Tanácsadó jogászok - Jogtanácsosok és jogi előadók az ügyvédi kamarába

2017.10.16. Jogi Fórum / Grisztel Erika

Októbertől megkezdődtek a jogtanácsosi jelentkezések az ügyvédi kamarába, a kamarai tagság ugyanis most már a jogi képviselet feltétele. Egy jogtanácsos kamarai regisztrációjáért 80 ezer forintot, míg egy jogi előadói tagságért 40 ezer forint díjat kell fizetni. - Amit az új szabályokról tudni érdemes!

A hosszú ideig önálló szabályok alatt működő jogtanácsosi tevékenységet a 2017-es ügyvédi törvény (2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről) (Üttv.) új alapokra helyezte. Amellett, hogy a korábbiaknál sokkal egyértelműbb meghatározást nyert a jogtanácsosi tevékenység, az új törvény lehetőséget ad a jogtanácsosnak az ügyvédi kamara testületébe való belépésre. A lehetőség ezúttal erős kényszer is a jogtanácsosok számára, hiszen a többségük jelenleg is ellát jogi képviseletet, és ellenjegyez a munkáltatója számára, amit ezentúl csak az ügyvédi kamara tagjaként végezhet majd. Az új szabályozás célja – a hivatalos indoklás szerint -, hogy az ügyvédi tevékenységet ellátókra, így tehát jogtanácsosokra és ügyvédekre is egységes garanciák érvényesüljenek. Bár az 1998-as ügyvédi törvény az ügyvédi tevékenység végzéséhez jogtanácsoskén előírta, hogy ahhoz legalább egy éves ügyvédi, ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi joggyakorlat szükséges (ebből adódóan a jogtanácsosoknak nem volt lehetősége automatikusan ügyvéddé válni, csak ha ügyvédi irodában legalább egy év tapasztalatot szereztek), az új ügyvédi törvény lehetővé teszi az átjárhatóságot. Az Üttv. átmeneti rendelkezései szerint a 2017. október 31. napjáig benyújtott kérelem esetében, a kérelem benyújtását megelőző egy évben törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként folytatott joggyakorlat ügyvédi joggyakorlatnak minősül, míg a 2018. december 31. napjáig benyújtott kérelem esetében a 2018. január 1. napját megelőző egy évben törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként folytatott joggyakorlat minősül ügyvédi joggyakorlatnak.

Az új ügyvédi törvény az integráció eredményeképpen érvényesíti a jogtanácsosokra nézve az ügyvédi tevékenység számos garanciális szabályát, így a közhiteles névjegyzék, a kamarai etikai szabályzat, a szakmagyakorlásra vonatkozó előírások, a kamara felügyeleti tevékenysége és az általa biztosított képzések, továbbképzések mind irányadóak lesznek rájuk, és ezek együttesen garantálják majd a megfelelő szakmai színvonal biztosítását a törvény indoklása szerint.

Nem minden jogtanácsosnak kötelező a kamarai belépés, ha jogi képviseletet nem lát el és okirati ellenjegyzést sem végez, akkor a kamarán kívül továbbra is jogtanácsos maradhat, nyilván korlátozottabb jogi munka végzésével. A közszférában dolgozó jogtanácsosok közül azokat érinti az új szabályozás, akik polgári bíróság előtt járnak el olyan perekben, ahol a jogi képviselet kötelező.

A jogi előadók szintén részesei lehetnek a változásnak, s bár a szabályok az ügyvédjelöltekhez hasonló státuszt biztosítanak számukra, esetükben csak egy lehetőség a kamarai nyilvántartásba való jelentkezés, ügyvédjelölt kollégáikkal ellentétben. A jogszabály szerint a jogtanácsos (jogi előadó) és munkáltatója döntenek a kamarai tagság szükségességéről, ám nyilvánvalóan ez a gyakorlatban kizárólag a munkáltató érdekén és döntésén múlik. Jogi előadók esetében – tekintve, hogy a jogi előadó ellenjegyzésre nem jogosult – kizárólag a jogszabályok által biztosított, korlátozottabb jogi képviselet szólhat a kamarai tagság mellett, ami nem biztos, hogy indokolt, ha a munkáltatónál kamarai jogtanácsos is alkalmazásban áll, illetve ha „külsős” ügyvédi iroda végez megbízással jogi feladatokat a munkaadó számára. Mindenesetre a jogszabály az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadókra az ügyvédjelöltekkel azonos kötelező továbbképzési szabályokat állapít meg, a munkáltató pedig köteles biztosítani, hogy a jogi előadó a képzésben részt vehessen.

Az új ügyvédi törvénnyel, ezáltal a kamarai jogtanácsosi státusz megalkotásával egyidejűleg a jogtanácsosokra vonatkozó igen elavult törvényerejű rendeletet (a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet) hatályon kívül helyezték. A későbbiekben a kamarába be nem lépő jogtanácsosokra az általános munkaügyi szabályokon túl nem vonatkozik más speciális törvényi szabályozás.

