gyermekláthatás

Kedves Zoltán György!
A 4 oldalas iromány, amit megküldött a bíróság, kezdődik egy jegyzőkönyvi résszel, majd folytatódik egy egyezség cíművel, majd '. sz. végzés (a bíróság jóvá hagyja az egyezséget) és végül 2. sz. , mely jogerőre emeli.
Párom azt mondta, a tárgyalás érdemi részének a felét tette ki a láthatásról való vita, mi is meglepődve tapasztaltuk, hogy csak a jegyzőkönyvi részbe került bele.

Szervusz Pocak!

Csak a gyenge felfogásom miatt;
Biztos, hogy nem az Egyesség részben van?

Mi van akkor az Egyeszségben? Mit emeltek jogerőre?

Kedves Zoltán György!

Sajnos biztos. Az egyzeség című résznél csak az van, hogy közös szándákkal az anyjánál helyezik el a gyereket, és a tartásdíj fizetésének a részletei: havi x, minden hó 10-ig, plusz részletfizetés a hat havi hátralékról.

A láthatásról az első, jegyzőkönyvi részben van szó.
Abban szerepel, hogy alperes tudomásul veszi, hogy 6 hónapos kapcsolatfelvételi idő szükségeltetik, mert egy ideje nem látta a gyereket, és még kicsi is ráadásul. És hogy a szabályozás csak 6 hónap letelte után lesz, ha automatikusan annak rendje nem alakulna ki.
De szerepel az is, hogy felperes kinyilatkoztatja és vállalja, hogy igény szeint biztosítja a láthatást. Ez a 6 hónapra vonatkozik.
Ez tényleg nem jelent leszabályozást, de azt hittük, ró vmilyen kötelezettséget az anyára.
Hát a gyámhivatal szerint NEM.

Zoltán György: a Gyvt irja (1997. évi XXXI. törvény), továbbá a végrehajtási rendelete a Gyer. (149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet, de szerintem kivülről tudod őket. Meghatározzák, hogy mikor rendelhető el az ideiglenes hatályu elhelyezés és nem teszi függővé az elrendelést semmitől, tehát akkor is elrendelhető, ha per van folyamatban. Ha a logikáját nézed: válik két szülő, közben a gyereket időnként félholtra veri mondjuk az egyik. Nyilvánvalóan a gyámhivatal ideiglenes hatállyal elhelyezheti a másik szülőnél, ha ezzel a megoldással elkerülheti, hogy a gyerek intézetbe kerüljön (persze feltéve, hogy az a szülő, akinél elhelyezi, képes lesz a gyermek megvédésére, mondjuk azzal, hogy elköltözik a gyermekkel valahova).

A Te eseted viszont egyenlőre nem ez az eset, ugyanis az anya nem veri félholtra a gyereket. Ha épp drogosan találják esetleg, a gyeremekek pedig emiatt felügyelet nélkül vannak (és persze picik - ami a Te esetedben fennáll), akkor lehet róla szó.

Pocak: sajnos ez csak jegyzőkönyv, igy a biróságon kell kérni, hogy szabályozza is.

IV. Henrik: megteheted, hogy elköltözöl, viszont a kapcsolattartást biztositanod kell a határozat szerint. Szerintem beszéld meg a volt feleségeddel, hogy hogy legyen. A szülői felügyelet az egyik gyerek esetében téged, a másik gyereknél a gyerek anyját illeti, kivéve, ha közös szülői felügyeletben egyeztetek meg, de ezt tartalmaznia kell a határozatnak.

Kedves Derill!!!

Jelentem, meg volt a tárgyalás. Mondhatni nyertem. Az lett amit terveztünk az ügyvédemmel. Köszönöm a tanácsaidat. Majd még jelentkezem!

Ciao

Kedves Derill!

Igen utána pontosan beugrott, sőt a másik topicban bevágott cikkekben is ezen jogszabályokra hivatkoznak...

A Gyámhivatalnál figyelmeztetésben részesítik gyöngyvért a héten!

Aztán a tárgyalásig nem tudom mi lesz még...

Kedves Derill!

Már többször adtál tanácsot, most is Téged kérlek meg, elsősorban, hogy válaszolj!
Folyamatban van a válóperünk, gyerekelhelyezéses, később vagyonelosztásos is.
Jövő héten lesz a harmadik tárgyalás. Valószínűleg ősszel ki is mondják első fokon. A férjem valszeg megfellebezi. Tehát nem lesz jogerős. Ha a gyereket ( 7 éves fiú) nekem ítéli a bíróság de nem emelkedhet majd jogerőre a fellebbezés miatt, kérhetem-e akkor az ideiglenes elhelyezést nálam a másodfog jogerőre emelkedéséig? Ugyanis szeretnék elköltözni a közös tulajdonú házból. A megítélt láthatásokat ( sőt többet is, hiszen nem a gyerek hanem én válok) biztosítanám az apának. Lehetséges ez??
Ha rögtön az ítélet kimondásakor fognak fellebbezni, én kérhetem-e ezt ott, azonnal??

Crywol: gratulálok!

balázs01: természetesen kérni mindent lehet, azonban a biróság csak akkor helyezi el ideiglenesen, ha az a gyerek érdekében feltétlenül szükséges. Ilyen eset pl. ha a gyereket hol az egyik, hol a másik szülő veszi magához (a köznyelv ugy ismeri, hogy ide-oda lopkodják, ill. elrabolják, ami azért nem helyénvaló, mivel mindkét szülő a szülői felügyeleti jog birtokosa, tehát mindkét szülőnél jogszerüen van a gyermek), vagy ha pl. félő, hogy az egyik szülő a gyermeket ismeretlen helyre (pl. külföldre) fogja vinni pl. ha az egyik szülő olyan ország állampolgára, amely nem tagja a Hágai egyezménynek, vagy ha pl. rendszeresen sulyosan bántalmazza az egyik szülő a másikat, vagy megalázza a gyermek szeme láttára stb. Tehát komoly indok kell hozzá. Ilyen lehet pl. az is, ha a gyereknek utlevelet szeretne az egyik fél csináltatni, a másik pedig minden ok nélkül megtagadja a hozzájárulást. Természetesen megpróbálhatod. Az egyébként egyáltalán nem biztos, hogy a másik fél fellebbezni fog. Tudni kell, hogy a gyermekelhelyezési perek nagy részében egyik vagy másik, esetleg mindkét fél blöffre épit, ami vagy bejön, vagy nem. Sokszor a felek már megegyeznének egymással, de az ügyvéd gátolja ezt - hisz neki jól jön a jól fizető fél, évekig meg tud pár ilyen ügyfélből élni. Láttam már olyan ügyvédnőt, aki a tv-ben azt hangoztatta, hogy az ügyvédnek az is a feladata, hogy az ügyfeleket megegyezésre szoritsa, ugyanakkor mint ügyvéd pont az ellenkezőjét csinálja, hisz már 6 éve igen jól megél egy ügyből, a milliomos anyuka az utcára sem teszi ki a lábát ügyvédje nélkül, és mindent megtesz azért, hogy elzárja az apától a gyereket.

Kedves Derill!

Nagyon köszönöm a tanácsod újfent. Fogom tudni hasznosítani, ugyanis SZÓ SZERINT EZ A HELYZET"!!!!!!.
A férjem talán egyezne is, de az ügyvédnője talál ki olyan mondvacsinált okokat, amitől frászt lehet kapni! És tényleg szerettem volna útlevelet csináltatni a gyereknek, mert igen kedvezményesen üdülhettünk volna külföldön a munkahelyem jóvoltából, de erről hallani sem akar!!
Tehát telibe találtál!!
Erre fogok hivatkozi, ha mégis fellebbezés lesz.
Mégegyszer köszi!

Ez esetben egyébként javaslom, hogy ülj le a férjeddel beszélgetni ugy, hogy az ügyvédje ne legyen jelen. Hivd meg egy kávéra, és ha arra hivatkozik, hogy hozza az ügyvédjét is, mondd meg, hogy nem vele akarsz kávézni, és Te sem hozod az ügyvédedet. Mondd el neki, hogy Te szeretnél megeggyezni, de ugy látod, az ügyvédek csak akadályoznak ebben. Meglátjuk mi lesz.

Kedves Derill!

Ha februárban volt a gyermekelhelyezési per, és el is helyezték az édesanyánál a gyereket, akkor hová kell folyamodni a láthatás szabályozásáért?

