A keresetlevél tartalma szerint közös megegyezéssel válunk el, mindenben megegyeztünk. 2006. Februárja óta közös lakáson belül teljes elkülönüléssel élünk. A gyerekek nálam maradnak és a láthatásban is közösen megegyeztünk. Nos én ezekről nem is tudtam, mindaddig amíg a keresetlevelet meg nem kaptam. Gondolhatjátok mennyire meglepődtem mikor elolvastam. Mivel a kicsi születése előtt adta be így róla nincs még szó a keresetlevélben. Mivel halasztást kértem a bíróságtól addigra gondolom a kicsi is szerepelni fog a férjem előadásában. Most azon töri magát, hogy a kicsi ne az ő nevét viselje. Van rá esély, hogy a gyerek ne viselhesse az apa nevét?Mindenesetre azt már korábban kikötötte, hogy gyerektartásra ne is gondoljak. Ha tartásdíjjat akarok a kicsi után, minimálbérre jelenteti be magát. Mit lehet tenni? Ha jól tudom nekem nem kell tartásdíjjat kérnem, a bíróság autómatikusan megítéli. A férjemmel próbáltam érdemben beszélgetni a válásáról, de semmit nem hajlandó mondani. Annyit közölt, hogy az aduászait nem hajlandó kijátszani. Szomorú, hogy egy válásnál ilyenre szükség van.
Arra kértem, hamár tényleg válni akar akkor azt tegye tisztességesen.
Beszéljünk meg mindent, tegyük rendbe a dolgainkat. Váljunk el békében. A gyerekeknek és nekünk is ez lenne a legjobb. De ő nem hajlandó semmire. Van több milliós kölcsönünk. Lizingelt autónk. Közös bankszámlánk hitellel. stb. Ezeket mind rendezni kellene, de őt csak a Budapesti élete érdekli.
A testvérek védelme
"Érthetetlen!!!!"
Mikor elment az ügyvédjéhez szomorúan jött haza és bocsánatot kért. Aztán éltünk tovább, mintha nem történt volna semmi. Beadta a válópert reggel, este meg az ágyunkban együtt háltunk.
Tudjátok mi az érthetetlen. A szülés előtti éjszaka még egy fantasztikusat szeretkeztünk. Másnap megszültem. A kórházba mindennap jött látogatni. Amikor hazaengedtek vége lett mindennek. Minden rossz lett. Hideg és kimért lett. Leszidott amiért nem jelentem meg a tárgyaláson. Itt hozzá tenném: 2006.09.10-én szültem 09.26-án volt az első tárgyalás. Talán gyerekágyas állapotban nem egészen egy válóperes tárgyalásra van szükségem. De őt ez nem érdekli. Talán soha nem fogom megtudni mi zajlik le benne.........
Kedves ObudaFan!
Egy háztartásban lakunk a mai napig. Fizeti a rezsit, hétvégén amikor hazajön bevásárol. Eljátsza a minta apát és férjet, vasárnap meg visszamegy Budapestre és kezdi a telefonon keresztül a mocskolásomat. Nem lakik a szüleivel, csak a per után úgy gondolta oda viszi a gyerekeket. Tudod érthetetlen számomra, hogy két ember aki annyira szerette egymást, hogy összekötötték életüket és közösen egy ilyen fantasztikus kis családot létrehozott, hogy süllyedhet le ilyen mélyre???!!!
A rokonok összeugrasztása nem áll szándékomba. De a férjem keresztannya amikor megtudta, hogy megütött a férjem, azonnal a rendőrségre akart citálni, hogy jelentsem fel. Mindenképpen meg akar jelenni a tárgyaláson is, tanúskodni is akar. Mindenesetre én nem szeretnék sárdobálást, a békés megoldás lenne a fontos mindkettőnknek.
Köszi!
Kötelezhetnek a ház eladására, elhagyására? Eladni nagyon nehéz lenne. Egy rakás kölcsön van rajta, na meg a gyerekek után a szocpol. Tulajdonjog 1/2 - 1/2 arány.
Hozzátenném, hogy természetesen a gyerekek a legfontosabbak, de nekik és neked is fontos lesz a közösen épített ház sorsa is, ha vagyonmegosztásra kerül a sor. Ügyvéddel készülj fel, ne bizz csak magadban meg hogy kiderül az igazság, mert azt neked kell bizonyítani, a bíróság előtt a te szavad pont annyit ér, mint a férjedé.
Igen, tanut pedig csak olyat érdemes megnevezni, aki képes és hajlandó is megjelenni a bíróság előtt, és elmondani, amit ő maga tapasztalt (nem csak hallott felőle, főleg nem tőled, kedves Ozorai). Sokan megrettennek, nem akarnak haragost, főleg ha rokonok vagy szomszédok.
