Hogyan válhatnék el a legkisebb kölltséggel?


ObudaFan # 2006.07.13. 20:00

A kocsi értékének felét megkaphatod, de csak a maradék törlesztőrészletek értéke felének levonásával. A lakás használatát annak a félnek fogja ítélni a bíróság, amelyik félnél a gyermekeket elhelyezi. Hogy mennyi lehet a tartásdíj összege, ahhoz sokkal jobban kellene ismerni a vagyoni helyzetét az ellenfélnek. Nincs ügyvédkényszer, de nyilván nehezebben lehet átverni egy jogi képviselővel eljáró felet, mint egy enélkül eljárót. Megegyezés nélkül a válás kimondása évek kérdése is lehet, ugyanakkor ideiglenes intézkedésként már a per elején lehet kérni a gyermekelhelyezést, gyermektartást.

lilalila # 2006.07.13. 10:20

Köszi a válaszokat!
Rettentően elkeserít, hogy csak magára gondol a férjem. Azzal ijesztget, hogy milyen szegények leszünk.
Ha most beadom a válókeresetet - nem megegyezéssel - számíthatok-e arra, hogy a bíróság megítéli nekem az autó árának felét, mivel én nem tudom fizetni a részleteket, és nincs rá szükségem, különben is a megkérdezésem nélkül vette? Arra, hogy az ő nevén lévő bankszámlán szétköltözésünkkor levő pénzből is látok valamit?
Arra, hogy neki kell felmennie a tetőtérbe, ami kompletten 4 szoba, konyha, 2 fürdő, csak nincs fűtés, de ez neki egy db kályhával vagy kandallóval megoldható lenne? Vagy pedig, ha én nem akarok a szüleim pénzén fűtést csináltatni, akkor hoznak-e vajon olyan döntést, hogy a lenti részen kell továbbra is osztoznunk? (Ezt mi hárman semmiképpen sem akarjuk, mindkét gyerek velem akar maradni)
Arra, hogy esetleg kérek 50 ezer forint gyerektartást, és kapok legalább 35 ezret?
(A fiú rendesen jár az egyetemre, de nem olyan jó tanuló, úgyhogy ösztöndíjat nem kap. A 2 gyerek bérlete több, mint 5000 Ft havonta.)
Elképzelhető-e ez a megoldás, mármint a nem megegyezéses válás anélkül, hogy ügyvédet fogadnék, és számomra (számunkra) kedvező döntés születik?
Ha így válok, kb. mennyi idő alatt mondják ki a válást?
Elnézést a sok kérdésért, és ne gondoljátok azt, hogy ki akarom forgatni az ő részéből, de ha ilyen szemét, bizony én is megmakacsolom magam és mindennek kérem a felét. Még a szerszámainak is! :)

ObudaFan # 2006.07.11. 16:47

Megegyezéses bontáshoz meg kell egyezni a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülô és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében.

Nagykorú gyermek esetén nem köteles a szülő saját szükséges tartása rovására folyósítani a tartást.

A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentôsége; nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az indokolt megszakítás.
Nem köteles a szülô tartani a szükséges tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermeket akkor, ha

  1. a gyermek továbbtanulásra alkalmatlan;
  2. a gyermek a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élô közeli hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amelyre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó (érdemtelenség);
  3. ezáltal a szülô saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

