Még itt sem merült fel senkiben, h nem én vagyok a szélhámos, csak arról van szó, h itt aztán senki nem hibázott. Csak annyit, h a törvény is mindenhol a lakcímet (ha van - KBS)írja, ahova kézbesíteni kell. Ha egyetlen az ügyben résztvevő sem tudja, h a polgár lakcíme hol csekkolható le, akkor elnézést, de nem sokat feltételezek sem a jóindulatukról, sem a képességeikről. Az más kérdés, ha azt akarjuk elérni, h ilyen helyzetbe hozhassunk embereket...akkor tökéletes a rendszer.
büntetlenül hibázhat - e a hivatal
Egész' véletlenül nincs folyamatban valami pered, ahol kedvedre elvitatkozhatsz az ellenféllel meg a bíróval, ki hibázott meg ki nem?
Szerintem azt nem mondja törvény, hogy ha törik, ha szakad, a lakcímre kell kézbesíteni, különben meg nem történtnek tekinthető.
gerbera317
de, igazad van....
Kedves Fórumozók!
Kérem segítsetek, hogy egy olyan szerződés, amelyik már az aláírása pillanatában (és még most is) egy már hatályon kívül helyezett rendeletre hivatkozik tekinthető-e érvényesnek, vagy csak abban a pontban tekinthető érvénytelennek? Előre is köszönöm.
Erre így nem lehet válaszolni. Miről szól a szerződés? Milyen jogszabályra hivatkozik?
közüzemi szerződés, a hivatkozott Főv.Kgy. rendelet, sőt már az azt hatályon kívül helyező rendelet is hatályon kívül volt a szerződés aláírásakor. A díjfizető meghatározásáról van szó.
közüzemi szerződés, a hivatkozott Főv.Kgy. rendelet, sőt már az azt hatályon kívül helyező rendelet is hatályon kívül volt a szerződés aláírásakor. A díjfizető meghatározásáról van szó.
Értem, de ha a mostani jogszabály ugyanúgy határozza meg a díjfizetőt, akkor például mindegy. Azt kell megnézni, hogy a hatályos jogszabály hatályos szabálya a díjfizető fogalmáról ugyanaz-e, mint a régi, ha nem, akkor el lehet-e térni a szerződésben ettől. Ha nem, akkor egyszerűen a hatályos fogalmat kell érteni alatta, kivéve, ha a felek emiatt egyáltalán nem kötöttek volna szerződést.
Azt hiszem, el kéne mennem egy tanfolyamra, ahol megtanítanak érthetően elmondani dolgokat...
Alapvetően semmi akadálya nincs annak, hogy egy szerződésben a felek a feltételeket egy már nem hatályos jogszabályra utalással állapítsák meg. Gyakorlati jelentősége nemigen van annak, hogy egy feltétel azért köti a feleket, mert hatályos jogszabály előírja, vagy azért, mert a felek megállapodtak benne.
(Szerintem már mondtam, hogy engem bosszant, amikor laikusok egy nekik nem tetsző szerződést mondva csinált, formális okokkal akarnak megtámadni.)
Köszönöm a válaszokat. Akkor pontosítom, hogy az egykori rendeleteket törvénnyel írták felül(ha van ilyen)és a régi szabályozás alapvetően a tulajdonost hozta hátrányos helyzetbe. 43/1999. Főv.Kgy. rendelet vs 2005. XVIII. törvény
De várjál már, a 2005-ös távhőtörvény az 1998-as távhőtörvényt váltotta fel, nem a 43/1999 Főv.Kgy. rendeletet.
Egyre kevésbé értem a dolgot, mit akarsz kihozni.
a közüzemi szerződés a díjfizetőt a 44/1999 rendeletre hivatkozva definiálja. Az új törvény már a bérlőt is a díjfizetők közé sorolja (megfelelő kritériumok esetén), és az induló perben az új törvényi szabályozást próbálnám a felperes hivatkozásával szembeállítani
43/1999, na
Tisztelt Fórumozók!
Lassan két éve, hogy segítséget kértem itt a Főtáv-DHK kombó elleni küzdelmemhez, a bérlőm által felhalmozott hátralék behajtásával kapcsolatban.
Örömmel tájékoztatok mindenkit, h eddig első fokon kettő, másodfokon pedig egy nyertes per született.
Közben további gondok is adódtak, mivel már az első nyertes per után törölni kellett a végrehajtási jogot az ingatlanokról sikerült 3x6600 forint köztartozást felhalmoznom, mert a földhivatalok elutasították a kifogásokat. A tartozást 2014. szeptemberében befizettem, ám annak ellenére, h a földhivatal és az önkormányzat felé is jeleztem a befizetést, a pénzt három héttel ezelőtt újra behajtották rajtam. Tudna valaki segíteni, hogyan juthatok a pénzemhez? (és jó lenne az első befizetéseket is visszakapni) Előre is köszönöm.