Végrehajtási jogi fórum

Fórum → Végrehajtási jog
régebbi elöl     új hozzászólás

Margó0108 # 2016.08.03. 12:27

Tisztelt válászolók!

Azt szeretném kérdezni, hogy ha az én számításom szerint (és a férjem munkaadója szerint is) a folyamatban lévő vh.alatt lévő tartozás a letiltások által már kifizetésre került, de a bank szerint még továbbra is tartozok több mint 200 ezer forinttal akkor miként érhetem el, hogy a munkabér letiltást szüneteltessék legalább addig amíg kiderül, hogy nekem vagy a banknak van-e igaza? Esetleg egy vh.kifogással? A végrehajtót eddig ha kérdeztem mennyi a tartozás, előbb mindig megkérdezte a bankot és azt az összeget közölte velem. Jól tudom, hogy a banknak minden hónapban értesítenie kellene a beérkezett letiltási összegről a végrehajtót és ez alapján vh-nak tudnia kellene a tartozás összegét? Ahogy látom nálunk a bank mond egy összeget és a vh meg sem nézi, hogy tényleg annyi-e a tartozás!

dipo # 2016.08.03. 07:38

Kérem szépen ismét segítségüket.:

Örökségem erejéig felelek örökhagyó (édesapám) tartozásáért ezek Garázs. Garázson fele részben enyém fele részben édesanyámé. Garázson jelzálogjoga van egy hitelezőnek (édesanyám, mint kezessége révén, mely ügyeben a végrehajtás szüneteltetve van, mert édesanyám fizeti a megbeszélt összegeket).
Kérdésem, hogy amennyiben az én részemről az örökségemre végrehajtás történik, akkor mi a menet? Jól sejtem, hogy a jelzálogjog és az abban az ügyeben szünetelő végrehajtás életbe lép és sorrendben ők vannak előrébb ezért a végrehajtásban a jelzálogjogosult kapja a végrehajtásból , a garázsból befolyó összeget? Ekkor az örökségre bejelentkező hitelező nem kap semmit? A fő kérdés, hogy ezek után az örökségem erejével még felelek? vagyis az értékével, mivel "elkelt" a garázs? Köszönöm előre is!

willow # 2016.08.02. 14:24

Oké köszönöm, már ez is hatalmas segítség, mert a szituáció a következő: természetesen ügyvéd képviseli az érintetteket, akik nevében kérdezősködöm, mert jogban járatosnak nem mondhatnám őket, és teljes tanácstalanságban vannak. Ui. felesleges pereket vinni nem szeretnének, ugyanakkor egyetlen kínálkozó lehetőséget sem vesztegetnének el, amennyiben van értelme; az ügyvédjük tudomása szerint nem lehet felülvizsgálattal élni esetükben, a másodfokon eljáró bírói tanács elnökének jegyzője szerint viszont igen. Hát ezért gondoltam, hogy több szem többet lát alapon csak megkérdem már, hogy mi itt a tisztelt jogban járatos hölgyek, urak álláspontja. De látom, mindenki tanácstalan, és igazad van, majd a kúrián eldöntik, hogy befogadják-e a kérelmet, azt hiszem, ennél jobbat senki nem tanácsolhat, thx még egyszer.

gerbera317 # 2016.08.02. 13:22

A Pp. 270. § (2) szerint akár lehet is. A másik topikban azért írom, hogy "tudtommal nincs helye felülvizsgálatnak", mert a Vht. jogorvoslatokkal foglalkozó negyedik része csak a végrehajtás elrendelésével kapcsolatosan említi a felülvizsgálatot, egyébként nem, amiből arra lehet következtetni, hogy nem nem lehet felülvizsgáltatni a másodfokot. De tény, hogy nem is zárja ki a lehetőséget. Meg az is tény, hogy én végrehajtási ügyben még nem láttam felülvizsgálati kérelmet sem benyújtva, elbírálva meg pláne nem.
Nagy csönd van a kérdés körül, talán, mert senki sem tud biztosat, és azért nem tud, mert nincs leírva sehol. De hát meddig tart betolni egy felülvizsgálati kérelmet a Kúriához? Aztán ők majd tudni fogják, hogy kötelesek-e befogadni vagy sem.
Van itt egy szaki (pontosabban: egy alapítvány szószólója), a többiek zugírásznak szólítják, én inkább ügyesnek. Ő mindent mindenkinél jobban tud - talán erre is tudja a konkrét választ. Egyébként pedig fenntartom, hogy meg kell próbálni, hátha beveszi a Kúria.

