A román külügyminisztérium levelet küldött a magyar külügyminisztériumnak a készülő státustörvénnyel kapcsolatban, s a kapott válasz fényében teszi meg Románia a szükséges intézkedéseket – közölte szerdán Ghiorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke. Prisacaru azt követően tett rövid nyilatkozatot, hogy a román képviselőház és a szenátus külügyi bizottsága meghallgatta Mircea Geoana külügyminisztert. A magyar külügyminisztériumnak küldött román levelet a külügyi bizottság elnöke bizalmasnak minősítette, és ezért arról részleteket nem közölt. A kilátásba helyezett román intézkedések Prisacaru szerint azt szolgálják majd, hogy Románia megakadályozza az állampolgárai közötti diszkriminációt. Radu Podgoreanu, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke a miniszter meghallgatása után arra hívta...
Kategória: hír
Az RMDSZ figyelemmel akarja kísérni a státustörvény előkészítését
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) akkor vállalhatja a státustörvénnyel kapcsolatos politikai felelőséget, ha rálátása lehet a törvény kivitelezésére, felügyelheti az előkészületeket – jelentette ki Markó Béla, a szövetség elnöke a Krónika című erdélyi lap szerdai számában megjelent nyilatkozatában. Markó Béla a lap kérdésére elmondta, a szövetség és személy szerint ő maga is úgy véli: a törvény (romániai) megvalósulásának gyakorlati előkészítését, az igénylések begyűjtését az RMDSZ-nek kellene elvégeznie. Román politikai körökben, és nemcsak ezeken belül, nagy viharokat kavart a státustörvény. Az RMDSZ csak akkor vállalhatja a politikai felelősséget, ha rálátása lehet a törvény kivitelezésére, felügyelheti az előkészületeket. Nem tudom, ki...
Az Európa Tanács kifogásai a cseh kisebbségi törvénnyel szemben
A cseh törvények ugyan megfelelő módon védik a nemzeti kisebbségeket, de az egyének megkülönböztetését egyelőre még nem tudják teljes mértékben megakadályozni – állapította meg az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményével foglalkozó szakértői tanácsadó bizottság. A bizottság álláspontját keddi ülésén vitatta meg a cseh kormány mellett működő nemzetiségi tanács. A testület foglalkozott a kisebbségvédelmi törvénnyel, amely orvosolja az európai szakértők kifogásainak egy részét – nyilatkozta Jan Jarab, a nemzetiségi tanács elnöke, a kormány emberi jogi biztosa kedden este. A kisebbségvédelmi törvényt májusban fogadta el a képviselőház, s várhatóan rövidesen a szenátus is áldását adja rá. Erre valószínűleg még azelőtt sor kerül, hogy...
Ünnepség az Ügyészek Napján
A Legfőbb Ügyészség 2001. június 8-án az Igazságügyi Palota tanácstermében az Ügyészség Napja alkalmából ünnepséget rendezett, melyen az ügyészség történetéről előadások hangzottak el. Ezt követően elismerések és pályadíjak átadására került sor: A legfőbb ügyész tíz, a szakmai munkáját huzamosabb ideje az átlagot meghaladó színvonalon, az ügyészi pályát elhivatottsággal végző ügyésznek a legmagasabb szakmai elismerést, Kozma Sándor díjat adományozott. E díjat a legfőbb ügyész 1992. évben alapította az első koronaügyész, Kozma Sándor emlékére. Harmadszor került átadásra az Ügyészségért díj, amellyel a legfőbb ügyész az ügyészségi szolgálatban kiemelkedő teljesítményt nyújtó, nem ügyészi állományú alkalmazottak munkáját ismerte el. Ügyészségért díjban tíz ügyészségi tisztviselő,...
Világhálóra kerül az adózás
A digitális aláírást hitelesítő helyek felállását követő egy éven belül lehetőség nyílik arra, hogy az adózók elektronikus úton is eljuttathassák bevallásaikat az adóhivatalhoz – mondta Kiss Gábor, az APEH főosztályvezetője.A korábbi aggodalmakkal ellentétben az interneten keresztül is érkezhetnek majd a bevallások.
Az EU elítélte az oklahomai robbantó kivégzését
McVeigh halálbüntetésével kapcsolatban az EU elmarasztalta az Amerikai Egyesült Államokat.
