Off - topic

Itt a BH: 2005.54-es

„A gépjármű üzemeltetése és egyúttal a tevékenység fokozottan veszélyes jellege akkor szűnik meg, amikor a gépjárművet szabályszerűen leállítják, azaz elvégzik mindazt a szükséges tevékenységet, amely a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásához elengedhetetlen. Ennek része a kézifék behúzása is, amely az adott esetben elmaradt. A III. r. alperes arra helytállóan utal, hogy az üzemeltetés feltétele a gépkocsinak az emberi irányítás alatt tartása. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az I. r. alperes nem kívánt hosszabb időre leparkolni a gépkocsival, ezért a tényállás részben eltérő a III. r. alperes által hivatkozott jogesetektől.
Az emberi hatás átmeneti megszűnése a gépjármű veszélyes üzemi jellegét nem szünteti meg, ha annak a rövid időre történt megállítása a közúton, a továbbhaladás szándékával történt, és ezért elmaradt a teljes üzemen kívüli állapot létrehozása. Az így történt leállással a gépjárműnek nem szűnik meg a közúti forgalomban való részvétele, a fokozott védelmet igénylő veszélyessége.”

Azzal tehát, hogy a motort letámasztotta, teljesen üzemen kívüli állapotba hozta, még akkor is, ha egyébként ez a letámasztás nem volt megfelelő. Annak sincsen jelentősége, hogy a letámasztó tört-e el, vagy a szél döntötte fel. Ez 339-es helyzet.

Erre a BH-ra gondoltam, pont most találtam meg én is, de rosszul emlékeztem rá, úgyhogy mindenkitől bocs, tévedtem.

Kacsa,

A pihenőhelyeshez:

„Olyan nincs, hogy egyik sem. Be kell sorolni valamilyen kategóriába ” (én)

"ahham…:)" (te)

Szerinted nem kell besorolni? Legyen önálló kategória a pihenőhely? És amíg nem az, mit lehet vele kezdeni, mi alapján?

A motorfeldőléshez:

„„ÜzemeltetéséVEL“ az nem egyenlő az üzemeltetése soránnal.” (én)

"ezt már ezerszer elmondtad…csak azt nem, hogy ezt miért gondolod így…:)" (te)

Nem kérdezted. :)
Érdekel? Akkor elmondom. :)
Üzemeltetésével: ez arról szól, hogy mivel okozom a kárt. (Milyen ok vezet az okozathoz.)
Üzemeltetése során: ez arról szól, hogy mikor okozom a kárt. (Mikor vezet az ok az okozathoz.)

A biztosítónak arra való hivatkozása, hogy a jármű üzemen kívült állt, parkolt, nem érdekes, mert a felelőssége nem attól függ, hogy a jármű üzemben van-e, hanem attól, hogy a kárt a jármű üzemeltetésével okozták-e; kárt okozni pedig üzemen kívül is lehet a jármű üzemeltetésével. Ezért fontos különbséget tenni a "-vel" és a "során" között, a fentiek szerinti módon.

guba,

igen, szerintem is 339, de ettől még ki kéne hozni, hogy a biztosítónak fizetnie kell. :) A Korm. rend. szerint "üzemeltetésével" okozott károk esetén köteles megtéríteni a kárt. Én arról magyarázok épp (kicsit erőltetetten persze), hogy ebben az esetben miért állhatja meg a helyét az "üzemeltetésével".

Kedves Impossible,

ezt ugye nem gondolod komolyan?:)
nagyon gyenge érvelés...masszívabbra lenne szükséged ahhoz, hogy egy biztosítót fizetésre bírj:)))

nem leszólni akarok bármit vagy bárkit, de ANNYIRA örülök, hogy már nem kell ilyen baromságoknak utánajárnom, meg jogszabályokat olvasnom :)

„Én arról magyarázok épp (kicsit erőltetetten persze), hogy ebben az esetben miért állhatja meg a helyét az „üzemeltetésével“.”

Annyit nem ér ez a téma, hogy kikeressem mit "magyarázol", az viszont biztos, hogy az üzemen kívül feldőlő motor által okozott károkat nem fogja megtéríteni a biztosító. Hogy üzemen kívül van, azt pedig az előbb illusztráltam a BH-val.

Kacsa,

tudsz jobbat? :)
Ez volt a max, amit ki tudtam találni. Az ügyvéd (aki szerint ez Ptk. 345. § ) meg végül beperelte a biztosítót is, meg a jármű tulajdonosát is, biztos ami biztos alapon. lol
Az ügyvéd arra hivatkozott, hogy a Korm. rendelet amikor felsorolja, hogy mikor nem köteles megtéríteni a kárt a biztosító, akkor nem említi a feldőlést. Akkor már szerintem jobb az én gyenge érvelésem. :D Én is gondolom, hogy nem fizetett... nade ez volt a feladat, hogy fizettessek.

guba,

amit illusztráltál, azt én már leírtam korábban is, és azt is, hogy 339. A feladat pedig az volt, hogy találjak ki valamit arra, hogy fizessen. Ennél ütősebbet szerintem nem lehet mondani, de mondjatok, ha van ötletetek.

