például alkalmazottja vagy volt tagja volt a téesznek.

8. § (1) A közgyűlés a vagyonnevesítés keretében szövetkezeti üzletrészt juttathat

  1. a szövetkezet alkalmazottainak,
  2. a szövetkezet volt tagjainak, azok örököseinek,
  3. mezőgazdasági szövetkezetnél a rendszeresen munkát végző segítő családtagoknak is.

(2) A közgyűlés köteles vagyonnevesítésben részesíteni azt a volt tagját, akinek legalább öt éves tagsági viszonya átlépéssel szűnt meg.

OFF.
Tud valaki valami ésszerű magyarázatot arra, az njt időgép funkciója miért nem teljes?
ON

ObudaFan # 2019.02.27. 11:40

Szerintem nem ingyenes juttatás, de valószínű, hogy különvagyon helyébe lépett vagyon. Az életközösség kezdete előtt lett az a föld betéve a szövetkezetbe az a föld, amire tekintettel ezt kaptad?

ucandoit # 2019.02.27. 08:51

Üdv!

A jelenleg elérhető oldalakon a 8-12§ szakasz üres, és nem én vagyok az érintett így sajnos nem tudom.
A nyomtavány neve önálló ingatlan tulajdonbaadása
Még 7.§ /5/ bekezdésre hivatkoznak.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.02.27. 05:59

Szerintem nem jól gondolod. A 8. § melyik pontja alá tartoztál?

ucandoit # 2019.02.26. 20:46

Üdv.

A 1992. évi II. tv 25.§ (1) alapján juttatott részarány külterületi földtulajdon különvagyonnak számít?

PTK 4:38. § [A házastárs különvagyona]
(1) A házastárs különvagyonához tartozik

  1. a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás

Én ezt ingyenes juttatásnak értelmezem. Jól gondolom?
Köszönöm. :)

ObudaFan # 2019.02.22. 11:00

úgy érted, ha apósom hegesztette a kerítésemet - családi segítség, érted, a gyerekének, se én, se ő nem kérte rá konkrétan -, akkor azt csont nélkül kifizetteti a bíróság?

Mármint mi az, hogy senki nem kérte rá? Nem tipikus, hogy az após csak úgy elkezdi heggesztgetni a kerítést a fiatal házasok kifejezett tilalma ellenére.

öcsike2 # 2019.02.21. 13:43

Hát igen a mai ésszel lehet máshogy csinálnánk a dolgokat.És igen segíteni nem kötelező és ha valaki teszi azt önzetlenül tegye.Ja. És már meg is cáfoltam az első mondatomat mert mi ma is ugyanolyan hülyék lennénk mint akkor.Az áron aluli telek is igaz, remélem a bíróság elfogadja azt a papírt ami ezt bebizonyítja és akkor nem kell tovább bizonygatni az igazunkat.

öcsike2 # 2019.02.21. 13:31

Az előző hozzászólásomban csak a gondolataimat írtam le, nem okoskodni akartam..Természetesen nem tudom ez jogilag elfogadható és mi módon bizonyítható.Azért írtam a fórumba, hogy ezt megtudjam és köszönöm ha valaki ebben segíteni tud.

drbjozsef # 2019.02.21. 13:27

Aki vitat, az bizonyít.

De itt áron aluli telekről beszéltél. Sokmindent ki lehet abból hozni, akár az "így járt, teccett volna akkor okosabb lenni" is. Ahogy a családi munkákat is : segíteni nem kötelező, aki mégis úgy tesz, ne utólag kérje a munkája árát.
Szóval elég szélesnek érzem itt a bizonytalansági sávját egy ilyen pernek.

öcsike2 # 2019.02.21. 13:16

Itt most egy családi ház tulajdoni hányadáról van vita.
Én józan paraszti ésszel úgy gondolom egy ház felépítéséhez kell építőagyag és kell aki azt beépítse.Mivel a családban a férj édesapja kőműves, gyakorlatilag a kőműves munkával segítette ház felépítését..Igazából nem mi vitatjuk a tulajdoni hányadokat mert 1/2-1/2 rész van a földhivatalban bejegyezve, férj és feleség javára. Ami szerintünk így igazságos.Az egyik fél szülei anyagilag a másik fél szülei fizikailag /ami szerintem forintosítható/ járultak hozzá, hogy a gyerekeknek legyen otthonuk.Úgy hiszem ennek felmérésére van lehetőség.És szerintem ezt az tegye meg aki a jelen állapotot vitatja.

drbjozsef # 2019.02.21. 11:18

ObudaFan,

úgy érted, ha apósom hegesztette a kerítésemet - családi segítség, érted, a gyerekének, se én, se ő nem kérte rá konkrétan -, akkor azt csont nélkül kifizetteti a bíróság?
Hát én nem vennék rá mérget. (20év után meg aztán pláne...)

öcsike2 # 2019.02.21. 10:54

Tisztelettel megköszönöm a válaszát.
Remélem a tanuk bírósági meghallgatása eredményes lesz.

ObudaFan # 2019.02.21. 10:26

Ilyen perekben a tanúbizonyítás domináns szokott lenni, persze előfordulhatnak más bizonyítékok is (pl. bankszámlakivonat). Hogy elég lesz-e, az attól függ, mit tudnak, mire emlékeznek a tanúk, mennyire ellentmondásmentesen tudják elmondani.

öcsike2 # 2019.02.20. 14:32

Tisztelt ObudaFan!
Köszönöm válaszát.
Akkor ha jól értem a testvér hozzájárult a férj különvagyonához 2/3-nyi telekárral.Az nem számít, hogy a telket ketten vették meg papíron?És ha ez nem elég, hogyan lehet a család által végzett munkát felértékelni?Hiszen ez már majdnem 20 éve volt.Egyáltalán hogyan lehet bizonyítani?Elég ha tanúkat állít a család?Férj barátait akik segítettek, esetleg olyan embereket akik nap mint nap arra jártak munkába és látták kik dolgoztak a házépítésen?

ObudaFan # 2019.02.20. 13:53

A teljes felépítmény értékéből az építkezésre az egyik fél által a különvagyonából adott részből épült értéknövekmény az egyik fél különvagyona, a telek értékének 2/3-ának a mai ingatlanban képviselt értéke a másik fél különvagyona, a többi meg közös vagyonnak tűnik.

drbjozsef # 2019.02.20. 13:17

öcsike,

Vagy van megegyezés vagy nincs. Ha van vége, ha nincs, akkor semmi más megoldás nincs mint a pereskedés. Ennyi.

wers # 2019.02.20. 12:51

Akkor kívánok egy jó ügyvédet.

Rosszindulatú, buta (így egyben pláne) feleségre nincs receptem.