A Kft. rendelkezésére kell bocsátani, annak könyveibe nyilván kell tartania. Valamilyen jogcímet kell találni arra, hogy miért van külföldö. Felhívom figyelmeteket a tárgyi apport ÁFA megítélésére.
Külföldi állampolgár Kft. alapítása
köszi
Nem kötelező ideszállítani, de az apportálással a gép tulajdonjoga átszáll az új cégre, onnantól kezdve a cég jogosult vele rendelkezni.
13. § (1) A gazdasági társaság alapításához valamennyi tag (részvényes) vagyoni hozzájárulása szükséges. A tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból, illetve a tagok (részvényesek) által a társaság javára szolgáltatott nem pénzbeli hozzájárulásból áll.
(2) A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog - ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is - lehet. A tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet.
(4) A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag (részvényes) a hozzájárulás szolgáltatásától számított ötéves jogvesztő határidőn belül helytállni tartozik a gazdasági társaságnak azért, hogy a társasági szerződésben megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét. Azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, a nem vagyoni szolgáltatást teljesítővel együtt egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a társaság felé az abból származó károkért.
Kft:
114. § (3) Az egyes tagok nem pénzbeli hozzájárulásuk értékét maguk állapítják meg és azt a tagok fogadják el. Ha a tagok a nem pénzbeli hozzájárulás értékének megállapításánál nem vettek igénybe könyvvizsgálót vagy más szakértőt, úgy meg kell határozniuk, hogy milyen szempontok alapján történt meg a hozzájárulás értékelése. Ezen nyilatkozatukat az ügyvezető 117. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatához kell csatolni.
116. § (1) A nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződésben szabályozott időben és módon kell a társaság rendelkezésére bocsátani.
(2) Ha alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani.
(3) Ha a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, akkor ezt a társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül teljesíteni kell.
117. § (1) Az ügyvezető köteles a cégbírósághoz történő bejelentéssel egyidejűleg nyilatkozni, hogy a 115. § (1) bekezdésben és a 116. § (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesültek.
(2) A cégbejegyzést követően az egyes vagyoni hozzájárulások teljesítésének megtörténtét az ügyvezető köteles a cégbíróságnak bejelenteni.
118. § (1) A társaság tagjai kötelesek a pénzbeli hozzájárulást befizetni és a nem pénzbeli hozzájárulást rendelkezésre bocsátani. A társasági tagok nem mentesíthetők a befizetés alól, és a társasággal szemben beszámításnak sincs helye.
(2) A társaság fennállása alatt a tag az általa teljesített vagyoni hozzájárulást - a tőkeleszállítás esetét kivéve - a társaságtól nem követelheti vissza.
köszi szépen ! ha már így benne vagy, kérdezek még valamit, remélem, nem túl nagy hülyeség...
szóval, a külföldi cég csak apporttal akar beszállni, valami értékes géppel. ugye az nem feltétel, hogy ez a gép Magyarországon legyen ? és csak annyi kell, hogy megállapítják az apport értékét egy nyilatkozatban és ezzel el is van intézve ?
Az nem kell. Viszont kézbesítési meghatalmazott kell, és az ő elfogadó nyilatkozatát is csatolni kell.
én sajnos nem tudok mit hozzátenni, inkább kérdezni szeretnék. ha külföldi cég a Kft egyik alapítója, akkor szükség van ugyebár a külföldi cégkivonatra és annak magyar fordítására. ezen kívül kell még valami ? például magyar aláírási cégpéldány kell a cég képviselőjének, aki aláírja a társasági szerződést ?
Senki többet...harmadszor?:-(((
Senki többet,másodszor.:-((((
Tudna valaki még a témához hozzátenni?
Igen licencszerződése volt az alapított magyar kft-nek a külföldi tulajdonoscéggel.
Ezt szüntette meg és azután kötött egy másik, nem az ő tulajdonában lévő magyar céggel licencszerződést.
Licenceszerződést kötött a cég az anyavállalattal?
Hát ennek megválaszolásához ismerni kellene a teljes könyvelést.
Értem, kösz!
És álláspontod szerint az általam ismertetett esetben megvalósul a jogsértés a visszaélés?
Nem hivatkozhat korlátozott felelôsségére az a tag, aki ezzel visszaélt. Így a korlátolt felelôsségû társaság és a részvénytársaság azon tagjai, akik a társaság elkülönült jogi személyiségével és korlátlan felelôsségével a hitelezôk rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszûnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért.
Köszönöm!
De -véleményed szerint - a külföldi tulaj cselekedete nem jogellenes?
Nem "fedezetelvonás" az, hogy egy -az államnak adós- cégből "kiveszi" az értéket, azt, amire alapították és ezzel lehetetlenné teszi az adósság későbbi kifizetését?
A cég "bejáratott", "bevezetett" valamit költségek és adósságfelhalmozás árán és ekkor a tulajátdobja más cégnek a lehetőséget, amelyik már tud menni a kijárt úton.
Az adósság meg ott marad, az állam (APEH) sosem kapja meg.
Az ügyvezető csak a saját döntéseiért felelős, és felelősségét annak kell bizonyítania, aki erre hivatkozik - akár büntetőjogi, akár vagyoni felelősségről beszélünk.
Mi a teendő, illetve mit lehet, vagy kell tenni, ha egy külföldi cég alapít Magyarországon egy kft egy tevékenységre. A kft kizárólagos jogot kap egy tevékenységre licenc alapján.
Induláskor jelentős adósság halmozódik fel, de aztán a magyar kft kezd nyereséges lenni.
A külföldi tulajdonos ezután megvonja a jogot az alapított magyar kft-től és egy másik kft-vel köt szerződést a tevékenységre.
Az erdeti kft meg ott marad az APEH és egyéb adósságokkal.
Mit tud tenni az ügyvezető?
Hogy szűnik meg a cég?"Macerálja"-e az ügyvezetőt az APEH, vagy a felelősség az alapító tulajdonos cégé?
Köszönet annak aki segíteni tud.
szívesen...
Nagyon köszönöm a segítséget! Mostmár azt hiszem kezdem érrteni a dologt!!!
Köszönöm!
Mesi, ment egy e-mail
Kedves Cola!
Nagyon köszönöm a válaszodat!
Közben felmerült még 1-2 dolog az illető részéről, aki a Kft.-t szeretné alapítani, remélem ezekre is tudsz válaszolni!:-)
A következő kérdése volna, hogy feltétlenül muszáj-e bármilyen cégfromát alapítania, ha vállakozásba kezd Magyarországon? Éttermet szeretne nyitni, és neki teljesen fura, hogy Kft.-t kell alapítania, mert Németországban nem így működik a bürokrácia. De én eddig bárhol utána kérdeztem a dolognak, mindenhol azt mondták, hogy a Kft. a legjobb megoldás.
Van esetleg valami más javaslat is?
Előre is nagyon köszönöm a segítséget!
Üdv.: Mesi001
Kedves Mesi!
hasonló feltételekkel, mint egy magyar állampolgár, tehát külön engedélyre nincs szüksége. amennyiben magánszemélyként alapítja a céget, úgy csak a személyes irataira lesz szükség (jellemzően útlevél), a költségigénye:
100,000 Ft illeték, 25,000 ft közzétételi költségtérítés, 6-8,000 ft közjegyzői munkadíj, és a megállapodástól függő ügyvédi munkadíj
időigénye: néhány naptól kezdődően bármennyi lehet, függően az ügyvédtől és az ügyféltől...
Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy egy Európai Unióban élő külföldi állampolgár milyen feltételekkel tud Kft.-t alapítani Magyarországon? Milyen dokumentumok, mennyi idő és anyagi ráfordítás szükséges hozzá?
Köszönöm segítségüket!
Várom válaszukat!
Üdvözlettel: Mesi001