willow # 2016.08.02. 12:52

De hát miért? Biztosan megvan a válasz valahol a jogszabályok sűrűjében gondosan elrejtve, csak nekem nem sikerült rábukkannom, pedig istenemre, kerestem. Egy praktizáló ügyvéd vagy végrehajtó (végrehajtásban tevékenykedő) egészen bizonyosan találkozott már ezzel a témával, emiatt gondoltam, hogy megkérdezem... (konkrét válaszban reménykedem, ha lehet, jogszabályi hivatkozással) :)

elfmage999 # 2016.08.02. 12:35

Húha, egészen konkrét kérdés lett KBS-nek szegezve. :D

Én nem reménykednék konkrét válaszban, mert KBS nagyon vigyáz a tekintélyére, és az már nagyon nagy csorba lenne...

willow # 2016.08.02. 12:24

Nem, nem ebben, egy külön topikot nyitottam, ahol Gerbera volt olyan kedves, hogy rá is nézett a kérdésemre, csak pont ebben nem kaptam választ, ami a lényeg lett volna... A halasztó hatály számomra indiferens, az eljárás amúgy is fel van függesztve egy másik per miatt, ami még folyamatban van. De te, kedves KBS - ügyvédként - tudod esetleg a választ?

Kovács_Béla_Sándor # 2016.08.02. 12:06

Egyébként meg nem is kérdeztél. (Ebben a rovatban, ezzel a nickkel két oldalra visszamenőleg biztosan nem.)

Kovács_Béla_Sándor # 2016.08.02. 12:04

Ha lehet, annak akkor sincs halasztó hatálya.

willow # 2016.08.02. 10:12

... És miután a konkrét kérdésemre nem sikerült választ kapnom, még mindig érdekelne, hogy jogerősen elutasított végrehajtási kifogás ellen lehet-e felülvizsgálati kérelemmel a kúriához fordulni?

Ha van valakinek érdemi infója erről - esetleg jogszabályhellyel megtámogatva -, kérem, ne tartsa magában, nagyon megköszönném, mert eddig egymásnak homlokegyenest ellentmondó információkat sikerült begyűjtenem a tárgyban.

willow # 2016.08.02. 10:10

"Az alaptalan végrehajtási kifogást nagyon hamar elutasítják, ezért időnyerésre nem alkalmas."

A mi esetünkben első fokon egy hét híján 12 hónap alatt bírálták el, másodfokon további 7 hónapig tartózkodott még az ügy a törvényszéken, azért ez igen jelentős időhúzás. Távol álljon tőlem, hogy időhúzásra biztassam az adósokat/kötelezetteket, de azért vannak indokolt esetek, ahol ez kvázi életmentő lehet... No és az alaptalan fellebbezés miatti szankcionálásról csak annyit, hogy olyanról én még nem hallottam, ahol ezt alkalmazták volna, pedig rákérdeztem többeknél is; persze nálunk sem alkalmazták.

ius latratus # 2016.08.02. 09:00

Hülyén feltett kérdésre, hülye válasz: nem.
Ki a tököm az a "Bank által megbízott /nem/ Bírósági Végrehajtó"?
Talán inkább behajtó? Annak meg semmi köze az ingatlanhoz, de hát nem fogok én itt találgatni, tessen értelmesen kérdezni!

Füge1 # 2016.08.02. 08:40

T.Cím!
Folyamatban lévő bírósági peres eljárás alatt, ítélethozatal nélkül, foglalhat-e a Bank által megbízott /nem/ Bírósági
Végrehajtó, ingatlant és szgk-t.?
Köszönöm a választ. Zs.

elfmage999 # 2016.08.01. 15:08

Neked van közöd végrehajtóhoz azon kívül, hogy tanultad hogy van ilyen?

Maga a végrehajtó nagyobbrészt nem dolgozik az irodájában, mindent a sameszei csinálnak.
Fősamesz a végrehajtó helyettes, aki azt várja hogy kipurcanjon valaki a sorban előtte, hogy ő s végrehajtó lehessen és eldobhasson minden aktát a kezéből.
Alsameszek azok akik a tömegárut előállítják (fizu letiltások, banki inkasszók, gépkocsi lefoglalások, vh jogok bejegyzése, stb)

Egyik sem ér rá, nem érdeke az ügymenet gyorsítása, az érdeke az hogy minél előbb minden papír kimenjen és le legyen fedezve a vh-i munkadíj és költségátalány.