A Matáv fellép a titkosítások ellen
Júniusban mintegy 20 ezer vállalkozás kap felszólítást a Matávtól, hogy telefonszámai közül legalább egyet 30 napon belül tegyen nyilvánossá. A hazai vállalatokat ugyanis kormányrendelet kötelezi arra, hogy legalább egy nyilvános telefonszámot tartsanak fenn. A Matáv szakembere szerint a cégek 10 százaléka tudatosan titkosítja számait, ezek a társaságok vélhetőleg csak papíron léteznek.Amennyiben az érintettek a megadott határidőn belül nem reagálnak pozitívan levelükre, úgy a távközlési cég saját hatáskörben nyilvánosságra hozza a társaságok titkosított számai- nak egyikét. Az akció előtt – amelyet egyébként a Hírközlési Főfelügyelettel karöltve hajtanak végre – a távközlési cég kikérte a jogászok véleményét is, akik szerint az eljárás...
Elfogadták a hírközlésről szóló törvényt
A törvény – preambuluma szerint – biztosítja az információs társadalom hírközlési infrastruktúrájának továbbfejlesztését, valamint a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőségű és árú szolgáltatásokkal való ellátását.
Félévre csökken a sorkatonai szolgálati idő
A jelenlegi 9 hónapról 6 hónapra csökken a sorkatonai szolgálati idő, mert az Országgyűlés kedden elfogadta az erről rendelkező törvényt. A rendelkezés a tartalékos szolgálati időt is 4 hónapról 90 napra csökkentette 2002. január 1-jétől. Ezentúl a kétgyermekes családapáknak nem kell bevonulniuk, akiknek pedig második gyermekük a sorkatonai szolgálati idejük alatt születik, azonnal leszerelhetnek. A halasztásokkal kapcsolatban a törvény úgy rendelkezik, hogy a családfenntartói szolgálathalasztást kivéve nem engedélyezhető halasztás azon év június 30-a után, amelyben a sorköteles betölti a 30. életévet. A törvény a kihirdetést követő 15. napon, bizonyos rendelkezései pedig 2002. január elsején lépnek hatályba. A hathónapos sorkatonai szolgálati...
Az új ügynöktörvény szerint évtizedekig titkosak maradnak a téglák és besúgók nevei
A parlamentben ma szavaznak az ügynöktörvény módosításáról. A kormány javaslata szerint az “ügyviteli értékű” anyagok vagyis a mai napig is hasznos adatok és a rendszerválátás előtti titkosszolgálati dokumentumok a Történeti Hivatal archívumába kerülnek. Az ellenzék bírálja, hogy az anyagok nagyrésze továbbra is titkos marad A törvényjavaslat szerint a titkosszolgálatok iratai átkerülnek a Történeti Hivatalhoz (TH), amely a jövőben szaklevéltárként működik. A levéltár teljes iratanyaga egyharmadával, összesen több száz folyóméternyi dokumentummal bővül. Átkerülnek a rendszerváltás előtt keletkezett, de a jelenlegi szolgálatok számára is “ügyviteli értékű” (azaz a mai napig hasznos) iratok, és a rendszerváltás után keletkeztetett dokumentumok is, igaz, e két...
Egységes hírközlési törvény: liberalizálódhat a hírközlési piac
Az Országgyűlés kedden elfogadta az egységes hírközlési törvényt, mely megteremti a jogi kereteit a magyar hírközlési piac teljes liberalizációjának. December 22-én ugyanis lejár az első 8 évre szóló koncessziós szerződés, melyet a magyar állam a Matávval kötött. A törvény a piaci esélyegyenlőséget, a fogyasztók védelmét, a piaci szereplők korlátozását és az egyetemes szolgáltatás megvalósulását szolgálja. Az új törvény feladata az is, hogy a magyar hírközlés az Európai Uniós szabványokhoz igazodjon.
Törvényellenesen működnek a börtönök
A Helsinki Bizottság jelentése szerint a magyar börtönök törvényellenesen működnek. A legfontosabb kritikát, a túlzsúfoltságot, a börtönöket irányító Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságán (BVOP) is elismerik. Ugyanakkor azt mondják: nem tudnak változtatni azon, hogy hatezerrel több elítélt ül, mint ahány hely van a hazai börtönökben. Az Európa Tanács ajánlása értelmében 1996 óta a törvény Magyarországon előírja, a raboknak a zárkákban legalább 3 négyzetméter szabad, bútoroktól mentes helyet kell biztosítani. Vállalását a magyar állam azonban nem tartja be. A törvény szerint 10808 fő férne el szabályosan a hazai börtönökben, ehelyett 16679 letartóztatott van az országban. Bizonyos börtönökben ezért hatalmas a túlzsúfoltság: a váci...
