Tisztában vagyok vele, hogy nincs automatizmus, és korlátozott a helyek száma (ismerem a jogszabályokat).
Csak annyit mertem állítani, hogy a legtöbb esélye erre mégiscsak annak lehet, aki végigmászta előtte ezt az utat (mint bejutni "szinte ismeretlenül", de akár ügyvédként vagy miniszterként.) Tévednék?
(Ha van itt esetleg egy közjegyzőjelölt vagy - helyettes, örülnék, ha mesélne a tapasztalatairól, akár magánban is.)
sziasztok!
hát azért ne álmodozz arról, hogy közjegyző leszel, tudod a mi jogrendszerünk olyan, hogy egy meghatározott számú kör lesz közjegyző, attól méég, hogy jelölt vagy nem leszel automatikusan kjegyző, moivel jelöltnek lenni könnyebb. oda beengednek, de onnan már nem. ahhoz, hogy szinte ismeretlenül bejuss, anyagi háttérrel is rendelkezni kell, mivel egy jól fizető helyet veszel át. ez nem olyan, mintha ügyvéd lennél, amit ott és úgy kezded el, ahogy akarod...sajna. én is lennék kjegyző, de tudom, hogy nem leszek az.
Köszi a választ!
Azért azt gyanítom, hogy közjegyző az lesz legkönnyebben, aki előtte közjegyzőhelyettes volt, az meg az, aki előtte közjegyzőjelölt volt. Ez jobbára így szokott menni a szakmai körökben. Mondjuk azt hiszem nem a gyors karrierre vágyóknak való (eleve 3+3 éves konstrukció).( Van egy kedvenc mondásom: Egy gödör ásásán kívül kevés dolog van, amit rögtön felülről lehet elkezdeni. :))
Ennyire rossz a szakmai hírnevük? Ezt nem is gondoltam volna. Hiszen azért jópár dologhoz kell(ene) jól érteni: Pp., öröklési jog, társasági és ingatlanjog, pénzügy (hitelezés) stb. - ez kb. már annyi, amit egy polgári ügyekkel foglalkozó ügyvédnek is, nem?
Jelöltnek nem, de közjegyzőnek annál inkább. Volt miniszterek is sírva könyörögnek, hogy közjegyzők lehessenek, de hiába. Azt mondják, hogy szakmailag a közjegyzők jelentik az alját. Viszont anyagilag ők a csúcs. Felül úszik a zsír
Sunshine after the rain.
Kedves Fórumozók!
Hálás lennék, ha megosztanátok velem véleményeteket arról, milyen/érdemes-e ma közjegyzőjelöltneklenni. Köszönettel, P.
Szeretném megkérni azokat a kedves kollégákat, aki- szintén- I. évesek a JTI ingatlanforgalmi szakjogászi képzésében, hogy írjanak a köv. e-mail címre:dr.varsanyi@pro.hu
Előre is köszönöm.
Varsi
(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)
Nem vagyok pesti, de itt élek egy éve, mert itt több a lehetőség. :-) Amúgy Szegeden végeztem, de szegedi sem vagyok.
Bár az rossz, hogy a lengyelt nem beszéled. Ismerek egy szlovák srácot, vmelyik felmenője magyar és nem tud magyarul.
(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)
Így már érthető. :-)
(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)
Van valami lengyel kötődés?
(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)
Elárulod, mi az álmod, vagy titok?
(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)
Tényleg szép a dr., azzal is egyetértek, hogy szép pálya lenne, de amíg konkrét állásod nincs, addig nem igazán lelkesítő. Más humán pálya talán még rosszabb, de itt most jogászok panaszkodhatnak. :-)
(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)
Bocs Order, de leszakadtam a netről. Meg végiggondoltam, milyen optimizmust sugárzó gondolatokkal (Üdv, woodslave!) láthatnálak el. Azért van ilyen is! Azt gondolom, jó döntés a jogi pálya! Maga a jog és a jogi munka több év elteltével is lenyűgöz. Amikor a nyilatkozatod indokolását viszontlátod a bírói ítéletben, vagy tudod, hogy egy Isten utolsója jogszabályban az a picike alpont a te kezed munkáját dícséri, vagy bejegyezték az első társaságodat...és rájössz, hogy működik! Vagy amikor egy általad elismert szakember szakcikke megerősíti azt a gondolatmenetet, amit egy szerződésben érvényesítettél. Vagy egyszerűen megvilágosodik egy jogszabályhely értelme, összefüggései...Ha elvonatkoztatunk a munkahely keresés nyűgeitől, úgy gondolom ez egy gyönyörű pálya, ahol folyamatos szellemi kihívások érhetnek és amely gyakorlatilag az élet valamennyi területére tartalmaz valamiféle megoldási módot. (Bár az ismerőseimet csúful ki tudom akasztani, amikor a jog szabályai alapján elemzek egy pl. érzelmi helyzetet...) (Ez egy kicsit patetikusra sikerült. ;-))
Egyébként pedig bármely más humán pályára mennél, még ennél is jobban fenyegetne az éhenhalás veszélye.
Több év nyűglődés és kínlódás után is is úgy vélem, hogy van értelme a jogi diplomámnak, ez inkább mennyiségi kérdés(wc papírnak sem jó-tól az igazolás, arról,hogy én vagyok a bölcsek köve boldog birtokosa-ig)
További válaszok: Nem értek azzal egyet, hogy csak parasztvakításnak jó a dr.- pl. kórházakba is beengednek és az orvos is ad tájékoztatást bármiről, ha dr-ként mutatkozol be...Hivatalban nem mindig célravezető, mert akkor kötözködhetnek (Akkor is megmutatom!!!), csak végső eszközként érdemes használni.
Üdv, Collegák! Örülök, hogy ilyen élénk diskurzus alakult itt ki. Aminek kevésbé örülök, az a szomorú téma. Én álligkart végeztem, az ELTE ÁJK-n végzős vagyok. Munkám van (én hivatásnak mondom), a Corvinus Állig Karán tanítok tanársegédként az Államigazgatási Tanszék kötelékében. Én viszonylag sokat voltam munkanélküli (27 évesen ez a mostani az ötödik munkahelyem), sőt, mint egy itteni másik topikban írtam, a szociális segélyen keresztül az állam gondoskodó kezét is éreztem a vállamon, és mégis...valahogy abból is kilábaltam. A piac törvényszerűségei, és a közigazgatásban tapasztalható leépítések válságot generáltak az igazgatásszervező és a jogvégzett munkavállalók, szolgálatvállalók számára. Egyszerűen nem tudok tanácsot adni, ugyanis nekem magamnak két barátom van állás nélkül (egyikük szakvizsgázott tanácsos állig diplomával, másikuk történész öt év levéltári gyakorlattal). Borzasztó nehéz ma, ez tény!
Sunshine after the rain.
hát igen..ha másra nem is "parasztvakításra" jó,hogy doktorok vagyunk.. hehe :))
(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)
Nem találtam. Négy hónap kevés volt, hát még húsz perc. :-) Csak el kellett mennem.
Kösz liderc a biztatást, nem vagy az optimizmus szelleme Te sem. :-)
(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)
Kop-kop, nem zavarok?
Kedves Order és woodslave, ne keseredjetek el, lesz ez még rosszabb is.;-) Én névértéken jobban kerestem 1992.ben pincérként, mint most jogászként. Most is kimentem volna a vendéglátóiparba, csak elkövettem én is azt a hibát, hogy átirattam a személyimet. Order, ne tedd! (Jól értettem, hogy Te még az államvizsga és az ünnepélyes eskütétel előtt vagy?) Vért izzadtam, mire a 3 év gyakorlati időt összeszedtem, most vagyok a szakvizsga előtt. Közben kiadványszerkesztéstől az esküvői ruha gyártásáig mindent csináltam. Azonban továbbra sem tudom, hogy mi végre szakvizsgázom, mert ügyvédi irodát nem fogok tudni nyitni. (Ha Pesten eldobsz egy követ, biztosan ügyvédet találsz el vele...) A fizetésem - jelenleg van állásom - szemmel alig látható. Az álláspályázatokra adott elutasításokkal csak azért nem tudom kitapétázni a szobámat, mert általában még csak nem is válaszolnak. (Anyagi problémáimon jelentősen segítene, ha az az összeg a zsebemben lenne, amit pályázatokra fordítottam...) Egyébként a 3. papíromat szedem össze éppen, és készülöm egy szakjogászit is elkezdeni. (A tanulás az egyetlen sikeres ágazata az életemnek)
Gyerek, család? 32 éves vagyok, már letettem erről.
Mielőtt még sajnálnátok, a fentiektől függetlenül a humorérzékemet sikerült megőriznem és úgy gondolom, ez az egyetlen eszköz, amivel a kezdeti (?) évek valahogy átvészelhetőek. Én már csak nevetek az esetlenkedéseimen...