Lehet fizettetni a motor üzembentartójával.

Igen, de ő a biztosítóval akart. Meg tényleg, miért nem írják bele a kormányrendeletbe "üzemeltetésével" helyett, hogy "üzemeltetése során"? Akkor simán védekezhetnének ezzel. Lehet, hogy a gyakorlat más, de asszem Einstein mondta, hogy ha a gyakorlat nem igazolja vissza az elméletet, akkor változtasd meg a gyakorlatot. :D

Kedves Impossible,

mint magad is rámuttattál: ez az érvelés erősen izzadtságszagú, és éppen ezért abszolút ineffektív.

cserébe az ügyvéd érvelése sem jó, mert a kizárásokig el sem jutsz logikailag, hiszen nincs is mit kizárni...

Milyen kizárásokig? Most miről beszélsz? :D

Egyébként nem mondhattam a főnöknek, hogy figyelj, ez egy baromság, jobb bele sem kezdeni, mert úgysem fognak fizetni. Ettől függetlenül abban a korm. rendeletben átírnám "során"-ra, de mindegy, hagyjuk. :D

Kedves Impossible,

amikor nem köteles a biztosító téríteni = kizárások

A kormányrendelet felsorolja. Nem értem, mi az, hogy el sem jutok logikailag... Oda lehetne írni, hogy "feldőlés", mint ahogyan odaírták pl. azt is, hogy álló járműről fel- le pakolás. Hát nem?

Kedves Impossible,

a biztosító mikor felel a kormány rendelet szerint?
...
...
...
aztán le van írva, amikor mégsem felel...(innen hiányolja az ügyvéd a "feldőlést")

de idáig el sem jut mert az első kérdésnél elakad...világos?:)

Ezt úgy érted, hogy nem lehet úgy üzemeltetni, hogy a biztosító a Ptk. 339. § szerint feleljen, hanem csak úgy lehet üzemeltetni, hogy a 345. § szerint feleljen?

Vagyis hogy mivel itt nem üzemelt, amikor a kárt okozta, eleve szóba sem kerülhet a biztosító felelőssége, így aztán a kivételek sem, így érted?

Kedves Impossible,

a második.

Ha így érted, akkor ezzel az a probléma, hogy a kivételek között szerepel az álló járműről fel-le pakolás, ami közben a gépjármű nem feltétlenül úgy üzemel, hogy jár a motorja. Ebből következhet, hogy a motornak nem kell járnia az üzemeléshez. Na itt meg feldől, a motor nem járt, a feldőlés meg nem kivétel, szóval felelhetne. Ez az ügyvéd elmélete volt.

A motornak nem kell járnia az üzemeléshez, de ez még nem jelenti azt, hogy minden álló motorú jármű üzemben lenne. Ha arra akarsz hivatkozni, hogy a motor a leállítás ellenére is üzemben volt, akkor meg kellene fogalmaznod azt a momentumot, ami alapján így gondolod. Ezért idéztem be neked a BH-t, az már átlagos szellemi kapacitással rendelkező laikusok számára is elég jól elmagyarázza a különbségtétel szempontjait.
(Csak mellékesen jegyzem meg, hogy ha arra építesz, hogy a motor üzemben volt, akkor merőben elhibázott párhuzamosan a 339-re hivatkoznod. Ha ugyanis üzemben lett volna, akkor veszélyes üzemi felelősség lenne hatályos. Ennyiből az ügyvéded hivatkozása legalább konzekvens, más kérdés, hogy jogilag elhibázott.)

Ez az "üzemeltetése során" illetve üzemeltetése közben, és egyéb szinonimák, _ Béla szavaival - a fingfűrészelés kategóriába tartoznak. Egy veszélyes üzem vagy üzemel, vagy nem. Ezt kell eldönteni. A parkoló, (nem rövid időre)leállított autó nem üzemel, az átmenetileg, forgalmi, vagy egyéb okból(pakolás) leállított autó pedig üzemel. Ennyi.

Aha, na ez tetszett, kezd világosodni a dolog, bár elég lassú észjárású vagyok, és nehéz a felfogásom. :D

Megdöbbentő, ha ennyire egyszerű, én meg mennyit tökölődtem vele... ha az ügyvéd hülye, az nem vigasztal, nekem nem lenne szabad annak lennem. :P

Na van újabb kérdésem.

HA meghatalmazást írok a családtagoknak arról, hogy helyettem és nevemben meghat. ingatlan értékesítésében eljárjanak, akkor ebből engem milyen hátrány érhet?
Szerintem megköthetik a megkérdezésem nélkül az adásvételi szerződést. Erről szól egy PED (már nem emlékszem, melyik számú, talán 25 vagy huszon valahanyadik). Az ügyvédi ellenjegyzés csak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzéshez szükséges, a szerződés érvényes enélkül is. Azt viszont nem tudom, hogy ebből esetlegesen milyen károm származhatna. Ezen vitáztam az ing. közvetítővel. Hozzászólások? :)

ma hozzájutottam életem első motorradjához!