Érdemes lenne megnézned, hogy a végrehajtások hány százaléka folyik be bankszámláról és fizuról, illetve hány % térül meg ingatlanbejegyzés okán behajthatatlan státuszban.
Ezzel párhuzamosan, hogy hány % behajthatatlannak minősített követelés van.
Ezekkel szemben vannak az ingatlan árveréses ügyek.

Te nem nagyon vagy tisztában a vh iroda költségeivel és azok fő forrásával. Meg fogsz döbbenni, de elsőhelyen a vh előlegek vannak.
Ezt követik a költségek térítései, munkadíjak, jutalékok.
Nagyon kevés az olyan végrehajtás ahol nagy tételre lecsapnak a számlára és bent van a többszázezres jutalék.
Viszont nem a munka hozza be a behajtást hanem a nagy számok törvénye alapján az adósok zöme nem tud teljes illegalitásban létezni, és előbb utóbb itt ott becsorognak pénzek.

Ld. runningman példáját.
Ott a mondjuk 7 hitelezője mind betolta a vh előleget, a követelések meg lassan csorognak befele.
Biztos hogy csak akkor lép a végrehajtó iroda, ha valamelyik vh kérő - írásban - kéri, hogy az igen tisztelt végrehajtó úr szíveskedjen lekérdezni a szent kezeivel hogy van-e azóta munkahelye az adósnak pl.

Egyébként jó hogy engem próbálsz ekézni, nem tudom mire jó az neked...

A stratégiára visszatérve, ha valakit 2 hónappal később raknak ki az neki rossz?
Mert ezt próbálod nekem beadni...
Szerintem az pont 2 hónap albérlet megspórolása ami ugye a kirakás után jönne. A többi meg púúúúder.

Ja a példa az iroda volt, tehát nem a moratórium miatt csúszott idáig. Ezsejöttbe :)

runningman # 2016.08.01. 10:19

Desire: Nekem egy haverom azt csinálja, hogy amint elkezdik tiltani a fizuját, azonnal otthagyja az állását és keres vmi feketemunkát. Két-három hónappal később újra keres bejelentett munkát. Mikor a végrehajtó tiltani kezdi a fizetését, felhívja a végrehajtást kérőket, hogy elégedjenek meg kevesebbel (részben kevesebb havi letiltás, részben kevesebb tőke+-kamat+költségek), vagy otthagyja a munkáját és nem kapnak semmit. A többség már megelégszik kevesebbel, 1-2 makacs hitelezője még van.
Úgy felesleges dolgozni, hogy a fizu felét elviszik és az már a rezsire + kajára sem elég.

gerbera317 # 2016.08.01. 07:50

Egyszer úgy írsz, mintha végrehajtó volnál, máskor meg, mintha lövésed sem volna a végrehajtáshoz.

„Miből gondolod, hogy a vh kifogásra ami "nyilvánvalóan" alaptalan majd nekifog állni a vh kérőt képviselve ügyvédként eljárni?”

Hmmm. Vh-kifogással nem a vh-kérőt támadják, hanem a végrehajtó intézkedét, tehát a végrehajtót. Miért ne fejtené ki néhány mondatban, miért látja a vh-kifogást alaptalannak?

„Mióta szoktak a végrehajtók többet dolgozni mint amennyit jogszabály szerint kötelező?”

Hmmm. Vannak esetek, amikor a végrehajtónak is érdeke fűződik ahhoz, hogy a vh-kifogást minél előbb elbírálják. Miért ne gyorsítaná meg a bíróság munkáját azzal, hogy jól kidolgozott álláspontot tesz a bíróság elé? Nem nagy ügy ám egy ilyet elkészíteni. Az már extrém dolog, ha negyed óránál többet kell egy ilyenen dolgozni, a fél-egy óra pedig már a nagyon extrém maximum.

„becsorog vígan elvannak”

Gondolják az egytelefonos, egy számítógépes, otthon dolgozó zugírászok. A végrehajtó lehet, hogy vígan elvan, de az irodája és az alkalmazottai nem. És ha elmennek az emberei, akkor már a végrehajtó sem lesz olyan "víg".

De térjünk vissza arra a bizonyos "stratégiára". Az őszi időszakban lezárult árveréseknél valóban működhet, hiszen mire kényszerkiköltöztetésre kerülne sor, beköszönt a téli moratórium, így az adós márciusig lakhatást nyer. Minden más esetben - a látszólagos nyereség ellenére - csak veszít az adós a kekeckedéssel. Én már láttam november legvégén, meg március legelején foganatosított kilakoltatásokat. Na, azoknál biztosan nem köszönték meg az adósok a stratégáiknak a "jótanácsot"...

elfmage999 # 2016.07.31. 12:41

Az tiszta sor, hogy a vh kifogás soron kívüli ügy.

Most volt egy hasonló (vh megszüntetésre irányuló per), ami alapján felfüggesztették a végrehajtást.
Az 2 tárgyalással kb 2 hónap alatt lett lezavarva, érdemi beadványokkal, tárgyalási részvétellel.
Fellebbezés van-e azt nem tudom, tehát egy jól körülírt, de alaptalan beadvánnyal is lehet operálni, súlyos hónapokra.

Érdekes, hogy a végrehajtó még arról se tudott hogy per van nemhogy a felfüggesztésről, és közben már elsőfokú ítélet is született...

Mióta szoktak a végrehajtók többet dolgozni mint amennyit jogszabály szerint kötelező?
Miből gondolod, hogy a vh kifogásra ami "nyilvánvalóan" alaptalan majd nekifog állni a vh kérőt képviselve ügyvédként eljárni?
A többezer ügyből amik vagy egy ingatlanból megtérülnek vagy számláról/fizetésből becsorog vígan elvannak, a többi meg elfekszik valahol és akkor veszik elő ha a vh kérő pattog valamit.

gerbera317 # 2016.07.31. 12:20

„illetéket sem tesz le így hivatalból utasítják el a nyilvánvalóan alaptalan vh kifogásait, de pénzbírságot még egyszer sem láttam...”

Mert az alaptalan vh-kifogás nem szankcionálható. Viszont a hivatalból történő elutasítás elleni fellebbezés már nyilvánvalóan alaptalan, az már szankcionálható.

Nem értek egyet azzal, hogy a vh-kifogással megakasztható a végrehajtás. Halasztó hatálya van a becsérték elleni kifogásnak, és az árverés elleninek. A többinek, illetve a hirdetmény elleninek nem. Egy ingatlan-végrehajtást legfeljebb 2 alkalommal lehet megakasztani.
Egyébként, a bíróság a vh-kifogást nagyságrendekkel gyorsabban bírálja el, ha a végrehajtó nem egyetlen mondattal terjeszti be azt, hanem észrevételezve, kvázi szájába adva a bíróságnak magát a döntést és az indoklást is. Igaz, rá kell áldozni fél-egy órát, cserébe viszont a fél-egy év helyett elbírálják 2 hónap, vagy akár néhány hét alatt. Úgy ám.

elfmage999 # 2016.07.31. 12:02

Először is köszönöm, hogy egy témában szakmailag is hozzászólsz, úgy hogy azt avatatlan fél is megértse.

Másodszor:
Definiáljuk már, hogy mi a nyilvánvalóan alaptalan, ha valaki egy valós jogszabály megsértésére hivatkozva előad valamit, az nyilvánvalóan nem lesz alaptalan, ergo pénzbírság sem lesz.

Pont egy ügyvéd adósom (2011 óta van végrehajtás alatt) játszik olyat, hogy ír valamit aztán illetéket sem tesz le így hivatalból utasítják el a nyilvánvalóan alaptalan vh kifogásait, de pénzbírságot még egyszer sem láttam...
Viszont mindegyik 2-3 hónapra akasztja meg a vh eljárást, úgy hogy érdemi tárgyalás sincs (!!).
Tavaly ősz (!!) óta el van adva az egyik ingatlana, de egy vh kifogása miatt ami tuti alaptalan még mindig nincs felosztható állapotban a vételár és gondolom az ingatlant is vígan használja azóta is.
A végrehajtó a bíróságra várt már tavaly ősszel is.

Ez akkor egy alaptalan kifogásra lehet akár 1 év is? Fellebbezés még a fasorban sincs.

gerbera317 # 2016.07.31. 11:47

Ügyes, ércsük mi a "stratégiát", csak nem ércsünk vele egyet. Ettől még nem vagyunk avatatlanok. Pontosabban: nem mi vagyunk az avatatlanok, továbbra sem. Azt pedig mintha már kitárgyaltuk volna, hogy a logika =/= matek.