A munkaképes nagykorú gyermek részére a szükséges tanulmányai folytatásának idejére járó tartásdíj összegének megállapításával a gyermek indokolt szükségleteit és a kötelezett teherbíró képességét kell alapul venni.
A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentôsége, ami azt jelenti, hogy a nagykorú gyermek általában csak tanulmányainak folyamatos végzése esetén követelhet jogszerûen tartásdíjat. A folyamatosságot azonban nem szakítja meg a fôiskolai, egyetemi tanulmányok végzését megelôzôen megkívánt egy-két éves gyakorlati munka, a sorkatonai szolgálat, a betegség vagy más rendkívüli ok. Azt a kérdést, hogy a megszakítás idejére tartásdíj a gyermeket mennyiben illeti meg, az alapul szolgáló ok figyelembevételével kell megítélni. Szünetel a tartási kötelezettség, ha a megszakítás ideje alatt a gyermek megélhetése biztosítva van, vagy arról maga képes gondoskodni.
A fôiskolai, egyetemi tanulmányok folytatásához fûzôdô egyéni és társadalmi érdek a gyermekre is kötelezettséget ró, nevezetesen a tanulmányait köteles a tôle elvárható legjobb eredménnyel végezni annak érdekében is, hogy a jogszabályban biztosított kedvezményeket (tandíjkedvezmény, ösztöndíj stb.) kiérdemelje, s ezzel a szülô tartási terheit enyhítse. Megfelelôen együtt kell mûködnie a gyermeknek és szülôjének abban is, hogy a továbbtanuló gyermek a társadalmi ösztöndíj lehetôségét igénybe vegye. A gyermeknek mindezzel kapcsolatos felróható magatartását a terhére figyelembe kell venni, és az nemcsak a tartásdíj összegének a megállapítására hathat ki csökkenôleg, hanem adott esetben a tartási kötelezettség megszüntethetôségére is vezethet.
A már említett általános mûvelôdéspolitikai szempontokra tekintettel a gyermeknek a továbbtanulásra való alkalmatlanságát lehet megállapítani, ha fôiskolai, egyetemi tanulmányait szellemi vagy testi adottságainál fogva tartósan nem képes eredményesen folytatni. Ugyanilyen elbírálás alá esik, ha a továbbtanulás ideje neki felróható okból tartósan elhúzódik. A magatartás okait, a gyermek körülményeit, a szülôknek vele szemben tanúsított magatartását természetesen igen behatóan vizsgálni kell. E vizsgálódás során a fôiskola, egyetem véleményének a beszerzése is szükséges, mert csak valamennyi ok kellô ismeretében bírálható el, hogy a gyermek továbbtaníttatásának anyagi támogatása a társadalmi felfogás szerint a szülôktôl elvárható-e.
A családi kapcsolatból eredô jogok és kötelezettségek vonatkozásában - így a tartás jogát és kötelezettségét illetôen is - különös jelentôsége van az erkölcsi követelményeknek. Erre is tekintettel mondja ki a Csjt. 60. §-ának (3) bekezdése, hogy nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált. A törvény azonban közelebbrôl nem határozza meg, hogy milyen körülmények fennállása esetén lehet az érdemtelenséget megállapítani.
Az említett erkölcsi követelmény szem elôtt tartásával az összes körülmények beható mérlegelésével kell megítélni a továbbtanuló gyermeknek a tartásra kötelezett szülôvel vagy vele együttélô közeli hozzátartozójával szembeni nem megfelelô magatartását is. A nagykorú gyermektôl fokozottabban elvárható, hogy a tartásdíjat fizetô szülôjével szemben ne csak követelést támasszon, hanem a tartás alapjául szolgáló családi kapcsolatnak megfelelô magatartást tanúsítson, mert e tekintetben már van olyan belátása, amellyel magatartásának helyes vagy helytelen voltát és annak következményeit kellôen értékelni tudja. A törvényen alapuló tartásra ezért nem méltó a fôiskolai, egyetemi tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermek, ha neki felróhatóan a tartásra kötelezett szülôjével vagy vele együttélô közeli hozzátartozójával szemben súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít. Gondosan vizsgálni kell azonban, hogy a magatartást milyen ok és körülmény váltotta ki, különösen azt, hogy a kötelezett magatartása idézte-e elô, végül, hogy az a gyermeknek a társadalmi felfogás szerint valóban súlyosan felróható-e.
A munkaképes nagykorú gyermek részére - szükséges tanulmányai folytatásának idejére - fizetendô tartásdíj mértéke szempontjából a gyermek szükségleteit, a tartásra köteles szülô teherbíró képességét, továbbá azt kell figyelembe venni, hogy a másik szülôtôl - vagyoni, jövedelmi, kereseti viszonyaira, családi és személyes körülményeire tekintettel - mennyiben várható el, hogy ô is hozzájáruljon a továbbtanulás költségeinek fedezéséhez. A tartásdíj mértékének megállapításánál egyik tényezô a továbbtanuló gyermek indokolt szükséglete. E vonatkozásban figyelemmel kell lenni a gyermeknek a továbbtanulással szükségképpen együttjáró kiadásaira, de számításba kell venni mindazt a támogatást is, amelyet az állam, a társadalom nyújt (állami, társadalmi ösztöndíj, szociális segély, tandíjkedvezmény, az elhelyezés, az étkezés terén nyújtott kedvezmény), a gyermek esetleges rendszeres jövedelmét (korrepetálásból eredô rendszeres jövedelmét stb.) és vagyonát.
A gyermektartásdíj mértékének további tényezôje a tartásra kötelezett szülô teherbíró képessége. Amint arra már utalás történt, a szülô a munkaképes nagykorú gyermek tartása érdekében nem köteles saját szükséges tartását és kiskorú gyermekének szükséges tartását megszorítani. A tartásra kötelezett szülô és kiskorú gyermekének szükséges tartását illetôen jelentôsége van a kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyoknak, a családi és személyes körülményeknek, s ezek gondos mérlegelésével kell elbírálni, hogy adott esetben a nagykorú munkaképes továbbtanuló gyermek részére a szülô tartásdíj fizetésére milyen mértékben képes.

