Tisztelt Szakertok!
A ferjem eseteben szeretnek tanacsot kerni. A ferjem elvalt, van egy 11 eves kisfia. Kozos megegyezessel valtak el, a kisfiut az anyja neveli. Mi az Egyesult Allamokban elunk, ezert a lathatas csak igen nehezen oldhato meg. A ferjem 2006 januar legelejen latta utoljara a kisfiat, mert abban az evben csak 5 nap szabadsaga volt es nem tudtunk hazamenni.
A valaskor abban is megegyeztek, hogy a ferjem barmikor elviheti kulfoldre a gyermeket, mivel mar akkor is kulfoldon elt (akkor meg Europaban). Az ex-felesege egyaltalan nem egyezik bele abba, hogy a gyerek egyedul utazzon a repulogepen Budapest es New York kozott, pedig a Malev is vallalja gyermekek utaztatasat szulo nelkul. A ferjem mar azt is vallalna, hogy hazamegy a gyermekert, kihozza, de vissza mar vegkepp nem tudja vinni. Egyreszt az meg egy repulojegy ara, masreszt iden 11 nap szabadsaga van es szeretnenk elmenni a gyerekkel egyutt az USA-ban nyaralni es nem oda-vissza repulessel tolteni az idot. tehat a gyerek visszafele egyedul utazna. Termeszetesen itt kikisernenk a repterre ott pedig a ferjem szulei varnak.
A kerdesem az, hogy tehetunk-e valamit jogilag? A gyerek imadja az apjat, tobbszor beszelnek hetente telefonon, rengeteg csomagot kuldunk neki, de ez nem potolja a fizikai egyuttletet. Tudom, hogy elmehetnenk Magyarorszagon is nyaralni, de mennyivel nagyobb elmeny lenne a kisfiunak, ha ide johetne, lathatna, hogyan elunk itt es gyakorolhatna kicsit az angolt is. Az ex-felesege szerint ez a nyaralas csak mezesmadzag lenne...
Elore is koszonom a valaszukat.
Útlevél válás után
Egyébként ezen ominozus döntésben mondta ki a biróság azt is, hogy minden második szenteste jár az apának.
dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu
erzsokae: véleményem szerint alapvető joga a mindkét szülőnek az, hogy a gyermekével külföldre is utazhasson és nyaralhasson, és ezt a jogot vagy mindkét szülőnek biztositani kell, vagy egyiknek sem.
Milyen alapon dönti el az egyik vagy a másik szülő, hogy alkalmatlan valamelyikük arra, hogy külföldre vigye a gyereket?
Nyilvánvalóan mindkét szülő tudna indokot mondani, hogy a másik miért nem alkalmas. Viszont egyetlen gyerek se mondhassa azt a másik szülőnek, hogy az anyu a bahamákra visz nyaralni, Te csak a Balatonra.
Egyébiránt január 02-án született döntés egy ügyben a Fővárosi Bíróságon, miszerint a különélő szülőnek joga van a gyermekkel nyaralni menni, a gondozó szülő minden kapcsolattartásra köteles az utlevelet odaadni.
Nem siklott el. ObudaFan a jogi szöveget irta meg, tehát ha Te nem járulsz hozzá, a biróság pótolhatja ezt a hozzájáruló nyilatkozatot. Elég sajnálatosnak tartom, hogy ehhez birósági döntés kell, természetesnek kellene lennie, hogy a gyerekkel járnak a személyes okmányai is (utlevél, diákigazolvány, TAJ-kártya, meglévő bérletszelvény, később személyi igazolvány), hiszen ezek nélkül az apa még igazolni sem tudja a gyerekét, továbbá a kedvezményeket sem tudja igénybevenni, ami pl. a diákigazolvánnyal jár. Nem is olyan rég (2 éve) az apák igen komoly harcokat vivtak a diákigazolványért is. Ma már a gyámhivatalok számára is nyilvánvaló, hogy oda kell adni, holott két évvel ezelőtt még elutasitották az ilyen irányu kérelmeket.
Szerintem az olyan anya egyébként teljes mértékben alkalmatlan gyereknevelésre, aki megfosztaná a gyermekét a külföldi nyaralás örömétől, hacsak nem bizonyitottan veszélyezteti az apa a gyereket, de akkor nem csak külföldön veszélyezteti, hanem itt is. Az ugyanis elképzelhetetlen, hogy az Adrián veszélyezteti, a Balatonon nem. Ezek általában csak az anya alaptalan félelmei, aminek a gyerek issza meg a levét.
dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu
Kedves Obuda Fan!
Akárhogyan olvasom, én akkor sem tudom magaménak érezni ezt a választ..... Nekem íródott?
Ha igen, akkor nagyon elsiklott amellett amit én szerettem volna kérdezni, mert itt szó nincs ilyenről.
A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
Joggal való visszaélésnek minôsül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férô célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen elônyök szerzésére vezetne.
Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlô magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen elôny juttatásától tették függôvé.
Kedves Derill és a hozzáértők!!
Ha jól értelmezem, akkor a mai jog állása alapján az a szülő készíttethet útlevelet aki a szülői felügyeletet gyakorolja. A másik fél beleegyezése akkor elengedhetetlen, ha közös a szülői felügyelet. Ez eddig rendben.
Ha ezt is jól értelmeztem, most folyamatban van ennek megváltoztatása, de a jelenlegi jogállás szerint a szülői felügyeletet gyakorló szülő beleegyezése szükséges ahhoz, hogy a másik szülő külföldre vihesse a gyermeket. Ergo, adhat útlevelet oda, ha megbízhatónak ítéli meg , ha nem látja a gyermekeket veszélyeztetve semmiként ezáltal.
És még egy valami. Kötelezheti-e a bíróság a szülői felügyeletet gyakorló szülőt arra, hogy útlevelét a gyermeknek kiadja s külföldre engedje azzal a szülővel, akinek nincs szülői felügyeleti joga? Hozhat-e a bíróság ilyen döntést, hogy kényszerít rá valakit, amennyiben a másik fél ezt kéri beadványában???
Köszönöm a válaszokat!
Nos: Ha a gyermeket a biróság elhelyezte nálatok, akkor a jogerős itélettel készittethettek utlevelet a gyereknek anélkül, hogy az apa hozzájárulását kellene kérnetek.
A szünetel a szülői felügyeleti jog, nem azonos azzal, ha a biróság szünetelteti a szülői felügyeleti jogot bizonyos kérdésekben.
Tehát amikor elváltok, a törvény erejénél fogva szünetel az apa szülői felügyeleti joga (feltételezve, hogy mindannyian nők vagytok:). Azonban bizonyos kérdésekben ki kell kérnetek a véleményét, ez a névváltoztatás, iskolaválasztás stb., amit ott a jogszabály felsorolt. És itt jön be a biróság szerepe. Õ ugyanis külön szüneteltetheti ezen kérdések egyikében-másikában is a szülői felügyeleti jogot, ha annak indoka fennáll. Ugyanakkor szüneteltetheti például a Ti szülői felügyeleti jogotokat is bizonyos kérdésekben (pl. vagyonkezelési jogot).
Számotokra a lényeg az, hogy a különélő szülő hozzájárulása nem kell az utlevélhez, de 1 évet meghaladó időre csak az ő hozzájárulásával vihetitek a gyereket. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy évre vihetitek, vagy mondjuk egy hónapra. Ugyanis amennyiben a kapcsolattartási jogot nem biztositjátok (ez pedig általában kéthetente, vagy még sürübben van), akkor ez megalapoz egy gyámhivatali végrehajtási eljárást, ill. megalapozhat egy büntetőeljárást.
A gyereketek apja ugyanakkor nem tud utlevelet csináltatni a gyerek számára akkor sem, ha Ti még nem csináltattatok, mert ahhoz kell a Ti hozzájárulásotok, ráadásul az utlevéltörvény alapján csak nektek mint törvényes képviselőnek adhatják ki az utlevelet.
Ez kissé diszkriminativ, mivel igy a gyerek csak veletek tud nyaralni, az apjával nem. Tehát ez ügyben szintén eljárás van folyamatban az Alkotmánybiróságon, illetve Strasbourgban, ugyanis szerintem a gyereknek joga van mindkét szülőjével nyaralni, tehát azt akarom elérni, hogy a kapcsolattartás során a gyerek személyes okmányait is köteles legyen a gondozó szülő kiadni, beleértve az utlevelet is, vagy pedig ő se vihesse a gyereket külföldre, ha a különélő szülő nem viheti.
Erre egy jogeset: anyuka neveli a gyereket, ugy dönt, hogy elmegy Kinába dolgozni. Apuka kérdezte: mi lesz a kapcsolattartással? A válasz: igy jártál. Kina nem tagja a gyermekek jogellenes elviteléről szóló hágai egyezménynek, tehát mivel az anyának van utlevele, és ezért gyakorlatilag bármikor ki tud menni a gyerekkel, ezt meg tudja lépni (az más kérdés, hogy jogi következménye egy büntetőeljárás lehet, mivel nem biztositja a kapcsolattartást).
dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu
Bár senki sem tudott válaszolni nekem, azért most ideírom az azóta történteket, hátha valakinek tudok vele segíteni.
