Eos Faktor?


Dr.Attika # 2014.04.03. 18:30

Béla!
Te "séróból" az adósokat nem szereted. Ügyvédként ez nem egy szerencsés hozzáállás. Az alább leírt véleményed olyan, mintha egy védőügyvéd azt mondaná ki, hogy "nem szeretem a bűnelkövetőket."

Sherlock # 2014.04.03. 18:57

Az a jó, ha a védő szereti a bűnözőket, nekem is repes a szívem, mikor a PKKB előtt reggel látom, hogy "tásvérem" felkiáltással üdvözlik ügyvédurat, közben meg kezet fognak és ölelkeznek egyet.

Attila981 # 2014.04.10. 16:46

Súlyos szabályszegést követnek el a bankok és a behajtó cégek az új adatvédelmi törvény szerint

Az adósokkal szemben kibocsátott fizetési meghagyások, felszólító levelek többsége is jogszerűtlenné válhat az új adatvédelmi törvény egyik rendelkezése alapján. A szabály alapján a bankok, illetőleg egyéb (pl. telefon-, internet-) szolgáltatók követeléseikkel együtt adósaik adatait csak korlátozásokkal adhatják tovább az ún. behajtó cégeknek. Márpedig amennyiben ezeket a korlátokat megsértik, akár a büntetőjogi felelősségük is felmerülhet! Egyes vélemények szerint e rendelkezés alapján a fizetési meghagyások, illetőleg az azok alapján meginduló végrehajtási eljárások túlnyomó többsége válik támadhatóvá.

gerbera317 # 2014.04.11. 11:04

Egyes vélemények szerint

Ugye tudod, hogy amit itt leírtál az is csak "egyes vélemény"? Ezzel szemben a hivatkozott adatvédelmi törvény, amelynek szemmel láthatóan egyetlen betűjét sem olvastad még, egy konkrét jogszabály, konkrét rendelkezésekkel, amik még véletlenül sem arról szólnak, mint amit itt összehordtál.

Attila981 # 2014.04.11. 12:48

A magyar büntetőtörvénykönyv szerint aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, illetőleg az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, avagy az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, és e magatartásával más vagy mások érdekeit jelentősen sérti, vétséget követel el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Ehhez a büntetőjogi rendelkezéshez szorosan kapcsolódik, hogy az új, 2012. január 1-én hatályba lépett adatvédelmi törvény számos változást hozott az adatvédelmi szabályozás kapcsán.

Egyes jogászi állásfoglalások szerint az új jogszabály alapján akár bűncselekményt is elkövethetnek a bankok, egyéb szolgáltatók (akár mobil, akár internet szolgáltatók is, vagy akár a közmű-szolgáltatók!), amennyiben a tartozásaik behajtása érdekében követeléseiket úgy adják tovább az ún behajtó, vagyis faktor cégeknek, hogy azzal együtt az adósaik személyes adatait is szolgáltatják. A személyes adatkezelésről szóló törvény szerint ugyanis nem adható ki személyes adat harmadik félnek, – csak abban az esetben, ha az adóst erről levélben tájékoztatják, és beleegyezését megkapják. A törvény 6. §.-nak (8) bekezdése szerint „Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.”

Általános gyakorlat - , sőt, a vonatkozó törvény szerint kötelezettség is - , hogy a bankok tartozásaikat követeléskezelőknek, behajtó cégeknek, esetleg ügyvédi irodáknak adják tovább annak érdekében, hogy ők azt az adósokon hatékonyabban hajtsák be. Ennek célja tehát lényegében az, hogy minél több pénzt tudjanak bevasalni.

Eddig minden további nélkül az adósok személyes adatait, így nevét, címét, levelezési címét, esetleg telefonszámát is átadhatták a behajtóknak. Innentől kezdve azonban már ez csak jóval szűkebb körben lesz lehetséges!
Abban az estben, ha adósságot kezelő cégek megkeresik az adóst, hogy a nevesített szolgáltató, vagy bank kezelésébe, illetve tulajdonába adta az adósságot, felmerülhet a kérdés, hogy vajon jogában állt-e kiadni a személyes adatokat?

A szolgáltató, illetve bank nem jogosult az adatainak kiadására, mert az adós a szolgáltatóval, illetve bankkal kötött szerződést és nem a faktoring céggel.