És akkor érdemben:
Az árverés ellen előterjesztett végrehajtási kifogások szinte mind a lecsóban végzik, ügyvédi közreműködéssel vagy anélkül. Azért, mert vagy olyat kifogásolnak, amivel az árverési hirdetményt támadhattak volna, de arról már csúnyán lekéstek, vagy pedig valóban az árverést támadják, de az meg alaptalan.
Magát az árveréssel kapcsolatosan túl sokmindent nem lehet kifogásolni, kizárólag azt, hogy a megtarthatóság feltételei fennálltak-e. Ezek:
1) Vizsgálni kell, hogy az árverési hirdetmény valamennyi fél és érdekelt részére kézbesítésre került-e.
2) Vizsgálni kell, hogy az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása a közzétételi időtartam 10%-át meghaladó időtartamban nem volt elérhető a felhasználók számára.
Ezek közül az adósnak az 1) feltételre csak iratbetekintéssel van rálátása, és én még olyat nem láttam, hogy csak ezért megjelent volna a végrehajtónál. És ugyanígy a kifüggesztésekre sincs rálátásuk, de ha volna, azt amúgy is hiába támadnák. Ha bajuk van, akkor mindig a 2) feltétellel foglalkoznak, vagy annak valamilyen variánsával (pl. licitnapló lezárásának körülményeivel, de ezt mindig elbukják, mindjárt magyarázom, miért).
Az árverés megsemmisítése nem játék, ezért a végrehajtó - hacsak nem gyengeelméjű -, ha az árverés megtarthatóságának feltételi nem állnak fenn (ld. feljebb), nem tartja meg az árverést, hanem megállapítja, hogy az ezért-azért meghiúsult, és új árverést tűz ki. Ha azonban a fenti 1)-2) feltétel adott, megtartja az árverést.
Nagy tévedésed, hogy a 145. § szerinti feltételeket vizsgálni kell. Nem vizsgálja a végrehajtó, mivel a kifüggesztett hirdetményeknek a közszemlére tételéről szóló jelentés többnyire a licitnapló lezárását követően érkezik meg a végrehajtóhoz. Ez alapján szinte alig lehetne árverést megtartani. Ezt a jogalkotó is tudta, amikor kikötötte a 132/D. § (1)-ben (amit a 142. § szerint az ingatlanárverésre is alkalmazni kell), hogy a végrehajtó az árverési hirdetményt az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában teszi közzé; az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény a hirdetmény közzétételétől a licitnapló lezárásáig történő közzétételhez fűződik. Tehát a bíróságnál, a polgármesteri hivatalnál és a földhivatalnál történő kifüggesztés szabályszerűségét nem kell vizsgálni, csakis azt, hogy ebből a célból a hirdetmény kézbesítése szabályszerűen megtörtént-e. A jogkövetkezmény az elektronikus árverési rendszer rendelkezésre állásához fűződik, és ha az nem éri el a 90 százalékot, akkor az árverés nem volt szabályos. Ezen meg nincs mit támadni, ugyanis nincs az a végrehajtó, aki 11%-os rendszerkieséssel is eladná a vagyontárgyat. Ennyire nem hülye egy végrehajtó, legfeljebb az adós meg a válságkezelője, aki ilyet feltételez.
Az adósok nem is tudják, de vh-kifogást a licitet elvesztő licitálók is szoktak előterjeszteni, kivétel nélkül alaptalanul, mert egyszerűen csak nem értik, illetve félreértelmezik a jogszabályt, illetve a felhasználási feltételeket.

Fentiekből is látszik, hogy az árverés ellen előterjesztett végrehajtási kifogás nagyon kicsi érvényesülési teret enged az adósnak, mert olyan kevés a hibalehetőség, hogy az árverést csak szándékosan lehet elrontani. Olyankor persze, hogy alapos a végrehajtási kifogás, de egyébként nem az.