A B-i okmányirodában semmi probléma nem volt, bemutattam a jogerős gyermekelhelyezési papírokat, kifizettem a dupla illetéket és az elvált férjem aláírása és hozzájárulása nélkül is kézhez kaptam a kisfiam útlevelét négy nap múlva a g-i okmányirodában.
BBetty!
Ha kizárólag te vagy a törvényes képviselő - azaz a válás után a gyermeket nálad helyezték el jogerősen és nincs közös szülői felügyelet-, akkor te a volt férjed nélkül csináltathatsz útlevelet kisfiadnak, ehhez nem kell az apa aláírása sem, ő viszont nélküled egyáltalán nem!
A privát véleményem az, hogyha az apa biztosítani tud külföldi nyaralást, amit esetleg te nem, akkor ne foszd meg a kisfiadat az élménytől. Ha azonban esetleg olyan rossz a kapcsolatotok, vagy aggódsz a fiad miatt - főleg ha esetleg az apa külföldi, hogy nem hozza vissza a gyereket - akkor én is elgondolkodnék a dolgon.
Derill véleményével azonban egyetértek, diszkriminatív a gyermeket nem nevelő szülővel szemben, hogy ő nem mehet a gyermekével külföldre nyaralni, csak akinél elheyezték. (itthon is van elég látnivaló...-hallottam már)
Üdv.
Imámu
Mindkét szülő beleegyezése szükséges. Ha meg van az útlevél a szülő a nem nála elhelyezett gyermeket csak a másik szülő engedélyével viheti külföldre.
Helló BBetty vagyok!
Hét éve váltunk el, közös gyermekünk törvényes képviselöje én vagyok, én nevelem.
Az exem útlevelet szeretne a fiunknak, de én nem igazán egyeznék bele.
A kérdésem, hogy meg tudja-e nélkülem csináltatni vagy mindkét szülö beleegyezése szükséges-e az útlevél készitéséhez?
Szép napot minden fórumozónak!
Visszaolvastam a topicot egészen a legelsõ bejegyzésig és a kérésem-kérdésem pontosan a sorbaillik, mert egyértelmû választ nem találtam rá!
Kisfiam ( 4 és fél éves ) jogerõs bírósági hatállyal nálam van elhelyezve, az apa bíróság elõtt tett hozzájárulásával külföldön él velem. Naivan azt gondoltam, hogy ezek után nem lehet gondom, amikor a lejárt útlevele helyett másikat igényeltem.
A m-i magyar fõkunzulátuson nyolc órába telt, hogy kiadjanak egy hazatérési igazolványt számára, mert hiába volt minden papír nálam, kérték a Magyarországon lakó apa hozzájárulását írásban!
Az apa ügyvédje által átfaxolt egy sebtében összedobott " hozzájáruló nyilatkozatot", ezek után kézbe kaptam a papírt!
Kérdésem, melyre valakitõl, akinek volt hasonló tapasztalata választ kérek szépen:
- A gyerekekkel nem EU-n kívülre vagy tengeren túlra szerettem volna utazni, hanem HAZA a hazánkba.
- Amennyiben a volt férjemet nem érik el mobiltelefonon, majd külön az ügyvédjét is, mert mondjuk nyaral valahol, akkor a magyar állampolgár kisfiam nem utazhat BE az országba?!
- Természetesen holnapután, amikor hazaérünk elsõ dolgom lesz, hogy okmányirodát keressek és megigényeljem az útlevelét, de mi van ha ott sem tudom meggyõzni õket?
Az alant olvasott törvényt ketten kétféle módon magyarázzák, az én ügyvédemet isbekapcsolva õ a következõ levelet írta a konzulnak:
A Külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. tv. Vhr-je [101/1998 (V.22.) Korm. rendelet] 17.§-ának (3) bekezdése kimondja:
„Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelméhez csatolni kell a szülőknek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a gyámhatóság vagy az útlevélhatóság előtt tett, az útlevél kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat másolatát. (…).”
Az 1952. évi IV. Törvény (Csjt) 72. § (2) bekezdése szerint: „Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve a szülőknek a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta.”
A fentiekre tekintettel álláspontunk az, hogy az úti okmány (a hazatérési igazolvány) kiadásának nem feltétele az, hogy a gyermek feletti felügyeleti jogában korlátozott, ilyennel csak a törvény által taxatív módon felruházott szülő ahhoz írásbeli hozzájárulását megadja.
