szakvizsga - "C" rész (alk, közig, TB, EU...)

Gratula mindenkinek!

Kedves Mindenki!

Tegnap nagyüzem volt az OIT-ban, én is túlestem az utolsó szakvizsgámon, megosztom a kérdéseimet okulásotokra:

Munkajog:

• munkaviszony létrejötte, miről kell tájékoztatni a munkavállalót
• rendes felmondás, indokolása, mikor nem kell indokolni, felmondási idő
• táppénz számításának alapja

Közig:

• Ket. vs. ügyészi intézkedések

EU:

• Számvevőszék
• diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód, mondjak erre jogesetet
• szolgáltatások szabad áramlása

4,5,5, összességében jeles átlag, öröm-boldogság :)

Sziasztok!
Tudna nekem segíteni nekem valaki abban, hogy az Eu-s tételsor 19. tételéhez mi kell pontosan.
Előre is köszönöm.

imádom, amikor full-ra áttördeli a szöveget, de azért remélem érthető.

2005/36/EK irányelv

• hatályon kívül helyezte az egyes szakmákra vonatkozó szektorális irányelveket, valamint a diplomák általános elismerésére vonatkozó

irányelveket (e területeket újraszabályozta)

• irányelv címzettei: a tagállamok azon állampolgárai, akik önálló vállalkozóként vagy munkavállalóként (beleértve a szabadfoglalkozásúakat)

egy másik tagállamban kívánnak egy szabályozott szakmát gyakorolni, mint amelyben szakmai képesítésüket szerezték

• diploma ill. szakmai képesítés elismerése három módon történhet:

· képzés elvégzését tanúsító okiratok általános rendszere (kölcsönös elismerés elve)
· az adott szakmát a megelőző 10 év folyamán 2 éven keresztül teljes munkaidőben gyakorolta (egy másik tagállamban), feltéve, hogy egy vagy több képzettségi tanúsítvánnyal vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik

• a tagállam megkövetelheti: max. 3 év alkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga
• ha az okirat a fogadó tagállamban megkövetelttől

lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magába: a kérelmező választhat az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga között
· bizonyos szakmák (orvos, fogorvos, ápoló, állatorvos, szülésznő,gyógyszerész, építészmérnök) esetében a képzési minimumkövetelmények összehangolása miatt kötelesek elismerni a
képesítés megszerzését tanúsító okiratot

• a szakmának a fogadó tagállamban való gyakorlásához szükséges nyelvismerettel kell rendelkezni

A 42.% az természetesen 42§ akar lenni :)

Köszi, ez volt az!
Én abból indultam ki, hogy egyrészt költségvetés miatt tilos, bár nem volt nálam konkrétan a költségvetési törvény és ezt csak óvatosan mertem leírni. Aztán otthon megnéztem és a 42.%-tól rendelkezik az egyházak számára nyújtott támogatásról, és megnyugodtam, hogy annyira nem lőttem mellé.
Hosszabban más oldalról közelítettem meg:
a lelkiismereti és vallásszabadság alapján mindenkinek joga van arra, hogy ne nyilatkozzon vallási hovatartozásáról, plusz tilos erre vonatkozóan adatot állami nyilvántartásba felvenni, ezért nem köthető ehhez támogatás, illetve az egyházak elsősorban nem hitéleti tevékenységre, hanem átvállalt feladatokra kapnak finanszírozást, ami független kell legyen a taglétszámtól.

Mint kiderült viszont létezik ez az ABH, ezért aszerint kellett volna javaslatot tennem. Kettőt beleírtam, de azok nem ez voltak, és nem tudtam, hogy melyik lehetett az ideillő, köszönöm a segítséget.

Meg volt az a kórházi napi díjas döntés, aminek nem találom a számát, de lényegében ott is azt mondták, hogy noha érinti a költségvetést, de ebben a körben még lehet népszavazást kiirni.

TRAmi!

