Dr. Görgényi Orsolya

2016. január 6. Fábián Erika, Budapest

Nem készült jogásznak, ma mégis egy nemzetközi ügyekre szakosodott ügyvédi iroda oszlopos tagja. Szupervízor, mediátor, és a Fiatal Ügyvédek Nemzetközi Egyesületének (AIJA) elnöke. Görgényi Orsolya, az AIJA –ba várja a fiatal jogászokat, akiknek néha még egy meghívás is „összejöhet” Erzsébet királynőhöz.

Görgényi Orsolyát tavaly választották az AIJA – Association Internationale des Jeunes Advocats / Fiatal Ügyvédek Nemzetközi Egyesülete elnökének, ahol 2015 őszétől látja el a szervezet aktív irányítását. A nemzetközi szervezet történetében először tölti be e tisztséget közép-kelet-európai régióból származó elnök. A több, mint kilencven országban tagokat számláló egyesület egyre professzionálisabb szakmai rendezvénysorozatai keretében szemináriumokat, jogi konferenciákat szervez, s támogatja tagjainak szakmai fejlődését, a fiatal jogászok nemzetközi együttműködését. A szervezet tevékenységével elkötelezett az emberi jogok, a szólásszabadság, a jogászi hivatás befolyásmentes, szabad gyakorlása mellett, s a világ minden országából tagjai sorába várja 45 éves korhatárig az ügyvédeket és jogtanácsosokat.

Jogásznak készült?

Valójában nem. Mindig is a nyelveket szerettem, az utazást és kommunikálni az emberekkel. Utólag belegondolva, talán nem véletlen, hogy mégis erre a pályára kerültem. Matematikából, fizikából és biológiából voltam jó, s a továbbtanulást is ebbe az irányba terveztem. Közben a gimnázium alatt egy ösztöndíjjal Amerikába kerültem, ahol viszont nem voltak túl erősek ezek a tantárgyak. Mikor hazajöttem, ott álltam az érettségi előtt, s úgy éreztem, nehéz lenne felkészülni ezek után az orvosi egyetemre. Ezután valahogy adta magát a jogi egyetem, ami később nagyon jó választásnak bizonyult. Úgyhogy nem mondanám, hogy én mindig erre a pályára készültem.

Angolul és németül folyékonyan beszél, franciául és spanyolul pedig társalgási szinten. Könnyen tanult nyelveket?

Szerencsére igen, mindig is jól ment, hobbinak tekintettem. Tizenhárom évesen Németországban jártam iskolába, ez volt az első löket. Ezután nagyon fontosak lettek számomra a nyelvek.

Az ELTE jogi karán végzett. Ezt követően hogyan tervezte a karrierjét?

A Szecskay Ügyvédi Irodában kezdtem a pályafutásomat, ahol azóta is dolgozom, és nagyon örülök ennek. Mindenképpen nemzetközi ügyekkel foglalkozó irodában szerettem volna elhelyezkedni. Több ügyvédi irodához is behívtak interjúra, de itt már az első találkozáskor mindenki nagyon szimpatikus volt. A többi irodának is jó hírneve volt, de itt azonnal éreztem a személyes jó benyomást. Emlékszem, már az első találkozáskor megkérdezték, hogy mikor állok be hozzájuk.

Ön mediátorként is tevékenykedik, s tagja a Magyar Szupervizorok és Szupervizor-Coachok Társaságának. Mivel foglalkozik pontosan egy szupervizor?

Egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásokat vezet, szakmai dilemmával kapcsolatos kérdések kezeléséhez. A coaching-hoz nagyon közel áll, nem véletlen, hogy a szupervizorok és a coach-ok együtt vannak jelen ebben a szervezetben. Szemben a coachinggal - ami sokkal direktebb -, a szupervizor sokkal inkább a háttérben marad, s így bontja ki az emberből, hogy milyen megoldás lenne ideális számára az adott kérdésben. Manapság egy vezetőnek nélkülözhetetlen egy ilyen támogatás, még ha csak alkalmilag is. A coach is a kihívásokban, új feladatok megoldásában segíthet. Manapság a cégeknek mindkettőt kínálják, a szupervizort és a coach-ot is egyaránt.

