Felszámolás,végelszámolás


vadász1971 # 2014.10.01. 16:41

Köszönöm!!

contomarti # 2014.12.04. 08:48

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Bt végelszámolást szeretne indítani.

Törzstőke 4.400e Ft
Pénztár 1.100e Ft
Eredménytartalék -3.200e Ft

A kérdésem az lenne, hogy mivel a törzstőkét nem tudja visszafizetni, kell e adót fizetni.

Köszönettel,

Márti

Kovács_Béla_Sándor # 2014.12.04. 10:29

A saját tőke mennyi?

ObudaFan # 2014.12.04. 18:36

A kérdésem az lenne, hogy mivel a törzstőkét nem tudja visszafizetni, kell e adót fizetni.

A jegyzett tőkét (törzstőkéje kft-nek van) nem feltétlenül kell visszafizetni. A tartozásait kell, hogy kiegyenlítse a cég ahhoz, hogy végelszámolni lehessen.

Dóri73 # 2014.12.08. 17:24

Rokonom kft-je valószínűleg felszámolás alá kerül, egy nav büntiből kifolyólag jövőre, amit valószínűleg nem fog tudni kifizetni. Vizsgálat húzódik már évek óta, nav új eljárásra kötelezte saját magát az ügyvédek munkája eredményeképpen, de bár a műsor húzódik, nem úgy néz ki, hogy jól kijöhet belőle. Pénztár 1 millió (megvan), vevői követelések amivel a cégének tartoznak más csődbe ment cégek: 3 millió.
Eredménytartalék 6 millió.
Én úgy tudom úgy menne a matek, hogy:
6 m eredménytartalék

  • 1 m pénztár
  • 3 millió vevői követelések
------------------------
  • egyenleg +3 millió eredménytartalékban ami nincs meg, ezért szerintem jobb a békesség ki kéne vennie most amíg lehet osztalékként, és leadózni utána az szja-t meg az eho-t.

Erre azt mondja, hogy a könyvelője szerint:
"Ha felszámolásba megy a cég, akkor nem kell foglalkozni a pozitív eredménytartalékkal, csak a pénztár számít, ill . aki a vevőkövetelésekben marad, azt majd a felszámoló fogja zaklatni, hogy behajtsa a követelést.
Más meg nincs a vagyonelemek között"

Vagyis most abban a hiszemben van, hogy a pozitív eredménytartalék különbözetet nem fogják rajta követelni egy esetleges nav felszámoláskor.
Létezik, hogy én tudom rosszul és tényleg így van?
Mert én úgy tudtam, hogy a pozitív eredménytartalék is a tőke részét képezi, és mint olyan a társasági vagyon része, tehát felszámoláskor azt is ki kell vágni a mellényzsebből, mert ha nem lenne meg, az sikkasztás lenne.
Mi az igazság?

Dóri73 # 2014.12.08. 17:26

bocs, helyesen:

  • 6 m eredménytartalék
minusz 1 millió pénztár minusz 3 m vevői követelés ---------------------------
  • +2 millió eredménytartalék
Sherlock # 2014.12.08. 18:02

Az eredménytartaléknak is meg kell lennie valahol. A kettős könyvvitel miatt sehogy sem jó ha csak forrás vagy csak eszköz oldalon van meg.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.12.08. 19:53

Ahogy az előbb is kérdeztem: mennyi a saját tőke?

Az eredménytartalék a forrásoldalon szokott lenni, ha jól emlékszem. A felszámoló pedig értelemszerűen az eszközoldal átadását fogja kérni: tárgyi eszközök, pénzeszközök, követelések. Ha ez megvan, akkor semmi probléma.

Dóri73 # 2014.12.09. 14:30

Köszönöm a válaszokat!
A törzstőke 500 ezer, gondolom ez a pénztárban meglévő 1 m ft-ban benne foglaltatik, ha egyszer oda lett befizetve.
A cégnek eszközei, ingatlanvagyona nincs, csak a pénztár van és a vevői követelések, meg az ezek összegét meghaladó eredménytartalék, illetve adótöbblet 1 millió az adófolyószámlán.

Részemről főleg azt nem értem, hogy ha az eredménytartalék a cég előző évekbeni mérleg szerinti eredményeinek összege, akkor hogy különbözhet a pénztárvagyon és a vevői követelések összegétől? Illetve felszámolásnál mért ne vennék figyelembe mint átadandó vagyont?