Szerintem 2 AB határozatra gondolt a cenzor:

Az (5) bekezdés a) pontjával kapcsolatosan az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg: az alkotmányi felsorolásból következik, hogy az alkotmányi szabályozás kiemelkedő jelentőségével a tiltott tárgykörök zárt, szoros értelmezése áll összhangban. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő rendelkezés konkrét törvények, többek között a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tartalmát vonja ki a népszavazás jogintézménye alól. A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény az adott alkotmányi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként megjelenő törvényhozási tárgykört jelenti. Az Alkotmány 19. § (3) bekezdés d) pontjában, valamint a 32/C. § (1) bekezdésben szereplő költségvetés és annak végrehajtása (zárszámadás) fordulat teljes egészében megegyezik az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő kifejezésekkel. A költségvetésről szóló törvény fogalmába semmiképp sem tartozhat bele az összes olyan jogszabály, amelynek pénzügyi-költségvetési vonzata van. A költségvetés végrehajtásáról fordulat pedig semmiképpen nem jelenti valamennyi, a költségvetés érvényesítését szolgáló törvény tartalmát, hanem kifejezetten a zárszámadási törvényre utal.
Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül alig van olyan, amelynek nincs költségvetési kapcsolódása. Önmagában már az országos népszavazás megtartása is költségvetési vonzatú, hiszen az Nsztv. 14. § (2) bekezdése szerint a népszavazást elrendelő határozatában az Országgyűlés dönt a népszavazás költségvetéséről. Önmagában az, hogy a népszavazás eredménye esetlegesen érinti az Országgyűlés mozgásterét, a következő költségvetési törvény megalkotásakor nem teszi tiltottá a népszavazást. [...] Önmagában az, hogy a népszavazásra szánt kérdés távoli, közvetett összefüggésben áll valamely tiltott népszavazási tárgykörrel, nem eredményezi a kérdés tiltott tárgykörűvé válását. [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 394-395.]

Megkülönböztető adózás tilalma:

A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegû hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belsõ adót.
A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetû belsõ adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja.
Ennek alapján minden olyan tagállami jogszabály a közösségi jogba ütközik, amely külföldi termékek tekintetében megkülönböztetõ jellegû vagy a hazai termékeket elõnyben részesíti.

1. Az adó fogalma

A Bíróság joggyakorlatában valódi adónak minõsül a belföldi adókötelezettség rendszeréhez kapcsolódó olyan intézkedés, amelyet termékek bizonyos csoportjaira szisztematikusan, a termékek származási helyétõl független objektív kritériumok alapján alkalmaznak.
A valódi adó minõsülõ intézkedések nem tartoznak a vámmal azonos hatású díjak körébe. Az adónak minõsülõ intézkedések körében mindaddig, amíg az adózás nem megkülönböztetõ jellegû, a tagállami jogalkotás nagyobb mozgástérrel rendelkezik, mint a teljes körben tiltott vámok és azokkal azonos hatású díjak körében.

2. Az importtermékek közvetett diszkriminációja

A 90. cikk (2) bekezdése az importtermékek olyan adóztatását tiltja, amely az importtermékkel versenyben lévõ hazai termék közvetett védelmét szolgálja. Különösen ilyen az olyan csúszó adósáv, amely közvetett módon tesz különbséget hazai és külföldi termékek között.

Sziasztok!
Leírtam lejjebb a hétfői jogesetemet (népszavazás egyház ktgvetési támogatásának ügyében).
Ha valaki esetleg tudja melyik BH vonatkozik rá pontosan, leírná? Én azt válaszoltam, hogy OVB nem hitelesíti, de állítólag van egy BH és emiatt igen. Egyébként nagyon rendesek voltak szóbelin és ez nem jelentett bukást.

A 43. és az 51-52-höz találsz jegyzeteket a jogiszaki-n.

Sziasztok!