A kiadott személyes adatokkal a behajtó cégek teljesen jogtalanul járnak el. Ebből a szempontból végső soron a követelések kezelésére sem jogosultak csak az a cég, akivel az adós szerződést kötött.

A jogszerű eljárás az lenne, ha a jogosult szolgáltató illetve bank kér az adós ellen fizetési meghagyást és annak alapján bírósági végrehajtást.

Tehát azokban az esetekben, amikor zaklat egy adóst bármilyen behajtó cég, bátran követleje nála a személyes adatainak azonnali megsemmisítését - továbbá írhat egy feljelentést is a nyomozati szervekhez (rendőrség, ügyészség), és ennek keretében kérheti az ügyészségtől a behajtó cég felszámolását.

Mindezek megkoronázásaként a szolgáltató, illetve bank ellen, aki a szigorúan titkos adatokat kiadta - kérheti a kártérítési kötelezettségük megállapítását, akár az ügyészségen is!

Ha az adós valamikor mégis szóban vagy írásban beleegyezését adta ezen adatok kiadására, írjon levelet a behajtó cégnek, hogy kéri az adatai azonnali törlését, mert nem velük szerződött, hanem a jogosult szolgáltatóval vagy bankkal. Továbbá az adós írjon egy levelet a szolgáltatónak vagy a banknak és szólítsa fel, hogy úgy rendelkezik, hogy ezentúl az adatait zártan kezeljék és megtiltja az adatok harmadik félnek való kiadását.

Ezt pont most tanultok jogból. :)

gerbera317 # 2014.04.12. 12:52

Ezt is csak bemásoltad valahonnan, de a jogszabályt továbbra sem olvastad el. Mit szeretnél ezzel itt elérni?

Sherlock # 2014.04.12. 14:34

Attila981,

előbb talán a funkcionális analfabetizmussal kellene kezdeni valamit, mielőtt nekiülsz akármilyen tanfolyamnak.

Remélem te is fogsz majd valamikor úgy tartozást vásárolni, hogy nem tudhatod meg ki tartozik neked. Akkor talán belátod hogy mekkora ökörséget hirdetsz.

Egyjogász # 2014.04.12. 20:13

"Egyes jogászi állásfoglalások szerint..."

Ha lehetne kérni, név szerint...

Addigi is itt egy szintén jogászi állásfoglalás, ezt egy Dr. Péterfalvi Attila nevű jogász adta ki, nem tudom ismerős-e a neve....

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) engedményezésre vonatkozó szabályai lehetővé teszik a természetes személy adósok adatainak átadását.
A Ptk. kommentárja arról is szól, hogy az engedményezett követelés kötelezettjének hozzájárulására a szerződés létrejöttéhez nincs szükség, mert a jogosult személyében anélkül következik be változás, hogy ez a kötelezett, azaz az Ön helyzetét érintené, súlyosbítaná.
A követelések értékesítésekor az adatátadáshoz a jogcímet maga a Ptk. teremti meg, így a követelésekhez kapcsolódó személyes adatok továbbítása adatvédelmi szempontból nem kifogásolható. Tehát az Ön személyes adatai ilyen módon, a Főtáv Zrt. és a DHK Zrt. közötti engedményezésről szóló szerződés alapján kerültek a társaságtól a DHK követeléskezelő cég birtokába.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.04.13. 09:23

Korábban a csodadoktorokra csak a gyógyászatban volt komoly kereslet, újabban a jogi csodadoktorokra is buknak a népek, különösen az adósok.

csaba120 # 2014.04.18. 09:03

jó napot én csak anyit szeretnék kérdezni hogy lehet ojan tartozást lefogni a mukabéremböl ami nem is az enyém mivel hogy soha sem volt invitelünk de mégis fogják edi már lefogtak 172eze forintot de még mindig van 56ezer kamat de még tegnap ki hoztak egy másik papirt miszerint 43ezer forintal tartozok még egy invitel tartozunk mielöbi válaszukat várom elöre is köszönöm.

