Öröklés


ObudaFan # 2018.04.15. 13:35

Nem érvényes a szóbeli tartási (illetve igazából itt öröklési) szerződés. Legfeljebb a tartás költségeit, annak megfelelő díjat követelhetitek majd az örökösöktől az örökrész erejéig.
Hogy a végrendelet egyébként támadható-e, annak az eldöntéséhez látni kellene a végrendeletet, de ti biztos nem tudjátok támadni, mert végrendelet hiányában sem örökölnétek.

Simisamu # 2018.04.15. 08:53

Tisztelt Cím!
Örökösödéssel kapcsolatosan lenne több kérdésem.
2016.augusztusától gondozunk egy házaspárt.
A feleség 2016.decemberében elhunyt.
A férjét aki már 87 éves a mai napig gondozzuk.
Eltartási szerződést papíron nem, csak szóban kötöttünk,mert
félt attól,hogy kitesszük a házából,annak ellenére,hogy a viszonyunk nagyon jó.
Ellátást ugyanúgy kap,mintha papír lenne,reggeli,nálunk ebédel,mert nem messze lakunk,
délután gyümölcssaláta,vacsora.Ezenkívül takarítás,bevásárlás,kerti munkák és minden ami egy háztartáshoz tartozik.
Gyermeke nincs,egy testvére és annak fia él Svájcban.
Amikor az öröklés szóba került,még nekünk ígérte a házat és a nyaralót is a pénzzel együtt.
Véletlenül kezembe került a végrendelet és megdöbbenve láttam,hogy a nyaralót egy ottani hölgy ismerősére hagyta a bankbetéttel együtt,úgy,hogy társtulajdonosi szerződést kötött a bankban.A hölgy járt itt a házban, talán 4-5-ször,itt is aludt,szerintünk ekkor történt valami,mert a papa teljesen fel volt zaklatva.
Mi úgy érezzük,itt minden minket illet,a hölgy még egy kávét sem főzött neki,hogy a többiről ne is beszéljünk.
Kérdéseim a következők:
1.Az eltartás érvényes-e papír nélkül,úgy mintha papír lenne?
2.Milyen eséllyel támadható a nyaralóval kapcsolatos végrendelet,a kihirdetéskor vagy a bíróságon?
3.Örököl-e a Sájcban élő testvér,vagy a fia?
Köszönöm!

Ancika66 # 2018.03.25. 13:05

SaireyVMK köszönöm, megpróbálom !

SaireyVMK # 2018.03.25. 11:06

Haszonélvezettel terhelt ingatlant eladni pedig elég macerás, mivel a tulajdonváltozást követően a haszonélvezet továbbra is fent marad(azon a részen amin haszonélvezet van) így arról külön gondoskodni kell.

SaireyVMK # 2018.03.25. 11:04

Ancika66
Ezt inkább az "eu és nemzetközi jog" kategóriában lenne érdemes feltenni. Hátha tudja valaki,hogy mik a kanadai jogszabályok ezen a téren.

Ella0201

Kicsit belezavarodtam. Nem értem,hogy mi a kérdés.
Öröklésnél szerzett haszonélvezeti jognál van olyan,hogy a haszonélvezeti jog beváltható egy gyermekrészre. Alap(vételkor vagy egyéb módon felkerült) haszonélvezeti jognál pedig nincs korlát. Örökölni örökölhet haszonélvezet mellett is. Kivéve,ha az elhunyt máshogy nem rendelkezik a végakaratában(kitagadás stb)

Ancika66 # 2018.03.24. 20:42

T Fórumozók !