Dr. Görgényi Orsolya

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Hol találkozik mindez a jogászi szakmával?

A szupervízió csupa olyan eszközzel dolgozik, mint a mediáció, ezért ahhoz nagyon hasonló. A mediációval kapcsolatban van olyan álláspont, ami szerint jobb, ha nem joghoz értő ember végzi ezt a tevékenységet, míg mások szerint kifejezetten jobb, ha jogászok látják el.

A jogász végzettségű mediátor figyelmen kívül tudja hagyni a vita jogi oldalát?

Képes rá, de persze jóval nehezebben. Nagyfokú tudatosság kell hozzá, hogy valaki le tudja választani a szakmaiságáról a mediációt. Az üzleti mediációban például gyakori, hogy az üzletfelek hosszútávon fent kívánják tartani az üzleti kapcsolatot, ezért itt az érdekek közelítése fontosabb, mint a jogi lehetőségek feltárása. Fontos, hogy a felek úgy állhassanak fel az asztaltól, hogy folytatni tudják az együttműködést.

Miben más az AIJA, miben különbözik más nemzetközi jogászi szervezetektől?

Az egyetlen olyan nemzetközi egyesület a jogászok számára, amely a fiatal ügyvédeket, jogtanácsosokat fogja össze. Az AIJA 1962-ben alakult, és már kezdettől fogva 45 éves korig lehet jelentkezni a szervezetbe. Három nagyobb jogászokat tömörítő egyesületről szoktunk beszélni, az IBA (International Bar Association/ Nemzetközi Ügyvédi Egyesülete), UIA (Union International des Avocats/ Ügyvédek Nemzetközi Uniója), és az AIJA. Ez utóbbi kettő méretben nagyon egyforma, csak nálunk van egy életkori határ, míg az UIA-ban nincsen. Az American Bar Association - Section of International Law is egy nagyobb szervezet, akik amerikaiak ugyan, de próbálnak minél több tagot toborozni Ázsiából, Dél-Amerikából, és Európából is.

Az AIJA-ban az összes tisztséget legfeljebb 3 évig lehet betölteni, s nagyon dinamikusan pörögnek az események, emiatt sokkal inkább rá vagyunk arra kényszerítve, hogy folyamatosan bevonjuk a fiatalokat. Itt mindenki valamilyen szinten még fiatal, a karrierjük hasonló fázisában vannak többnyire a tagjaink, akiknek egy része vagy most kezdte pályafutását vagy már van annyi tapasztalata, hogy akár már vezető a saját irodájában vagy szakterületén. Az AIJA-ban felnőtt tagokban kialakul és megmarad az együtt-tanulás, a megosztás érzése. Nem utolsó sorban a buli, a szórakozási lehetőség is együtt jár a tagsággal, mert erre is szükség van. Nagyon sok rendezvényt szervezünk, évente több, mint húsz eseményt.

Van egy kis irodánk Brüsszelben, négy alkalmazottal, akik a háttértámogatást nyújtják az egyre bővülő rendezvényeinkhez. A szakmai eseményeket, szemináriumokat, kongresszusokat viszont maguk a tagok szervezik. Az idei éves kongresszuson például, amelyre Londonban került sor, több, mint 700 résztvevőnk volt. Kedden kezdődtek a programok, és szombat este egy gálavacsorával ért véget az esemény. A rendezvényeken többnyire nincsenek opcionális társasági programok, jobbnak látjuk, ha együtt maradnak a résztvevők az eseményeken.

Mely országokból jelentkezhetnek tagok?

Nincs megkötés erre nézve, bárhonnan várjuk a jogászokat. Jelenleg több, mint 90 országból vannak tagjaink. A tavalyi évig feltétel volt a kamarai tagság megléte, melyben az ügyvédjelöltek bizonytalan kategóriát képeztek, s nem volt egyértelmű, lehetnek-e tagok. Elvileg csak az lehetett az AIJA teljes jogú tagja, aki ügyvédként, jogtanácsosként már praktizálhat. Mostanra létrejött viszont a „támogatói tagság”, akik ugyan nem bírnak szavazati joggal és nem vállalhatnak tisztséget sem a szervezetben, de részt vehetnek az eseményeinken. Jellemzően az ügyvédjelöltek részére lett kitalálva ez a fajta tagság.

A magyar ügyvédjelöltek helyzete valamivel különlegesebb, mivel őket már ügyvédi kamara is nyilvántartja és sokkal szélesebb körben tudják az ügyfelek érdekeit képviselni, mint más államok ügyvédbojtárjai. Éppen ezért a magyar jelöltek eldönthetik, hogy teljes jogú tagokká kívánnak-e válni, - ez esetben ki kell fizetniük a teljes tagsági díjat - vagy egy jelképes, 20 EUR díj fejében támogató tagok lesznek.

Dr. Görgényi Orsolya

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Milyen célokért tevékenykedik az egyesület?

Nem az a legfontosabb számunkra, hogy egy adott ország jogszabályait bemutassuk, sokkal inkább, hogy olyan programokat szervezzünk, amin ha bárki részt vesz, az profitálni tudjon a megszerzett ismeretekből. Ennek ellenére azért mindig úgy állítjuk össze az előadókat, hogy egy teljesebb betekintést tudjanak nyújtani az adott országok szabályozásába, ha az aktuális téma úgy kívánja. Társasági tranzakciók elemzésénél például figyelembe kell venni, hogy gyakran különböző országok jogalanyai adják-veszik a cégeket, s meg kell érteni, mi zajlik le a fejükben, melyek a fontos szempontok számukra. Ehhez elengedhetetlen, hogy valamennyire ismerjük a másik állam jogát, mert megértjük ezáltal, hogy miért tesznek fel tipikus kérdéseket a szereplők ilyen tranzakcióknál.

Összesen 18 bizottságunk van, melyek különböző területekkel foglalkoznak, és szinte mindegyik tart egy szemináriumot egy évben egyszer. Éppen most volt egy társasági jogi szemináriumunk Madridban, és 2016 áprilisában Budapesten lesz egy következő ebben a témakörben. Nagyon örülnénk, ha erre a budapesti rendezvényre minél többen eljönnének a hazai jogászok közül. Április 21-én csütörtökön délután fog kezdődni, és 23-án szombaton ér véget.

A rendezvényeinken mindig felmérjük, hogy mennyire tetszettek a programjaink, s mi az, amiért eljöttek a résztvevők. Érdekes módon, ezeknek a válaszoknak a 70-80% azt mutatja, hogy többségében a networking miatt jönnek. A szakmai okok is fontosak, de inkább a kapcsolatépítés és a belső egyesületi munka motiválja őket. Nemzetközi tapasztalatokat lehet cserélni, és sokat lehet tanulni egymástól, akár azt is, hogyan kell egy irodát menedzselni. Külön szemináriumok illetve workshop-ok is szerveződnek, ahol kifejezetten a soft skills, azaz a nyilvános beszéd, tárgyalástechnika, csapat-orientáció, a kommunikáció készség, a kreativitás a téma.

További fontos célja az AIJA-nak az emberi jogok védelme. Ha fiatal ügyvédek hátrányt szenvednek szakmájuk gyakorlásával összefüggésben, - például, ha a védelem ellátásában akadályoztatva vannak vagy a szólásszabadság kerül veszélybe - akkor fellépünk a jogsértés ellen. Ezen kívül például futóversenyeken indulunk, s adományt gyűjtünk, „I am running for human rights” feliratú pólókat értékesítünk, melynek bevételét az emberi jogokért szerveződő projekteknek adtunk. Mindez figyelemfelhívás is egyben. Londonban például a St.Paul's Cathedral előtt a lépcsőn egy táncos koreográfiát adtunk elő, de flashmob-ot is rendeztünk már Amsterdamban hasonló célok érdekében. Ez mindig a szervezőkön múlik, mit találnak ki. Természetesen emellett együttműködünk több jogvédő szervezettel. Fontos projektet bonyolítunk az ILAC (International Legal Assistance Consortium) nevű szervezettel karöltve a Szíriából a háború miatt elmenekült bírók számára. Angol nyelvű továbbképzéseket szervezünk a számukra Törökországban, hogy olyan helyzetbe tudjuk hozni őket, hogy ne kényszerüljenek a szakmájuk feladására, s azt valamilyen formában gyakorolni tudják.

