A nonprofit szervezet véleménye szerint olyasféle szimbólumokat kellene feltenni a weblapokra, mint az élelmiszerek csomagolásán látható a részletes szavatossági, és összetételre vonatkozó leírásokat helyettesítő — jelek, de a weboldalak esetében ezek arra utalnának, hogy milyen adatokat gyűjtenek a felhasználókról, és hogyan használják fel azokat. A grafikára és a mögöttes jelentéstartalomra nem tettek javaslatot, de hangsúlyozták, hogy nemcsak a gyors áttekinthetőség, hanem a mobileszközök kis megjelenítője miatt is nagyon hasznosak lennének ezek a piktogrammok.
Kategória: hír
2001.06.20.2001.06.20.
A franciák korlátozzák a Yahoo! szólásszabadságát?
Az Egyesült Államok egyik bírósága kivizsgálja, hogy vajon más országok bíróságai meghatározhatják-e, hogy a Yahoo! internetes portál mit árulhat árverési oldalain keresztül. Ez az ügy hatással lehet arra, hogy a nemzetközi kereskedelem milyen kiterjedéssel működhet majd az interneten. Az egész vitás ügy alapja az, hogy egy francia bíróság elrendelte, hogy a kaliforniai központtal rendelkező Yahoo! tiltsa le a helyi hozzáférést egy olyan árverési oldalhoz, amely náci emléktárgyakat árult. A Yahoo!-t két francia, polgárjogokkal foglalkozó csoport beperelte, és a francia fajgyűlölet elleni törvények szerint 13 ezer USD bírságot kapott. A portál eltávolította ezeket a tárgyakat az oldalairól, hiszen nem tudta megoldani,...
2001.06.20.2001.06.20.
prostitúcióAz Alkotmánybíróság a türelmi zónák kijelölésének elmaradásáról
Nem megalapozott az az alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány, amely kifogásolta, hogy a Fővárosi Közgyűlés a törvényes határidőig, 2000. március 1-jéig nem alkotta meg a türelmi zónák kijelölésének részletes szabályairól szóló önkormányzati rendeletét – tartalmazza az Alkotmánybíróság határozata, amelyről a testület szerdán közleményben tájékoztatta az MTI-t. A közlemény szerint alkotmányellenesség esetén az Alkotmánybíróság eljárását bárki indítványozhatja, az önkormányzat törvénysértése kapcsán viszont az eljárás kezdeményezője egyedül a közigazgatási hivatal vezetője lehet. A közigazgatási hivatal vezetőjét indítványozási jog illeti meg az Alkotmánybíróságnál akkor is, ha rendeletalkotási kötelezettségét mulasztja el az önkormányzat, a jelen esetben azonban a közigazgatási hivatal vezetője nem kezdeményezte az Alkotmánybíróság...
2001.06.20.2001.06.20.
Alkotmányellenes rendelkezés a közhasznú szervezetek kapcsán
A közhasznú szervezetekről szóló törvénynek az egyszemélyes közhasznú társaságok vonatkozásában alkotmányellenes az a rendelkezése, amely szerint a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell a vezető szerv ülésezésének gyakoriságára, ülései összehívásának rendjére és a napirend közlésének módjára, üléseinek nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára vonatkozó előírásokat. Az Alkotmánybíróságnak az MTI-hez szerdán eljuttatott közleménye szerint a testület úgy döntött, hogy a vitatott rendelkezést 2001. december 31-i hatállyal megsemmisíti. A közhasznú szervezetekről szóló törvény vonatkozó rendelkezése olyan belső szerv működési rendjének szabályozását írja elő, amely az egyszemélyes alapítású közhasznú társaságokban a társasági jog szabályai szerint nem létezik, így a közhasznú szervezetekről szóló törvény...
2001.06.20.2001.06.20.
BSASikeresnek tekinti a második pozitív kampányát a BSA
A BSA Magyarország sikeresnek nyilvánította az 1999 szeptemberében meghirdetett második pozitív kampányát, jelentette be a szövetség képviselője. A kampány lezárása mellett értékelték az elmúlt év szoftverjogi helyzetét is. A kampányban, melyet az AAM segítségével hajtottak végre, kilenc kisebb-nagyobb vállalat és szervezet vett részt, melyek önként kérték a BSA segítségét saját szoftverparkjuk “rendbetételéhez”. Az elindított programok jelenleg is futnak, hiszen egy ezerötszáz számítógépes informatikai hálózat, mint amilyen a Vivendi Telecomé, egy évet is meghaladó időtartamú munkát ad a résztvevőknek. A tavalyi évet értékelve elmondható, hogy csökkent az üzleti szférában használt illegális szoftverek aránya, így jelenleg a becslések szerint ez ötvenegy százalék....
2001.06.20.2001.06.20.