2 éves koromban szüleim elváltak, ezután 4 éves koromban anyám megismerkedett egy férfival és elmentek Kanadába, ahol már állampolgárságot kaptak. A férfi szintén itthagyott egy kisgyereket. Engem anyai nagymamám nevelt fel. Édesapám lezüllött és évekkel ezelőtt meghalt itt Magyarországon. Nagymamám postán levelezett anyámmal, miután a Mama meghalt, én leveleztem anyámmal évekig, én már elektronikusan. Sosem haragudtam anyámra, Mama mindig úgy nevelt, hogy ő az anyám...stb Az Anyja temetésére sem jött haza, de mindig ígérgette, hogy eljön meglátogatni és megnézi az én 2 lányomat már végre életben is, amiből sosem lett semmi. Mindig azt írta, hogy kárpótolni tudja, nem lehet, de legalább majd örökölhetek utána. Én sose vártam erre, nem vagyok már én sem túl fiatal és nekem jó, ami van, de arra gondoltam, ha ez valóban így lesz, akkor legalább az én 2 lányomnak lesz valami életkezdés segítség, amit ugyan nem tudok, hogy mi és mennyi. Az mindig tudott volt, hogy nagyon jó körülmények között élnek. Nekem volt pár furcsa dolog, amikre rákérdeztem és egy „véletlen” folytán kiderült, hogy Kanadában született közös gyerekük nemsoká, miután kimentek, amiről itt senki nem tudott. Ez után anyám megsértődött , azt írta fejezzük be a levelezést, ő többet nem ír és a férje meg azt üzeni, hogy ne is gondoljunk rá, mert itt senki nem fog semmit kapni utánuk. Azt szeretném tudni, ( már több, mint 40 éve Kanadában vannak) hogy van-e olyan ott is, mint itt, azt hiszem úgy hívják, hogy köteles rész, és ilyenkor ha történne anyámmal , vagy velük valami, senki nem értesítene, mert az ottani gyerekük nem is tud rólunk, ha meg csak anyámmal történne bármi, a férje biztosan nem értesítene. Van-e annak valahol nyoma, hogy van egy itthagyott gyereke és hivatalból értesítenének-e valahonnan ?
Hosszú voltam, de megpróbáltam érthetően, remélem sikerült.
Előre is köszönöm, ha valaki válaszol !

Ella0201 # 2018.03.22. 06:32

Nagymamám után nem édesapám hanem az egyik unokája örökölte az ingatlant. Édesapàmé csak a haszonélvezeti jog, de mivel mind az unokának mind édesapámnak van saját ingatlana, így a fentebb említett ház valószínűleg eladásra kerül. Ilyen esetben is ugyanez a helyzet? Köszönöm

ObudaFan # 2018.03.21. 15:43

Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog is megilleti, kötelesrésze e tekintetben a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat.
A törvényes örökségként haszonélvezeti jogot öröklő házastárs a kötelesrészét igényelheti úgy is, mintha haszonélvezeti jogát megváltották volna.

Ella0201 # 2018.03.20. 18:47

Elnézést még egy kérdésem lenne. Igaz az, hogy vagy haszonélvezeti jog vagy köteles rész? A kettő együtt nem lehetséges? Előre is köszönöm a segítséget!

Ella0201 # 2018.03.17. 14:35

Köszönöm szépen a választ

SaireyVMK # 2018.03.17. 14:12

Nincs. Öröklés után a tulajdonjog bejegyzésre kerül. Ha egyenes ági rokontól örökölt akkor nincs illeték.

Ezt követően bármikor kérhető az osztatlan közös tulajdon megszüntetése, kifizetési kérelemmel(ahol azt is meg kell adni,hogy a saját részét eladni vagy a többit megvenni szándékozik a kérvényező, és hogy hogy alakul az majd a bíróságon eldől). De ez az öröklés után bármikor elindítható. Akár 10 év múlva is. Ha meg édesapja meghal ,akkor utána nyilván megint örökölnek az örökösei és akkor majd azok kérvényezik legfeljebb.

Ella0201 # 2018.03.17. 13:56

Még folyamatban van hagyatéki, úgy tudom h a köteles rész hivatalosan akkor jár, ha ezt a tárgyaláson jelzik h igényt tartanak rá.

Szóval ha a köteles rész jár (jelezték h igényt tartanak rá), akkor van arra valamilyen jogszabály h mennyi időn belül kell kifizetnie azt örökösnek a másik fél részére (édesapám)?

Vagy kijátszható és az illető haláláig (édesapám) is húzható? Attól tartok h erre fog játszani az örökös és nem fogja kifizetni édesapám részét.

Ebben az esetben ha életében nem kerül kifizetésre a köteles rész édesapámnak, azt a gyerekei öröklik? Követelhetik az illetőtől h az addig ki nem fizetett köteles részt kifizesse? Örökölhető a köteles rész?

Köszönöm

SaireyVMK # 2018.03.16. 08:33

Konkrétan milyen igényről van szó? Az öröklés lezajlott már,de édesapja visszautasította a köteles részt? Vagy van 1/3-a ,de a másik tulaj egyedül használja az ingatlant és nem akarja kifizetni a részét?
Utóbbi esetben kérhető bíróságon az osztott közös tulajdon megszüntetése, "saját tulajdoni rész eladással a másik tulaj számára" tipusú kéréssel. Viszont a bíró dönthet úgy is,hogy ha nem sikerül megegyezni és senki nem akar senkit kivásárolni,akkor elárverezik az ingatlant és az így befolyt összegből a tulajdoni hányad alapján mindenkit kifizetnek. Persze a perköltség mindkét felet terheli majd.