Én is a C. vizsgára készülök éppen, hasznos az oldal sok infóval segít. Az EU részt tanultam tankönyvből, jegyzetből, szerződésekből - tételtől függően.

Pár tételhez kérnék egy kis segítséget, hogy hol találhatok hozzájuk összefoglalt anyagot:

43. A szabadság, biztonság és jog érvényesülésén alapuló térség
47. Belső piac, kialakulása, jogalkotás-dereguláció
51. Szociális biztonsági koordináció (van vhol összefoglalása a 883/2004/EK rendeletnek?)
52. Diplomák kölcsönös elismerése (van vahol összefoglalása a 2005/36/EK irányelvnek?)
59. Diszkriminatív adóztatás tilalma (ítéleteken kívűl mi mondható még)

Előre is köszönöm a választ. Mindannyiunknak kitartás!!

Dóri

fdori!

A jogiszaki.hu-n az összes közkézen forgó feladat fenn van.

De továbbra is várjuk a feladatokat azoktól, akik mostanság irtak.

köszönöm, aztán talaáltam 1-2 már a fórum régebbi hozzászólásai között is!!

1.
Az X Televízió riportot készített arról, hogy az Y gyár a környéken lakók által alapított egyesület szerint erősen környezetszennyező tevékenységet folytat. A riportban megpróbálták megszólaltatni a gyár vezetőjét is, aki azonban a szerkesztőségbe küldött faxban közölte, hogy a területi környezetvédelmi hatóság vizsgálatának a végéig nem kíván nyilatkozni; ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy csak a gyár véleményének ismertetése esetén kerüljön adásba a riport. Ennek ellenére az esti híradó közölte a riportot, mire a gyár jogi képviselője másnap reggel a gyár álláspontjának be nem mutatóra miatt az ORTT Panaszbizottságához fordult, mivel szerinte a televízió megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét.

Megoldás: elutasítja, mert a Panaszbizottsághoz csak a kifogás után lehet fordulni, ezen felül a gyárnak kifogási joga sem volt, mert lehetőséget adtak neki, hogy nyilatkozzon, de nem élt vele. A Média tv. értelmében ekkor a kifogással sem lehet fordulni a műsorszolgálta¬tóhoz, ergo a panaszjoga fogalmilag kizárt emiatt is.

2.
Z. zsinat egyházi vezetőt választ. A zsinat tagjait az egyház tagjai delegélják.
X.Y. szeretett volna vezető lenni, de aztán mást választottak meg. X.Y. azt sérelmezte, hogy a zsinat tagjainak megválasztása nem az alapszabályban meghatározottak szerint történt.
Milyen jogorvoslati lehetőséget biztosít az állam X.Y.-nak?

Megoldás: Semmilyet, mert az állam és az egyház egymástól elválasztva működik és az egyház belső szabályzatainak érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható.

3.
X település megállapodást kötött egy másik településsel az egyik szélső, húsz házas utca átadásáról, mivel az átvevő település központjához lényegesen közelebb van. A megállapodás megkötése után az átadást meg is ejtették. A Közig Hivatal kifogást emelt a megállapodás ellen annak jogszabálysértő volta miatt. Ezután az Önkormányzat népszavazást tartott. A népszavazásról szóló önkormányzati rendeletben a testület előírta, hogy 60 %-os részvételi arány, és 60 % azonos válasz kell az érvényességhez, illetve az eredményességhez. A népszavazást kiíró határozatban pedig előírta, hogy szavazni 8–12 óráig lehet.
55 % szavazott, és 52 % volt az igenek aránya. Az önkormányzat a szavazást érvénytelennek nyilvánította.
A közig hivatalt álláspontja szerint a rendelet a 60 %-os arányok miatt, a határozat pedig a 8–12 óra miatt jogsértő.
Kérdések:

1. Milyen címen emelt kifogást a közighivatal a megállapodás ellen?
2. Miért jogszabálysértő a rendelet és a határozat?
3. Mit tehet a közighivatal, ha az önkormányzat nem ért egyet az álláspontjával?

Megoldás:

1. A területrész átadásához a területszervezési tv. értelmében helyi népszavazás is kell, másrészt az átadás az altalános önkormányzati választások napján történhet meg.
2. Az Ötv. szerint 50 %-os részvétel kell az érvényességhez, és szintén 50 % azonos válasz az eredményességhez. Az Alkotmány 44/A (2) bek. értelmében az önkormányzati rendelet nem ellenkezhet magasabb szintű jogszabállya, ezért az önkormányzat aktusa törvénysértő.
3. Amennyiben az Önk. nem fogadja el a Közighivatal álláspontját, és a tv-i ellenőrzés során kitűzött határidőn belül nem orvosolja a törvénysértést, a Közighivatal törvénysértő rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését kezdeményezheti az Ab-nál, valamint a határozat felülvizsgálatát a bíróságon.

4.
Újszülöttet találnak győri bencés kolostorban. A gyermek 18 éves korában előkerülnek a szülők, akik a területi elvet alkalmazó Venezuela állampolgárai. Elemezze a gyermek állampolgársági helyzetét 18 éves kora előtt és után. Milyen lehetőségei vannak?

Megoldás: a gyermek valószínűleg 1990-ben született, így az akkor alkalmazandó 1957. évi V. tv. 2.§-át kell segítségül hívni, mely szerint ellenkező bizonyításáig magyar állampolgárnak kell tekinteni a Magyarországon talált gyermeket (kisegítő elv). Azonban 18 éves korában már az új 1993. évi LV. tv-t kell alkalmazni, ha nem szerezte meg a magyar vagy a szülők szerinti állampolgárságot és a KE-höz 19 éves koráig intézett nyilatkozattal megszerezheti az állampolgárságot.

5.
XY osztrák állampolgár, apja ismeretlen, anyja osztrák. 2004-ben a bíróság megállapítja, hogy ki az apa, magyar állampolgár. 2003-ban XY-nak született egy gyereke.
Milyen állampolgárságú XY és gyereke, mikortól?
Megoldás: születésre visszamenőlegesen kettős áp-ok.
6.
Párt gyűlésén kizárják XY-t, vele rögtön közlik is a döntés. XY jó két hónappal később keresetet ad be, arra hivatkozik, hogy 3–4 hétig külföldön volt, és nem tudott a jogi képviselőjével konzultálni, így nem ismerte fel a kizárás jogtalan voltát.
Hogy dönt a bíróság?
Megoldás: Idézés kibocsátása nélkül elutasítja, mert anyagi jogi határidő van a keresetlevél benyújtására, nincs helye igazolási kérelemnek.
7.
Miniszter felterjeszti X.Y. egyetemi tanárrá való kinevezését a közt. elnöknek, mivel minden törvényi feltételnek megfelel. A közt. elnök nem akarja aláírni, mert szerinte nincs erkölcsi integritása. A feladat, hogy megtagadhatja -e és indokolni kellett.
Megoldás: nem. Az Alkotmány indoklásos részéből ki lehetett írni a választ. De van a megadottak között egy ide vonatkozó AB határozat is.
8.
Az első fokú építési hatóság bevásárló központ építésére ad engedélyt, a szakhatóságot bevonták, egyéb ügyfelek pedig lemondtak a jogorvoslati jogukról. Fél évre rá egy civil természetvédelmi szerv a másodfokú hatósághoz fordul, hogy semmisítse meg az engedélyt, mert az jogszabálysértő. Az alapozásnál derült ki, hogy gond van az építkezéssel. Mit kell tennie a másodfokú szervnek?
Válasz: el kell utasítani a kérelmet, mert az jóhiszemű jogot sért és az építtetőt vegyük jóhiszeműnek. Emellett persze hatósági ellenőrzés lefolytatható a kivizsgálás céljából.
9.
XY Macskaellenes Akciócsoport 2004. június 1-jén mindenféle szükséges adat megadása mellett bejelentést tesz a BRFK-nál, hogy 2004. június 6-án gyülekezést szervez, amin tiltakozásképpen felakasztanak 15 kóbor macskát. Mit határoz a rendőrség?

Megoldás: Tudomásul veszi, mivel a Gytv-ben szereplő két megtiltási feltétel egyike sem áll fenn. De mivel bűncselekményt készülnek elkövetni, előzetes figyelmeztetést követően a helyszínen feloszlathatja a rendezvényt. (Ebben az a szép, hogy a jó válaszhoz az embernek szüksége volt egy időgépesített Btk-ra is, amiből kiderül, hogy a 266/B. § állatkínzás 2004. márciusa óta bűncselekmény.)

10.
A 3500 lakossal rendelkező X községben megválasztott polgármester megbízatásának második évében a képviselő-testület úgy dönt, hogy a tisztség betöltésének módját a polgármester egyetértésével főállású feladatellátásról társadalmi megbízatásúra változtatja. A döntést követő héten a polgármester a helyi termelőszövetkezet felügyelő-bizot¬tságának elnökévé választják.
Kérdés :
Jogszerű volt-e a képviselő-testület döntése?
Mit tehet a megyei közigazgatási hivatal?
Megtarthatja-e a szövetkezetben betöltött tisztségviselői pozícióját a polgármester?

Egyszerűsítené az EU a szakmai képesítések kölcsönös elismerését

Nyilvános konzultációt indít az Európai Bizottság a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv jövőbeni módosításáról. A testület az elmúlt öt évben felgyülemlett tapasztalatokat építené be a jogszabályba, és egyszerűsítené is a rendszert annak érdekében, hogy az európai állampolgárok végzettségét könnyebben elismerjék más uniós tagállamban.
0
Az Európai Bizottság szerint még mindig nem működik hatékonyan a szakmai képesítések kölcsönös elismerése az Európai Unióban, ezért kilátásba helyezte az öt évvel ezelőtt hozott, elvileg ezt biztosító irányelv módosítását. A testület most nyilvános konzultációt indít a szakmai szervezetek, egyetemek, szakiskolák, vállalkozások és a tagállamok bevonásával, amely során azt tudakolná az érintettektől, hogy milyen irányba is változtassa a direktívát.

A Bizottság fő célja, hogy felhasználóbarát és egyszerűbb legyen a rendszer, és az elvek szintjén működő szabad munkavállalás a gyakorlatban is működjön, ne fordulhasson elő, hogy egy uniós állampolgár szakképesítését egy másik tagállam nem fogadja el pusztán azért, mert például kevesebb szakmai gyakorlatot töltött el, mint amennyi a fogadó országban elő van írva.

A direktíva módosítása része annak az 50 kezdeményezésnek, amelyet októberben hozott nyilvánosságra a Bizottság, és amelyek végrehajtásával szeretné kiteljesíteni az egységes piacot.

A jogszabály elvileg már most is biztosítja, hogy egy uniós állampolgár semmilyen hátrányt nem szenvedhet el egy másik EU-tagországban, amikor munkát akar vállalni. A gyakorlatban azonban ez nem így van. Az irányelv több mint 800 úgymond végzettségre terjed ki. Ebben a jogszabály minimumkövetelményeket fogalmaz meg, amelyeknek, ha egy adott képesítés megfelel, akkor azt el kell, hogy ismerjék uniószerte. Kivételt képeznek az egészségügyi szektor dolgozói és az építész végzettségűek. Az ő diplomájukat automatikusan elfogadják az összes uniós tagállamban.

A konzultáció során a Bizottság ismételten felveti az Európai Szakmai Kártya bevezetésének lehetőségét. Az egységes dokumentumon szerepelnének az illető adatai, az, hogy hol szerezte a képesítését, és az is, hogy milyen végzettsége van. A kártyával rendelkező munkavállalót nem utasíthatná el a munkáltatója arra hivatkozva, hogy más országban tanult, így nem olyan képzett, mint egy ugyanolyan végzettségű hazai munkás.

A szükséges konzultáció után a Bizottság azt tervezi, hogy 2012-ben teszi le az asztalra az irányelv-módosítás tervezetét.

Kedves Szilvi!

Én nem gondolnám, hogy a munkláltódnak kell jogi szakvizsgával rendelekznie, ez sehol nincs - tudomásom szerint - leírva.
Őszinte leszek, én nem kérdeztem meg a Jegyzőmtől, hogy van e szakvizsgája vagy nincs.Ő aláírta az igazolást.

Bár júniusban megyek az első vizsgára, így nem tudom hogy mit és hogyan ellenőríznek.

Dóri

Tervezett változások:::

Már olvasható az új alkotmány tervezete
nyomtatásküldés ismerősnek
alkotmány alkotmányozás jogalkotás
Krónika Nánási Anikó - 2010.12.02. 13:18
Fotó: MR/Pálfi BalázsFotó: MR/Pálfi Balázs
Felkerült az Országgyűlés honlapjára az új alkotmány tervezetének első munkaanyaga, amely szerint változik például a magyar zászló, az állami lobogó fehér sávjába bekerülne a címer is. Az alaptörvényt sokkal nehezebben lehetne módosítani: nemcsak kétharmados többségre lenne szükség, hanem arra is, hogy a módosító javaslatot két egymást követő országgyűlés változatlan formában nyújtsa be.

Az új alkotmány preambuluma a tervezet szerint utalna a Szent Koronára mint a magyar államiság kifejezőjére, méltatná ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben, kimondaná, hogy az állami lobogó fehér sávjában szerepel a címer. A munkaanyag kiemelten védené a házasságot, a családot, és kimondaná, hogy házasság csak férfi és nő között jöhet létre.

Az állam elsőrendű kötelezettségének nevezné a szabadság, és az alapvető jogok tiszteletben tartását, védelmét. Kimondaná, hogy az államnak védenie kell a magzati életet is. Szó szerint az áll a javaslatban, hogy minden ember életét fogantatásától kezdve védelem illeti meg, de az alkotmány-előkészítő bizotség elnöke, Salamon László szerint ebből az abortusz feltétlen tilalma nem következik. A munkaanyagban az is szerepel, hogy a választójogot nem kötnék állandó magyarországi lakóhelyhez, de a határon túliak szavazati jogának részleteit majd külön törvényben szabályozzák.

Ha a parlament a most nyilvánosságra hozott koncepciót fogadja el, a jövőben csak akkor lehetne változtatni az alaptörvényen, ha a módosítási javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt.

Arra a kérdésre, hogy a kormánypártok nem módosították-e mostanában túl gyakran az alaptörvényt, Salamon László, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság kereszténydemokrata elnöke azt mondta: a rendszerváltás óta jellemző ez a gyakorlat, amit most megállítanának.

Az államfővel kapcsolatban javasolják, hogy az alkotmány a köztársasági elnök feladatainak és hatásköreinek részletes felsorolását követően tartalmazzon olyan klauzulát, amely lehetővé teszi a törvényhozó számára, hogy külön törvényben más feladatot és hatáskört is meghatározzon a köztársasági elnök számára.

A koncepció az egy- vagy kétkamarás parlament kérdésében két verziót vázol fel: ha kétkamarás lesz a parlament, a két háznak együttes ülésen kell megválasztania az államfőt, de megválasztásának szabályai ezen kívül nem változnának. Az Országgyűlés szerepe az új alaptörvény koncepciója szerint nem módosulna, de az elképzelés értelmében hatáskörét törvényekkel bővíteni lehetne.

Rögzítenék, hogy a parlament négy évre választott testület. Ha kétkamarás a parlament, akkor a második kamara összetételét külön törvényben kell meghatározni. A felsőházat a képviselőház döntéseivel szemben egyszeri vétójog illetné meg. A képviselőket mindkét házban továbbra is megilletné a mentelmi jog.

Az Országgyűlés (képviselőház) feloszlatására vonatkozó szabályozás annyiban változna, hogy a parlament akkor lenne feloszlatható, ha tizenkét hónapon belül legalább három (jelenleg ez a szám négy) esetben vonja meg a kormánytól a bizalmat, illetve ha a költségvetést nem fogadja el. Változatlanul feloszlatható az Országgyűlés akkor, ha új miniszterelnök választása esetén az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az első javaslat megtételétől számított negyven napon belül nem választja meg. Az Országgyűlés önfeloszlatására vonatkozó szabály változatlan marad. Ha a költségvetés a pénzügyi év március 31-ig nem születik meg, a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést.

Megerősítenék, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül nem tartható népszavazás a jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint megnevezett tárgykörökben azzal a kiegészítéssel, hogy – az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezését beépítve – a normaszövegben kizárt tárgy az alkotmány módosítására irányuló népszavazás is.

A kormánnyal kapcsolatos szabályoknál módosítanának a bizalmatlansági indítvány intézményén, mert a jövőben annak benyújtásával párhuzamosan nem kellene új miniszterelnököt megjelölni.

Míg a hatályos alkotmány kimondja, hogy az Alkotmánybíróság 11 tagú, a koncepció nem tartalmaz számot, csupán annyit rögzít, hogy továbbra is a képviselők kétharmadával választják meg a tagokat. Létrehoznák a közigazgatási bíróságokat, amelyek a helyi önkormányzatok jogait védenék, és elbírálnák a közigazgatási jogvitákat. A bírósági szervezet élén a Kúria állna – a jelenlegi alkotmány szerint ez a Legfelsőbb Bíróság.

Kedves Fórumozók!

Jogi szakvizsgát szeretnék tenni. Ezzel kapcsolatos lenne a kérdésem.
4 éve dolgozom a közigazgatásban, a jegyző irányítása alatt jogi végzettséghez kötött főállású munkakörben.
A jegyzőnek - akinek az irányítása alatt a munkát végeztem - kell e jogi szakvizsgával rendelkeznie?

Előre is köszönöm a válaszokat!

Üdv: Szilvi

Kedves Fórumozók!

Jogi szakvizsgát szeretnék tenni. Ezzel kapcsolatos lenne a kérdésem.
4 éve dolgozom a közigazgatásban, a jegyző irányítása alatt jogi végzettséghez kötött főállású munkakörben.
A jegyzőnek - akinek az irányítása alatt a munkát végeztem - kell e jogi szakvizsgával rendelkeznie?

Előre is köszönöm a válaszokat!

Üdv: Szilvi

Sziasztok!

Tudnátok nekem írni egy két írásbeli feladatot közigből? Vagy találok valahol összegyűjtve?

Dóri

Szia Beáta!

Én 2 db tb-anyagot töltöttem le onnan, az egyik egy 50 oldalas, a másik meg kéthasábos formátumú, azok majdnem teljesen hatályosak, de sajnos nem sokkal olvasmányosabbak, mint a jogszabály :( Ha rám hallgatsz, a végére hagyod a tb-t, max. 2 nap alatt bepakolod vhogy a fejedbe, a vizsgán lefelelsz belőle, aztán elfelejted, nekem legalábbis ezek terveim...

Örömmel látom,hogy működik a jogiszaki oldal.

Lenne egy kérdésem:

A feltöltött tb anyagok:
pl tb.jog, tb jog 2010.márc ,tb minimum.. stb

mennyire hatályosak?

Köszi

Beáta

Örömmel látom,hogy működik a jogiszaki oldal.

Lenne egy kérdésem:

A feltöltött tb anyagok:
pl tb.jog, tb jog 2010.márc ,tb minimum.. stb

mennyire hatályosak?

Köszi

Beáta