Szakmai segítséget remélhetnek a tagok egymástól?

Igen, ez abszolút jellemző a tagok között. Ha gyorsan kell beszereznem egy nemzetközi jogot érintő információt, akkor bármelyik AIJA tagot felhívhatom, az készséggel fog segíteni. Majdnem minden országból ismerni valakit, s ezt a többiek is kijelenthetik.

Dr. Görgényi Orsolya

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Elnökként bizonyára sok teendő vár Önre. Hogyan tervezi a munkáit elnöksége alatt?

Összesen 3 évre szól az elnökség, melyből a tavalyi évben csak úgynevezett beköszönő elnök voltam. Idén viszont már megkezdődtek az érdemi munkafolyamatok. Rengeteg a reprezentatív feladat is, és az ügyvédkedést is folytatom mellette, ugyanakkor családom is van, szóval elég sok kihívással jár a megbízatás. Kiváló csapattal dolgozom viszont, mind az ügyvédi irodában, mind az AIJA-ban, ami nagy segítséget jelent.

Az egyesületben öten alkotjuk a szűk vezetést, de van egy nagyobb testület is, amiben már az elnökségem előtt négy évig tevékenykedtem. Ez a nagyobb testület koordinálja egyrészt az egyes szemináriumokat, másrészt irányítja a nemzeti képviselőinket és ellátja a képviseletünket azokban az országokban, ahol sok tagunk van, aktivizálni próbálja a helyi tagokat, s új embereket igyekszik bevonni az AIJA-ba. Egy további szervezeti egységünk pedig a szakmai bizottságok vezetőit koordinálja, illetve emberi jogi és hivatásbeli szakmai kérdésekkel foglalkozik. Ennek a nagyobb testületnek a vezetését is el kell látnom, és velük kéthetente van egy szakmai konzultációnk és számtalan e-mailt váltunk. Ezekkel a testületekkel és az aktív tagokkal együtt azért megoldhatóak a vezetési feladatok.

Sok magyar tagja van az AIJA-nak?

Egyre több, de még többre lenne szükség. Az a tapasztalat, hogy aki egyszer eljön, az utána általában jönni fog. Most közel 20-an vagyunk Magyarországról, akik rendszeresen járunk, de nem mindenki teljes tag minden évben. Van, aki egy évben csak egy nagyobb rendezvényre jön, néhányan pedig csak azokra a kisebb szemináriumokra jönnek, melyek kifejezetten a területükhöz kapcsolódnak.

Mivel jár a tagság, milyen kötelezettségeket kell teljesíteni?

A tagdíj életkortól függően 75-250 EUR/év között van, melynek fejében a tag bekerül az összes adatbázisunkba, s rendszeresen megkapja a szemináriumok teljes szakmai anyagát. Az egyes rendezvényeink részvételi díja a tagok számára lényegesen olcsóbb. Most például van egy olyan kedvezményünk, hogy aki a következő nagy kongresszusra - ami 2016 augusztusban lesz Münchenben - eljön, az 2016 hátralévő részére és a teljes 2017-es évre megkapja a tagságot, amiért nem kell külön fizetnie, s már a kongresszusra is eleve a kedvezményes díjjal regisztrálhat. Ez egyfajta ösztönzés a jogászoknak, hogy jöjjenek el, nézzék meg, s bízunk benne, hogy akkor már tagok is maradnak. Az www.aija.org honlapon egyébként minden tagsággal járó információ pontosan megtalálható.

Mi lesz azzal, aki betöltötte a 45 éves korhatárt, el kell köszönnie az egyesülettől?