Nem egyértelmű nekem, itt lentebb azt írtad nekem, hogy a bírósághoz, de egy másik topicban most azt írtad:
"...ha még nem volt gyermekelhelyezési per mindkét gyerek esetében, előbb el kell helyeztetni a gyerekeket, és ezzel egyidejüleg kell kérni a kapcsolattartás szabályozását a biróságon. Ha viszont volt, és nem szabályozták, akkor a gyámhivatal szabályozza,..."
Akkor most bíróság vagy gyámhivatal?
Kell-e illetéket fizetni annak, aki kéri a szabályoztatást?

Sziasztok!
Név szerinti megszólítás:
Kedves Derill! :)

Ha a bíróság a válóper során (végén) kimondja az adott kapcsolattartás idejét és formáját, és jómagam azzal nem értek egyet, gondolom, ezt az 1 pontot "megtámadhatom", azaz fellebbezhetek ellene. Vagy nem?

És a fellebbezés időszaka, ill. az újabb határozat meghozataláig mit vagyok köteles betartani?

Ha azzal sem értek egyet, van még "feljebb"? Még "tovább"?

/Tudom, hogy mindjárt megrósz, hogy legyek "lazább" :)) Én laza is lennék a gyakoriságot és az időtartamot illetően, csak ne vigyék el a pici, anyás gyerekemet sehová (úgy értem, nélkülem)./

Pocak: ez ügyfüggő, a Te ügyedben gyámhivatalhoz, ugyanis a birósági gyermekelhelyezési eljárás nálatok ezek szerint már jogerősen befejeződött.
A szabály az, hogy amennyiben gyermekelhelyezési per van folyamatban, a biróság szabályozza a kapcsolattartást is, ha a felek kérik. Ha nem kérik és jogerősen befejeződik a gyermekelhelyezési per, akkor a gyámhivatal szabályozza a kapcsolattartást. Ha a felek kérik a biróságon a gyermekelhelyezési perrel egyidejüleg, akkor a biróság szabályozza, és ez esetben két éven belül csak a biróság jogosult az ujraszabályozásra is.

dija: igen, fellebbezhetsz. Figyelni kell a tárgyaláson, mert a biróság nem azt szokta megkérdezni, hogy akarsz-e fellebbezni, hanem azt, hogy tudomásulveszed-e az ítéletet. Amennyiben igent mondasz, ez esetben lemondtál a fellebbezési jogodról, és a határozat jogerőre emelkedik.

Van I. és II. fok. Az I. fok az alapeljárás, a másodfok a fellebbviteli (tehát fellebbezési eljárás). Amennyiben elégedetlen vagy, akkor van lehetőség esetleg a felülvizsgálati eljárásra, de itt csak jogszabálysértésre hivatkozással (ezt nem nehéz találni, mert a vélt jogszabálysértésre is hivatkozhatsz, igaz, ez esetben nagy eséllyel el is utasitják a kérelmet), továbbá van lehetőség perujrafelvételre, ha valami olyan uj körülmény merül fel, amely ügydöntő lehetett volna, de csak a per lezárulta után jutott tudomásodra.

Ami az előnyödre szolgál az, hogy nő vagy, a magyar biróságok pedig erősen anyacentrikusak. Alapesetben - figyelembevéve a nemek szerinti diszkrimináció tilalmát - azonos helyzetből kellene indulnod, mint a gyerek apja, tehát 50-50 százalék esélyetek kellene, hogy legyen arra, hogy a gyermeket nálad, vagy az apánál helyezik el. Ehhez képest van 99 százalék esélyed, az apának pedig a maradék.

Nem rólak meg, (nem tudom mire gondoltál azzal, hogy legyél lazább).

A pici gyermek szempontjából viszont nem árt, ha egyre inkább hozzászokik ahhoz, hogy nem vagy jelen. A gyerek szempontjából ez előnyös, nem is a gyerekek szokták ezt megsinyleni, mindig az anyák viselik rosszul.

Mivel nálatok Te és a gyerek apja külön éltek, nyilvánvaló, hogy kénytelen leszel tudomásul venni, hogy az apa időnként elviszi a gyereket (gondold magad az ő helyébe, hogyan viselnéd, ha nem vihetnéd el magaddal).

Egyébként is azok a gyermekek, akiknél sürübben fordul elő, hogy idegen környezetbe kerülnek (és persze erre megfelelően fel vannak készitve) és ott kell napokat, heteket eltölteniük, sokkal jobban képesek alkalmazkodni, jobban megállják a helyüket az életben. Azok a gyermekek, akiknél ez a felkészités hiányzik, sőt, akiknél a szülő mindent megtesz, hogy a gyerek tiltakozzon a helyzetváltozás miatt, a gyermek sokszor ideggyenge, zárkózott lesz.

Gazdag zsidó családok például rendszeresen 6-8 éves korban elküldik gyermeküket izraelbe tanulni és tudvalevő, hogy a zsidók bárhol, bármely körülmények között boldogulnak. Én mindig irigyeltem ezt a hozzáállásukat, ugyanis ez nem azt jelenti, hogy kevésbé szeretik a gyermekeiket, mint mi, hanem jobban odafigyelnek rá, hogy az életre készitsék fel őket, mindazonáltal valószinü, hogy én képtelen lettem volna a fiamat 6 évesen elküldeni a világ másik végére. A gyermek egyébként attól anyás vagy apás, hogy a szülő magához köti (igy neveli). Ez a gyermek számára biztonságot is nyujt, ugyanakkor hátrányos is, mivel hátráltatja az önállósodását, mindenben az anyja/apja tanácsára szorul, felnőttként adott esetben képtelen lesz saját önálló döntéshozatalra.

Sok olyan férfi és nő van, aki az anyja (és szinte kivétel nélkül az anyja) nélkül képtelen bármit is eldönteni. Az anyja mos-főz-takarit rá, ő választ neki párt és rugja utána ki a kiválasztottat, ha az mégsem felel meg az igényeknek (nem a gyerek, hanem az anyja igényeinek). Az anya halála után aztán ezek az emberek a legtöbbször összeomlanak, hisz fogalmuk nincs, hogyan tovább. A józan ész és a gyerek érdekei tehát azt diktálja, hogy a gyereket nem szabad ilyen mértékben magunkhoz kötni.

A furcsa az volt az egészben, hogy az édesanya a keresetében kérte a láthatás szabályozását is, a tárgyalás felében eről folyt a vita, ennek ellenére mégsem lett szabályozva.
Csak az van a jegyzőkönyvi részben, hogy az "alperesnek (apuka) tudomásul kell vennie, hogy fél éves kapcsolatfelvételi időszak szükségeltetik, és a szabályozásra csak ennek letelte után kerülhet sor, amennyiben a láthatásnak a rendje automatikusan nem alakul ki."
Ezek alapján is a gyámhatósághoz kell fordulni?

Köszönöm derill!

1. Figyelni fogok majd, köszönöm!
2. Az elhelyezésben nincs vita, már az első tárgyaláson kipipálhattuk ezt a kérdést. Fel sem merült a másik változat egyikünkben sem.
3. Minden erőmmel azt akarom, hogy talpraesett nő legyen belőle! Az már más kérdés, hogy kire bíznám rá! Pláne több órára, vagy esetleg napokra! (Gondosan választottam ki a bölcsödét, az óvodát, sőt már az iskola is megvan: itt csak szépet és jót fog látni, és nem hagyják, hogy fél napig ne igyon-ne egyen, és nem pofozza meg senki, ha "ráunt" a gyerekkel való foglalkozásra...) Ha én, aki felelős vagyok érte, úgy ítélem meg, hogy éppen az apja jelent rá veszélyt, akkor ne vihesse el. Ez nem zárja ki, hogy a jelenlétemben akár kétnaponként látogassa, vagy programot csináljon vele.

Tudsz egyébként olyan jogesetről, ítéletről, amikor a gyermek 6 éves koráig biztosították ezt (azaz, hogy csak a jelenlétemben)?
A "bírói gyakorlat" a 3 éves kort mindenképpen így szokta szabályozni (ezt meg is mondta a bírónő a férjemnek már az első tárgyaláson).

Elnézést, akkor harmadszor is :)

Ma nagyon kusza vagyok, látszik ez a mondataimból is :)

Derill!

Azt sajnos nem írtad meg nekem, hogy mi van a döntések közötti időben. Tehát, ha elsőfokon vmit döntenek, én erre ugye azt mondom, hogy "nem értek vele egyet, nem veszem tudomásul, fellebezni szeretnék".

Innentől kezdve mit kell betartanom?

Laikus vagyok, de azt gondolom, hogy ekkor nem emelkedhet jogerőre a dolog. Vagy mégis?

Néhány nap (talán 30 napon belül?) benyújtom a fellebbezést. Mjad lesz egy tárgyalás. Annak is meglesz a maga döntése.
Az már nyilván - ha nem találok alapos indokot rá - jögerőre emelkedhet. És ezt kell betartanom.

Tehát a kérdés: első és másodfok között mit kell betartanom? (és nem mellékesen: elsőfok előtt? :)

Pocak: ha jogerős a határozat, mindenképpen gyámhivatal, ugyanis a fellebbezési eljárásban hivatkozhattatok volna arra, hogy nem döntött minden kereseti kérelem tekintetében a biróság.

Dija: éppen az apját tartottad alkalmasnak arra, hogy gyereket szülj tőle, tehát eléggé kétlem, hogy alkalmatlan arra, hogy a gyerekkel együtt legyen napokat, heteket is akár. Egy kicsit fura, hogy vadidegenekre rábizod a gyermekedet, az apára pedig nem. Ez akárhogy is nézem önzés, és egyáltalán nem a gyermek érdekét szolgálja. Gondolj bele abba, hogy amennyiben a gyereket az apánál helyeznék el, és Te csak felügyelet mellett láthatnád, hogyan tudnál a gyerekeddel bensőséges kapcsolatot kialakitani ugy, hogy mindig ott a másik szülő, aki a gyermeket neveli, tehát a gyermek minden problémájával a másik szülőhöz fog fordulni, Téged levegőnek nézve. Nem értek egyet ezzel az elvvel, de ettől még elképzelhető (sőt valószinü), hogy keresztül tudod vinni ezt az elképzelést, mivel a birói gyakorlat (egyenlőre még) sok esetben hajlik rá. Szerencsére erőteljes változások vannak, sok biróság már nem hajlandó erre.

Nem beszélve arról, hogy ha felügyelet mellett láthatja a gyereket, akkor csak pár órát lehet vele. Te sem egész nap játszol, foglalkozol a gyermekkel, hisz a gyermek önállósodásához az is hozzátartozik, hogy egyedül is tudjon játszani, közben háttérben ott a szülő. A nők alapban sokkal pátyolgatósabbak (ezért lesz sok elkényeztetett gyerek), mig a férfiak sokkal kevésbé, ami nagyon jó hatással van a gyerekekre. Jellemzően pl. ha egy kisgyermek elesik és az anyja van vele, a gyerek azonnal sirni kezd, az anya pedig azonnal felkapja, mig ha az apa van a gyerekkel, a gyerek szépen feláll, sirás nélkül és megy tovább (feltételezve azt persze, hogy egyik esetben sem történt baja). Ha baja történik, pl. beveri az orrát vagy hasonló, akkor is kisebb cirkuszt csinál, ha az apjával van, mintha az anyjával.

Nem tudok ilyen jogesetről, de ettől még lehet. Az a birónő, aki ilyen tájékoztatást adott, sajnos még a diszkriminativ joggyakorlatot folytatja, én biztos, hogy a férjed helyében azonnal kértem volna a kizárását elfogultság miatt (a női nemmel kapcsolatosan elfogult). Alapban biztos, hogy nálad fogja pl. elhelyezni. Ez a birónő, ha ugy kapná meg az iratanyagot, hogy a neveket felcserélnék benne, biztos, hogy annak itélné a gyermeket, aki szerinte nő. Ez pedig az Emberjogi Egyezmény 14. cikkébe ütközik. Hivatkoznék a férjed helyében arra is, hogy vizsgálja meg a biróság elnöke ennek a birónőnek a döntéseit, tuti, hogy 100 esetből 99-ben nőnek itéli a gyermeket akkor is, ha a férfi gyermeknevelési képességei jobbak mint a nőé. Szerintem az ilyen biró nem alkalmas arra, hogy gyermekelhelyezési ügyekben döntsön (nem szakmai tudás miatt, hanem érzelmi, személyes okok miatt, hiszen képtelen elfogulatlanul dönteni).

Az a birói gyakorlat, ami 3 éves korig valahogy szabályozta, majd utána máshogy, kezd szerencsére megszünni. 3 éves kor alatt a gyermek kicsi, és gyorsan felejt, ezért épp akkor kellene minél kiterjedtebb kapcsolattartást biztositani annak a szülőnek, akinek nem itélik a gyermeket, hiszen a kéthetente pár órai kapcsolattartás alatt a gyermek sokszor azt is elfelejti, ki volt az a bácsi, akit látott, két hét mulva vadidegen lesz számára az apja. Az apa persze emlékszik a gyerekre, szeretné felvenni, de a gyerek egy vadidegenhez (anyai tanitás szerint is) nem megy oda, ujra kell mindent kezdeni, és ha az apa ölbeveszi a gyereket, az sirni kezd. Anya erre hivatkozik arra, hogy a gyerek fél az apjától, pedig az anya a hibás a helyzet kialakulásában.

Betartani azt kell, ami már jogerős, vagy ha nem jogerős, akkor előzetesen végrehajtható. Az elsőfoku döntés lehet előzetesen végrehajtható, meg kell nézni - ez az apától függ, hogy kéri-e pl.

Nézd meg a határozatot, mert beleirják, hogy: fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. Ha nincs benne, akkor nem kell betartanod, de viszont előfordulhat, hogy ez esetben az apa megfellebbezi a gyermekelhelyezést, és akkor elvileg bármikor magához veheti a gyermeket, hiszen ugyanannyi joga van a gyerekhez, mint neked.

Köszönöm a választ, derill!

Kedves Derill!

Sajna, újra itt!!!
Megvolt a tárgyalás, az ügyvédem - betegségre hívatkozva - nem volt jelen.
A férjemé igen. Meghallgatták a 18 és 14 éves fiaimat akiket a férjemék kértek tanúnak.
Amit kérdeztem régebben Tőled, hogy én majd kérdezhetek-e tőlük, arra azt írtad, hogy "természetesen". Hát nem így történt!!!!
Bent sem lehettünk a meghallgatáson, csak az ügyvéd!! De mivel nekem nem volt, nem is kérdezhetett tőlük, pedig lett volna mit!!!!!!
A bírónő magnóra mondott szövegét hallgathattuk meg, de még észrevételt sem tehettünk!!!
A gyerekek egy betanúlt szöveget mondtak, néha maguknak is ellentmondva egy-egy bírói kérdésre.
Az ügyvédnőjük a tárgyalás előtt 3 órán keresztül képezte ki őket, erre tanú édesanyám, akivel láttuk őket!
A tárgyalás előtt én is hallottam ilyen mondatokat tőle, amit a fiúk felé intézett, hogy " az a lényeg fiúk, hogy az tünjön ki, hogy anyátok erkölcstelen, és dúrva!!!!"
Az előző tárgyalásra egy családsegító hölgynek is kellett tanúvallomást tennie, aki egyszer beszélt a gyerekekkel és a szülőkkel és írásban vallott. Akkor a gyerek azt nyilatkozta, hogy nem vagyok dúrva, nem szoktam bántani őket!!!!!
Ez így is van!!!!!!!!!!!!!!!!!!
De van egy másik tanúvallomás is és abban is azt mondta, hogy nem vagyok erőszakos!!!
Akkor most kinek fognak hinni??????
Én miért nem kérdezhettem????
Az ügyvédet még mindig nem érem el!!!!!
Kértem az egész családra pszichológiai vizsgálatot, hogy nézzék meg, kit ,hogy befolyásoltak és kicsoda, de ez talán nyár végén lesz csak!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Egyetlen mondatot nem mondhattam az egész tárgyalás alatt, esélyem sem volt megkérni az ideiglenes elhelyezést a kisfiúra!! ( 7 éves)
Tudom, mivel érte el a férjem a nagyfiúknál ezt a vallomást, kérdés, hogy a pszichológus is látni fogja-e?????
Ha meglesz a vizsgálat eredménye, utána szerintem ki is mondják a válást és elhelyezik a gyerekeket.
Egyébként mindig attól kell félnem, hogy a férjem a nagyszülőkhöz viszi egész nyárra a gyerekeket és onnan nem tudom visszahozni a kicsit!!
Már többször megtette, hogy nem vitte óvodába a gyereket, hanem kocsiba rakta és elment velük, 7-10 napra, úgy, hogy nekem egyetlen szót sem szólt!!!
A kicsi ragaszkodik nagyon hozzám, de én soha nem tiltanám az apjától, a rendes láthatásokon túl, többet is ajánlottam, de nem kell!! Mindent akar!!
Nagyon tanácstalan vagyok és úgy érzem, az ügyvédem is cserben hagyott!!!!!!

