Köszönöm szépen a választ.
Ápolási hitelezői igény
- 1
- 2
Ha írásban megállapodtatok, akkor elvileg nem léphet vissza. Ha a hagyatéki tárgyaláson mégis ettől eltérően nyilatkozik, akkor az írásos szerződés alapján azt a közjegyző vagy elutasítja, vagy ha nem utasítja el, akkor Ti fordulhattok bírósághoz utána, hogy az írásbeli megállapodásnak ítélettel szerezzen érvényt.
Sziasztok Kedves szakértők! Ha az örökösök írásában megállapodnak abban, hogy az egyik örökös hitelezői ígényét elfogadják és azt a közjegyzőnek beadjuk, akkor az úgy érvényes? Ha közben valaki megondolja magát és mégsem fogadja el, akkor azt vissza is vonhatja?
Csatlakozom drbjozsef legutolsó hozzászólásához.
ObudaFan-tól, KBS-től, Burn Out-tól szívesen olvasnék véleményt.
Köszönöm.
Ez a levél csak annyit bizonyit(hat), hogy a penzt fel akarta venni. Semmi mást. Azt, hogy ezt barkinek ápolásért cserébe juttatni akarta, azt semmiképpen.
A felperes részéről a levél nem elég bizonyíték?
Illetve még mivel tudná?
Ezt bizonyítani is kellene.
Egy levél, mely az örökhagyó halála előtt lett címezve az önkéntes pénztárnak. A levél annyit igazol, hogy a pénzt még halála előtt fel szeretné venni, kerüljön az kifizetésre. A pénztár a kérést elutasítja azzal, hogy csak a nyugdíjaztatását követően lesz rá jogosult.
A felperes szerint azért jogosult a megtakarításra, mert az elhunyt még életében fel akarta venni és szóban az ápolásért cserében neki szándékozta adni.
„egy levélellel igazolni tudja, hogy az elhunyt ezt az összeget még életében fel akarta venni illetve szóban igéretett tett arra, hogy ápolás fejében a felperesnek ígérte.”
„Még akkor sem, ha ő igazolja (egy levéllel), hogy a hátrahagyó még életében szóban (de tanúk nélkül) az ápolásáért cserében rá akarta hagyni a megtakarítást.”
lehet én értem félre, de most akkor a levélben benne van, vagy sem, hogy kinek adja a megtakarítást? és milyen levél ez?
Nagyon szépen köszönöm a válaszokat.
Akkor, ha jól értem, akkor az önkéntes nyugdíjmegtakarításra nem tarthat hagyatéki hitelezői igényt a felperes. Még akkor sem, ha ő igazolja (egy levéllel), hogy a hátrahagyó még életében szóban (de tanúk nélkül) az ápolásáért cserében rá akarta hagyni a megtakarítást.
Az új Ptk. mely része vonatkozik ide?
Lennétek szívesek megírni/tájékoztatni?
Köszönettel:V.
Szerintem megallapithatja, az új Ptk. már nem is tesz különbséget.
Obudafan: ápolásról írt, nem eltartásról. erre így szerintem nem állapítja meg a bíróság.
Ha az örökhagyó végintézkedés hátrahagyása nélkül halt meg, és hagyatékában a törvényes öröklés rendje érvényesül, a perbeli adatok alapján azonban aggálytalanul megállapítható, hogy az örökhagyót valaki eltartotta, és a tartás örökségi juttatás ígérete ellenében történt, akkor az örökhagyót ténylegesen eltartó személy a tartásból származó igényét a hagyatékkal szemben hagyatéki hitelezőként érvényesítheti. Viszont amit írsz, abból az következik, hogy nincs hagyaték.
Drbjozsef
Köszönöm, hogy véleményedet megosztottak. Laikusként én is hasonlóan gondolom.
DE:
Amennyiben kérhetem jogász/ügyvéd véleményét, álláspontját, úgy azt is szívesen olvasnám.
Köszönettel:V
Klementina,
Egy biztos : az ömnyp összege nem része a hagyatéknak az 1997/LXXXII. törvény 29. paragrafusa alapján.
Tehát ha hagyatéki hitelezői igényt nyújtottak be, akkor azon a jogcímen biztosan nem ítélnek meg nekik semmit, ha más hagyatéki teher miatt az örökség már elfogyott.
Az, hogy fel akarta venni az összeget, szintén nem releváns, mert ezt szintén a törvény szerint nem teheti-tehette volna meg, csak nyugdíj szolgáltatást kaphat belőle, így ezt hiába ígérte is oda bárkinek.
Esetleg olyan jogcímen, hogy az ápolási kötelezettség a gyermekeit, mint általános örököseit terheli elsősorban, és ezt nem tettétek meg, esetleg - az ömnyp összegtől függetlenül - megállhat. Én nem vagyok ügyvéd, szóval nem tudom mennyi ennek az esélye, de szerintem nem túlságosan valószínű. Pláne, hogy új kedvezményezetti nyilatkozatot tehetett volna (ha a betegség és az elhalálozás miatt nem tudta már ezt elintézni, megintcsak esetleg megállhat a kérelem, de ha erre lett volna ideje és lehetősége, akkor nem hinném).
Ha a szóbeli közlésnél nincs tanú, az is eléggé megnehezítheti a bizonyítást.
Tisztelt Válaszadók!
Újra a segítségükre van szükségem. (legnagyobb bánatomra)
Az örökhagyó végintézkedés hátrahahyása nélkül halt meg. Hagyatéka egy bankszámla, melynek összege át lett adva temetési hitelezői igény kielégítésére, ezzel a hagyaték kimerítésre került. Illetve egy önkéntes magán nyugdíjmegtakarítás, mely a közjegyző megállapítása során nem tartozik a hagyatékba. A felperes szerint a megtakarítás a hagyatékot képezi, mert egy feladóvevénnyel és egy levélellel igazolni tudja, hogy az elhunyt ezt az összeget még életében fel akarta venni illetve szóban igéretett tett arra, hogy ápolás fejében a felperesnek ígérte. Az ö.nyugdíjpénztár az összeget nem fizette ki, arra hivatkozva, hogy csak nyugdíjazása után veheti fel a jogosult. (tanukkal nem tudja bizonyítani) Az örökhagyó ezután nem tett érdemi változtatást, hogy a új kedvezményezettet megjelöljön. Halála után az összeget örökösei vették fel.
Lehetséges az, hogy egy ö. nyugdíjpénztárnak írt levél alapján a felperesnek igaza van, ő a jogosult a megtakarításra?
Válaszukkal sokat segítenek. Köszönettel: V.
Groszfater
Köszönöm válaszát.
Annak, hogy ki írja meg, nemsok.
Kb. annyi, mintha magam akarnék autót vagy tv-t szerelni. Talán javíthatatlanná nem tenném, de sokba kerülne helyrehozni az biztos.
Tisztelt Groszfater!
Van annak jelentősége, hogy a keresetlevelet ügyvég vagy a felperes írja/fogalmazza meg?
Ha senki nem perlekedne megalapozatlanul, akkor mi szükség lenne a bíróságokra? És mi, ügyvédek is csak szerződéseket szövegeznénk. (Plusz a bűnelkövetők védelme.)
Nem ügyvéd írta. Apunak húga és az anyukája.
A keresetlevelet ügyvéd készítette ?
Sajnos kaptam. Igaz, hogy a bíró idézés nélkül elutasítja, mert a nagymamám nem adta be a közjegyzőnek az alperesekkel szembeni indítandó fizetési meghagyásos eljárás igényét. De ami késik, az nem múlik.
Kereseti kérelme tartalmazza, hogy fizessük meg a testvéremmel együtt az ápolási hitelezői igény összegét és annak kamatait, a gyógyszerek, gyógykezelések, saját költségén való kifizetésének összegét, a bírósági költség megfizetését. Az apunak mindig volt jövedelme és megtakarítása míg élt. Nem szorult arra, hogy más fizesse ki a költségeit.
Mit tehetek? Tényleg csak annyi a válasz, hogy a hagyatékból ezeket a követeléseket nem kell kifizetni, mert az kimerítésre került?
Akkor miért erőlködnek? Mi lehet a háttérben, amire én nem gondolok/gondoltam?
Köszönöm válaszodat.
- 1
- 2