Ez egy mindig visszatérő kérdés. Már korábban is volt rá igény, hogy jöjjön létre egyfajta öregdiák szervezet a 45 évet betöltött tagoknak, de ez mindeddig nem valósult meg. Tavaly azonban úgy döntöttük, lehetőséget biztosítunk arra, hogy a korhatárt elértek támogató tagok maradhatnak, de tisztséget nem vállalhatnak és nem is szavazhatnak a közgyűlésen. Az egyesület ötévente megrendezett születésnapi rendezvényeivel pedig kifejezetten őket fogjuk megcélozni.

Dr. Görgényi Orsolya

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Vannak reform törekvései, újító tervei az AIJA elnökeként?

Sok olyan van, ami a belső működésünkben nagyobb előrelépést jelentene. Korábban például hosszú évekig évente váltakozó külsős céggel szerveztük a kongresszusainkat. Később egy céget bíztunk meg ezzel globálisan, s most tavaly óta saját magunk szervezzük a brüsszeli irodából. Ez jelenleg remekül működik, de szeretnénk, ha még több háttértámogatásunk lenne a szervezésében, hogy az ügyvédek jobban tudjanak fókuszálni a szakmai programokra. Jobb, ha az ügyvédek azzal foglalkoznak, amihez legjobban értenek. Próbálunk egyre professzionálisabbá válni.

Fontos emellett, hogy sokszor nem használjuk ki a nemzeti kamarákkal való együttműködési lehetőségeket, mert nem tudnak rólunk. Amikor végre találkoznak az AIJA-val sokszor jelzik nekünk a kamarák, hogy ők már nagyon régen kerestek ilyen szervezetet, ami a fiataljaikat nemzetközi szinten tudná aktivizálni. Én erre szeretnék hangsúlyt fektetni, hogy valóban ezekre a kapcsolatokra is építve, mindenkihez eljuttassuk az AIJA hírét.

Egyébként tényleg remek lehetőségek nyílnak a tagsággal, legutóbb például Londonban, az Opening of the Legal Year rendezvény éves nagy eseményét tartották a Westminster Abbey–ban, melyre bennünket is meghívtak. Nagy élmény volt számomra látni a székesegyházba bevonuló bírákat, ügyészeket, ügyvédeket parókában, és díszes ceremóniaruhákban. Előző nap egy szűkkörű kerekasztal megbeszélést tartottak a világ nagy ügyvédi kamarái vezetőinek részvételével szakmai hivatásbeli dolgokról, ami nagyon hasznosnak bizonyult. Tavaly pedig egy hasonló alkalommal még nagyobb megtiszteltetés ért bennünket. Az AIJA kéviseletében részt vettem egy jogászkonferencián, a londoni Global Law Summit-on, s nagy meglepetésemre egy meghívót is
kaptam a Buckingham-palotába, ahol személyesen találkozhattam Erzsébet királynővel. Egy életre szóló élmény volt.

Volt már magyar elnöke az egyesületnek?

Nem, még Kelet-Közép-Európából sem. Ezért is nagyon megtisztelő számomra a tisztség, ami azért nem csak az én érdemem, mert a ’90-es évektől, amikor a hazai ügyvédség is nagy átalakuláson ment keresztül, a többségük inkább az IBA és az UIA szervezetekhez csatlakozott, nem pedig az AIJA-hoz. Megfigyelhető, hogy aki kiöregedett az AIJA-ból, az elképesztően könnyen tud más jogász szervezetekbe jelentősebb pozíciókba kerülni. Ennek oka, hogy mire valaki eléri ezt a korhatárt, már eleve rengeteg ismerőse lesz a nemzetközi jogásztársadalomban és sok tapasztalata az egyesületi munkában.

A nagy szervezetek jelenleg versenyeznek az AIJA tagokért, mert rájöttek, hogy az AIJA-ban felnőtt generáció értékes számukra. Hozzá vannak szokva, hogy részt vesznek egy nagy nemzetközi szervezet életében, emellett utaznak, dolgoznak és aktívan kommunikálnak egymással.

Én hiszek abban, hogy ha valaki eljön az AIJA-ba, és semmi mást nem tesz, csak barátkozik, s a világ más országaiból embereket ismer meg, már azzal jobbá teszi a világot.

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYVÉDSÉG