BH1996. 465.
Az eljárt bíróságok a Ptk. 17. §-ában foglaltak alapján állapították meg azt, hogy az örökhagyó az öröklési szerzôdés megkötésekor cselekvôképtelen volt. E törvényhely szerint gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvôképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. Az ítélkezési gyakorlat egységes és töretlen abban a vonatkozásban, hogy a gondnokság alá helyezés nélküli cselekvôképtelenség állapotának elfogadásához igen széles körû bizonyítási eljárást kell lefolytatni. A belátási képesség teljes hiányának az adott helyen, idôben és körülmények között kell fennállnia. Ehhez vizsgálni szükséges a nyilatkozat tartalmát, a nyilatkozó egyébkénti magatartását, más nyilatkozataihoz képest tanúsított és más személyekhez képest viszonyított magatartását is. Az orvos szakértô meghallgatása általában nem elegendô akkor, amikor már nincs lehetôség az érintett személy megvizsgálására.
A fentiekben kifejtett követelményeknek az eljárt bíróságok a szükséges mértékben nem tettek eleget. Tévedtek, amikor az örökhagyó cselekvôképtelenségének megállapításához elegendônek tartották a szakértôi vélemény és H. J. tanú vallomásának alapulvételét. Eljárásjogi hibát követtek el azáltal, hogy az alperes számára nem tették lehetôvé az örökhagyó cselekvôképességének bizonyítását. Elmaradt az örökhagyó kezelôorvosának vagy orvosainak a meghallgatása, a szakértô mindössze a felek és tanúk perbeli nyilatkozatai és az örökhagyó orvosi zárójelentései és leletei alapján alkotta meg véleményét. Kiemelten értékelte H. J. tanú elôadását, miután azonban e tanú a II. r. felperes gyermeke, nem tekinthetô elfogulatlannak.
Az új eljárásban, az alperes bizonyítási indítványától függôen, tanúként szükséges meghallgatni az örökhagyó másik testvérét és az azt a személyt, aki az örökhagyót élete utolsó idôszakában rendszeresen látogatta. Indokolt az örökhagyó kezelôorvosát is tanúként meghallgatni. Mindezek eredményeként szükségessé válhat az orvos szakértôi vélemény kiegészítése is, szükség esetén szakértôi felülvélemény beszerzése.
öröklés tanács
Ezt bizonyítani kell, de előfordul sikeres bizonyítás még post mortem is.
És azt mi alapján és ki állíthatja valkiről, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége hiányzik?
A szerződést színleltségre alapítva lehet megpróbálni megtámadni, ha valójában a tartást nem látja el a másik gyermek, ebben az esetben csak kötelesrészt lehet kérni.
Teljes örökrészt lehet viszont kérni akkor, ha bizonyítani sikerül, hogy nem voltak az eltartottak beszámíthatók, mert gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőkéttelen az, aki az ügyei viteléhez szükséges beléátási képességgel nem rndelkezik.
Aki cselekvőképes, maga rendelkezik javaival. Ha jogerős bírósági ítélet nincs a cselekvőképesség hiányáról, vagy korlátozásáról, addig a rendelkezési jogunk is korlátlan, (egyes esetekben a személyi állapot megállapítása iránti peres eljárás alatt már zár alá lehet vonni az alperes vagyonát) Mivel ezek a tényállási elemek történetedből hiányoznak, vélhetőleg, bár erkölcsileg nem feltétlen helyes, de jogszerű a tartási szerződés megkötése. Ez persze nem jelenti azt, hogy azok nem megtámadhatóak, de azon az alapon biztosan nem, hogy a jogos örökséget vonja el a másik testvér elől. Régi magyar jogunkban volttak várományosok, ami magyar jogunk az öröklést a halál beálltának pillanatához köti.
Adva van egy család, idős, beteg szülők és két gyermekük Zoltán és Károly. Zoltán unokáit gyakorlatilag a nagyszülők nevelték, mert nagyon közel laktak egymáshoz. A kapcsolatuk emiatt természetesen szorosabb. Most, hogy az öregek betegesek, Károly tudta nélkül hirtelen öröklési szerződést kötöttek és eladták zártkerti ingatlanjukat, amiből jutattak egy összeget betudással Károlynak. Hogy mennyiért adták el, nem lehet tudni. Ügyvédi segítséggel intézték.
Teljesen nyilvánvaló, hogy erős befolyás alatt állnak, szellemileg is leépültek.Károllyal jó volt a kapcsolatuk. Segítségét elfogadták, sőt el is várták. Egyik napról a másikra változott meg minden. Már szóba sem állnak vele. Lecseréltették a zárat, stb. Szeretne bírósághoz fordulni igazáért, hiszen nagyon kilóg a lóláb, hogy félrevezetik őket.
köszönöm
Ha nincs végrendelet, akkor a törvényes öröklés rendje szerint: a két fiú örökölne 1/2-1/2 részben, viszont haláluk miatt helyükön leszármazóik örökölnek, azaz az egy gyermek 1/2 részt, a két gyermek pedig 1/4-1/4 részt.
Nagymamám halála után 3 unoka között oszlik meg az örökség (csak ingóságok).
Nagymamámnak 2 fia volt (meghaltak). az egyik fiának 1, a másik fiának 2 gyermeke van. Milyen arányban öröklünk? 1/3, 1/3, 1/3 vagy 1/2 és 1/4, 1/4 ?
előre is köszönöm a választ
„Mi számít rászorultságnak? ”
Az a biztos, ha nem tudja magát eltartani.
De ha nincs leszármazó és szülő, akkor elegendő a végrendelet. (Annak ráadásul most költségvonzata sincs.) Ha pedig előállna egy házastárs vagy egy gyermek, akkor majd lehet más megoldáson töprengeni.
először is köszönöm a választ,
jelenleg nincs sem leszármazott, sem felmenő, csak egy testvér, és egy féltestvér, akit úgy tudom nem illet köteles rész.
Persze ez változhat, hiszen ki tudja 10-15 év múlva mi történik, lehetséges, hogy édesanyám éllettársa új társra lel, és esetelg el is veszi feleségül.
A pénz visszafizetését, hogyan tudnák bizonyítani, ha arról nincs dokumentum, és nincs tanú a pénz átadására?
Illetve mit jelent az, hogy "öröklési szerződésnél az eltartott rá nem szorultsága".
Nem tudom mennyi a nyugdíja, de sajnos nem éppen jómódú. Mi számít rászorultságnak?
Az a változat, hogy vegye meg small rokona (akinek a hagyatékának ő a várományosa), és a vételárat ajándékozza az eladó smallnak, működhet. De a köteles részt 15 éven belül ezen összeg után is követelhetik.
A végrendelet csak annyiban problémás, hogy a törvényes örökösök közül ha leszármazó, vagy szülő van, akkor ő kötelesrészre lenne jogosult. Ennek kikerülésére jó az öröklési szerződés és az adásvétel is, mert a kötelesrészi igényt mindkettő kizárja, csak mindkettőnél az a probléma, hogy ha a szerződés színleltségét az ellenérdekű fél bizonyítani tudja, akkor ugyanott vagyunk, és kötelesrészt követelhet. A pénz visszafizetése, vagy öröklési szerződésnél az eltartott rá nem szorultsága, az eltartó tartásra képtelensége a színleltséget megalapozza.
Az alábbiakban kérném a segítségeteket.
Édesanyám a közelmúltban elhunyt. Élettársa az iránta érzett hála, és tisztelet miatt szeretné rám hagyni, vagy rám íratni a házát. Erről korábban már írt egy végrenedeletet is azonban szeretnénk valamilyen konkrét szerződést kötni, annál is inkább mert kezdenek megjelenni a 20-30 éve nem látott rokonok.....
Kérdésem az lenne mi lenne a célszerű megoldás?
Az ajándékozás, ill. az azonnali átírása nem jöhet szóba mivel ingatlanvásárlás miatt nem lehet a nevemen lakás a szocpol miatt.
Az örökösödési szerződést javasolták, de nem tudom ennek melyik fajtája (életjáradék, vagy eltartás) lenne megfelelő?
Tanácsolták még, hogy családtagom akinek közvetlen örököse vagyok vásárolja meg a lakást a saját nevére. Édesanyám élettársa fel is ajánlotta, hogy a pénzt azonnal vissza is adná nekem a szerződéskötés után. Ezt viszont nem tudom mennyire törvényes? Vagy azt csinál a pénzével amit akar? (adóznia nem kell már)
Előre is köszönöm a segítséget.