Az okirattal igazoltan a gyermeket gondozó szülő, a nála elhelyezett gyermek részére önállóan, a különélő szülő hozzájárulása nélkül igényelheti az úti okmányt, mivel a különélő szülő felügyeleti jogát nem külön határozat, hanem a törvény korlátozza azáltal, hogy a fentiek szerint a másik, a gyermeket nevelő szülőt (akinél a gyermeket a felek elhelyezték) jogosítja fel a felügyeleti jogok összességének gyakorlására.
Figyelemmel arra, hogy a törvény rendelkezéseit alacsonyabb szintű jogszabály, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze felül nem írhatja, a fentiek figyelembevételével szíveskedjenek eljárni.
Tud valaki segíteni?
nézzük csak meg ott a szünetelésnél mit is írtunk:
a Ti esetetekben a gyermek sorsát lényegesen érintő kérdéseket kivéve szünetel a szülői felügyeleti jog, ha a gyermeket a különélő másik szülőnél helyezték el feltéve, hogy ezt követően nem áll fenn közös szülői felügyeleti jog, illetve a bíróság nem szüntette meg e szülő szülői felügyeleti jogát.
tekinthetjük egyfajta korlátozott szünetelési oknak, de attól még szünetelési ok.
De a biztonság kedvéért:
Tehát: a nem nevelő szülőnek a mi esetünkben akkor abba sincs beleszólása, hogy a gyerek milyen suliba menjen,"a gyermek iskolájának és életpályának meghatározása", hol lakjon "a gyermek tartózkodási helyének a kijelölése"...
talán tiszta
Köszi
csak hogy teljesen bekavarjak: a 2-es pontnál helyesen: az apáét, nem Tiéd :)
legendásan jól tudok ám magyarázni.
jaj, sajnálom.
na fussunk neki mégegyszer.
mint látod, mind a szünetelésnek, mind a megszüntetésnek, mind a korlátozásnak sok kis esetköre van.
nem csak bontóperben kerülhet ilyesmi elő.
az a tipusú jogerős végzés, ami Neked van, pont olyan, hogy beleesik a szünetelés egyik alesetébe mivel a gyermeket a különélő másik szülőnél helyezték el = azaz Nálad
feltéve azonban, hogy
- ezt követően nem áll fenn közös szülői felügyeleti jog (azt írtad, nem állt fenn)
- illetve a bíróság nem szüntette meg e szülő szülői felügyeleti jogát (=mármint a Tiéd)
tehát ez önmagában, külön indokolás nélkül szüneteltető hatályú, fenti feltétlek fennállása esetén.
nem minden bírósági végzés ilyen tartalmú, a Tiétek, abból amit leírtál, igen.
így okés? :) vagy egyre rosszabb? :)
Köszi!
Akkor most megint nem értek valamit:(
Azt írod, hogy "amennyiben a bíróság nem korlátozta, szüneteltette vagy szüntette meg a külön élő szülő felügyeleti jogát. "
Mi van akkor? Maga a bírósági végzés önmagában szünetelteti a felügyeleti jogot, vagy ez csak akkor van, ha kifejezetten kitérnek az indoklásban erre?
Teljesen össze vagyok keveredve:(
most itt szigorúan az útlevélről eszmecseréltünk.
egyébként a gyermek sorsát lényegesen érintő kérdésekben közös szülői felügyelet hiányában is közösen döntenek a szülők, amennyiben a bíróság nem korlátozta, szüneteltette vagy szüntette meg a külön élő szülő felügyeleti jogát.
a gyermek sorsát lényegesen érintő kérdésnek minősül:- a gyermek nevének a meghatározása és megváltoztatása,
- a gyermek tartózkodási helyének a kijelölése, illetve
- a gyermek iskolájának és életpályának meghatározása.
Szia Vadalma!
Nem is izélek:)
Csak mint említettem, nekem nem mindig egyértelmű ez a sok jogi szöveg. És a mai napig nem volt egyértelmű, hogy a nem nevelő szülőnek akkor van-e, ill. mihez van joga a kapcsolattartáson kívül. Akkor talán már egyértelmű, hogy a nem nevelő szülőnek, hacsak nem kérték a közös szülői felügyeletet, akkor minden különösebb végzésbeni kitétel nélkül szünetel a szülői felügyelete. De ennek ellenére azért még kell lennie valami beleszólásának a gyerek további életébe neki is.
Vagy nem?
vidd a jogerős végzést. egyébként ha már itt izélünk, én is így kezdtem :)
17. § (3) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy útlevélkérelméhez csatolni kell a szülőknek(törvényes képviselőnek) a közjegyző, a gyámhatóság vagy az útlevélhatóság előtt tett, az útlevél kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát „vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat másolatát.”
Igen, így kezdtem az elején."elvált szülők esetén, ha már jogerősen van elhelyezve a kiskorú gyerek," stb...
Tehát, ha jól értem, akkor vinni kell a jogerős végzést, amiből egyértelműen kiderül, hogy kinél van a gyerek elhelyezve, és akkor már nem kell a nem nevelő szülő aláírása? (nincs közös szülői felügyelet)
a hóbelevanc alatt a gyermekelhelyezést értem.
Jaj, jaj, na várjunk csak. most akkor hogy is van ez Nálatok? most akkor nem csak válófélben vagytok, hanem már le is zajlott a hóbelevanc?
A szülői felügyeleti jogot a szülők együtt gyakorolják, akkor is, ha már nem élnek együtt. Ha viszont a gyermeket a házasság felbontása során valamelyik szülőnél elhelyezik, a felügyelet gyakorlása ezt követően már csak azt a szülőt illeti meg, akinél elhelyezték a gyermeket, kivéve, ha kértétek, hogy maradjon fent a közös szülői felügyelet.
tehát ha Nálad helyezték el a gyereket, és nincs közös felügyelet, akkor a szünetelés pontban lent írt utolsó ok érvényesül, vagyis
„a gyermeket a különélő másik szülőnél helyezték el feltéve, hogy ezt követően nem áll fenn közös szülői felügyeleti jog, illetve a bíróság nem szüntette meg e szülő szülői felügyeleti jogát. ”
tehát bemutatod az okmányirodában a szünetelésről szóló jogerős bírósági határozatot, és akkor nem kellene, hogy gondod legyen.
Vadalma, köszi a választ. Esetünkben nincs közös szülői felügyelet, de nincs is kifejezetten megszüntetve a nem nevelő szülőnek a végzésben. Ebben az esetben akkor most mi van. Kell hozzá mind a kettő vagy nem (boccs, ha kicsit értetlen vagyok, de nem egyszerű ezekben a jogi útvesztőkben tájékozódni)
- ha a szülő cselekvőképtelen, vagy cselekvőképességében korlátozva van,
- ha a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van,
- ha a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el,
- ha a szülő hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához járult hozzá,
- ha a gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette,
- ha a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult,
- ha a szülői felügyelet megszüntetése vagy a gyermek elhelyezése iránti pert még jogerősen nem fejezték be és a gyermeket a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más személynél, illetve valamilyen gyermekvédelmi intézményben helyezi el,
- ha a szülővel szemben a bíróság a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt büntetőeljárási kényszerintézkedésként távoltartást rendelt el, a kényszerintézkedés időtartamáig,
- a gyermek sorsát lényegesen érintő kérdéseket kivéve, ha a gyermeket a különélő másik szülőnél helyezték el feltéve, hogy ezt követően nem áll fenn közös szülői felügyeleti jog, illetve a bíróság nem szüntette meg e szülő szülői felügyeleti jogát.
2. a szülő felügyeleti joga meg is szűntethető, de annak természetesen még szigorúbb feltételei vannak.
- A szülői felügyeletet a bíróság mérlegelés nélkül megszünteti:
- ha bizonyítottnak találja, hogy a szülő felróható magatartásával a gyermeke javát (például testi jólététét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését) súlyosan sérti, vagy veszélyezteti; vagy
- ha a gyermeket már korábban más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülő felróhatóan, a gyermek érdekét súlyosan sértve nem működik együtt a gyermek gondozását ellátó személlyel vagy intézménnyel, a gyermekével nem tart kapcsolatot és a korábbi magatartásán, életvitelén az átmeneti nevelés megszüntetése érdekében nem változtat;
- ha a szülő valamelyik gyermeke ellen szándékos bűncselekményt követett el és ezért szabadságvesztésre ítélték .
- A bíróság a megszüntetést mérlegeli, ha a szülő olyan másik személlyel él életközösségben, akinek a szülői felügyeleti jogát megszüntették.
3. a férjed azonban nem tagadhatja meg a hozzájárulását indokolatlanul.
a Ptk. 5. §-a tiltja a joggal való visszaélést.
Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
hátha másnak más is eszébe jut, de nekem most csak ez.
