ucandoit
2019.05.26. 11:02
Köszönöm!
Válás - Vagyonmegosztás - per
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.05.26. 10:59
Ne fáradj, megtaláltam. Szerintem ez blöff. A kollégák nem hogy több ilyen értelmű határozatot nem tudnak felmutatni - hiszen az jelenthetné a gyakorlat változását - hanem egyetlen jogerőset sem.
A földhivatal nem jegyezhet be tulajdonjogot bemondásra, bizonyítás lefolytatására pedig nincs hatásköre. A hivatkozott jogszabályhely nem a földhivatallal szembeni jogot deklarálja, hanem a bejegyzett tulajdonossal szembeni igényt.
ucandoit
#
2019.05.26. 10:52
KBS innen
http://jogado.hu/…aly-alapjan/
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.05.26. 10:49
Ezt honnan idézted?
ucandoit
#
2019.05.26. 10:15
Nyilván 1/2 tulajdonrész erejéig.
ucandoit
#
2019.05.26. 10:12
Üdv.
Picit összetett a kérdés, idézek előtte 1 cikket.
„A földhivatalok főszabály szerint abban az esetben jegyzik be a jogosult tulajdonjogát, amennyiben az a tulajdonjog-bejegyzésre irányuló kérelme mellett csatolja a tulajdonos bejegyzést engedő nyilatkozatát is.
Ezen gyakorlat nyilvánvalóan az Inytv. 29. §-ának rendelkezésein alapult, amely – egyebek mellett – előírja, hogy a kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is.
Az ingatlanügyi hatóságok ennek hiányában a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelmet jellemzően elutasították, és arra hívták fel a kérelmezőt, hogy a tulajdonjogának bejegyzése érdekében indítson polgári peres eljárást – amennyiben a tulajdonos tulajdonjogbejegyzési engedélyét egyébként beszerezni nem tudja.
Ez a gyakorlat súlyosan sértette azon jogosultak érdekeit, akik jellemzően nem szerződéses úton szerezték, illetve szerzik meg az ingatlan tulajdonjogát, hanem a jogszabály erejénél fogva minősülnek tulajdonosnak.
Tapasztalataink szerint a földhivatali gyakorlat az utóbbi időben változni látszik, és az ingatlanügyi hatóságok olyan döntéseket hoznak, amelyek alapján a jogosult – önmagában – a megfelelő jogszabályra történő hivatkozással kérheti a tulajdonjoga bejegyzését – természetesen, ha ennek egyéb feltételei is fennállnak.
A Ptk. 5:37. §-a szerint ugyanis, amennyiben az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék.
Ha a jogosult jogszabály alapján szerzi meg az adott ingatlan tulajdonjogát, akkor a tulajdonjog törvény erejénél fogva (ex lege) keletkező jog, amelynek bejegyzéséhez okirat nem szükséges; ilyenkor a tulajdonszerzést nem az Inytv. 29. §-a szerinti bejegyzés alapjául szolgáló okirat, hanem a törvény konkrét rendelkezése igazolja.
Ilyen esetben tehát a földhivatalnak nem a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok meglétét, illetve az okirati kellékek megfelelőségét kell vizsgálnia, hanem azt, hogy a bejegyezni kért jog keletkezésének az adott törvényi rendelkezésben meghatározott feltételei fennállnak-e vagy sem.
Vagyis abban az esetben, amennyiben a jogosult az ingatlan-nyilvántartáson kívül, azonban jogszabályi rendelkezések alapján szerezte meg a tulajdonjogot, nem szükséges pert indítani a bíróság előtt a tulajdonjogának megállapítása érdekében, hanem a Ptk. fent hivatkozott rendelkezése alapján – a megfelelő jogszabályi hivatkozással – közvetlenül kérheti az ingatlanügyi hatóságot, hogy a tulajdonjogát jegyezze be. ”
Ezek alapján ha egy válás során (még nincs beadva a válóper) ha a feleség behivatkozza kérelmében a földhivatal felé a PTK
4:37. § . (3)-t A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg
Van esély a közösen szerzett külterületi ingatlanok tulajdonjogának megszerzésére?
Köszönöm
wers
#
2019.04.08. 11:25
Ok, így értem. Gondolom még nem eszméltek fel, de jobb lenne ha ti kérnétek, mert szeretnek büntit is kiszabni.
vchaos
#
2019.04.08. 11:22
tudom,hogy így kellett vonla,de akkor még fizettük a részleteket,és itt is valamennyi adót rá,így maradhatott magyar rendszámos. Még mindig az,ezt viszont nem tudom miért,mert már ki van fizetve.
wers
#
2019.04.08. 11:18
(a gépjárművet fél év után honosíttatni kellett volna, azaz német rendszámot és forgalmit kellett volna kérnetek. Biztos nem szólított fel benneteket erre a német hatóság?)
vchaos
#
2019.04.08. 11:13
Igen,minden magyarországi
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.04.08. 11:02
Ezek a vagyontárgyak Magyarországon vannak nyilvántartva?
vchaos
#
2019.04.08. 09:58
Üdv,
Idén kimondták a válásomat 17 év együttélés,illetve 12 év házasság után. Mivel külföldön dolgozunk mindketten,ezért itt mondták ki. A gyerekelhelyezés,illetve a vagyonelosztás,még elöttünk van,de a volt férjem részéről már elindult a harc.
