Köszönöm a választ. Konkrétan egy házaspárról van szó, akik között megromlott a viszony. Tehát ha jól értem "a lejárt mandátumú ügyvezető megbízás nélküli ügyvitel keretében elirányítgatja a céget" azt jelenti, hogy továbbra is köthet szerződéseket, pénzt vehet fel, utalhat stb akár évekig jogszerűen.Ez az államnak is érdeke, mivel adó és járulék utalandók is rendszeresen vannak. Jól gondolom ?
Kft. - s kérdések
Azt szeretném megkérdezni , hogy Magyar Kft vel hogy lehet kint dolgozni Ausztriában . Egy GMBH nak szeretnénk dolgozni építőipari munkát , munkavállalási engedély nélkül . Minden hívatalos forma érdekel , itt arra gondolok , hogy milyen dokumentumok , hívalai eljárások , milyen szerződés stb , . SŰRGŐS !!!!!!!
Előre is köszönöm !!
0% szavazatot fog kapni, mert ő maga nem szavazhat, ha ő a jelölt.
Ez ilyen, ha nem tudnak megegyezni, akkor nincs ügyvezető. Előbb utóbb törvényességi felügyeleti eljárás lesz a dologból; addig meg a volt ügyvezető megbízás nélküli ügyvitel keretében elirányítgatja a céget.
Egy Kft-ben két tulajdonos van 50-50 %-ban. Az egyik tulajdonos ügyvezető, akinek a megbízása rövidesen lejár. Mi történik, ha a másik tulajdonos nem szavazza meg újra (tehát csak 50 % szavazatot kap saját magára szavazva)? Nem lesz a cégnek ügyvezetője ? És mi történik ha a lejárt megbízatású ügyvezető tovább működteti a céget, mivel meglévő szerződések vannak, valamint pénzt vesz fel, utal stb, mert a cégnek tovább kell működni ?
Igen, lehetsz. Ügyvéd kell hozzá, a tarifáját majd ő megmondja (szerintem pár tízezer foring maximum).
Akkor ha én lennék a cégvezető, asszony még maradhat ügyvezető?
Ha cégvezető szeretnék lenni, akkor azt ki intézi?
Könyvelő, ügyvéd? Milyen költségekkel jár?
Általános meghatalmazást is adhat. De ha azt akarod, hogy a cégjegyzékben is benne legyen, akkor neked is ügyvezetőnek vagy cégvezetőnek kell lenned.
Köszi a gyors választ!
Ne kelljen midig az asszonyt is elcipelnem ügyintézéshez. magyarul mit kell tennem, hogy nekem is legyen aláirási cimpéldányom? Ki intézi? mennyibe kerül? (Tudom van olyan, hogy megbiz 1 konkrét dologra, hogy aláirhassam.)
A módosítás miért kerülne annyiba, mint az alapítás?
De attól függően, hogy mit értesz "aláírási jog" alatt, lehet, hogy szerződést sem kell módosítani hozzá.
Kft-nek 2 tulajdonosa van férj: alkalmazott, feleség ügyvezető. Ha szeretne a aláirási jogot akkor hogyan oldható meg? Társasági szerződést kell módositani, vagyis ugyanannyiba kerül mint 1 új KFT alapitása, vagy eszerűbben is lehet?
Értem én, de nem egy hátrány, ha az ember nem vág bele olyanba, amihez lövése sincs. Egy példával illusztrálva: ahhoz, hogy fa lépcsőkorlát-babákat csináljak, esztergálnom kell tudni, és kapom érte a fizetésemet. De ha vállalkozóként akarom ezeket a babákat gyártani, akkor értenem kell a szervezéshez, marketinghez, gazdálkodáshoz, tervezéshez, és még kismillió dologhoz; pont az esztergáláshoz nem feltétlenül. Arra majd veszek fel alkalmazottat.
Nemigazán Tisztelt Kovács úr azért kértem itt segítséget
Ajaj. Nem nagyon értitek ti ezt a gazdasági társaságosdit.
Annak, hogy munkavállalója-e a tag a társaságnak, semmi köze a tagi jogokhoz. Ha két tag van, és az üzletrészük egyenlő, akkor a taggyűlési határozatokat csak egyhangúlag tudják meghozni, egyik a másik nélkül dönteni nem tud. Más kérdés, hogy ki az ügyvezető, de itt is lehetséges, hogy mindketten azok legyenek, a képviseleti joguk lehet együttes is. (Bár ez nem célszerű.) Ugyanakkor - ha már a járulékokat kérdezted -, az után is járulékot kell fizetni, aki nem munkaviszonyban, ingyen ügyvezet, ha nincs más biztosítási jogviszonya.
Ami a "szétválást" illeti: ehhez taggyűlési határozat kell, l. fent. Tudni kell azonban, hogy egy kft.-ből senki nem tudja "kivenni" a részét, legfeljebb eladhatja az üzletrészt. És ennek megint semmi köze ahhoz, hogy ki van "bejelentve" ki nincs, és aki be van, az "hány órában".
Kedves Obudafan
Ezt a mondatot szeretném ha jobban kifejtenéd nekem:
Járulékot nem feltétlenül kell fizetnie a tagnak, csak akkor, ha személyesen közreműködik a kft. munkájában.
