Kategória: hír

2001. évi MAGYAR KÖZLÖNY 42. szám április 10. ——————————————- 54/2001. (IV. 10.) Korm. r. A nemzetközi közúti fuvarozást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről 55/2001. (IV. 10.) Korm. r. Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról 13/2001. (IV. 10.) KöViM r. A belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról 2/2001. (IV. 10.) SZCSM r. A Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint az irányítása alatt álló intézmények és államigazgatási szervek szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 4/1999. (VIII. 6.) SZCSM rendelet módosításáról 40/2001. (IV. 10.) KE h. Szolgálati viszony megszüntetésről és szolgálati...

Az elektronikus aláírásról szóló törvény hatályba lépése után az e-kereskedelem, és az elektronikus pénzintézeti tevékenység robbanásszerű fejlődése várható – közölte Frischmann Gábor, a Hírközlési Főfelügyelet (HíF) elnöke. A törvény egy új, korszakalkotó jogintézményt hoz létre. Az elektronikus aláírás hitelesítését a kormányok a Nyilvános Kulcsú Infrastruktúra (Public Key Infratructure – PKI) használatával és a hitelesítő központok rendszerének kiépítésével teszik lehetővé. Az aláírt dokumentum és az aláírás ellenőrzése úgy történik majd, hogy egy matematikai algoritmussal újra kiszámítják az eredeti dokumentum ujjlenyomatát, illetve dekódolják a nyilvános kulccsal a digitális aláírást, amelyből szintén előáll az ujjlenyomat. Az aláíró személyazonosságát a nyilvános kulcs ismeretében ebben...

Az Európai Unió Bizottsága a hét elején nyilvánosságra hozott felmérése szerint a június határidejű cselekvési programoknak csupán 55%-a fejeződik be időre. A Bizottság tagjai kiábrándítónak ítélték, hogy a tagállamok csak igen lassan építik be jogrendjükbe a közösségi irányelveket. A bizottság különösen sajnálatosnak tartja, hogy nem sikerült előrelépni a postai szolgáltatások és az áram- és gázpiacok liberalizációjának kiterjesztésében. Az előbbi pedig igen fontos tényező az európai elektronikus kereskedelem fejlődésében, ahol az áruk házhoz szállításához olcsó és rugalmas postaszolgálatra van szükség. Csalódásra ad okot az is, hogy Dánián, Svédországon és Finnországon kívül egy tagország sem csökkentette az előírt szint alá a lemaradását....

A javaslat legvitatottabb pontjai a munkaidő szervezésére, a munkaidő-keretre és a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó rendelkezések voltak. Emiatt a szakszervezetekkel egyetemben az ellenzék több ízben is hangsúlyozta, ebben a formájában elfogadhatatlan számára a törvénymódosítás, amelyet főként az uniós jogharmonizáció miatt tartott fontosnak a kormányzat.

Az EU-pénzügyminiszterek e heti malmői informális ülésükön megvitatják az adópolitika további harmonizációját. A találkozóra készült s kiszivárgott javaslatok szerint az Európai Bizottságon belül szakértői csoportot hoznának létre azzal a feladattal, hogy azonosítsa az etikátlan versenyt okozó nemzeti adószabályokat, és javasolja azok megváltoztatását. A prioritást élvező területek közé tartozik az internetes kereskedelem, a magánnyugdíjak és az energiahordozók adóztatása.

Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa nem indít hivatalból vizsgálatot a BKV Rt. diszkriminatívnak tartott álláshirdetése miatt, amelyben a közlekedési cég 25 és 40 év közötti jegyellenőröket keresett.

Félreérthető és téves információ jelent meg a Világgazdaság című lap csütörtöki számában az elektronikus aláírásról szóló törvényjavaslat bizottsági vitájához kapcsolódóan. A lap azt állította, hogy az aláírás-hitelesítést végző, úgynevezett hitelesítésszolgáltatókat a kormány kívánja kijelölni, és ezt már módosítási javaslat formájában fideszes képviselők be is nyújtották a témában illetékes informatikai és távközlési bizottsághoz. A bizottság ülésén a kormánypárti képviselők bírálták a gazdasági lapban megjelent durva tartalmi tévedéseket. Elmondták, nem azt javasolták, hogy az aláírás-hitelesítést végző szolgáltatók kijelölését a kancelláriaminiszter végezze. Márton Attila és Szabó István fideszes képviselők módosító indítványa mindössze arra irányult, hogy a Miniszterelnöki Hivatal vezetője jelölje ki – a...

Két férfi vallotta bűnösnek magát a bíróság előtt, ahol azzal vádolták őket, hogy több tucat esetben hamis licittel felverték az eBay árveréseken bizonyos tárgyak árát, s több hamis – vagy nem is létező – festményt adtak el ilyen aukciókon. A két éven keresztül tartó csalássorozattal 450 ezer dollárt húztak ki az áldozatok zsebéből.

3,9 millió dollár értékű internetes csalást leplezett le a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce, ICC) kereskedelmi bűnügyi és kiberbűnügyi oszálya. Az ICC szerint az amerikai Utah állambeli ingyenes internetszolgáltatót használó csalók európai bankok hamis garanciáit használták, hogy a különböző ál-befektetésekhez befektetőket vonzzanak. Az online csalások a világháló anonimitása miatt világszerte szaporodnak. Becslések szerint a webes csalások értéke évente ötven milliárd euró.

Egyelőre csak az tűnik biztosnak a külső szövetkezeti üzletrészek problémájával kapcsolatban, hogy nem juthatnak vagyonuk névértékéhez a tulajdonosok. Az Alkotmánybíróság ugyanis csak piaci eszközök bevetésével tartja megoldhatónak a kérdést. Az azonban továbbra sem világos, miként rendezi a kormány az ügyet.Folytatás a Népszava oldalán.