Kérdésem,hogy van-e értelme,illetve esélyem elindítani a magyarországi vagyonelosztást is. A férjem nevén van egy kocsi,telek,illeteve miután különköltöztünk(de még nem mondták ki a válást) vett egy motort is.
A kocsit hitelre vette,de nagy részét együtt fizettük(tavaly lett végleg kifizetve).
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.03.25. 18:39
Parlagon hagyja? Gazdaságos.
ucandoit
#
2019.03.25. 17:04
Később értékesíteni.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.03.25. 13:06
Ha az asszony nem akarja bérbeadni a földeket, akkor bizonyítható módon közölje a potenciális bérlővel, hogy a föld házassági közös vagyon, és ő nem járul hozzá a bérbe adáshoz. (Halkan kérdezem: de akkor mit csinál vele? Megműveli saját maga?)
ucandoit
#
2019.03.25. 11:29
Üdv!
Adott pár külterületi szántó amiben a feleség "ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos".. a férj a válás előtt bérbe adhatja e a földeket? Ha igen, és a feleség válás után értékesteni szeretné lesz joga "kitenni a bérlőt" a földről?
Köszönöm
drbjozsef
#
2019.03.10. 08:25
ucandoit,
"felróhatja"?
A bíró nem ró fel semmit. Mindkét fél bemutatja a bizonyítékait meg igényeit, és majd az alapján eldönti, hogy kinek mi jár.
Ha arra gondolsz : minden közös vagyonnak számító értéket meg kell osztani, és be kell számítani az osztozkodásba.
ucandoit
#
2019.03.09. 14:17
Ha az egyik házastárs a közös vagyonba tartozó külterületi ingatlant értékesíti úgy abban az esetben azon kívül hogy követelheti a vételárat a másik fél - vagyonmegosztás esetén a bíró ezt felróhatja a félnek?
(A másik fél (aki nem az értékesítő lenne) jelentős többletvagyonnal rendelkezik a közös vagyonból (papíron) tehát válás esetén az eladott ingatlan értékének felével kevesebbet kéne "adnia" )
drbjozsef
#
2019.03.09. 13:44
Sőt, a kisemmizést se jelenti, úgyhogy igen, a kérdés úgy volt rossz ahogy van, de szerintem valami ilyesmire gondolhatott a kérdező.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.03.09. 07:23
A kérdés eleve rossz volt, hiszen a végrendelkezéssel semminek a tulajdonjoga nem száll át; de nem jelenti a vagyon "lekötését" sem.
ucandoit
#
2019.03.09. 00:12
drbjozsef
köszönöm!:)
drbjozsef
#
2019.03.08. 21:38
ucandoit,
Vannak vagyontárgyak, amelyek gyakran csak az egyik fél nevén vannak. Házastársak esetén ez nem számít, ha nem dedikáltan különvagyona volt az elhunytnak, akkor az közös vagyonnak számít. (Egyébként öröklődni a különvagyona is öröklődik persze).
Vagyis : akár végrendelet esetén, akár törvényes öröklés esetén csak az elhunyt vagyona lehet az öröklés tárgya. Ami a közösből a házastársat illeti, az nem.
Akár törvényes öröklés alapján, akár végrendeleti juttatásként rendelkezik róla az örökhagyó, ha a túlélő házastárs úgy gondolja, hogy a hagyatékba bekerült közös tulajdon is, amelyiknek egy része őt illeti, akkor azt teheti, hogy ezt jelzi a közjegyzőnek. Ha az örökös(ök) elismerik ezt, akkor megegyezés esetén kikerül a hagyatékból, és a közjegyző csak ténylegesen azt a részt adja át az örökösöknek, amelyik ténylegesen is csak az elhunyt része.
Ha nincs megegyezés, a közjegyző fel fogja hívni a túlélő házastársat, hogy indítson pert (eközben vagy felfüggeszti a hagyatéki eljárást, vagy ideiglenes jelleggel adja át a hagyatékot az örökösöknek, amelyben megtiltja az elidegenítést, és véglegesen a bíróság döntésétől függően változtatja meg az átadandó hagyatékot). Ha nem indít határidőben (általában 8 nap), akkor átadja véglegesen a hagyatékot.
Természetesen az elhunyt végrendelkezhet a saját vagyonáról. De a közösből a másik felet illető részről elvileg nem, ha mégis megtette, lásd a fentieket.
ucandoit
#
2019.03.08. 20:04
Ha a férj elhalálozik (válás előtt) végrendelettel "kisemmizheti" a feleségét - vagy a feleség kérheti a "házassági vagyonközösségi igényét" a közjegyző előtt?
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.02.28. 10:40
Valahogy így.
Tajbi
#
2019.02.28. 10:34
„tulajdoni igényt nem, de elszámolási igényt keletkeztet.”
Akkor ha jól értelmezem, a volt feleségem felé fizetendő összegből levonhatom a 3 millió Ft örökségemet. Viszont az ingatlanba % formájában, mint tulajdoni hányad nem tudom érvényesíteni.
Köszönöm
