Sziasztok
6 éve házas apuka vagyok. Van egy 4 éves kisfiunk.
Par eve megromlott a kapcsolatunk. Igazabol mar jo ideje mind a ketten valason gondolkodtunk. A fiam miatt en barmeddig huztam volna. A felesegem mar nem annyira. Kiprobaltam mindent, hogy helyrejojjon a dolog, de az O turelmetlensege miatt ez mindig kudarcba fulladt. Most pedig kiderult, hogy egy ideje volt valakije, akitol most teherbe esett, ezt elolem titkolta. Veletlenul jottem ra, es kikenyszeritettem belole a beismerest. O ezt eleg egyszeruen latja, elvalunk, viszi a fiamat is, es uj eletet kezd, valszeg egyedul, mert az illeto is csalados ember, o nem hagyna ott a gyerekeit. Van egy kozos lakasunk, amit meg egyutt torlesztunk. (Inkabb en). vagyonunk csak a berendezes es egy auto. Az en velemenyem az, hogy oneki egyedul kellene mennie, es kezdjen nullarol, amit akar. Ez igy durvan hangzik, de egy ideje mar csak en torodtem a fiunkkal, nem is jatszott velunk, nem altatta, semmi. Ugyhogy o teljesen hozzam ragaszkodik. Es en nem tudom elkepzelni, hogy a felesegem tudna vele boldogulni. Persze, ha rakenyszerulne , lehet, hogy megvaltozna, de sajnos en ismerem, kicsi ra az esely.
A magyar szokasokat olvasgatva nem tudom, van-e igy valami eselyem a fiamat megtartani (csak ez szamit), vagy igy is az anya kapna meg? Ha par honap utan meg azt mondana, hogy koszoni neki megsem megy, akkor mi van?
Bocs, ha kicsit hosszu es bonyolult voltam, de eleg ideges vagyok par napja.