közvetlen végrehajtás?


végrehajtó1 # 2010.08.18. 21:10

Ha kaptál letíltást a 33%-ig akkor azt letiltják.Ha nincs még egy letíltásod.
A gyerektartást nem tíltották le.Tehát ha most letíltanák akkor 17%-ot kapna a volt nejed.

Vagy elég az, ha akár a bíróságon, akár a munkahelyemen bemutatom, a házasság bontási szerződést, amelyben benne van a 42%?

nem. kell ehhez bírói letiltás

ronaldo # 2010.08.18. 19:41

Nem jól értetted. A bírósági letíltó úgy szól, hogy a fizetésemből vonjanak le 33%ot, ha egyéb letíltásom van akkor a fizetésem max. 50%ig érvényesíthetik a letíltást.

Tehát. 42%ot vesznek el a fizetésem után a gyerekekre. Erről nincs letíltó végzés, de van bírósági végzésem róla, melyben nem kéri a letíltást.

Tehát: Ha perre vitetem a volt nejem és a bíróság megítéli a 3 gyerek után a letíltást, akkor az 42%.

Akkor a bank csak 8%-ot vonhat, hiszen a fizetésem max 50%-ig érvényesítheti a követelését.

Vagy elég az, ha akár a bíróságon, akár a munkahelyemen bemutatom, a házasság bontási szerződést, amelyben benne van a 42%?

Vagy ha kell megemeltetem 50%-ra, akkor mit tehetnek??

Köszönöm. Bocsánat, hogy ennyit kérdezek.

végrehajtó1 # 2010.08.18. 05:25

És mi lesz az ingatlanommal?
Értékesítik

De ma kaptam egy végzést, mely szerint 9 millió forinttal tartozom, melyet a munkáltatómon keresztül levonnak a fizetésem 33%áig.
Akkor kérjem meg a volt nejem, hogy kérjen letíltást? Akkor a bank, csak 8%ot kap havonta?

Ha letíltották akkor a nejed nem kap annyit.

Tehát ha jól értem, a bank elkótyavetyélheti a lakásomat, és a maradék legyen bárhány milliót a fizetésemből tiltogatják???

jól érted

Bocsánat jelzálog?
”biztosíték

ronaldo # 2010.08.17. 18:20

Bocsánat jelzálog?

ronaldo # 2010.08.17. 18:19

Akkor már csak 1 kérdés. A mi kis szuper emberbarát jogrenszerünkben mit is jelent a zálogjog???

ronaldo # 2010.08.17. 18:11

Még mindig nem értem.

7.6 milliót vettem fel, majdnem 3 évig fizettem.

Most 9 millióval tartozom.

Tehát ha jól értem, a bank elkótyavetyélheti a lakásomat, és a maradék legyen bárhány milliót a fizetésemből tiltogatják???

ronaldo # 2010.08.17. 18:06

Akkor kérjem meg a volt nejem, hogy kérjen letíltást? Akkor a bank, csak 8%ot kap havonta? Mert nagyon nem mindegy!!!

ronaldo # 2010.08.17. 18:05

Rendben. És mi lesz az ingatlanommal?

Az megmarad?

Vagy eladják?

Vagy?

végrehajtó1 # 2010.08.17. 05:01

Ez azt jelenti, hogy 30 éveb keresztül 25%ból kell megélnem?

pontosan.jogosan tiltják le

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.16. 20:39

A házam erejéig tartozom
Ebben tévedsz. A teljes magánvagyonoddal felelsz a kölcsönért. A jelzálog nem jelenti azt, hogy a jogosult csak a záloggal terhelt dologból nyerhet kielégítést.

ronaldo # 2010.08.16. 19:37

Segítséget kérnék, a kérdésem összetett.

Sopron banktól vettem fel lakáshitelt, 2007-ben. Sajnos nem tudtam fizetni, a bank közjegyzői okiratban, néhány hónapja bontotta a szerződést azzal, hogy 18 hónapon belül jogosultak az ingatlanomat eladni a piaci ár legfeljebb 70%áért.

Ez rendben is van.

Majd kaptam néhány napja egy levelet, hogy BAR listára kerülök.

Még ez is rendben van.

De ma kaptam egy végzést, mely szerint 9 millió forinttal tartozom, melyet a munkáltatómon keresztül levonnak a fizetésem 33%áig.

Mert???