Ha tényleg ennyire veszélyes helyen lakik, ezt meg lehet próbálni felhozni, de bizonyítani is kell (pl. tanúkkal).
Még egy kis hab a tortára!!!!!!
Az előbb hívott a férjem és megfenyegetett!!!!
Ha kiderül Budapesten, a munkahelyén, hogy született egy kisfia és válópert indított ellenem akkor mindenemből kiforgat. Kössem fel a nadrágom, mert amit csak tud elvesz. Erre csak azt a választ tudtam adni, már megtetted. Ami fontos volt azt már elvette, de a legfontosabbat nem tudja: a gyerekeimet.
Kérdések áradata merül még fel bennem csupán a félelem és a féltés miatt!
Hová viheti láthatáskor a gyerekeinket??? Itt Dombóváron laknak a szülei. Az apja ritkán józan, anyja örökké ideges és fáradt, a testvére skizofréniában szenved, időnként elég szörnyű állapotban van. A bíróságon meg kell jelölnie a helyet ahová óhajtja vinni őket? A lakás nem éppen a tisztaságról híres, vágni lehet a füstöt. Aszthmás gyereket lehet ilyen környezetbe vinni?
Kedves Mancs!
A dohányzás miatti melegebb éghajlatra való küldésre a "magyarázat" a következő: akkor már a 9-dik hónapja egyedül végeztem mindent a családunkkal kapcsolatosan. Mint írtam szeptemberben kezdődött a nagylánynak a gimnázium, a kicsinek az ovi, én kezdtem a főiskolát. Jöttek a szülőértekezletek, évnyitók és mindez egyedül. Úgyebár a 8 órás munkahelyemen is meg kell nap mint nap felelni. (szerkesztőként dolgoztam egy földmérő cégnél) Hétégére már teljes a kimerültség. De nincs megállás. Szombaton a fiúk is jönnek, főzni, mosni, takarítani. Itt megjegyzem nincs semmilyen nagyszülői segítségem, sem másfajta. A szüleim és a testrvéreim Pakson laknak (100 km).
Mire vágyódik ilyenkor egy feleség??????!!!!!!!!! Este odabújni a férjhez csak átölelni és érezni, hogy van aki szeret és oltalmaz. Mindíg ez adott erőt nekem, hogy érezhettem a szeretetét, ettől feltöltődtem és újult errővel folytattam. De aznap este mikor végeztem a gyerekekkel mentem a hálóba és szerencsétlenségemre ott feküdt olyan büdösen, hogy nem lehetett szó nélkül hagyni. Tudom, hibáztam. De már teljesen kimerültem addigra. Hát ennyi.....
Köszi Mancs!
Én már elviselek mindent, csak a gyerekek lelkileg a legkevésbé sérüljenek. Ha már igazi családjuk nem lehet, legalább én óvjam és tegyem boldoggá a gyerekkorukat.
Nehéz helyzetben vagy, az biztos. Igaz, a másik fél meghallgatására itt nincs mód. Tudom, ennek a kérdésnek ma már nincs sok értelme, de mégsem értem, hogy az aranyembert miért kellett elküldeni melegebb éghajlatra azért, mert dohányozni kezdett? Hisz akkor még egyebet nem vethettél a szemére. A később tapasztaltak már egész más lapra tartoznak. De a kapcsolattartás jár az apának, annak is,aki hűtlen volt. Viszont nem lehet senkit kényszeríteni arra, hogy akár a nevelt, akár a vérszerinti gyerekeivel kapcsolatban is maradjon. Nem biztos, hogy a jog szerint járó láthatással élni is fog. Mint ahogy az sem, hogy amikor együtt lesz a sajátjaival, nem akar majd a többiekkel is. Ha igen, gyakorlott szülőként, indulataidat félretéve remélem jól fogod tuni kezelni a helyzetet.
Köszönöm ObudaFan!
Közben a két nagyobbik lányka (11 és 12 évesek) kollégiumba kerültek sajnos. Nem tudom megoldani a bejárásukat a gimnáziumba. Mivel még gyermekágyasan fekszem a kicsivel otthon. A férjem semmibe nem hajlandó segíteni. Csak azt hajtogatja lecseréltem őt a kisfiúra. Tehát a két nagyobbik lány csak hétvégeken lesz majd velünk. Gyakorlatilag a gyerekek csak hétvégeken találkozhatnak. Ha a férjem megkapja a minden második hétvégi "elvivős" láthatást akkor a gyerekeim csak kéthetente találkozhatnak. Félreértés ne essék: nem akarom az apát eltíltani a gyerekektől!!!!!!!!! Ha holnap idejönne és visszaállna minden a régi kerékvágásba én abba is belemennék. A gyerekeimen kívül semmi sincs ami fontos volna nekem. Mi az a láthatás amit a bíróság megítélhet ilyen esetben? Minimum - maximum érdekelne.
„Látom te is osztod Drill felfogását, amiben nagyon sok igazság van, sőt szinte csak az :)”
Igen, derill országosan a legtapaszataltabb és legtöbb empátiával megáldott (megvert) családjogászok egyike. Ha nem "a"...
Köszönöm a segítséget!
A történethez még sajnos van mit hozzá írni. A közös kisfiunk 13 napos volt aznap mikor történt. A hálószobában van a kiságya ahová leraktam aludni. Az ágy mellett van a számítógép ahol az 5 éves fiam, a 3 éves lányom és a 8 éves fiúk játszottak. Apa az ágyon ülve figyelte őket. Szóltam neki, hogy megyek a mosdóba a varrataimat lekezelni. A fürdőszobában hallom, hogy a férjem kiabál: tedd le, tedd le. Kisvártatva hallom megy le a lépcsőn. Siettem vissza a szobába ahol megdöbbenésemre az újszülött kisfiunk a franciaágy szélén feküdt. Kiderült, az 5 éves fiam kirángatta a kiságyból. A férjemet számon kértem a válasza ennyi volt: Mi bajom, hisz a Petra is leejtette a Csongort!!!!!!!!!!!!!! (Petra a nagyobbik lányunk aki 7 éves volt, Csongor a nagyobbik fiunk aki 11 hónapos volt akkor) Most ilyenkor mit lehet tenni. Természetesen aznap este újra bántalmazott. De mindent letagad. Aminek esetleg nyoma marad arra annyit mond elestél. Ez volt a hab a tortán. Eddig mindent elviseltem amit lehetett, de a gyerekeim testi épsége már nem játék!!!!!!!!!
"legábbis unalmas kriplivé váló férjek (itt rögtön kettő is)... Borzasztó... "
Ugye?
Látom te is osztod Drill felfogását, amiben nagyon sok igazság van, sőt szinte csak az :)
B
A legkisebb közös gyermek nevében, az ő számára láthatást kell kérni a két fiú-féltestvérre.
A jog megáll, és széttárja a kezeit. Mert nem tudja senkinek megjavítani a házasságát, mert nem képes senkibe több belátást, méltányosságot és emberséget erőszakolni, mint amennyi belé szorult.
És már megint a régi vesszőparipám: az aranyemberből szörnyeteggé, de legábbis unalmas kriplivé váló férjek (itt rögtön kettő is)... Borzasztó...
Erre alapozva egészen biztosan nem fogja a bíróság az apát a kapcsolattartástól eltiltani, mivel ez a közös gyermekekre közvetlen veszélyt nem jelent.
A bíróság megszünteti a szülôi felügyeletet:
- ha a szülô felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlôdését súlyosan sérti vagy veszélyezteti,
- ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülô felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértô módon nem mûködik együtt a gyermekét gondozó nevelôszülôvel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtat.
- ha a szülôt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bûncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte.
Leginkább akkor érdemes próbálkozni, ha ezek valamelyike megáll.
Két kislánnyommal egy sivár házasságban éltem Dombóváron. A házasságunk nem volt jó így megindítottam a válást, exférjem mindenben partner volt.
2000-ben újból férjhez mentem. Életemben először úgy éreztem a világ legjobb dolga történt meg velem. A férjem egy csodálatos apa és férj. A lányokat - akkor 4 és 5 évesek voltak a gyerekek - hamar elvarázsolta. Senki nem kívánhatott volna jobbat. 2001-ben kisfiunk 2002-ben kislányunk született. Nagyon boldogan élhettünk volna, ha a férjem családja nem kellemetlenkedik. A férjemnek mi már a második családja vagyunk. Első házasságából két kisfia van. Komoly gondokat okozott a gyerekek láthatása. Emiatt a család természetesen engem hibáztatott. 2000-ben családiház építésébe kezdtünk, mivel mindketten nagy családra vágytunk és már adott volt 4 gyerek. A ház nagyon praktikus és szép lett. A gyerekek igényeit minden szempontból maximálisan kielégíti.
2004 januárjában dolgozni kezdtem a férjemmel közös munkahelyen. Egy év múlva felszámolás alá került a munkahelyünk. 2005 januárban a férjem Budapestre ment dolgozni kedvező feltételekkel. Egy hónap múlva kiderült, hogy az igéretek csak igéretek maradtak. Csak hétvégéken láttunk, néha még akkor sem. Hat hónapig bírtam 8 órás munka melett egy bölcsődés egy óvodás és két kisiskolás gyerekkel + a háztartással. Ekkor megbeszéltük, hogy hazajön és együtt folytatjuk tovább. 2005 decemberig volt szerződése.
Szeptemberben a második héten úgy jött haza, mint egy "kocsmatöltelék", bűzlött a cigarettától. Mikor számonkértem, azt mondta már régota dohányzik. (itt megjegyzem aszthmásak a lányaink) Ekkor már teljesen ki voltam bukva idegileg. (szeptember 1-től történtek: a kicsilány ovit kezdte, a nagylány kisgimis lett, én a főiskolán első éves hallgatóként kezdtem, + a munka 8-órában, háztartás, délutáni edzések a gyerekeknek, mindez egyedül) A férjemet elküldtem melegebb éghajlatra amiért mindezt a nyakamba akasztotta és ő meg Budapesten dorbézol. Egy hét és két nap elteltével (mikor már megenyhültem) 2005 szeptember 26-án este lefektettem a gyerekeket éjfél tájban végeztem a munkámmal és lefeküdtem. Hajnali két óra körül csörgött a telefonom. A férjem hívása volt. Egy autóban volt és a nadrágja hátsó zsebében a telefon bekapcsolt véletlenül. 26 percen keresztül hallgattam, ahogy a férjem szeretkezik egy nővel. Egy világ omlott össze bennem. Mikor magamhoz tértem felhívtam. Meglepődött, hogy ilyen későn hívom. Elmondtam neki, hogy 26 perce hallgatom. Moziba van, ezt a válszt kaptam. Még akkor éjjel hazajött és egy hétig itthon volt. Ennyi idő kellett, hogy kinyögje mi is történt.
Egy hónap múlva rájöttem, hogy terhes vagyok erre ő azt mondta ez a baba örökre összeköt minket. Elvetéltem hamar a férjem meg kezdett megváltozni. Nem törődött velem, már a gyerekekkel sem.
Decemberben újra összemelegedtünk és karácsony este egy újabb kis jövevény fogant meg. Ekkor kezdődött igazán akálváriám. Gonosz és rossz ember lett. A vizsgáim kellős közepén voltam, minden összejött. Követelte az abortuszt, de nem voltam hajlandó. Az orvos azt mondta, nem is biztos, hogy megmarad a terhesség. Hát megmaradt. Később amikor már fizikailag is bántalmazott az örökbeadás felé hajlottam. Nem éreztem biztonságban a babát a mi családunkban. De a hetedik hónap végén nem bírtam tovább és közöltem vele a baba marad. Õ meg elment az ügyvédjéhez és beadott egy válóperes keresetlevelet két héttel a kisfiunk születése előtt. Hát ennyi a történet.
Az igazi problémák még csak most jönnek!
A hét gyermek testvéri szeretete, a szülőkhöz való ragaszkodás. A gyerekek nem tudnak semmiről. A férjem két fia és az én két lányom testvérként szeretik egymást. Minden szombaton együtt vannak a gyerekek. Az újszülött kisfiú aki most 3 hetes (tökéletesen egészséges és csodaszép baba, annak ellenére amiken át ment a pocakomban) a gyerekeknek nagyon nagy örömet okozott mikor végre megszületett. Körül dongják, féltik, óvják és a legfontosabb: szeretik.
A keresetlevélben a férjem láthatást kér kettő közös gyermekünkre. Konkrétan: minden második héten szombaton reggeltől vasárnap estig igényt tart rájuk. El akarja vinni őket.
Namármost ezt én, mint felelősségteljes családanya nem engedhetem meg.
INDOKLÁS: A két nagyobbik gyermekünk kicsi koruk óta őt nevezik apának és ragaszkodnak hozzá. Ha az apa csak a két kicsire kiváncsi akkor ők lelkileg hogyan dolgozzák fel azt, hogy már nem kellünk az apának. Mit tehetek ilyenkor? A két kicsi pedig mire vélje azt, hogy az apa a kisöcsivel és a lányokkal már nem játszik.
Attól tartok testvéri viszály fog kialakulni. Ráadásul most egyik napról a másikra a két fiúval sem találkozhatunk már? Ez nem jó így!!!!!!!!!!! Mi védi a gyerekeket???????????? Segítsetek!!!!!!!!!!!!!!!!!!4
