Kovács_Béla_Sándor
2017.10.07. 19:28
Még csak nem is volt tulajdonos az "adóstárs?! A teljes tartozás felénél többet hajtottak már be rajta?
Kiterjed - e erre az esetre a kötelezetti egyetemlegesség?
- 1
- 2
Vadsuhanc
#
2017.10.07. 20:02
Scorpion82
A kétszeri vételi jog bejegyzésének szerintem nincs törvényi akadálya. A szerződések hiányában nehéz állást foglalni. Keress ügyvédet sürgősen.
Nem látok kiutat csak annyiban amit KBS leírt. A tartozás felét az adóstársadon követelheted. A másik fele tartozásnak adóstársként az a Te " sarad ".
A Te esetedben a vételi jogot érvényesítette a bank és nem , a zálogjogot. Nincs végrehajtási eljárás. A bank egyébként sem dolgozna maga ellen.
Szerintem nincs jogalapja, hogy a vételi jog gyakorlása miatt a bank az első szerződésben foglalt tartozás kielégítésére fordítsa az ingatlan megszerzéséből és eladásából befolyt összeget.
Scorpion82
#
2017.10.09. 17:39
Vadsuhanc:
Van végrehajtás, mert a vételi jog érvényesítése nem fedezte mindkét tartozást. Az ingatlan átkerült a bank tulajdonába, a maradékra indított végrehajtást.
Scorpion82
#
2017.10.09. 17:41
Kovács_Béla_Sándor
Nem volt tulajdonos az adóstárs az ingatlanon. Az adós volt tulajdonos 1/1 arányban, ergo az adóstársanjk még esélye sem volt, hogy mondjuk intézkedjen az ingatlan újbóli megterhelésének megelőzéséről...még ha ez szóba is került volna az első szerződés megkötésekor.
Vadsuhanc
#
2017.10.09. 18:31
Scorpion82
A leírásodból az következik, hogy az ingatlannal kapcsolatos vételi jog gyakorlásakor a még nem volt végrehajtás.
A később elrendelt végrehajtásban az adóstárs milyen alapon és mire hivatkozva kéri az ingatlan értékének beszámítását?
Az adóstársnak tudni kellene, hogy a szerződésben mire vállalt kötelezettséget úgy, hogy az ingatlanhoz semmi köze.
Scorpion82
#
2017.10.09. 19:46
Vadsuhanc: így volt, amikor a bank elvette az ingatlant,az nem végrehajtás volt, hanem az opciós vételi jog gyakorlása.
Az adóstárs pontosan tudta, mire vállal kötelezettséget:
adott kölcsönszerződésre, adott biztosítékkal.
Az adott biztosítékot pedig az adós és a bank kivették a szerződés alól akkor, mikor kötöttek egy második szerződést is, és megterhelték azzal.
Scorpion82
#
2017.10.09. 19:50
Nem kér az adóstárs semmiféle beszámítást. Azt nehezményezi, hogy ő kötelezettséget vállalt egy ingatlannal biztosított kölcsönszerződésre, és az ingatlan elment egy későbbi, másik szerződés miatt, amihez neki semmi köze nem volt.
A szerződésben semmiféle olyasmi kikötés nem volt, hogy az adóstárs tudomásul veszi, hogy a biztosítékot az adós és ap énzintézet később megterhelheti újra. Szándék sem volt erre.
Scorpion82
#
2017.10.09. 19:53
Még tovább konretizálva a problémát, mert láthatóan nehéz megérteni:
Az adóstárs ellen azért indult végrehajtás, mert az opciós vételár nem fedezete a két szerződésből felálló követelést.
Ha fedezte volna, nem indult volna végrehajtás egyáltalán.
De a szóban forgó adostársnak nem is volt két szerződése és két tartozása, csak egy.
Érthető így már, hogy mi a problémája?
drbjozsef
#
2017.10.09. 20:06
Scorpion,
mindenki értette elsőre is, mindenki válaszolt is, de már senki nem fárasztja magát tovább, csak mert nem tetszik a válasz.
Nem számít az ingatlan. Nem számít a másik szerződés.
Az adóstárs azt vállalta, hogy egyetemlegesen fizeti meg a tartozást, ha a bank kéri. Függetlenül minden mástól. Kérte a bank. Ennyi.
Az hogy ő azt hitte, hogy..... na az a bankot nem érdekli. Így járt.
Vadsuhanc
#
2017.10.09. 20:16
drbjozsef válaszához plussz egy....
scorpions fordulj ügyvédhez, mert tényleg nem érted mi az alapprobléma. Nem mi nem értjük Te nem érted.
Az adóstársnak egy joga van. Követelheti a végrehajtásban általa befizetett összegek felét az adóstársától, aki az ingatlan tulajdonosa volt.
nonolet
#
2017.10.09. 20:26
"Az adós volt tulajdonos 1/1 arányban, ergo az adóstársnak még esélye sem volt, hogy mondjuk intézkedjen az ingatlan újbóli megterhelésének megelőzéséről..."
Volt.
Csak nem gondolt rá...
Hisz az adóstárssá válás
feltételéül szabhatta volna
a további terhelés gátlását IS.
pazs
#
2017.10.10. 08:02
Scorpion82: mégis mit vársz tőlem? Sírjak? Nagyon rossz helyzetben van az adóstárs, de erről nem a bank tehet meg nem is én (és nem is a jogrendszer). Attól, hogy átérzem a helyzetét, neki nem lesz jobb. Tanulság van sok nyilván, már leírtuk, de az adóstárson csak az segít, ha az adós megfizeti a tartozását (vagy a banknak, vagy az adóstársnak, amit az adós helyett fizetett meg).
gerbera317
#
2017.10.10. 10:58
@ Scorpion82 2017.10.06. 11:02
„Most kötekedünk, vagy megpróbálunk jogilag is korrekt..."
Hagyjuk a gyalázkodást.
”E körben elsősorban a kötelezett rendelkezése (...) Jó lenne, ha nem laikusok kérnének számon, mert nem vagyok ugyan jogász, de azért írtam ide a kérdést, hogy főleg hozzáértők feleljenek.
Tényleg hagyjuk a gyalázkodást.
Amit idézel, az a Ptk-ra hivatkozik. Mindegy, hogy új vagy régi, mert a rendelkezés nem változott. Az új Ptk-ban ez a 6:41. §. Ez a _kötelezett_ teljesítéséről szól. A teljesítés itt a fedezet-tulajdonos kötelezett teljesítése volt (merthogy az ő ingatlanát áldozták be teljesítés gyanánt).
Elsősorban ő nyilatkozhatott, hogy a teljesítést mire számolja el a jogosult. Másodsorban a jogosult (!) rendelkezhetett, mire kívánja jóváírni a teljesítést. Itt mind a kötelezettnek, mind a jogosultnak az volt az előnyös, ha arra a követelésre történik a jóváírás, amelyik fedezetlenül maradva lassabban térülne meg (értsd: amelyik csak egy emberen hajtható be). Az ekkor még nem teljesítő adóstársat meg sem kellett kérdezni. A folytatás meg már ismert.
Na, akkor most lehet gyalázkodni.
- 1
- 2