Jelzálogszerződést kötöttem. Elolvastam részletesen az összes papírt. Szó nem volt benne munkáltatói letiltásról!

A házam erejéig tartozom, illetve nem fizetés esetén a bankszámlámról vonhatnak ennyi szerepel a szerződésben.

Azt írták 33%a a fizetésemnek, ha nincs egyéb letiltásom. Hát nincs. Papíron. Gyermektartást fizetek a fizetésem 42%áig 3 gyerek után, de a volt nejem nem kért letiltást. Ez azt jelenti, hogy 30 éveb keresztül 25%ból kell megélnem? Mit tegyek SEGÍTSÉG!!!!

Kacsa1111 # 2010.02.19. 14:58

Kedves Mallinalli,

természetesen meg lehet úgy írni, hiszen fogod a többszáz oldalas hitelszerződéseket, és elkezded inkorporálni a vht. szempontjából releváns rendelkezéseket a zálogszerződésbe...(ez nem újdonság, kisebb hiteleknél csont nélkül működik ez a gyakorlat)
de jelen esetben a végén kaptál volna egy kb 200-300 oldalas zálogszerződést.:)
és korántsem lehetsz benne biztos, hogy minden releváns rendelkezést inkorporáltál.
akkor viszont nem hogy közvetlenül nem lesz végrehajtható az okirat, de sehogy sem. (legalábbis, ha az adós - pechedre - pont a hitelszerződés azon rendelkezésével defaltol, amit elfelejtettél inkorporálni...)
szerintem ez nagyobb hiba az ügyvéd részéről.

mindenképpen kultúráltabb megoldás (lenne) a hitelszerződés mellékletként történő csatolása.
az ügyfél is kisebb munkadíjat fizet az ügyvédnek, és biztos, hogy semmilyen releváns kötelezettség, amelynek megsértése a zálogjog érvényesítésének megnyíltát eredményezi/eredményezné nem "veszik el".

[most azt hagyjuk, hogy ezt máshol mennyivel egyszerűbben csinálják, és ezen országok ügyvédei, akik az egyes szerződéseket írták (országonként más és más) nem biztos, hogy kalkulálnak a magyar szabályozással is...]


Kacsa11

Mallinalli # 2010.02.19. 14:32

"a zálogszerződésre a magyart érdemes, mivel itten lesz végrehatjva, ha lesz…
....
„Meg azért úgy 12 okiratból legalább egyet meg lehetett volna úgy szövegezni, hogy egyértelműen közvetlen végrehajtható legyen Magyarországon.”

fentiek ismeretében miképpen?"

Hát, egyszerű ez a része. Belefoglaltam volna mindent, amit a Vht. megkövetel a végrehajtáshoz és nem most erőlködnék azon, hogy hogyan kaparom össze egy rakás különböző nyelven született, különböző irányadó jogra megírt szerződésből a Vht. által megkívánt tartalmat ;-)
Biztos igen nagyszerű ez a kötelem, de ha egy magyar zálogtárgyra megírt zálogszerződésre nem tudsz majd közvetlen végrehajtást indítani Magyarországon, az szerintem a jogász hibája. Mert azt a zálogszerződést pl. csak meg lehetett volna úgy írni, hogy a Vht. alapján közvetlen végrehajtható legyen, vagy nem?

Kacsa1111 # 2010.02.19. 14:29

Kedves kbs,

szerinted ez nagyzolás, szerintem meg tényállás...

ha még valami infó hiányzik ahhoz, hogy meg tud mondani, hogy miképpen lett volna érdemes struktúrálni a tranzakciót...persze az adózási szempontokat is figyelembe véve...akkor kérdezz nyugodtan, igyekszem válaszolni.


Kacsa11

Kovács_Béla_Sándor # 2010.02.19. 14:23

Ugyan, Kacsa! Nagyzolj csak nyugodtan, de engem hagyj ki belőle. Ha ismerném a teljes tényállást minden részletében, akkor esetleg meg tudnám mondani, hogyan csináltam volna. Ennyiből meg más se tudja megmondani.

Azt azonban általánosságban is fenntartom, hogy szó szerint bonyolítjátok a dolgot, talán azért, hogy többet lehessen kérni érte. Hiszen a végén már csak ti értitek. Jó esetben. Rosszabban már ti se.

Kacsa1111 # 2010.02.19. 14:12

Kedves Mallinalli,

a kritika kicsit sem jogos.

kb. 40-50 hitelező vesz részt a szindikátusban, európa majd minden országából. (+ még más kontinensről)
az gondolom nyílvánvaló, hogy a hitelszerződéseket egy ország joga alá érdemes helyezni.
a felek a németet válaszották.

egy kicsivel több cégből áll az a cégcsoport, amelyiknek a hitelt nyújtják...szintén európa majd minden országából.(+ még más kontinensről)
a cégcsoport minden tagja nyújt biztosítékot.
tehát a biztosítékok európa minden szegletéből származnak
gondolom nyilvánvaló, hogy nem lehet az összes biztosítéki szerződés német jog alatt, hiszen az egyes biztosítéki szerződéseket érdemes azon országok joga alá helyezni, melyben végre lesznek hajtva - ne adj' isten.

ennek egyenes következménye a "katyvasz", ahogyan nevezitek. (sejtheted, hogy "12" okiratnál sokkal több játszik jelen ügyletben):)

szóval tényleg érdekelne, hogy kbs hogyan csinálta volna:)))

tehát tételesen:
Hát, azért a hitelszerződésre és az azt biztosító zálogszerződésre nem ártott volna ugyanazt az irányadó jogot kikötni, ebben gondolom, egyetértünk.

fentiek alapján nem értünk egyet, mert nem lehetett ugyanazt a jogot kikötni.
a zálogszerződésre a magyart érdemes, mivel itten lesz végrehatjva, ha lesz...
a hitelszerződést viszont, hála jogrendszerünk fejlettségének, nem lehetett magyar jog alá tenni (de meg is néztem volna, hogy miként magyarázod meg a "nyugati" ügyfeleknek, hogy a magyar jog a tuti...):)

Meg azért úgy 12 okiratból legalább egyet meg lehetett volna úgy szövegezni, hogy egyértelműen közvetlen végrehajtható legyen Magyarországon.

fentiek ismeretében miképpen?

Tényleg elég nagy katyvasznak tűnik így leírva, én sem lennék rá a büszke, ha részt vettem volna benne, a kritika szerintem is jogos.

hogy katyvasz-e, nem tudom. szerintem a struktúra átlátható, bár nekem megvan az a helyzeti előnyöm, hogy nem a fórumon kersztül ismerem az ügyet, egy ismeretlen, sematikus leírásából...:)
hogy ki mire büszke, azt ne feszegessük:)
és végül utalnék az első mondatomra.:)


Kacsa11

Mallinalli # 2010.02.19. 11:58

Hát, azért a hitelszerződésre és az azt biztosító zálogszerződésre nem ártott volna ugyanazt az irányadó jogot kikötni, ebben gondolom, egyetértünk.
Meg azért úgy 12 okiratból legalább egyet meg lehetett volna úgy szövegezni, hogy egyértelműen közvetlen végrehajtható legyen Magyarországon.
Tényleg elég nagy katyvasznak tűnik így leírva, én sem lennék rá a büszke, ha részt vettem volna benne, a kritika szerintem is jogos.

Kacsa1111 # 2010.02.19. 11:48

Kedves kbs,

te hogy csináltad volna?:)


Kacsa11

Kovács_Béla_Sándor # 2010.02.19. 09:42

Te Kacsa, ezt a katyvaszt egy nagy, zseniális nemzetközi ügyvédi iroda hozta össze? Mondjuk, a szerződések angolsága valószínűleg valószínűleg hibátlan.

Mallinalli # 2010.02.19. 08:05

Félreérthető voltam. Nem az a gond, ha a Ptk. szerinti hitelszerződés, hanem az, ha ugyanazon tartalommal bíró jogviszony, mint a Ptk. szerinti hitelszerződés.

Az, hogy valamilyen szerződés mellékleteként szereplő másik szerződés tartalmazza a Vht. követelményeinek nagy részét, az nem gond. (Ha azt mondom, nem gond, értsd úgy, hogy több olyat is csináltam és egyikkel sem volt gond.) Zálogszerződés nekem simán ment úgy, hogy a szolgáltatást és az ellenszolgáltatást, valamint a lejáratot egy másik szerződés, aminek a zálogszerződés a melléklete volt, tartalmazta.

Szerintem csak a zálogjogosult hitelező tudja kérni a záradékolást, de ez gondolom, nem akkora gond. Over-collateralisation nem tudom, mi; valami túlbiztosítás? Mert azt a magyar jog szerintem sem ismeri.

