Kategória: hír

Elkezdődik a meghallgatás a Microsoft fellebbviteli perében

Hétfőn és kedden elmondhatják szóbeli érveiket a Microsoft és az USA igazságügyi minisztériumának jogi képviselői. A Microsoft nyilván kemény harcot vív majd feldarabolása ellen, amelyet első fokon rendeltek el. A cég ügyvédei bizonyára megpróbálják meggyőzni a fellebbviteli bírákat arról, hogy az Explorer integrálása a Windows operációs rendszerbe nem versenyellenes viselkedés, és nem okoz kárt a felhasználóknak. Richard Urowsky, aki már kétszer védte sikeresen a céget a fellebbviteli bíróságon, nyilván arra épít majd, hogy az Explorer integrálásával fokozódott a Windows funkcionalitása. Azt is érvként hozhatja fel, hogy az erősödő piaci verseny miatt a rivális Netscape Navigator szoftverének javítására és árainak csökkentésére...

A RIAA harcot indított a Napsterhez hasonló cégek ellen

Az amerikai hanglemezgyártók szövetsége (RIAA) hétfőn 75 ügyvédi felszólítást küldött ki 40-50 USA-beli internetszolgáltatónak, akikről gyanítják, hogy hálózatukon állománycserélő szerverek működnek. A szövetség becslése szerint 80-90 “Open Nap” szerver működik Amerikában. Az Open Nap szerverek olyan szoftvert használnak, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók a Napsteréhez hasonló zenei csereberélést folytassanak. A szolgáltatók pozitívan reagáltak a felszólításokra, az utóbbi napokban többen is leállították a hálózataikon működő ilyesfajta szervereket. A RIAA a külföldi szolgáltatóknak is szeretne leveleket küldeni, ehhez azonban a hanglemezgyártó ipar nemzetközi szövetségének (AFPI) segítségére lesz szüksége. A RIAA számára egyedül a Gnutella jelent gondot, ez az állománymegosztó rendszer uganis...

Lejár az ISZT-TT tagjainak megbízása

Az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) tavaly márciusban, a domainliberalizációt követően létrehozott Tanácsadó Testületének (TT) tagjai megbízatásuk lejártával 2001. március 31-én távoznak. Az ISZT TT hatfős csapatának feladata az internet szolgáltatók, mint regisztrátorok, s maga az ISZT, mint nyilvántartó, domainnév bejegyzéssel kapcsolatos kérdéseire vonatkozó elvi álláspontok meghozatala volt. Az ISZT TT jelenlegi összetételében 2000. december 31-ig kapott megbízást, ezt hosszabbította meg az ISZT március 31-ig.

Jelentés az MSZH 2000. évi tevékenységéről

A Magyar Szabadalmi Hivatal honlapjáról 2000. február 20-tól tölthető le a szervezet 2000. évi tevékenységéről szóló jelentés.A dokumentum pdf formátumban érhető el az alábbi címen:http://www.hpo.hu/…000evjel.pdf.

Internet-szabályozás – Járatlan utakon

“Létrejött a hazai tartalomszolgáltatók önszabályozó testülete, ami fontos esemény a szigorúbb kontrollt követelő Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és a világháló szabadságát féltő szolgáltatók vitájában. Ettől függetlenül, az internet szabályozása az elkövetkező évek fontos területe marad, itthon és külföldön egyaránt.” További részletek a FigyelőNet ‘Internet-szabályozás – Járatlan utakon’ c. cikkében.

Kérdéses az elektronikus közbeszerzés startja, több hónapos késésben a program

Nem írták még ki az elektronikus közbeszerzés technikai megvalósítására vonatkozó eljárást tudta meg a VG — jóllehet megindításának határidejét a kormány 2000. július 15-ében szabta meg. A több hónapos késésről, illetve az ügy állásáról többszöri megkeresésünkre sem kaptunk tájékoztatást a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) informatikai kormánybiztosságán. Információink szerint az elektronikus közbeszerzésben a Magyar Posta Rt. is szerepet kíván vállalni. A kormány mint arról a Világgazdaság már hírt adott — tavaly június végén fogadta el az elektronikus közbeszerzés koncepcióját, és akkor döntött a létrehozásával kapcsolatban szükséges intézkedésekről is. Határozata szerint a rendszer 2002. február 1-jéig fokozatosan áll fel, 2000. július 15-ig pedig...

Törvénymódosítási tervek, a korrupció visszaszorítása jegyében

Az ár súlyát legalább 65 százalékra kell növelni a jelenlegi 30-40 százalék helyett az eljárások elbírálásánál javasolja Perlaki Jenő fideszes képviselő a közbeszerzési törvény küszöbönálló módosítása kapcsán. Javaslattervezetét az Országgyűlés közbeszerzési bizottsága március 2-i ülésén — a szakértők által készített csomaggal együtt — tárgyalja meg. A Közbeszerzési Értesítő (KÉ) évről évre tegye közzé a leggyakoribb és legnagyobb kiadást képviselő beszerzések összehasonlító árait mint irányárakat javasolja egyebek között Perlaki Jenő. Az Országgyűlés közbeszerzési bizottságának tagja szerint ezt különösen a következőkre tartja fontosnak: mellékút, főút, járda építése, lakás, szociális otthon, kórház (gépészet nélkül), épületek, utak, mellékutak, főutak, járdák felújításánál és csatornák építésénél....

Jogi kiskapu a médiatörvényben, a műsorelosztás szabályainak módosítását kezdeményezik

Távközlési cégek a médiatörvény módosítását kezdeményezik az egységes hírközlési törvény megalkotásakor. Olyan diszkriminatív szabályokat kifogásolnak a műsorelosztás szabályaiban, amelyek ellentétesek az EU normáival is. Jogi kiskapu nyílhat meg a változáshoz: a médiatörvény érintett szakaszait is “feles” szavazással fogadták el 1995-ben. Négy távközlési cég (PanTel, GTS, Novacom, UPC) a médiatörvény szerintük EU-normákat és befektetői érdekeket sértő, diszkriminatív rendelkezéseinek megváltoztatását kezdeményezik. Ezek a műsorelosztó hálózatokra írnak elő korlátozásokat, illetve kötelezettségeket. A kezdeményezők szerint a törvény tévesen keveri össze a műsorelosztást és a műsorszolgáltatást, illetve helytelenül tesz különbséget a műsorelosztók és a műszakilag ezekkel megegyező hálózatokat működtető távközlési cégek közt. A cégek kifogásolják,...

EU-terv a bankkártya-csalások ellen

Miután tavaly 50 százalékkal nőtt a nem készpénzes fizetési módszerekhez kötődő csalások száma az Európai Unióban, az EU Bizottsága akciótervet jelentett be az ilyenfajta visszaélések kivédésére. A csalások összértéke a becslések szerint eléri a 600 millió eurót, és a növekedés nagy része a telefonon és az interneten keresztül lebonyolított fizetésekhez kapcsolódik. A Bizottság szerint a probléma leküzdése ugyan elsősorban a fizetési rendszereket működtető társaságok dolga, de a hivatal ezt többféle módon is támogatni kívánja: platformot kínál az információcseréhez, illetve világos és kötelező erejű szabályokat hoz, megfelelő szankciókkal azok ellen, akik megsértik ezeket a szabályokat. A sikeres stratégia kulcsa a nemzetközi...

EU-terv a bankkártya-csalások ellen

Miután tavaly 50 százalékkal nőtt a nem készpénzes fizetési módszerekhez kötődő csalások száma az Európai Unióban, az EU Bizottsága akciótervet jelentett be az ilyenfajta visszaélések kivédésére. A csalások összértéke a becslések szerint eléri a 600 millió eurót, és a növekedés nagy része a telefonon és az interneten keresztül lebonyolított fizetésekhez kapcsolódik. A Bizottság szerint a probléma leküzdése ugyan elsősorban a fizetési rendszereket működtető társaságok dolga, de a hivatal ezt többféle módon is támogatni kívánja: platformot kínál az információcseréhez, illetve világos és kötelező erejű szabályokat hoz, megfelelő szankciókkal azok ellen, akik megsértik ezeket a szabályokat. A sikeres stratégia kulcsa a nemzetközi...

Az Országgyűlés előtt az elektronikus aláírás törvénytervezete

A kormány a mai ülésén elfogadta az elektronikus aláírás törvénytervezetét. A tervezet a parlamenti rend szerint a jövő héten kerülhet a bizottságok – első helyen kiemelve az Informatikai Bizottság – elé, amelyeknek észrevételei után kerülhet sor a törvényjavaslat általános és ezt követően részletes vitájára. Mint azt Stumpf István kancelláriaminiszter február 8-án az Informatikai Bizottság alakuló ülésén elmondta, a kormány reményei szerint a törvény még ebben a félévben elfogadásra kerül.

Elfogadható a hírközlési törvény tervezete

Az egységes hírközlési törvény tervezetének legújabb változata a UPC szerint már szakmai konszenzuson alapul, ezért kisebb átalakításokkal elfogadása esetén alkalmas lesz a jövő évtől liberalizált távközlési piac szabályozására. A tervezettel kapcsolatos álláspont kialakításában az UPC mellett részt vett a PanTel, a Novacom és a GTS Datanet Magyarország is. A társaságok szeretnék elérni, hogy a domináns, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező szereplőket jobban megkülönböztessék egymástól, s az aszimmetrikus szabályozás révén az utóbbiakat több előnyhöz juthassanak. Az alternatív szolgáltatók számára prioritás, hogy a törvény időben megszülessen.