BT - tol felvett kolcson kamata


Kovács_Béla_Sándor # 2009.04.15. 04:51

Létezik olyan, hogy a könyvvizsgáló elutasítja a mérleg záradékkal való ellátását. Utolsó - idézett mondatoddal egyébként ezt magad is igazolod.

Kovács_Béla_Sándor # 2009.04.15. 04:50

1988 óta a Gt-t nehogy átfogóan módosították, hanem kétszer teljes egészében lecserélték. Mondjuk, amit állítasz a bt-ről, az az első Gt szerint sem volt igaz.
Nem sok esélyt látok rá, hogy ObudaFan revideálná a helyes álláspontját.

Dr.Attika # 2009.04.14. 20:41

Tisztelt "sabadi"!
Nem tőlem kérdezte, de remélem, hogy nem sértem meg válaszommal.

A könyvvizsgáló nem teheti meg, hogy nem látja el záradékkal a Zrt. beszámolóját.

A könyvvizsgáló a következő záradékokkal láthatja el a beszámolót:

hitelesítő záradék: amennyiben a beszámoló a gazdálkodó helyzetéről hiteles és megbízható képet nyújt, és a könyvvizsgáló a beszámolóban foglaltakkal egyetért,
krlátozott záradék: amennyiben az éves beszámoló részben nem felel meg a törvényi előírásoknak, részletesen indokolva akrlátozás okát,
elutasító záradék: az éves beszámoló olyan nagy mértékben nem felel meg a törvényi előírásoknak, hogy nem alkalmas a vállalkozó pénzügyi, jövedelmi, vagyoni helyzetének hiteles és valóságos bemutatására.

Ha a könyvvizsgáló nem tud záradékot adni, mert ahhoz nem tudott elegendő és megfelelő információt beszerezni, akkor a záradék megadásának elutasítását, az elutasítás okainak részletes feltüntetését kell csatolni.

Dr.Attika # 2009.04.14. 19:46

Áron!
Húsz évvel ezelőtt hatályosult a "modernkori" Gt. ( 1988. évi VI.tv.) A feleségem és én ezt követően alapítottunk egy kft-t. A Gt-be akkor "beleástam" magam és szerénytelenül állíthatom, hogy azóta is "toppon vagyok" e kérdésben. Akkoriban egy televíziós sorozat is foglalkozott a Gt. megértetésével, amit végignéztem. . A "magyarázó" Dr. Sárközy Tamás prof. volt. A bt. jogi személyiségnélküléségét világosan elmagyarázta. A Polgári Törvénykönyv magyarázatát, ha átolvasod, akkor neked is egyértelműen világosnak kell lenni a vitatot kérdést illetően.

A kérdezőt abban kellene megerősíteni, amit már szerintem Te is magadban "bevallasz", hog a saját bt-től nem kölcsönt vesz fel, hanem a saját tulajdonát használja, így sem kölcsön szerződés nem szükséges, sem kamatfizetési kötelezettsége nincs. Ugye nem szükséges az általam hivatkozott jogtudósok álláspontját beidéznem ahhoz, hogy revidiáld álláspontodat.

sabadi # 2009.04.14. 19:04

Tisztelt Oudafan!

Azt szeretném megkérdezni, hogy mi történik akkor, ha a könyvvizsgáló nem látja el záradékkal zrt. beszámolóját?

ObudaFan # 2009.04.14. 16:28

Szerintem ne bújj Sárközy Tamás mögé, mert aligha értene egyet azzal az álláspontoddal, hogy a mai magyar jog szerint a bt. tagja ne adhatna kölcsönt a bt-nek.

Ha a bt-nek a tagoktól elkülönült vagyona lenne, akkor jogi személy lenne.

A bt-nek elkülönült vagyona van. Annyira, hogy a bt. tagja nem is követelheti vissza a vagyoni hozzájárulását, amíg a bt. meg nem szűnik.

Dr.Attika # 2009.04.14. 14:21

Ha a bt-nek a tagoktól elkülönült vagyona lenne, akkor jogi személy lenne. Én elfogadom Kuncz Ödön és Sárközy Tamás álláspontját, miszerint a közös cégnév alatti , a tagok osztatlan közöstulajdona a bt. vagyona. Álláspontom szerint létezik relatív jogképesség. ( Pl. társasházak, bt. stb.)

ObudaFan # 2009.04.14. 08:57

Dr.Attika

De, a Gt-ből kellene levezetni, mert a Gt. speciális a Ptk-hoz képest, márpedig a Gt szerint a bt cégneve alatt önállóan jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

A betéti társaság vagyona a cégnév alatti osztatlan közös tulajdona a beltag(ok)nak és a kültag(ok)nak. A Ptk. 140.§ (1) bek. rendelkezése szerint a tulajdonosok mindegyike jogosult a dolog használatára.

A bt vagyona az a bt tulajdona. Nem a tagoké.

A bt. egyébként relatív jogképességgel rendelkezik. ha nincs a tevékenységi körében a pénzkölcsönzés, akkor ezt meg sem teheti.

Az angol jogban ez így van. A magyar Gt. viszont a relatív jogképességet nem ismeri. Volt a magyar jogban relatív jogképesség - a rendszerváltás előtt. Az más kérdés, hogy az ÜZLETSZERŰ pénzkölcsönzést a bt. nem végezheti (nem is lehet a tevékenységei között ilyen), de itt nem is erről volt szó.

Impossible # 2009.04.13. 10:59

Nem mindegy, hogyan nevezzük? Hívd inkább krix-krax-nak. :DDD

Dr.Attika # 2009.04.13. 08:00

ObudaFan!
Nem a Gt-ből kell levezetni. A betéti társaság vagyona a cégnév alatti osztatlan közös tulajdona a beltag(ok)nak és a kültag(ok)nak. A Ptk. 140.§ (1) bek. rendelkezése szerint a tulajdonosok mindegyike jogosult a dolog használatára. A pénz dolog, így a kültag szabadon használhatja szerződés nélkül és kamat fizetése nélkül is a bt. pénzét.
A bt. egyébként relatív jogképességgel rendelkezik. ha nincs a tevékenységi körében a pénzkölcsönzés, akkor ezt meg sem teheti.
Érdemes elgondolkozni a bt. tagjai által nyújtott "tagi kölcsön" adójogi vonzatán is. Az ilyen címen nyújtott pénz nem tagi kölcsön, hanem a tag által nyújtott pénzbetét. Alkalmzni kellene mind a cégjogi, mind a számviteli jogszabályokat.

ObudaFan # 2009.04.11. 09:48

A jegybanki alapkamat + 5% ugy ertendo hogy (tegyuk fel most) 9.5% + 5% = 14.5%?

Így.

Valamint azt szeretnem meg megkerdezni, hogy a szerzodesben kotelezo-e eloirni, hogy milyen futamidore adjak a kolcsont, illetve szukseges-e belevenni, hogy milyen rendszeresseggel / osszegekben kerul visszafizetesre?

Nem szükséges, ebben az esetben a bt. bármikor felmondhatja a kölcsönszerződést.

Itt nem is a kamt, hanem maga a kölcsön ügylet érvényessége a kérdéses.

Nem értek egyet. De próbáld meg levezetni a Gt-ből. (Szerintem nem fog menni.)

Dr.Attika # 2009.04.11. 07:36

Itt nem is a kamt, hanem maga a kölcsön ügylet érvényessége a kérdéses. A bt. vagyona nem különül el az alapítók vagyonától. A kültag is alapító így saját magától kölcsönöz.

sza2 # 2009.04.10. 20:28

Koszonom a valaszt!

Lenne meg egy kerdesem (vagyis meg nehany...):

A jegybanki alapkamat + 5% ugy ertendo hogy (tegyuk fel most) 9.5% + 5% = 14.5%?

Valamint azt szeretnem meg megkerdezni, hogy a szerzodesben kotelezo-e eloirni, hogy milyen futamidore adjak a kolcsont, illetve szukseges-e belevenni, hogy milyen rendszeresseggel / osszegekben kerul visszafizetesre?

Ujra elore is koszi,

/sza2

Virag13 # 2009.04.10. 19:43

Rosszabb a helyzet, mert jegybanki alapkamat + 5%ra kellene kölcsönadni nem jogi szempontból hanem adózási szempontból és igen, mindig az aktuális időszakra érvényes jegybanki alapkamattal.

sza2 # 2009.04.10. 17:37

Sziasztok!

Egy BT kultagja vagyok, es a cegtol kolcsont szeretnek felvenni. A kerdesem az lenne, hogy a kamatfizetesre milyen szabalyozas van? Volt, aki azt mondta, hogy a futamido alatt a kamat mindig az adott idoszakra ervenyes jegybanki alapkamattal szamolodik, de talaltam olyan szerzodesmintat is, ahol a szerzodeskoteskor aktualis jegybanki alapkamat volt mervado a teljes futamidore.

Ez egy csaladi vallalkozas, a kolcsonadonak nem celja magas kamatot megallapitani (sot az alacsonyabb kamat a kedvezobb), csak azt szeretnenk, ha jogilag nem lenne kifogasolhato.

A segitseget elore is koszi,

/sza2