Ella0201 # 2018.03.14. 14:47

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az lenne a kérdésem, hogy ha Édesapám érvényesíti a kötelesrészre az igényét (ingatlan, úgy tudom hogy 1/3 rész), viszont életében ennek nem tud a tulajdonos eleget tenni (mert nincs pénze kifizetni, viszont a házat nem akarja eladni), abban az esetben a gyerekek ezt a jogot öröklik-e? Illetve követelhetik-e a tulajdonostol az Édesapa utáni részt?

Válaszát előre is köszönöm!

Ella

SaireyVMK # 2018.03.08. 12:56

Erre már válaszoltak másik topicban. Nem is értem mire jó ugyanazt a kérdést több topicban feltenni. Ugyanazon a fórumon. Ugyanabban a kategóriában.

Amúgy meg szerintem magától értetődő ,hogy a halált be kell jelenteni, halált követően nem utal a nyugdíjfolyósító(ha tud a halálról).

  • Halált követően az elhunyt számlájáról való pénzlevétel pedig lényegében lopás.
  • Örökölni tartozást magában nem lehet.
  • Az örökös legfeljebb csak az örökséggel felel az örökhagyó tartozásaiért.
  • Az örökség visszautasítható
  • Ha nagyobb a tartozás ,mint az örökség várható értéke,akkor a legegyszerűbb ha visszautasítja az örökséget,mikor arra lehetősége van.

Meg ilyenek.

garai # 2018.03.08. 09:34

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Tájékozódni szeretnék a következő ügyben.
jól gondolkodok e?
Nagymama elhunyt márc 04- én.
egyetlen örököse a fia.
A nyugdíja bankszámlára érkezik majd 12.én,
a Számla hitelkeretes és most mínuszban van.
A fia jogosult a bankkártya használatával felvenni a még erre a hónapra járó nyugdíj összegét?
Hogy a hagyatéki eljárásban ez mint örökség szerepeljen.
Nincs semmi más hagyaték/örökség!
Az így felvett összeg viszont a temetés költséget sem fedezi.

A hagyatéki eljárásban a ez lesz az egyetlen pozitív egyenleg.

A terhek
A temetés költségei+közjegyzői díj.
az így persze ugyancsak mínuszban lévő számla.

És mivel A költség számlák nagyobbak mint a felvett nyugdíj így a bank követelése visszautasítható.

köszönöm

doorman # 2018.02.19. 16:25

Köszönöm szépen!

ObudaFan # 2018.02.18. 14:01

doorman

Ha nem voltak különvagyoni jellegűek ezek az ingatlanok, akkor igen.

doorman # 2018.02.18. 13:26

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Tájékozódni szeretnék a következő ügyben.
Édesanyám elhunyt 1997-ben. Akkor a közös vagyonban három ingatlan tartozott. A hagyatéki tárgyaláson az apám csak 1-et vallott be. A másik két ingatlanból egyik a nevén a másik
pedig az én nevemen szerepelt. Két éve átíratta a nevemről a 2. ingatlant is a sajátjára, most pedig eladta mind a kettőt.
Mi ketten vagyunk testvérek. Apám az ingatlanokat szóban midig nekünk ígérte, de eladásakor a pénzből semmit nem adott.
Anyai örökségünk csak az első ingatlanban van bejegyezve(1/4,1/4 rész). Bizonyíthatjuk-e, hogy a többi ingatlanokban is volt anyai részünk és utólag az eladási összegekből követelhetjük-e a részünket?
Köszönettel

denise19 # 2018.02.16. 20:40

Nagyon szépen köszönöm a választ.

ObudaFan # 2018.02.16. 14:53

Ezek a kitagadási okok:
Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

  1. az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
  2. az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;
  3. az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;
  4. az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
  5. erkölcstelen életmódot folytat;
  6. - akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek - a büntetését még nem töltötte ki;
  7. a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

A nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja.
A szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot.
Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt kitagadhatja.

Ebből az a) pont szerinti érdemtelenség is kötött fogalom:
Érdemtelen az öröklésre,

  1. aki az örökhagyó életére tört;
  2. aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, a végakarat érvényesítését meghiúsította vagy ezek valamelyikét megkísérelte;
  3. aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.

Amennyiben nem ítélték el a gyermeket jogerősen bűncselekmény miatt, akkor itt legfeljebb a durva hálátlanság jöhet szóba, aminek olyan nagy bírói gyakorlata még nincs, hogy meg lehessen ítélni, hogy ez oda tartozik-e.

denise19 # 2018.02.16. 10:15

Köszönöm a választ.Próbálom röviden.70-ben édesapámat perbe fogta egy hölgy aki akkor már több éve élettársi kapcsolatban élt és az apasági per kapcsán még egy úr mint jelölt előkerült.A bíróság az akkori vizsgálatok alapján aput jelölte meg apának,ő ezt nem fogadta el és hivatkozott a tényekre azaz hogy a hölgynek több párhuzamos kapcsolata is volt..Apu szerint azért "nyerte meg" a dolgot mert ő dolgozott egyedül vezető pozicióban azaz az ő fizetése volt a legmagasabb.Eltelt 33 év és egy nap jelentkezett a vélelmezett féltestvérem felesége hogy látni szeretné férje az apját.Apu zavarban volt de összehoztunk egy találkozót apu lakásában.Ezután egyből nagyon megszerették aput és leválaszthatatlanok lettek..jöttek rendszeresen stb..alig fél év múlva arra hivatkozva hogy a vállalkozásuk csőd közeli helyzetbe került egy behajthatatlan követelés miatt a dolgozók munkabérének kifizetésére kölcsönt kértek aputól.Apu 1 hónapra adott és nem lett lepapirozva.Mivel vélelmezett féltestvérem úgy tünt nagyon jó anyagi körülmények között él apu biztosnak látta a pénze visszafizetését.A határidő leteltekor azonban senki nem jelentkezett de még telefonon se tudtuk utolérni se őt se feleségét.Apu ezután került a szívével kórházba.Utólag csak tavaly tudtam meg hogy ekkor azaz 2008-ban végrendelkezett,az örökségből teljeskörűen kitagadta féltestvérem.Az elmúlt 10 évben úgy mint a részükről történt megkeresés előtt soha nem jelentkeztek.Apu tavaly meghalt,a temetésre se jöttek el de még csak részvétet sem nyilvánítottak holott a hagyatékin kiderült nagyon is nyomon követték a dolgokat de még ott sem mutattak semmi részvétet sőt a kölcsönt bár nem tagadták de az összeget erősen lecsökkentették.A végrendelet ide vonatkozó szövege:" ugyan akkor kitagadom fiamat XY teljeskörűen az örökségből.Arra ő érdemtelen:megbocsáthatatlanul viselkedett velem szemben.Soha nem gondoskodott rólam.Nagy összegű pénzt csalt ki tőlem amit soha nem is akart vissza adni.cselekményével igen nehéz helyzetbe kerültem úgy anyagilag mint leginkább egészségi állapotom életveszélyessé vált miatta.velem szembe elkövetett cselekményei megbocsáthatatlanok..."

ObudaFan # 2018.02.16. 08:56

A kitagadas csak azzal szemben hatályos, akivel szemben a kitagadasi ok fennall és akit ki is tagadtak, a leszarmazoira nem hát ki. Hogy vele szemben ez a konkrét kitagadas hatályos-e, annak a megítéléséhez ismerni kellene ennek a penzkicsalasnak a pontos részleteit és a végrendelet pontos szövegét.

denise19 # 2018.02.15. 20:19

Tisztelt Fórumozók!
Szeretnék tájékoztatást kérni az alábbiakban.Járhat köteles rész egy házasságon kívüli öröklésből végrendelet útján kitagadott gyereknek?A kitagadás oka nagy összegű kölcsön vissza nem fizetése ami miatt örökhagyó anyagi válságba kerül és egészségi állapota is megromlott a csalás miatt.Ez a végrendelet szövegén belül hasonló módon meg lett fogalmazva.A hagyatéki eljárás során a közjegyző úgy nyilatkozott hogy ebben az esetben is jár a köteles rész mondjon le az örökrészéről a kitagadott és akkor automatikusan az ő két gyermekére száll ez a jog.Én teljesen tisztességtelennek tartom hogy valaki nagy összegű pénzt csal ki valakitől ami miatt teljeskörűen kitagadják az öröklésből és a gyerekein keresztül mégis csak hozzájut a jog szerint megszabott kötelesrészhez.Akkor mi értelme a kitagadásnak?A közjegyző azt mondta hogy az örökhagyó édesapám elfelejtette kitagadni az unokákat-már a kitagadott gyermekeit-ezért azoknak jár az apjuk utáni kötelesrész.

ObudaFan # 2018.02.08. 09:57

Persze, amennyiben beszámítható, akkor neki ajándékozhatja.
Ha édesanyád tíz éven belül ezt követően elhalálozik, akkor kötelesrészi igényed lehet.