HA két tag van a Kft ben és 50 50 % a törzsbetét aránya és csak az egyik van főtevékenységben akkor a másik is ugyanolyan jogokal rendelkezik mint a főtevékenységű csak nem dolgozhat a kft ben személyesen?De esetleges szétváláskor ugyanúgy
jogosult a saját 50 % ra tehát jogi uton nem támadható meg hogy nem kaphatja meg az 50 % át?Mert erre is gondolnikell mivan ha nem megy a vállalkozás közösen vagy más okból.
Ugy lehet e hogy ha 50 50 % van a kft ben a 2 tag által és csak az egyik van főtevékenységben a kft ( 8 órás bejelentés után fizet járulékot ((igazábol nemtudom hogy ez most az állam 8 óra után vomja a járulékot a kft tulajtol vagy van egy külön meghatározott összegben nem ugy mint az E. V .-nál a másik csak tulajdonosa másik 50 % ban ( máshol dolgozik tehát más fizeti a járulékait vagy lehet ugy is hogy nem dolgozik nem fizet járuékot se ő se más vagy ebben az esetben a minimális járulékot fizeti a 4- 5 e ft egészségbiztosítást de jogilag részes tulajdonos a kft ben papíron) Igaz ennek a nyugdíj szempontjából nemsok értelme van.
Köszönöm!
Nem, nem akadály. De ha nincs magyarországi lakó- vagy tartózkodási helye se, akkor kell neki egy kézbesítési megbízott.
Kedves Fórumozók!
Ha a kft. ügyvezetőjének szánt személy külföldi állampolgár és nincs adóazonosítója, az akadálya, hogy ügyvezető legyen, ill. a cégbíróság bejegyezze?
Köszönöm.
Társas vállalkozás az sokféle van, mindegyik alapításához ügyvédi közreműködés szükséges.
Kft. esetén a törzstőke összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból áll. Az egyes tagok nem pénzbeli hozzájárulásuk értékét maguk állapítják meg és azt a tagok fogadják el. Ha a tagok a nem pénzbeli hozzájárulás értékének megállapításánál nem vettek igénybe könyvvizsgálót vagy más szakértőt, úgy meg kell határozniuk, hogy milyen szempontok alapján történt meg a hozzájárulás értékelése. A társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság javára befizették. Ha a pénzbeli hozzájárulások teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a társasági szerződésben kell meghatározni. A társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni. A nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződésben szabályozott időben és módon, de legkésőbb a cégbejegyzéstől 3 éven belül kell a társaság rendelkezésére bocsátani. Ha alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani.
Járulékot nem feltétlenül kell fizetnie a tagnak, csak akkor, ha személyesen közreműködik a kft. munkájában.
Szeretnék Társas vállalkozásba kezdeni.Azt szeretném kérdezni hogy ezen forma alapítása hogyan zajlik mi az anyagi vonzata hogyan érdemes megalapítani Pl mennyi pénzel vagy a pénz helyett lehet e árucikk stb.Valamint ha két tulajdonos lesz akkor mik a járulékok forintálisan (gondolom mind a két tulajt bekell 8 órában jelenteni főállásba vagy ) vagy lehet egy tulajdonos és ugyvédi papíron lefektetni százalékos arányban a tulojdonosok befektetett induló tőkéjét ( hogy ne kelljen annyi járulékot fizetni.)a későbbi félreértések elkerülése érdekében.ha esetleg valami nézeteltérés adódik és meg kellene szüntetni a kft-t.egyszoval érdekelnek a kiskapuk.
Azért egy kártérítési, pontosabban elszámolási igényről lehet szó a vagyonmegosztás során. De ahogy mondtam, ehhez már kell az ügyvéd.
Köszönöm szépen a választ!
Az ügylet sajnos megtörtént..Én egy ismerőstől tudtam meg, e-mailből.
Ráadásul az adásvételi szerződésben, a szerződéskötés állítólagos időpontjában egy olyan bankszámlaszám van megadva a vételár kiegyenlítésére, ami számlát - bizonyíthatóan - több hónappal később nyitott.
A szakértői vélemény és az állítólagos vételár között több, mint 70% a különbség.
Csúnyán bajban vagyok.
A házassági közös vagyon vonatkozásában bármelyik fél egyedül is rendelkezhet, a másik fél hozzájárulását vélelmezni kell. Csak akkor lesz hatálytalan a másik féllel szemben az ilyen szerződés, ha vevő vagy a megajándékozott tudja, hogy a dolog (a vagyoni értékű jog) közszerzemény, és azt is, hogy a másik fél hozzájárulása hiányzik.
Az üzletrészek ellenértékével természetesen elszámoltathatod a férjed. Ha esetleg nem is történtek még meg ezek az ügyletek - csak tartasz tőlük -, akkor minél gyorsabban add be a keresetet, és kérj biztosítási intézkedést.
S persze bízz meg egy ügyvédet!
Kedves Béla!
Arra gondolok, amikor az egyik házastárs javára bejegyzett közszerzemények (ingóságok-ingatlanok) egy küszöbön álló válás miatt hirtelen áron aluli értékesítésre, elajándékozásra kerülnek. (sógornak, komának, szomszédnak, gyereknek, üzlettársnak..)
Az ügyletekhez a házastárs - aki ilyen módon majd nem tudja érvényesíteni az anyagi követeléseit - nem járul hozzá. A lóláb kilóg, a bizonyítás persze más kérdés, De!
Ezeket a jog milyen szerződésnek nevezi? Ha nem fedezetelvonás, akkor mi?
De ha az történt, hogy az egyik házastárs a javára bejegyzett de valójában közszerzeményi jellegű üzletrészt átruházta, az nem fedezetelvonó ügylet.