Nem feltételezik pl. azt, hogy ez akár kölcsönként ki lett helyezve a cégtulajnál, ezért fizesse vissza?
Járható, hogy tulajként befizeti a különbözet összegét a pénztárba, mintha eddig kölcsönként lett volna kihelyezve nála, majd osztalékként kiveszi az eredménytartalék terhére, és megadózik utána, ezzel egyensúlyba hozva az eredménytartalékot a többi rendelkezésre álló vagyonelemmel?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.12.09. 17:05

Nem vagy az a könyvelőtípus, ugye?

guardian01 # 2015.07.08. 20:56

Kedves Fórumozók!

Egy végelszámolás alatt lévő cég esetén, a végelszámolás alatt keletkezik a cégnek egy tartozása, amit a cég nem vitat, nyilvántartásba vesz, azonban - mérleggel alátámasztottan - nem rendelkezik annak kifizetésére vagyonnal.
A végelszámoló felszólítja a tagokat, hogy biztosítsanak fedezetet. A tagoknak erre nincs anyagi lehetősége. A végelszámoló kezdeményezné a felszámolást, de hogyan, ha a cégben a felszámolási kérelem illeték és közzétételi díjára sincs pénz?

ObudaFan # 2015.07.09. 20:15

guardian01

A végelszámoló helyében lemondanék ebben az esetben azzal, hogy a tagokat tájékoztatnám a felszámolási eljárás kezdeményezésének szükségességéről.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.07.24. 10:01

Hogy érted azt, hogy külön? A Cégközlönyben kell közzétenni. Azt vagy a törvényszék vagy maga a végelszámoló teszi.
(Azt jó ha tudod, hogy a végelszámolásban nem jár jogvesztéssel a hitelezői igény bejelentésének az elmulasztása.)

dipo # 2015.10.12. 06:44

Tisztelt Szakemberek!

Kérdésem lenne, hogy amennyiben egy felszámolás (BT) után a felszámoló próbált kielégíteni minden adóst, de sem sikerült teljes mértékben, úgy a felszámolt bt beltagja felel a vagyonával is, de meddig? Bármikor elővehető a beltag, mint kezes pl egy banki kölcsön esetében ahol a bt felvette a hitelt, a kezes egy másik személy. Itt pl a másik személyen próbálja behajtani a hitelező az adósságot, de a bt beltag is kapott felszólítást hogy fizessen. Már több mint 6 év telt el a felszámolás befejezése óta.

dipo # 2015.10.12. 13:03

Valamint még egy kérdés:

Amennyiben a felszámoláskor rendelkezésre álló időben az egyik adós nem adta be az igényét a felszámolónak, úgy attól még élhet igényével a beltag felé? (banki hitel kezese felé úgy gondolnám, hogy igen, de a beltag felé nem csak akkor ha a felszámoláskor ezt jelezték volna?)

Kovács_Béla_Sándor # 2015.10.12. 13:59

Az egyenes adós bt.-vel szemben megszűnt követelés sem a kezessel, sem a beltaggal szemben nem érvényesíthető. (Kivéve azt az esetet, ha még a felszámolás előtt az utóbbival szemben is bírósághoz fordult a hitelező.)

dipo # 2015.10.13. 12:28

Ezt nem teljesen értem.

(természetesen hitelezőt akartam írni oda adóst, hogy: "Kérdésem lenne, hogy amennyiben egy felszámolás (BT) után a felszámoló próbált kielégíteni minden adóst)

A követelést megszűntnek kell tekinteni, ha a hitelező felszámoláskor nem nyújtotta be az igényét? Kezessel szemben sem léphet fel ilyenkor követeléssel??

Bíróságra még nem adta be a bank a követelését, hanem egy követeléskezelőnek adta és az pedig a hitelkor aláíró kezesnek és a bt beltagjának is megküldte hogy fizessen mert bírósághoz fordul.
Pontosítanék közben: a felszámolás lezárása még csak 3 éve volt.Rosszol tudtam a 6 évet sajna.

ObudaFan # 2015.10.13. 15:16

Ha a bank a kezessel szemben nem indított pert, és a felszámolási eljárásban határidőben nem jelentette be a követelését, akkor megszűnt az igénye.

dipo # 2015.10.13. 18:24

Nagyon köszönöm.
Megkérhetem, hogy beidézze ide a jogszabályi helyeket amire hivatkozva megírhatjuk a levelet a követeléskezelő cégnek, hogy ne akarjon nem jogosat követelni? Pedig már egyezkedtünk is és fura volt, hogy vagy az 1/10-re megtudtunk állapodni...nagyon úgy tűnik, hogy ezért...

ObudaFan # 2015.10.14. 20:54

Az 1/2007. számú PJE határozatra lehet hivatkozni. De inkább javasolnám, hogy ügyvéddel írassák a válaszlevelet.

dipo # 2015.10.18. 14:07

Köszönöm szépen! Sajna nincs pénz ügyvédre már, amikor volt azzal sem mentek sokra. Megpróbálják maguk megfogalmazni.

Még egy- másik adósság tekintetében, itt már felszámoláskor beadta a bank az ignyt és a kezest is perelte. Most ott tart hogy Megérkezett a végzés egy jogutódlásról a kezes részére nemsokára végrepróbálják hajtani (igaz sikerült egyezkedni velük) azonban a perelt kezes nehéz ilyent mondani, de a halálán van. Ilyenkor mi a helyzet? Ha meghal akkor a követeléssel mi lesz? Valamint a bt beltagja felé nem ment sem jogutódlásról sem másról végzés vagy bármi. Beltag még ezután is végrehajtható? (őt nem hívta perbe)

ObudaFan # 2015.10.19. 12:57

Elévülési időn belül érvényesthető a beltaggal szemben az igény, azzal, hogy a beltaggal szemben az elévülés önállóan folyik, tehát a céggel szemben az elévülést megszakító körülmények a beltagra nem hatnak ki, viszont amíg a cég fizetésképtelensége nincs megállapítva, a beltaggal szemben az elévülés nyugszik.
A kezes örökösei pedig az örökrészükkel felelnek a kezes tartozásáért.

dipo # 2015.10.20. 05:15

Köszönöm. Vagyis ha 3 éve fejeződött be a felszámolás, akkor még két évig a beltagot is perelhetik hiába idáig csak a kezeddel szemben indították?
Örökrész azt jelenti amit örököl az örökös?

ObudaFan # 2015.10.20. 15:07

Nem egészen. Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos - határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál - kevesebb van hátra.

Örökrész azt jelenti amit örököl az örökös?

Igen.

David1234 # 2015.10.24. 10:09

Tisztelt Ügyvéd Urak!

Az alábbi kérdésem lenne:

Fenálló helyzet:
Egy cégnek törlik az adószámát, mert nem találták a székhelyen, ezt követően pedig törli a cégbíróság is kényszertörlési eljárás keretében. A cégnek adótartozása van, illetve minimális összegű szolgáltatásból eredő tartozás. Vagyona kézzelfogható nincsen, mindösszesen immateriális javak (Weboldal, logó..), illetve 1.000. Ft a pénztárban. A cég adótartozási munkavállalói járulékokból tevődnek össze elsősorban. A beszámolók, bevallások be vannak adva, a könyvelés rendezett. A könyvelés is egyértelműen alátámasztja, hogy mindösszesen a bevételek elmaradása, és a járulékfizetési kötelezettségek miatt került ilyen helyzetbe a cég (Nem voltak kirívó események, pénzkivétel stb. mivel a cég veszteséges volt, a bevételek elmaradása miatt.) A tartozás jelenleg kb. 2,5M Ft. A tartozás összege nem haladja meg a jegyzett tőke 50%-át. A cég 15 éve fennállt.

Kérdések:
Amennyiben a cég törlésre kerül a vezető / tulajdonos anyagi felelősége előkerülhet az új PTK értelmében?

Amennyiben igen, hogyan működik, kinek kell bizonyítania mit?

Amennyiben a cég törlésre kerül a vezető tisztségviselő hány évre kerül eltiltásra a cégvezetéstől 3, vagy 5?

Ez az eltiltás, mikor lép hatályba, pontosan, hogyan működik?

Tudomásom szerint ez az eltiltás Egyéni Vállalkózói tevékenységet nem érinti, ez igaz?

Eltiltott cégvezető másik EU-s országban pl. Anglia alapíthat céget?

Az angol cég ha alapít egy magyar céget, az így működhet?

Előre is nagyon köszönöm a segítséget!