"Megkettőzés" nem igazi megkettőzés, inkább ismételgetés. De szintén nem probléma.

Ha arra gondolsz, hogy ki lehet-e úgy elégíteni, hogy úgy kell összekaparni a több okiratból, az nem szabadna, hogy gond legyen (nekem eddig nem volt), ha mind közokiratban van és a magyar jog szerint értelmezhető szöveggel tudod bemutatni.

Ezzel együtt, hogy megy-e, az nagy kérdés. Mármint a gyakorlatban.

Kacsa1111 # 2010.02.19. 07:40

Kedves Mallinalli,

nem lehet a Ptk. szerinti bankhitelszerződésről szó, hiszen német jog alatt van...:)

én is komolyra fordítom szót:
az számomra sem kérdés, hogy nem kéne, hogy probléma legyen az, hogy külföldi nyelven írodtak a szerződések, és az sem kéne, hogy probléma legyen, ha a zálogkötelezett és adós elválik egymástól...

ezeket az infókat azért írtam le, mert hátha valaki mégis lát benne kivetnivalót...

az OFFI-s fordítás már lehet probléma viszont...:)))

még az sem jelent szerintem gondot, hogy német jog alatti hitelszerződések a zálogszerződések mellékleteit képezve közjegyzői okirattá varázsolódjanak...bár ez már neccesebb, érzésem szerint:)

az is ilyen necces sztori, de szerintem rendben levő, hogy a sok hitelező közül, akik között megoszlana a hiteltartozás, nem minden hitelező lesz zálogjogosult, hanem csupán az egyikük, de az egész összeg tekintetében! erősen over-collateralisation szaga lenne a dolognak, (de úgy tudom nálunk ilyen nincs is) de ezért van a 4. szerződsben a tartozáselismerés.
a tartozás ily módon történő megkettőzése szintén nem probléma...szerintem...

az egyetlen igazi kérdés számomra (de a fentiek tekintetében is szívesen veszem az ellenérveket), hogy a Vht. 21. szakaszában foglalt követelményeket a lentebb leírt módon ki lehet-e elégíteni?


Kacsa11

Mallinalli # 2010.02.19. 06:57

Kérdésedre a válasz, akarom mondani a kérdés, hogy melyik bíróság? :-)
Komolyra fordítva, van rá esély, hogy igen. De ha most nem pongyola voltál, hanem tényleg a Ptk. szerinti bankhitel-szerződésről, s nem kölcsönszerződésről beszélünk, akkor már azzal is lehet probléma.
Önmagában a zálogszerződés záradékolásával meglepő módon nem szokott probléma lenni, akkor sem, ha a zálogkötelezett nem adós. Hogy nem magyarul van, szerintem szintén nem probléma, ha csináltatsz OFFI fordítást és annak nem valami zagyva, érthetetlen szövege lesz.
De kb. 83 buktató van a sztoriban és a titkárok egy része egy tök szimpla, de nagy összegű tartozást rögzítő közokirattól is megijed, szóval nagyon-nagyon kétesélyes.

Kacsa1111 # 2010.02.18. 22:55

Kedves Hozzáértők,

van-e lehetőség közvetlen végrehajtásra az alábbi esetben:

hitelszerződések (2 darab) német jog alatt, angol nyelven, de nincsenek közjegyzői okiratba foglalva.
zálogszerződés (nem ingatlan) magyar jog alatt, angol nyelven. két különböző zálogtárgyhoz két különböző tulajdonos van, csak a zálogjogosult ugyanaz.
adósok és a zálogkötelezettek nem azonosak. a hitelezők közül csak az egyik a zálogjogosult.
csavar a sztoriban, hogy egy 4. szerződésben (német jog, angol nyelv, nem közjegyőzi okirat) az adósok tartozáselismerő nyilatkozatot tettek zálogjogosult felé mindkét hitelszerződés alapján fennálló tartozásaik tekintetében; csupán utalva a hitelszerződés vonatkozó szakaszaira...

a zálogszerződés mellékleteit képezik a hitelszerződések és a 4. szerződés, és így lett az egész miskulancia magyar közjegyzői okiratba foglalva.
a zálogszerződés akként elégíti ki a vht. 21 szakaszába foglalt követelményeket, hogy a mellékleteit képező szerződések megfelelő rendelkezéseire utal.

ellátja-e a magyar bíróság végrehajtási záradékkal a zálogszerződést?


Kacsa11