lilalila # 2006.07.11. 11:04

Köszönöm válaszodat. Menyasszonytánc meg ilyesmi nálunk már nem lényeges, 23 éve vagyunk házasok. Az ingóságokon sem akarok igazán vitatkozni, csak mindennek a felét akarom. Semmivel sem akarok többet. De ebbe ugye beletartozna pl. az, hogy valami nagyobb érték akkor legyen az enyém, egy másik meg az övé. De a másik kötekedik folyton, hogy övé a ház, övé az autó, minden az övé.
A nagyobb gyerek egyetemre jár, most még tandíjat is kell fizetni. Mire elég a 20 000 Ft-ja? Csak 32 000 Ft az autó részlete, arról hallani sem akar, hogy eladja, mert akkor bukik rajta. A családjogi törvényben olvastam, hogy a szülő saját maga kárára is köteles a gyerekről gondoskodni. Ez most csak arra a szülőre vonatkozik, aki neveli a válás után a gyerekeket? (A kérés költői volt.)
Írtad, hogy a válókerestben kérjek többet, mint amit valójában akarok. Ezt pontosan hogy érted? Melyik fajta válókeresetre gondolsz? A megegyezéses válásnál is van ilyen? Vagy annál minden apró és nagy dologban konkrétan meg kell egyezni?
És fel kellene sorolni, pl. hogy 23 kiskanálból 12 az övé 11 pedig az enyém?
Válaszotokat előre is köszönöm.
(Azért hajtom a megegyezéses válást, mert nincs egy fitying megtakarított pénzem sem, ami van, az ő bankszámláján van, amiről eszembe sem jutott, hogy csak az övé.)

ObudaFan # 2006.07.10. 19:32

Hát hogy hogyan lehet a megegyezésre rávenni, azt Neked kell a legjobban tudni, mert Te ismered. Talán azzal, hogy a válókeresetben lényegesen többet kérsz, mint amiben még meg tudnál egyezni. Ilyen lehet a szüleid által kettőtöknek juttatott pénz, mert az különvagyon lehet. A házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy késôbb, az életközösség fennállása alatt, kedvezôbb életkörülményeik biztosítása érdekében adott ajándék - beleértve az un. menyasszonytáncpénzt is - általában a házastársi közös vagyonba tartozik ugyan, de a szülô vagy más rokon által adott jelentôsebb értékû ajándékot rendszerint az ô gyermeke vagy rokona részére szóló juttatásnak kell tekinteni.
A házassági vagyonjogi perekben sok esetben vitás az, hogy a házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy késôbb, az életközösség fennállása alatt, kedvezôbb életkörülményeik biztosítása érdekében adott ajándékok a közös vagyonhoz vagy valamelyik házastárs különvagyonához tartoznak-e. Ezt a kérdést az esetek többségében házassági vagyonjogi szerzôdés nem rendezi.
A vagyontárgy közös vagy különvagyoni jellegének megítélésénél - jelentôsége lehet tehát az ajándék értékének és az ajándékozónak a megajándékozotthoz fûzôdô kapcsolatának .
Abban az esetben ugyanis, ha a szülô vagy más rokon ad jelentôsebb értékû ajándékot, ezt - az ítélkezési gyakorlat tapasztalatai szerint - általában saját gyermekének illetve rokonának szánja. Ilyenkor is jelentôsége van természetesen az ajándékozáskor elhangzott nyilatkozatnak, de a vagyonjogi igények eldöntésénél a bíróságnak fokozott gonddal kell a nyilatkozat valódi tartamát vizsgálnia. Sok esetben ugyanis a szülô, illetve rokon eredetileg nem csupán gyermekét (rokonát), hanem annak családalapítását kívánja támogatni - közvetve tehát a másik házastársat is - szándéka azonban nem irányul arra, hogy az együttélés végleges meghiúsulása esetén az ajándék értéke ne gyermekét (rokonát) illesse meg, hanem az a másik házastársat is gazdagítsa, és közös vagyonként megosztásra kerüljön. Ilyen esetekben az ajándékot illetve a helyébe lépett értéket annak a házastársnak a különvagyonához tartozónak kell tekinteni, akiknek a szülôje, rokona azt adta. Ez a megoldás elejét veheti annak, hogy utóbb az ajándékozó a másik házastárssal szemben az ajándék visszakövetelése iránt külön per megindítására kényszerüljön.
Másként alakul a helyzet akkor ha a mindkét házastárs részére történô ajándékozást okirat bizonyítja (pl. ingatlan ajándékozása esetén). Ekkor csak maga az ajándékozó érvényesíthet igényt bármelyik házastárssal szemben az ajándék visszakövetelése érdekében. Nincs azonban akadálya annak, hogy az ajándékozó szülô vagy más rokon ezt a követelést gyermekére (rokonára) engedményezze, és - ebben az esetben ez az igény a házastársak vagyonjogi elszámolásának keretében, a szülô (rokon) perbenállása nélkül is elbírálható.

Az, hogy a házastársi együttélés alatt épített lakás építésében ki vett részt, ki nem, teljesen mindegy, az az ingatlan közös vagyon lesz.

A 19 éves gyermek után csak akkor lehet gyermektartást kérni, ha még tanulmányait végzi, egyébként csak a másik gyermekre lehet kérni.

lilalila # 2006.07.09. 16:46

Bocsánat, a címben véletlenül lett két l betű.

lilalila # 2006.07.09. 16:41

Sziasztok!
Férjem és én köztem már régen megromlott a kapcsolat, a sok veszekedés után 3 hónapja megmondtam neki, hogy el akarok válni tőle. Akkor meglepődött, bocsánatot kért, és mondta, hogy gondolkodjak róla még. Nem tudom már tolerálni az iszákosságát, nem változott meg a véleményem. Állandóan anyagi dolgokon vitázunk, rettenetes dolgokat vágunk egymás fejéhez. Sok kérdésem van, tanácstalan vagyok.
Nem tudom, ha hosszan írok, elolvassa-e valaki, remélem, igen.
23 éve vagyunk házasok, 2 gyerek van, 19 és 16 évesek. Neki nem volt egy fityingje sem, mikor összeházasodtunk, még a karikagyűrűt is én vettem. Szüleimtől kaptunk akkor egy csomó pénzt, abból és amit együtt kerestünk építettünk egy szép nagy házat üdülőhelyen. Közben megszülettek a gyerekek, a házépítésnél már nem tudtam segíteni. Mikor az új házba költöztünk, kiadtuk egy részét, azzal én dolgoztam, tehát kerestem vele. Munkahelyem megszűnt, otthon maradtam a gyerekekkel, és vezettem a háztartást, és a szobakiadást is csináltam. Nem volt külön pénzünk, a közösbe ment minden. De férjem közben egyre többet ivott. Állandóan kocsmázott, a gyerekek is csak este látták, később szinte már csak 10 után jött meg részegen. Védtem a gyerekek előtt, hogy nyugis legyen az életük. Pár éve sikerült elhelyezkedem, de sajnos csak minimálbért keresek. De legalább dolgozhatok. Ugyanúgy vezetem a háztartást és a szobakiadást is.
Mostanában egyre csak azt hajtogatta a párom, hogy milyen keveset keresek, vállaljak pluszmunkát (de falun nincs rá lehetőség).
Egyszer kivettem a közösből 20 ezer forintot, amit eddig is megtettünk mindketten, és csak másnap mondtam meg neki, (holott ő sose mondta, hogy kivett).
Ekkor elszakadt nála a húr, azt vágta a fejemhez, hogy loptam és eldugta előlem a többit, mert azt ő kereste, nekem ahhoz semmi közöm. Az én fizetésem sose látta stb. Amikor a fizetésemet megkaptam, kivetem még a közösből, mert nem volt elég, és feladtam a rezsit, az autó részletét... Természetes, hogy nem látta.
Mikor elfogyott hónap vége felé a pénz, ami nálam volt, kértem tőle, hogy tudjak vásárolni, de nem adott. A szétszóródott fémpénzeket szedegettem össze a lakásban, ezzel jártam a boltba, szerencsére a kamrában sok minden volt.
Olyan sokat vitatkoztunk már, hogy 2 hónapja felköltöztem a tetőtérbe, amit eddig kiadtunk. Fönt főzök a 2 gyereknek, férjemet magára hagytam, főzzön, mosson, takarítson maga után. Májusban már külön kasszán voltunk. 54 ezer fizetés, 12 ezer családi pótlék. 29-én hajlandó volt 20 ezer fotintot adni gyerektartás címén. Közösen fizettük a vizet, villanyt. A netbe már nem szállt be mondván, ő nem használja.
Papír szerint csak 40 000 Ft-ot keres havonta, de ettől többet, mert vállalkozó, és még szőlőt is művel, mint őstermelő.