Vh-ügyes # 2014.04.18. 19:07

nem lehet...
megoldjuk?

ius latratus # 2014.04.19. 08:49

Persze.
Mert csak most tűnt föl neki, hogy "edi már lefogtak 172eze forintot".
S hogy soha "nem volt invitelük".

luck-666 # 2014.04.19. 09:33

lehet,hogy az Invitel valamelyik előd cégének tartoztak,pl: Pantel

luck-666 # 2014.04.19. 09:42

2007-ben Invitel márkanév alatt egységesítette termékeit és szolgáltatásait a HTCC csoport. A cég tagvállalatai (a Hungarotel Zrt., a Pantel Kft., a HTCC Kft., a V-holding Zrt. és az Euroweb Zrt.) 2008. január 1-jével beolvadtak az Invitel Zrt.-be.

A 2007-es év végén az Invitel Zrt. a Tele2 magyarországi tulajdonrészét is felvásárlolta, így a vezetékes telefonszolgáltatók sorában a második legtöbb ügyféllel rendelkező vállalat lett Magyarországon

Egyjogász # 2014.04.19. 09:57

A jövedelemből letiltani csak jogerős bírósági/hatósági/közjegyzői határozat/okirat alapján lehet, így engem inkább az érdekelne, hogy hogyan/mikor lett az a határozat jogerős, ha szerinted megalapozatlan a követelés, illetve, miért csak a kamat levonását tartod jogszerűtlennek, ha eddig az annál jóval nagyobb tőke levonása nem zavart?

Egyébként ha a munkáltató kap egy ilyen jogerős határozatot nem mérlegelheti, hogy az megalapozott-e, végre kell hajtania.

De végül is ezek az apróságok nem érdekesek, majd Vh-ügyes megoldja.

gerbera317 # 2014.04.19. 13:06

végre kell hajtania

Pontosítsunk: köteles foganatosítani.

csaba120 # 2014.04.22. 05:32

Én olyan emberek véleményére voltam kiváncsi akik tudnának mondani valami okosat merre indujak el mert már kezdem elveszteni a hitem hogy ki derűl egyáltalán valaha ki és mikor inditota el ezt az egészet és persze nem most tünt fel hogy már lefoktak 172 ezret hanem csak most monta az űgyvéd ha figyelmesen elolvastad , hogy miért mert papirt még a munkáltatom sem adot és postán sem kaptam se cseket se mást papirt csak elkezték lefogni a munka bérböl.

gerbera317 # 2014.04.22. 10:12
Bemész a végrehajtóhoz ügyfélfogadási napon, és iratbetekintést ill. iratpótlást kérsz tőle. A végrehajtási lapot áttanulmányozod, ha nem igazodsz ki rajta, akkor segítséget kérsz hozzá a végrehajtótól. A következőket kérdezd tőle
Ki a végrehajtást kérő?
Mi a követelés jogcíme?
Mi a végrehajtandó hatáozat fajtája (ítélet vagy fizetési meghagyás), és mikor emelkedett jogerőre?
Mikor rendelték el a végrehajtást?

Ezek rajta vannak a végrehajtási lapon, tehát abból kiolvasható. Ezen felül mást ne kérdezz a végrehajtótól, és főleg ne hőzöngj. A végrehajtóhoz vidd magaddal a személyi irataidat (igazolvány, lakcímkártya), de ha azokat nem kérik tőled, akkor is jelentsd be azt a címedet, ahol a hivatalos iratokat át is veszed.
Ha ezt követően is vitatod a követelést, még mindig elmehetsz a végrehajtandó határozatot hozó hatósághoz (bíróság vagy közjegyző), és ott megtudakolhatod, hogy vélelemmel vagy kézbesítéssel emelkedett-e jogerőre a végrehajtandó határozat.

Egyelőre nem menjünk ennél tovább. Ha ideáig eljutsz, akkor számolj be az eredményről, aztán majd meglátjuk, hogyan tovább.

csaba120 # 2014.04.23. 09:28

nagyon köszönöm a hozászolást meg probálom hátha jutunk valamire ha ők sem tudnak segiteni akkor már seki sem marat

kery14 # 2014.04.23. 09:36

Tisztel Jogi Fórum!

Valamikor a lányom vásárolt a T.mobil-tól egy előfizetést a barátjának! Természetesen nem fizette!! Küldött az Eos neki egy levelet hogy x összeg tartozása van! A lányom fel is vette velük a kapcsolatot gondolta úgysem tudja behajtani a pénzt a volt barátjától ami fedezné a tartozást. Meg is állapodtak hogy havonta x összeg ellenében törleszthet. A lányom kérte hogy küldjenek neki egy szerződést erről az egész egyezségről, de semmi válasz nem érkezett telefonon is csak annyit mondtak hogy fizessen! Emailt is irt, hogy ez nem így működik!! Eltelt kb 2-hónap és kapott inkasszót a számlájára egy Önálló Bírósági Végrehajtó iródától, de itt már az összeg kétszerese volt megadva. 230 ezer-l több mint az alap követelés!. Ráadásul a teljes fizetése érkezett előtte pár nappal a számlára és mind leemelték. Hová forduljunk? Segítsen valaki legyen szíves:(
Van még egy 2 rész is csak abban kezes volt ennek a fiúnak a gk. vásárlásánál. Szintén nem fizetés, de most én fordultam ügyvédhez!! nagyon sok pénzt fizettem, de semmi infot nem kaptam eddig. Mit tehetnék hová forduljak.

Köszönettel

Kery14

kaliber01 # 2014.04.24. 09:33

kery14!

A lányodnak kellett akkor kapni tértivevényes FMH-t azt kellett volna megtámadni, bár ahogy olvastam nem sok esélye lett volna, sajna nem szabad kezességet vállalni senkinek sem, főleg nem családtagnak mert azok szeretik kihasználni az embert. A másik ügyben ha követeléskezelőhöz kerül az ügy (de inkább előtte) fizetni kell mert utána járulékos költségek miatt csak több lesz.
Annyit tudtok csinálni, hogy beperlitek a lányod (gondolom ex) barátját vagy szintén követeléskezelőn keresztül "üldözitek".

akela76 # 2014.04.24. 16:27

Tisztelt Jogi Fórum!
Szeretném a segítségét kérni abban, hogy nekem van egy Erste bankos személyi hitelem amit sajnos nem tudtam egy idő múlva fizetni ezért átadta a bank az ügyemet a Dunacorp Faktorház zrt-nek.ők viszont most átadták a creditline groupnak.Körülbelül egy hete felhívott a creditlinetól egy hölgy hogy megállapodjunk részletfizetésbe ami 20.000 ft ról szólt sajnos ezt az összeget nem tudtam összeszedni én ezt elmondtam neki de ő azóta hívogat telefonon .Felhívta a helyi postát a postással is üzent az összes szomszédom akit megtalált a telefonkönyvben hogy adják át a számát és hívjam vissza.Jelenleg egy ismerős tulajdonában lévő házban élünk 3 gyerekkel szívességből.Természetesen már a ház tulajdonosát is felhívta vele is üzent és most azzal fenyeget hogy vele is közölni fogja hogy nekünk tartozásunk van .Van ehhez joga?Mármint hogy a tartozásunkról bármilyen adatot vagy a tartozásnak egyáltalán a létét is más emberekkel közölje?Ez nem tartozik a személyes adatok hűtlen kategóriájába?Egyértelműen kértem hogy mivel nem tudunk fizetni mert jelenleg gyeden vagyok a párom fizetésén meg már amúgy is 50%-os levonás van más hitel miatt forduljon a bírósághoz és kérjen levonást vagy végrehajtást amiből tud.Nem ez lenne a hivatalos megoldás vagy nem jól tudom?Hogy működik ez?Mit tudok tenni az ellen hogy ne merjen senkit felhívni és kiadni az én adataim és hogy tartozásom van .Kérem segítsen mit tehetek!!!

Sherlock # 2014.04.24. 17:29

Van ehhez joga?

Nincs.

Mit tudok tenni az ellen hogy

Feljelentheted, beperelheted (én mondjuk kifejezetten kíváncsi vagyok már egy sérelemdíjas próbaperre ilyen tényállásnál). De állítólag az is működik ha fizetsz.

Egyjogász # 2014.04.24. 18:59

"De állítólag az is működik ha fizetsz."

Á, az fölösleges. A hülye hitelezőnek megmondták, hogy nem tudnak fizetni, vegye tudomásul és menjen a sóhivatalba. És ne is telefonálgasson a pénzéért, mert az törvénytelen!

kaliber01 # 2014.04.28. 19:16

egyjogász!

"És ne is telefonálgasson a pénzéért, mert az törvénytelen!"

Nekik telefonálhat de nem "másnak"!!!