A kamarai jogtanácsos az ügyvédi tevékenységek közül jogi képviseletet láthat el, büntetőeljárásban a jogi személyt képviselheti, jogi tanácsadást folytathat, okiratot szerkeszthet és ellenjegyezhet és az eljárásával kapcsolatban szerkesztett okiratokat elektronikus formába alakíthatja át. Kamarai jogtanácsos lehet az, aki valamely EGT állam állampolgára, jogi egyetemi végzettsége és magyar jogi szakvizsgája van, jogi személynél ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban áll (az ehhez kapcsolódó igazolásokkal rendelkezik) és nem esik ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.

A kamarai jogtanácsos – kapcsolt vállalkozások kivételével – legfeljebb két jogi személlyel állhat ügyvédi tevékenységre irányuló munkaviszonyban. Kapcsolt vállalkozás képviselete esetén elegendő számára egy meghatalmazás, melyre azonban az ügyvédi meghatalmazás szabályai alkalmazni kell. Fontos ugyanakkor, hogy a kamarai jogtanácsos ügyvédi tevékenység folytatására megbízást nem fogadhat el. Erre vonatkozóan a magyarázat úgy szól, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlásának egységes szabályozása megköveteli, hogy egyértelmű és éles határvonal húzódjon az ügyvédek és a munkaviszony alapján ügyvédi tevékenységet folytató más személyek által ellátható tevékenységek és e tevékenységek gyakorlásának jogszabályi feltételei között.

A jogtanácsosok (jogi előadók) felvételi kérelme október 1-jétől elektronikus úton benyújtható, azonban az online jelentkezéshez szükséges, hogy ügyfélkapu szolgáltatással rendelkezzen a jelentkező. A kitöltéshez nem árt előkészíteni továbbá a végzettséget igazoló okiratokat, a munkáltató adószámát és a munkáltató által aláírt igazolást. A szünetelő ügyvédként nyilvántartott személyek kamarai jogtanácsosok minden további nélkül lehetnek (a jelentkezési folyamat elvégzése rájuk is irányadó), s vagyoni tagként az ügyvédi irodájukban maradhatnak, ügyvédi tevékenységet azonban nem végezhetnek jogtanácsosi működésük alatt. Így viszont nem kell – egy esetleges későbbi ismételt ügyvédkedés megkezdésekor – az iroda újraalapításával felmerülő költségeket megfizetni. A regisztrációs díj megfizetése a kérelmezőt terheli, azonban a munkáltató átvállalhatja a teljesítést. A regisztrációs díjról külön számlát nem, csak bizonylatot állít ki a Kamara, a fizetési határidő pedig 3 munkanap lesz. A díjat utalással kell megfizetni az adott területi kamara számlaszámára, a közleménymezőben pedig kizárólag az azonosítót szabad feltüntetni, amit a regisztráció során kap a kérelmező. A regisztrációs díjról szóló 12/20127 (IX.29.) IM rendelet alapján új kamarai jogtanácsosi felvételért 80 000 forintot, jogi előadói felvételért a kérelem beadásakor 40 000 forintot kell fizetni, míg a szünetelő ügyvédeknek a kamarai jogtanácsosi felvétel díja 21 600 forint.

A kérelem benyújtásakor friss erkölcsi bizonyítványt is mellékelni kell, melynek kérelmezésekor fontos, hogy a „speciális igazolást” kell megjelölni, s „A következő törvénynek való megfelelés igazolását kérem" felirat melletti mezőbe be kell írni az "ügyvédi" szót, majd kiválasztani a megfelelő jogszabályt.

Az új ügyvédi törvény hatálybalépésével több olyan jogszabály módosítása is szükségessé vált, melyek a jogtanácsosok, ügyvédek eljárását, okirati ellenjegyzését érintik. Ezek között bevezetésre kerül a vezető jogtanácsos kifejezés helyett a vezető jogász tisztség, melyet a jogi feladatok ellátásáért felelős vezető nem köteles kamarai jogtanácsosként ellátni. A vezető jogász jogszabályi kötelezettségei nem indokolják azt, hogy e tevékenységét csak ügyvédi kamarai tagság mellett folytassa, mivel azok nem minősülnek az Üttv. hatálya alá tartozó ügyvédi tevékenységnek. A vezető jogásznak a törvénynek megfelelően csupán jogi szakértelemmel és jogi szakvizsgával kell rendelkeznie.

Abban az esetben persze, ha a vezető jogásznak az Üttv. hatálya alá tartozó feladatokat is el kell látnia, akkor a vezető jogász is csak ügyvédi kamarai tagsággal, kamarai jogtanácsosként jogosult ellátni ezeket. Szükséges volt természetesen a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) perbeli meghatalmazotti képviseletre és jogi képviseletre vonatkozó rendelkezéseinek módosítása is, ami biztosítja, hogy jogi képviselőként 2018. január 1-jétől a kamarai jogtanácsos járhasson el. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) módosítása is szükségessé vált annak érdekében, hogy az Üttv. hatálybalépését követően a kamarai jogtanácsosok által végzett ügyvédi tevékenységekre is kiterjedjen a Pmt. hatálya, és ezzel együtt az ügyvédi kamara felügyeleti jogköre is.

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYVÉDSÉG