Változhatnak a szociális és gyermekvédelmi törvények, ezek között a kormány folytatná és kiterjesztené az intézménytelenítési programot, felülvizsgálnák a támogatott lakhatás szabályait és tovább finomítanák a házi segítségnyújtás rendszerét.
Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár az Országgyűlésben azt mondta, a cél, hogy a szociális és gyermekjóléti rendszerek 2014-ben megkezdett átalakítása folytatódjon, és átláthatóbbá, igazságosabbá váljon a rendszer.
Az államtitkár kifejtette: korábban 6 milliárd forintot fordítottak az intézménytelenítési programra, amelyben a korábban nagy intézményekben élő fogyatékos rászorultaknak külső lakhatást biztosítottak. Mivel a program sikeres volt, ezért folytatják: további négyezer rászoruló lakhatását akarják segíteni egy 35 milliárd forintos programban. A folyamat felerősítése érdekében az intézményes kultúra lebontását javasolják. Ezek között említette azt, hogy ha az ellátott 50 férőhelyesnél nagyobb intézményből költözik el, akkor a férőhelyet nem szabad feltölteni, hanem csökkenteni kell.
Emellett felülvizsgálták a támogatott lakhatás szabályait is, és meghatároztak kilenc szolgáltatási elemet azzal a céllal, hogy a tartós bentlakásos ellátásra várakozók ne az intézményi, bentlakásos rendszert válasszák. Ezt szolgálja az a változás is, hogy a fogyatékos rászorult otthonban történő elhelyezés előtt az alapvizsgálattal együtt szükségletfelmérést is el kell végezni.
A hajléktalanok átmeneti szállásaival kapcsolatban javasolt változásokról azt mondta az államtitkár, hogy az átmeneti szállás szolgáltatástartalma differenciált lesz, amelyet a törvény elfogadása esetén már külső férőhelyen is el lehet látni. A hosszabb távú cél Czibere Károly szerint, hogy az átmeneti szolgáltatási formákat, mint önálló szolgáltatási típusokat kivezessék. Hangsúlyozta, hogy nem marad senki ellátatlanul és az intézményeknek 2023-ig kell átalakulniuk rehabilitációs intézményi vagy támogatott lakhatási formává. Ezt a feladatot 3,8 milliárd forintos uniós forrás segíti.
A házi segítségnyújtással kapcsolatban az államtitkár kifejtette: tovább finomítják a rendszert az óraszám megszüntetésével és az önköltségi alapú szolgáltatásnyújtás lehetővé tételével. Mint mondta, az idősek otthonába kerüléssel is megszűnik az óraalapú ellátás, ennek alapja a megállapított gondozási, ellátási fokozat lesz, emellett lehetővé teszik, hogy a gondozási szükséglettel nem rendelkezőknek is nyújthassanak piaci alapon, állami támogatás nélkül szolgáltatást.
Czibere Károly kitért a szülőtartással kapcsolatos szabályváltoztatásokra is. Elmondása szerint a módosítás azt szolgálja, hogy a nagykorú gyermek felelőssége erősödjön. A javaslat szerint, ha az ellátottnak sem jövedelme, sem vagyona nem fedezi a térítési díjat és senki nem vállalta annak megfizetését, akkor az intézményvezető kezdeményezheti az egyeztetést a felnőtt korú gyermekkel az intézményi és személyi térítési díj közötti különbözet megtérítéséről. Ha ez sikertelen, akkor a bíróság kötelezheti a térítésre a hozzátartozót akkor, ha ez nem veszélyezteti a nagykorú gyermek vagy családja megélhetését.
A fogyatékosok foglalkoztatásának szabályiról Czibere Károly azt mondta, bár 25 százalék fölé ment a fogyatékos emberek foglalkoztatása, de még több embernek kell biztosítani a lehetőséget és fel kell őket készíteni a foglalkoztatásra. Ezért átalakítják a szociális foglalkoztatást és 2017-ben bevezetik a fejlesztő foglalkoztatást, amelyben nagyobb hangsúlyt kap a készségfejlesztés.
Változnak a gyermekvédelmi törvény egyes passzusai is, ezek között Czibere Károly kiemelte, hogy 2018. január 1-től a családok átmeneti otthoni szolgáltatása külső helyen is megoldható, a gyermekvédelmi jelzőrendszerben pedig folytatják a többszintű rendszer kialakítását a megyei és országos szint feladatainak meghatározásával. Emellett biztosítják a szervezetileg önálló gyermekvédelmi szakszolgálati feladatellátást lehetőségét is – mondta az államtitkár.