Júliustól hitelesíti az e-szignót a Matáv
Júliusban megindítja az elektronikus aláírást hitelesítő szolgáltatását a Matáv – nyilatkozta a társaság értékesítési vezérigazgató-helyettese az MTI-nek kedden a cég győri partnertalálkozója előtt. Tankó Zoltán elmondta: a Matáv főtulajdonosától, a Deutsche Telecomtól szerezték be a digitális aláírás ellenőrzésére szolgáló rendszert, amely megfelel a világszabványnak. Az új szolgáltatás az értékesítési vezető szerint biztonságosabbá teszi a cégek számára az elektronikus kereskedést. A vezérigazgató-helyettes a továbbiakban közölte: a Matáv bevételének fő forrása ez évben is a mobil-, az adatátviteli és az internetszolgáltatás, hasonlóan a tavalyi évhez, amikor több mint kétharmadát ezek a szolgáltatások adták. Az adatátvitel sávszélessége megduplázódik az idén, ami azt jelenti,...
2001.06.20.2001.06.20.
Elfogultságot jelentettek be Tasnádi védői a bíróság ellen
Tasnádi Péter perének keddi tárgyalásán elfogultságot jelentettek be védői a Pest Megyei Bíróság ellen, a PMB elnökének televíziós nyilatkozata miatt. A bírók továbbítják a kérelmet a legfőbb ügyészségnek. Az ezután folytatódó tárgyaláson több tanút és a másodrendű vádlottat hallgatták meg.
2001.06.20.2001.06.20.
sajtó“A válaszadás jogával is próbálják cenzúrázni a sajtót”
Több európai kormány a válaszadás jogának intézményét használja eszközként a sajtó cenzúrázására – szögezi le az amerikai sajtószabadsággal foglalkozó bizottság (World Pressfreedom Committee) Európában folytatott kutatásai alapján. A szervezet által összeállított listán azok a kódszavak szerepelnek, amelyekkel a különböző kormányok burkoltan cenzúrázni próbálnak. Ilyen többek közt: a válaszadás joga (ezt mondja ki többek között a kormány támogatásával nemrégiben elfogadott lex Répássy), az állami propaganda sugárzása közszolgálat címen, az egyenlő, kiegyensúlyozott esélyek a kommunikációhoz a különböző oldalak számára, a büntető jellegű kártérítések kirovása a szerkesztőségekre, az etikai kódexek kötelező elkészítése, valamint az internet korlátozása. Répássy Róbert és Szájer József tegnapi sajtótájékoztatójukon...
2001.06.20.2001.06.20.
Alkotmánybíróság előtt az árfolyamnyerség-adó
Megkezdte az Alkotmánybíróság a tőzsdei árfolyamnyereség megadóztatását kifogásoló beadvány vizsgálatát.Az erről szóló hivatalos értesítésben azonban nincs szó arról, hogy mikorra várható az eljárás lezárása tájékoztatott közleményben az indítványozó, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége.
2001.06.20.2001.06.20.
Felfüggesztették Szabadi mentelmi jogát
Szabadi Béla, az FVM volt politikai államtitkárának kiadatásáról 267 igen, 9 nem, és 33 tartózkodás mellett döntött a parlament kedd esti plenáris ülésén. Mint ismeretes, a kisgazda frakcióból kizárt Szabadi Béla mentelmi jogának felfüggesztését Polt Péter legfőbb ügyész kérte Áder Jánostól, az Országgyűlés elnökétől. Szabadi Béla kiadatását javasolta a mentelmi bizottság is. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal jelenleg rendelkezésre álló adatai szerint Szabadi Béla alaposan gyanúsítható 10-20 ügyben hűtlen kezeléssel, illetve egy esetben csalással. A kár több száz millió forintra tehető. Az ügyészség információi szerint Szabadi Bélával kapcsolatban a hűtlen kezelés gyanúját több esetben is különböző kft.-k jogosulatlan reklámtevékenysége alapozza...
2001.06.20.2001.06.20.
igazságszolgáltatásAlvilág az igazságszolgáltatásban
Magas rangú rendőrtisztek, ügyészek, ügyészségi nyomozók, ügyvédek és a büntetés-végrehajtás dolgozói is mentettek bűnözőket Székesfehérváron. Az ügyben többek között hivatali visszaélés és vesztegetés, bűnpártolás és államtitoksértés miatt indított nyomozást a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal. A Népszava információi szerint a húsz gyanúsított közül öt személyt őrizetbe vettek. Úgy tudjuk, az eltussolni szándékozott büntetőügyek és a félrevezetett nyomozás Abu Mohamed jordániai állampolgár által vezetett bűnszervezethez kapcsolódik.
2001.06.20.2001.06.20.
Elfogadták a státustörvényt
Nagy többséggel elfogadta tegnap a parlament a státustörvényt. A jogszabály célja, hogy a külföldi, magukat magyarnak valló emberek különböző, elsősorban kulturális, utazási és oktatási kedvezményekben részesüljenek. Emellett legálisan munkát is vállalhatnak az országban a külföldi magyarok.