Jelentkeztek nyárra vendégek, ő könyörgött, hogy adjuk ki megint a fönti részt, ő kiköltözik a garázsba. Most költözni kéne, kijelentette, hogy nem megy, menjek én. Oké, kiviszem oda a konyhámat, majd mosogatok lavórban. 2 család jönne, összesen 3 hűtőnk van, kérdeztem tőle, ellenne-e 2 hétig hűtő nélkül, mert én igényt tartok a lentire, amit a szüleimtől kaptunk, azt mondta, neki kell egy hűtő. Szóval az egyik vendéget visszamondom. Ezt csak azért írtam le, hogy lássátok, semmi alku készség nincs benne.
Az elejére kellett volna írnom hogy a házról is azt mondja, az az ő háza, mert én nem segítettem építeni. Ez így nem igaz, mert amíg terhes nem lettem, még betont is kevertem, s a szüleim az összes szabadságukat itt töltötték az építkezésen, az ő fizujukból főztek ránk és a sok munkásra.
Most rátérek a problémáimra.

  • Azért szeretnék megegyezéssel válni, mert azt olvastam, hogy pereskedésnél a vagyon 6%.a elmegy. Nekünk csak a házunk van, meg egy ki nem fizetett autónk, ami szintén az "övé", mert ő azt a szőlő árából vette.

Na nem szeretném, ha sok millió forint rámenne erre.

  • Hogyan tudnám rávenni, hogy több gyerektartást adjon?
  • Nekem nem kell a részletre vett autó, hogyan tudnám a rám eső részt megkapni? (Az utolsó 3 havi részletet már ő fizette)
  • Hogyan tudjak megegyezni vele az ingóságokban, mikor azt mondtam neki, hogy veszek magamnak gáztűzhelyt (fönt csak rezsó van), ő vegyen magának mosógépet, erre azt válaszolta, majd mindnt ketté fűrészel?
  • Mikor felköltöztem, a számláján volt 150 ezer forint, annak is enyém a fele? Hogyan kapom ezt meg?
  • Láttok-e esélyt arra, hogy én ezzel az emberrel megegyezzek?

Nem vagyok kicsinyes, csak tudom, hogy nem lesz jó a anyagi helyzetem 2 gyerekkel ennyi pénzből, a fiam egyetemista, most még majd tandíjat is kell fizetni.
Fűtés sincs a tetőtérben, erre is a szüleimtől kérek.
Arra sem hajlandó, hogy ő menjen fel, akkor elég lenne egy szobában a fűtés, azt mondta, felmentem, maradjak ott.
Abba is elvileg belement, hogy eladjuk a házat, de attól félek, ha arra kerül a sor, nem hagyja.
És még ez az ember mondja, hogy ő mindent megtesz, csak a gyerekeknek jó legyen.
Ma, mikor megint rákérdeztem a gyerektartásra, azt mondta, ha nem lesz pénzünk, kiállhatok az utcasarokra.

Bocsánat, hogy ilyen hosszú, de még szerinntem írok hozzá, mert van mit. Előre is köszönöm a válaszokat.
xy-né