A tanukhoz a felek kérdéseket tehetnek fel. Mivel Ti a szülei vagytok, nyilván a befolyást akarta a biróság kizárni azzal, hogy csak a képviselők lehettek jelen, viszont ez esetben jó lett volna, ha az ügyvéded jelen van, vagy gondoskodott volna helyettesről, vagy kérte volna a meghallgatás elhalasztását (amit persze a biróság nem biztos, hogy engedélyezett volna), esetleg keresned kellett volna gyorsan egy másik ügyvédet a tárgyalásra, mert igy hátrányosabb helyzetbe kerültél. A pszichológiai vizsgálat sokat segithet. Ideiglenes intézkedést Te is kérhettél volna, jelezned kellett volna a biróság felé, hogy mivel nincs jelen a jogi képviselőd, szeretnél ideiglenes intézkedést kérni és ezt vegye jegyzőkönyvbe szó szerint. Márpedig ha szerepelne a jegyzőkönyvben, hogy kérted, a biróság döntött volna a kérdésben.

Azt nem tudom eldönteni, hogy a biróság kinek fog hinni, nyilvánvalóan nem kizárólag a gyerekek vallomását veszi figyelembe, de valószinü, hogy azt is.

Viszont ha a gyerekek igy vallottak, és ilyen koruak, nyilvánvalóan azt is tudják, hogy ennek az lehet a következménye, hogy az apához kerülnek, és nyilván ezt akarják, akkor pedig felesleges rájuk eröltetni magadat márcsak annál is inkább, mert ez lehetetlen.

A kisebbik gyermek nem nyilatkozott, őt pszichológus fogja megvizsgálni, tehát van esélyed arra, hogy esetleg őt nálad helyezik el.

Köszönöm Derill!

Most 15 napom van a tárgyalástól számítva, hogy beadvánnyal éljek???
Nem érem el az ügyvédem és a jövő héten sem lesz!!!!
Most kérhetem írásban az ideiglenes elhelyezést??? Mikor kaphatom meg???? Csak a következő tárgyaláskor?????

Köszönöm Derill!

Most 15 napom van a tárgyalástól számítva, hogy beadvánnyal éljek???
Nem érem el az ügyvédem és a jövő héten sem lesz!!!!
Most kérhetem írásban az ideiglenes elhelyezést??? Mikor kaphatom meg???? Csak a következő tárgyaláskor?????

Onnan számitva 15 nap, hogy megkapod a tárgyalási jegyzőkönyvet, ha az tartalmaz határozatot is. Viszont nem tartalmaz, tehát bármikor élhetsz beadvánnyal, akár most is, viszont csak a következő tárgyaláson lesz belőle döntés legkorábban.

kedves derill!

tudnál nekem súgni?! :o)
a kisfiam 6 hónapos volt, amikor elváltam. megegyeztünk abban, hogy mennyit tud fizetni gyermektartás címszó alatt /nem én akaratoskodtam, sőt nem is akartam megkopasztani/- amit mondott elfogadtam. abban is megyeztem vele, hogy előzetes egyeztetés után bármikor láthatja - szinte bármikor elviheti gyerkőckét.
mostanában kezdenek exanyóspajtással "érdekesen" viselkedni. pl. zárójelben megjegyezték szó szerint így, én csóró vagyok, még lakásom sincs, csak el ne intézzék nekem, hogy a gyerkőckét elvegyék tőlem . ez a probléma megoldódni látszik, mert most veszek egyet. mostanában ezért "gyűjtögetik" az ismerőseiket, rokonaikat és próbálják beszervezni őket a kis csoportosulásokba, mely arra szerveződik, bebizonyítsák, alkalmatlan vagyok gyerkőcnevelésre.
úgy döntöttem, mielőtt elkezdik a gyerek fejét azzal tömni, hogy én egy akármibármi vagyok, utánanézek, valójában mennyi láthatás jár. tudnál abban segíteni, hol találom meg? /póbáltam utánanézni, de sehol nem találom :o(/
gyerlőcke most lesz 2 éves.

előre is köszönöm!