@elfmage999
Talán leesett végre, hogy valamennyit én is konyítok a végrehajtási kifogás intézményéhez. Ha vh-kifogást tanácsolsz az adósnak, a fentieket is magyarázd el neki. Meg figyelmeztesd, ha alaptalan a kifogása (mert nagyon jó eséllyel az lesz), akkor a 15e illetéket rögtön bukja. Mondd el neki azt is, hogy ezt követően a nyilvánvalóan alaptalan fellebbezésért pénzbírsággal sújtja a bíróság az előterjesztőt. Mondd el neki azt is, hogy ha sokat kekeckedik, bukja ezeken felül a 154/B. § szerinti lelépési pénzt is. Mondd el neki azt is, ha előkészületek nélkül megvárja kilakoltatás napját, akkor az ingóságait is bukja, mert ott fognak szétázni, szétfagyni és szétlopatni az utcán.
Egyébként pedig, amit a fizető és nem fizető hiteladósokról kifejtettem, arra nem irigység vagy káröröm vagy politikai nézet motivált - nagyon elferdült igazságérzeted lehet, ha te azt annak látod. Azt elismerem, hogy az adós vh-kifogásra való biztatása a jogszabályokból következik, de akkor a fentieket is tudasd vele, különben csak megszívatod a nyomorultat a jogszabályok alapján. Egyébként pedig tudd meg, hogy a hiteladós fizetésre való biztatása is a jogszabályokból következik. Sőt. És ez itt a lényeg...

Vh-ügyes # 2016.07.31. 05:42

... az meglepne:)

off
amúgy "barátok" nem vagyunk, mégis megtisztelhetnénk egymást... ugye Te - magyartanár - érted mire gondolok...
on

Kovács_Béla_Sándor # 2016.07.30. 21:22

OFF
Nagyságrendekkel jobban értek én, Barátom, a matematikához, mint te a joghoz.
ON

Vh-ügyes # 2016.07.30. 20:20

elfmage999

jogászoktól ne várd, hogy értsék a "stratégiát"
matekot nem tanítanak a jogi karon...

ajánlom figyelmedbe:

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény Vht. 145.§ szerint:
„(1) Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni:

  1. a bíróság hirdetőtábláján,
  2. az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal hirdetőtábláján,
  3. az ingatlanügyi hatóság hirdetőtábláján.

(2) Az árverési hirdetményt az árverésnek a hirdetményben feltüntetett időtartamára kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.”

elfmage999 # 2016.07.30. 19:01

Gerbera:
(Iusnak is szól, nem fejtem ki külön)

Szívesen megvitatom vele a végrehajtási kifogás intézményét.

Ha elolvasod amit írtam az az, hogy ha szabálytalan hirdetmény kirakást lát akkor van értelme vh kifogást tenni.

Erre kell 15eFt illeték/vagy mentességi kérelem.

Ha megnyeri akkor árverés semmis, kezdheti előlről a végrehajtó.
Ha elveszi akkor vesztett 15eFt-ot, és azért ha rendesen felkészül akkor azért 1-2 hónapot ezzel is nyer, ráadásul fellebbezhet is az megint minimum 1 hónap, de lehet több is.

Ezek után elmondod, hogy a negatív érzelmeiden túl (irigység, káröröm, dögöljön meg a szomszéd tehene) mi bajod az általam leírtakkal?

Egy kérdést tett fel a kérdező aki egyértelműen időt húz. Ez az infó pártsemleges, jogszabályokból következik. Miért kell ezen moralizálni?

gerbera317 # 2016.07.30. 14:16

Az alaptalan végrehajtási kifogást nagyon hamar elutasítják, ezért időnyerésre nem alkalmas.

Egyébként pedig:
Én is vetettem magamnak egy lakást a bankkal. A kérdező is. Én fizetek a banknak rendesen, a kérdező nem fizet. Gyakorlatilag szerzett egy ingatlant, ingyen, és valószínűleg nagyobbat, jobbat, újabbat, mint amilyen az enyém. Az ilyen kölcsönigénylők veszteségkockázatát a bank beépíti minden kölcsönszerződésébe, így az enyémbe is. A kérdező ingyenélését gyakorlatilag én és a hozzám hasonlók (például az itt fórumozó válaszadók) finanszírozzák, olyanok, akik gyakran putriban laknak azokhoz képest, mint akik itt "kisemmizve" segítségért könyörögnek. Nem látom be, miért kell az ilyeneket jótanácsokkal ellátni. Persze, az ilyen tanács, mint elfmage-é is, éppen alkalmas arra, hogy a kérdező jobban megszívja, mintha nem kérdezett volna, úgyhogy ezzel a válasszal most éppen egyetértek. Csak a szakmaiság iránti igény buggyant ki belőlem egy pillanatra, amikor megkritizáltam a választ.