Vízelvezető árkok tisztítása

Nekem ezzel az egész ároktakarítási kötelezettséggel (de a járdák téli síkosságmentesítésével is) az a legnagyobb bajom, hogy teljesen életszerűtlen előírás.
Egy árok kitakarítása, pl. a gaz levágása szerszámokat (vagyis beruházást) igényel, ezen kívül sokszor nem is egyszerű dolog. Ha megsérülök, akkor így jártam? Ha meg megbízok valakit, akkor én fizetem a közterület karbantartását, miközben fizetek kommunális adót, meg szja-t, meg mindent. Ráadásul nem minden utcában, ház előtt van árok/járda, ezért ez a teher teljesen egyenlőtlen még ugyanazon a környéken is. Attól függ éppen hova méltóztattak árkot tenni. Sokszor amúgy teljesen értelmetlenül.
A téli síkosságmentesítés is teljesen nonszensz. És ha 12 órás műszakom van? Vagy éppen 24? Vagy máshol dolgozom, mert az ország jobban teljesít és helyben nincs munka? Az egész szabályozás a szocializmusból ered. Különösen most visszatetsző, amikor halom pénz elmegy közmunkásokra, aki ilyen munkák helyett az önkormányzat földjein termelnek (jó esetben, rosszban meg a polgármesternek robotolnak).
Külön szépség, hogy nekem kell karbantartanom az úttestig lévő részt, de ha úgy kívánja kedvük, akkor azzal a felkiáltással, hogy közterület, bármikor belerombolhatnak.

Milyen fórumon lehet kezdeményezni ennek az eltörlését? Van egyáltalán értelme, vagy úgyis lesöprik?

11Kérdezősködő11
Általában egy határozatot jobb megelőzni, felvenni a kapcsolatot a kezelővel, egyezkedni...stb, de olykor jól is jöhet, mert ha van határozat, akkor megnyílik a jogorvoslat lehetősége is.
Jelen esetben a megelőzés híve lennék.

a kertem és a vízpart közötti önkormányzati részt soha senki nem gondozta, mióta az enyém. ezért lehet pénzt kérni? nem az én elemi érdekem ennek karbantartása???

Kedves Tanácsadók, olvasók!
A szomszédom előtt gazos az árok, de ő nagyon beteg, nem tudja kitakarítani az árkát és kis nyugdíja van, ezért nem is tud megbízni senkit a munkával. A közterület felügyelő most bedobott neki egy sajtcetlit, hogy pucolja ki az árkát. Tudom, hogy ez jogszabályban elő van neki írva, de egy a/!-es lapon szereplő előre írt irománynak lehet jogkövetkezménye? A papíron rajta van, hogy ha nem teszi meg 5 napon belül a kitakarítást, akkor határozatban kötlezik majd erre. Ekkor már jöhet pénzbírság kapásból vagy az első határozatban még nem fog szerepelni pénzbüntetés?

efi99
Hihi....Télleg! :D

nanemaa
Szerintem dubek köszöni a nagyon sürgős választ...

palhes
A parti karbantartási sávot szabadon kell hagynod. Ez ha jól emlékszem 4 m. De egyeztess a vízügyi hatósággal, vagy a vízkezelővel, hátha csak az egyik partot kell szabadon hagyni. Náluk van ugyanis a karbantartási terv.

dubek
Nem. A takarítás a te kötelességed.

Üdvözlök mindenkit!

Olyan kérdéssel fordulok hozzátok, hogy a telkem a patak közepéig tart és szeretném a kertemet lezárni teljesen élősövénnyel ezt megtehetem vagy van valami jogi akadálya hogy lezárjam pl.: vízügy törvény stb. ami nem engedi meg.

Előre is köszönöm a válaszokat

Üdvözlök mindenkit!
Kérdesem az lenne,hogy a házam mellett van egy vízelvezető árok! Az árok a kerítesemtől kb.3 méterre található,tudtommal önkormányzati tulajdonban van.Az árok egy részét takarítja is az önkormányzat,vágja a füvet rendszeresen.Viszont a kerítésem melletti 200 méterhez 20 éve nem nyúl mióta itt lakom.Követelhetek e rajtuk 20 évre visszamenőleg üzemanyag,és munkaköltséget amiért én takarítottam eddig? A válaszuk nagyon sürgős lenne,hogy tudjam mit lépjek az önkormányzattal szemben!

Köszönöm a segítséget!

Helga33

Helga33

Az önkormányzatnál tudják megmondani, hogy az az árok milyen szerepet játszott. Vannak teljesen felesleges árkok is. De ha az van amit írsz akkor valószínű nem tehette meg. Mindenképpen az önkormányzatnál kell jelezni, az illetékes ebben dönteni.

Sziasztok! Szeretném szakértő tanácsát kérni a következő problémám ügyében. Kertes házban élek. A szemközti szomszédom betemette az árkot a háza előtt, amihez szerintem joga sem lett volna. Támadhatom-e ezt az önkormányzatnál, kérve az újbóli kiárkolást, arra hivatkozva, hogy minden csapadék az én árkomba folyik? A válasz sürgős lenne és ha tud valaki, kérem valamilyen törvényi, jogszabályi hátteret is adjon.
Előre is köszönöm a segítséget. Üdvözlettel, Helga33

Sziasztok!Azt szeretném meg kérdezni,hogy a keritésem elött kb 3m-re megy a vizelvető árok.A jegyző kötelezte mindenkit,hogy méjitse ki mert ha nem meg bünteti.Mivel közterület kinek a dolga lenne nem az örkormányzaté vagy a vizügyeseké?Ugyan erről a faluról van szó pár éve csemetéket ültettek az egész faluba egyformát.Ahol volt tuja vagy más fa kivágták arra hivatkozva,hogy közterület és jogukba áll.Akkor kinek mi is a jóga és a dolga?Várom válaszát.Tisztelettel Csaba

Üdvözletem mindenkinek!

Frissen vásárolt földterületem végében vezet a Belfő csatorna.A hét elején vízügyi melósok jelentek meg és a csatorna partját szegélyező bokrokat,fákat elkezdték kivágni 3 méter távolságig.A vásárláskor ki is mérettem a földterületet és a karókat közvetlenül a csatorna partjára így szerintem az én tulajdonomat vágják a vízügyesek.Szolgalmi jog nincs bejegyezve a vízügynek.
Kicsit nézelődtem az interneten de konkrét ide vonatkozó jogszabályt nem sikerült találnom.
Kérem aki járatos az ilyenekben vagy valamilyen használható infója van az ossza meg velem.
Előre is köszönöm.

Sziasztok!

Az lenne a problémám, hogy a mai napon felszólítottak az Önkormányzattól, hogy a kocsi bejáróm alatt nincs un. duda és így nem tud a csapadék víz elfolyni és ezért lépjek ez ügyben. A kérdésem az lenne, hogy ezt a saját zsebemből kell-e állnom, mivel kértem, hogy akkor kérek dudát és azt én lerakatom. A válasz természetesen az volt, hogy az önkormányzatnak nincs erre pénze. A baj, hogy nekem sincs, mivel munkanélküliből egyedül nevelem a két gyerekem. A válaszokat előre is köszönöm!!

Mindenki a saját portája előtt köteles rendet tartani. Ha a szomszéd nem teszi megbírságolhatják, vagy helyette a mással elvégettett munkát megfizetethetik vele. Ha a szomszéd netán idős, rokkant stb. akkor ez elfogadható, akkor közmunkával kell az ő árokrészét is tisztán tartani. (Egy rátermett jegyző sokat tud tenni a községéért.)

Igen, évente az ároktisztítás, mert hát az eső nagyjából rendszeres...

Bocs, de nem kellett volna pont azt a portát megörökölni/megvenni, és akkor ma nem lenne az árokkal gondod.

Az igazi probléma akkor van ha az árok/csermely/patak a falul túl is vezet a földeken, mert amíg egy-egy porta előtt csak 3-4 m3 a felhalmozódó iszap stb., addig egy x méter hosszúságú termőföldnél... És egynémely föld tulajdonjogi dolgait nem ritkán nemigen lehet kibogarászni ma már.

Az Alföldön 40.000 km (!) árokrendszer van -ezt a számot nem én találtam ki hanem olvastam-, és a belvizek éppen azért keletkeznek mert azon árokrendszert soha senki nem tartja rendben. És sok másfelé is hasonlóan...

Üdvözletem!

Abban kérném segítségüket,hogy egy szomszéd aki akadályozza a vízelvezetést,(nem enged átfolyot bevezetni a bejárói alatt ezért a szomszádját elönti a víz)hogyan kötelezhető?
Milyen jogi lehetőségek vannak erre a veszélyeztett szomszéd részéről mint magánszemély mert az önkormányzat sem lép fel elég erőteljesen a személy ellen.
Megvásárolta a szemközti szomszéd mellett lévő telket ahonnan a víz azt a szomszédot is kezdi elönteni.
Az önkormányzat pedig inkább szívattyúztat ezekről a területekről (ami csak ideiglenes megoldás)minthogy megoldaná a fennáló elvezetés problémáját.
Mindkét szomszéd már egy hete nem tud csak lábszárig érő vízben kijárni.
Mit lehet tenni ilyen esetben?

Köszönöm segítségüket!

Sziasztok!
Én abban szeretnék segítséget kérni, hogy hol tudnék pontosan utána járni annak, hogy a lakóházam falától milyen távolságra lehet vizelvezető árkot ásni.
Röviden annyi a problémám,hogy a házam oldalától kb. másfél méterre ásatott az Önk. vizesárkot, amelyet egyre csak mélyítenek, az ott levő szép orgona bokraimat,tövig levágták, a kis facsemetéket szintén ki akarják szedni, holott ezek az árok szélétől kb. 50 cm-re vannak. Szakember nem jött a munkásokhoz, aki irányítaná őket, ezek aztán mindent kivernek, mély árkot ásnak, azzal, hogy őket ezzel a paranccsal küldték ki.
Ezért szeretnék utána járni, hogy pontosan mi is ilyen esetben a szabály és ennek ismeretében szeretnék további lépéseket tenni.
Segítségeteket előre is nagyon köszönöm!
Sziasztok!

Egyrészt a jegyző, mint vízügyi hatáskör gyakorlója. Másrészt a polgármester, mint az önkormányzati közterület tulajdonosa, harmadrészt a helyi csatorna művek, akinek az árkok karbantartása és a víz befogadása a feladata lenne.

Ezek közül a jegyző az, akinek kötelező is válaszolnia. Az nem baj, ha "tedd ki hadd hűljön" típus, ugyanis ha hoz döntést, akkor megnyílik előtted a jogorvoslat lehetősége a felettes szervhez.

Üdv Mindenkinek!

Egy olyan kérdésem lenne, hogy...
Kis településünkön a házak előtt vannak ugyan árkok, de valamiért ezek már nem igazán funkcionálnak.
A problémám az lenne, hogy a drága kedves szomszédom a szennyvizét a félig meddig a házunk előtt lévő árokba folyatja, ami énszerintem nem annyira esztétikus látvány. Az ő házuk elé azért nem folyatja, mert azt már betemette, ugyanis ott parkol a különböző berendezéseivel. Én már szóltam neki, de ennek ellenére oda folyatja...tudom, szóljak a jegyzőnek. Olyan jegyzőnk van, az a tipikus tovább lehet lökni, mint küldeni típus. Gondolom létezik erre egy valamilyen intézmény, ahová ezt be lehetne jelenteni, mert szerintem ez meglehetősen beleütközik pár jogszabályba.
Köszönöm előre is a választ!

Sziasztok!

1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet
a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről
6. § (1) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni

1. az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);
2. a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá
3. tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület

tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

Nem kell rendelet, az Ötv-ben meghatározott feladat a biztosításáról szól, felújításról, létesítésről, nem arról, hogy pl.: a kertemben lévő fáról az árokba behulló leveleket az önkormányzat kitakarítja.
Ha a hidamat nem takarítom ki és amiatt önti el a fél falut a víz az én balhém, ha azért, mert az évek hosszú sora alatt az árok már nem lejt, a vízelvezetése nem funkcionál, nah az már az önkormányzat feladata.....
Szerintem......

A bírói gyakorlatból.

BH2003. 498
Felróhatóság hiányában mentesül a települési önkormányzat a belvíz okozta kár megtérítése alól, ha a csapadékvíz elvezetését szolgáló feladatának megfelelően eleget tett, és a károsodást váratlan, előre nem látható körülmények idézték elő [1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdés, 1990. évi LXV. törvény 8. § (1)-(2) bekezdés és (4) bekezdés].
A perbeli házas ingatlan a felperes tulajdona. A lakóépület falazatán a felperes 1999. év nyarán repedéseket észlelt, amely károsodást az utcai csapadékvíz nem megfelelő elvezetésére vezetett vissza. Az alperes az emiatt bejelentett kárigényét nem ismerte el, de a lakóépületében a belvíz által okozott károk enyhítése céljából a B.-i Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városgazdálkodási és Városfejlesztési Bizottsága 1999 szeptemberében 293 000 forint vissza nem térítendő önkormányzati támogatást ítélt meg.
A felperes keresetében 2 000 000 forint kártérítés megfizetésére és az ingatlan körüli utcai csapadékvíz megfelelő elvezetésére kérte a városi önkormányzat alperes kötelezését. Arra hivatkozott, hogy az alperes nem tett eleget a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ának (1) bekezdése szerinti csapadékvíz-elvezetési és csatornázási kötelezettségének, ezért a lakóépületében e mulasztásával okozott károk megtérítésére köteles.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A határozat indokolásában kifej tette, hogy az 1990. évi LXV. törvény 8. §-ának (4) bekezdéséből következően a csapadékvíz elvezetésének megoldása nem tartozik az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai közé, hanem a (2) bekezdésből következően a képviselő-testület állásfoglalása alapján határozható meg, hogy az adott településen hol, és milyen mértékben kívánják a csapadékvíz elvezetését megoldani. A felperes lakóháza környékén a csapadékvíz elvezetését szikkasztásos módszerrel oldják meg, és az a tény, hogy az 1999. évben az átlagostól eltérő időjárási viszonyok következtében ez nem minősült megfelelőnek, az alperes kártérítési felelősségét jogellenesség hiányában nem alapozza meg.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Azt tényként megállapította, hogy a felperes házának károsodása azért következett be, mert az ingatlan előtti közterületen túl sok csapadékvíz szikkadt el, amely a ház előtti laza talajréteget átáztatta. Az alperes által alkalmazott csapadékvíz-elvezetési módszer tehát nem volt alkalmas az 1999. évi rendkívül csapadékos időjárási viszonyok között a funkciójának betöltésére. Az alperes károsodáshoz vezető jogellenes magatartása és a felperes kára között az okozati összefüggés fennáll.
Az alperes azonban mentesült a kártérítési felelősség alól, mert a magatartása nem volt felróható. A károsodás veszélyét nem ismerhette fel, mert nem tudott arról, hogy a felperes 1978-ban felépített háza laza szerkezetű talajra épült, amely nedvesedés hatására a szilárdságát elveszíti. A csapadékvíz elvezetésének módja éveken keresztül megfelelt a céljának, az alperestől objektíve nem volt elvárható, hogy a károsodás veszélyét előre lássa. Ezért a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések elmulasztása nem róható a terhére. Azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni, a tulajdonosnak kell viselnie.
A jogerős ítélet felülvizsgálatát és a keresetének megfelelő határozat meghozatalát a felperes kérte. A jogszabálysértést az 1959. évi IV. törvény 339. §-ának (1) bekezdésében foglaltak téves alkalmazásában, és a szakértő kirendelése iránti bizonyítási indítványának figyelmen kívül hagyásában jelölte meg. Azt állította, hogy az alperesnek tudnia kellett a csapadékvíz elvezetésére szolgáló megoldás kiválasztásakor, hogy az adott területen milyen a talaj szerkezete. A kártérítési felelősség alóli mentesüléséhez nem vezethet az sem, hogy az 1999-es évben az átlagostól eltérő mennyiségű csapadék hullott.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A felülvizsgálati eljárási költségeire nem tartott igényt.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati eljárásban már nem volt vitás, hogy a felperes az 1959. évi IV. törvény 339. §-ának (1) bekezdése szerinti, őt terhelő bizonyítási kötelezettségének eleget tett, és bizonyította, hogy lakóépületének károsodása azért következett be, mert az alperes által alkalmazott csapadékvíz-elvezetési módszer az 1999. évi rendkívül csapadékos időjárási viszonyok között a funkcióját nem tudta betölteni.
Az alperes a kártérítési felelősség alól akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
A másodfokú bíróság bizonyítottnak látta az alperes felróhatóságának hiányát, amellyel a Legfelsőbb Bíróság egyetért, de eltérő okokból.
Az nem kétséges, hogy az alperes eleget tett a települési önkormányzatra háruló, a csapadékvíz elvezetését szolgáló feladatának. Azt a tényt, hogy a feladatát jól végezte el, bizonyítja az, hogy a szikkasztásos módszer hosszú évek óta megfelelően működött, panasz vagy kifogás soha nem érkezett az alpereshez. A felperes károsodását megelőző időben azonban a térség erősen belvíz-veszélyeztetetté vált - a felperes maga is emiatt kapott az önkormányzattól vissza nem térítendő támogatást -, az ingatlanok tulajdonosai pedig szivattyúzással próbálták eltávolítani a földjükről a felgyülemlett belvizet. Mindez a talajban lévő víz mértékét is befolyásolta, és különösen kedvezőtlen volt a felperes lakóháza környékének laza szerkezetű talajára. Ezek az együttes okok vezettek a felperes lakóépületének károsodásához.
Az alperes kártérítési felelősség alóli mentesüléséhez elegendő az, hogy a települési önkormányzatra háruló feladatokat helyileg megfelelően végrehajtotta, az adott esetben bekövetkezett váratlan, előre nem látható, rendkívüli körülményekkel pedig nem lehetett számolni.
Az alperes kártérítési felelősség alóli mentesülését helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, ebből következően a felperes bizonyítási indítványának teljesítése szükségtelen volt, és a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére vagy megváltoztatására nincs alap.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet az 1952. évi III. törvény 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozott határozatával a 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. III. 22.380/2000.).

BH2000. 344
A helyi önkormányzat az anyagi lehetőségeitől függően maga határozza meg, hogy egyes közszolgálati feladatait milyen mértékben és módon látja el. Külön megállapodás hiányában nem kötelezhető a csatornarendszer átépítésére [1990. évi LXV. törvény 8. §].
A felperes keresetében elsődlegesen az utcai szennyvízcsomópont átépítésére, a járda kiépítésére és az utcai csapadékvíz elvezetésére kérte az önkormányzat alperes kötelezését. Másodlagosan kártérítésként 2 000 000 forint megfizetését igényelte arra hivatkozással, hogy ilyen összegű kára keletkezett a szennyvízcsatorna-csomópont nem megfelelő kiépítése miatt.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Tényként állapította meg, hogy a felperes és házastársa által 1962-ben megvásárolt ingatlanon megelőzően egy szennyvízgyűjtő, -tisztító akna került kiépítésre, amelybe a felperesi ingatlan szennyvizén kívül a szomszédos ingatlanok szennyvizét is bevezették. Az ítélet indokolásának jogi okfejtése szerint nincsen olyan jogszabályi előírás, amely alapján az alperes köteles lenne a felperes által kért tevékenységet elvégezni. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. §-ának (1) bekezdése a települési önkormányzat feladatává teszi ugyan a helyi közszolgáltatások körében - többek között - a településfejlesztést, -rendezést, a vízrendezést, a csapadékvíz elvezetését, a csatornázást, az Ötv. 8. §-ának (2) bekezdése azonban azt is kimondja, hogy a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően a települési önkormányzat maga határozza meg azt, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Az elsőfokú bíróság a felperes másodlagos kereseti kérelmét sem tartotta megalapozottnak, a felperes csupán állította a károsodását, azt azonban semmivel nem bizonyította.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A felperes kárigényével összefüggésben azt is megállapította, hogy az az elévülésre figyelemmel sem lenne teljesíthető. Tény, hogy 1962-ben a felperes szabálytalanul kialakított közművekkel vette meg az ingatlant, emiatt a hibás teljesítésből eredő jogait az eladóval, az OTP-vel szemben érvényesíthette volna. Helytállónak tartotta az elsőfokú bíróságnak az Ötv. 8. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra való hivatkozását is.
A felperes felülvizsgálati kérelme a másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatására és az alperesnek arra történő kötelezésére irányult, hogy az ingatlanán lévő szennyvízcsatorna-csomópontot szüntesse meg és a műszaki előírásoknak megfelelően gondoskodjon a szennyvíz elvezetéséről. Hivatkozása szerint az eljárt bíróságok nem vették figyelembe azt a tényt, hogy az alperes jogelődjének utasítására történt az építésügyi szabályoknak meg nem felelő és a tervtől is eltérő szennyvízcsatorna-rendszer kivitelezése, azzal a szerződéses kötelezettségvállalással, amely szerint pár éven belül sor kerül a kialakított jogellenes állapot megszüntetésére. A felperes e szerződésben vállalt kötelezettségének a teljesítésére kérte az alperest kötelezni.
Az alperes a jogerős ítéletnek hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A felperes az ingatlanát 1962-ben a jelenlegi szennyvíz-elvezetési móddal és nem az alperestől, illetve a jogelődjétől vásárolta meg. A peradatok szerint a felperes később sem kötött az alperessel, illetve a jogelődjével a szennyvízelvezetés megváltoztatására irányuló szerződést. A becsatolt okiratok szerint a városi csatornarendszert üzemeltető cégek egyes képviselői is csupán azt ígérték, hogy a felperes által kért megoldáshoz megkísérelnek anyagi forrásokat szerezni. Mindezekre figyelemmel nem tévedtek az eljárt bíróságok, amikor a Ötv. 8. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással megállapították, hogy a felperesnek nincsen alanyi joga a szabálytalan csatornarendszer átépítésének kikényszerítésére az alperessel szemben; e feladat ellátására az alperes csak az anyagi lehetőségének függvényében köteles.
Anyagi vagy eljárási jogszabálysértés hiányában a Legfelsőbb Bíróság az 1952. évi III. törvény 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. V. 20.684/1997. sz.)

Azt nem tudom, hogy érdemes, vagy sem perelni az önkormányzatot..és nyilván azt sem, hogy felelőssé etehető-e azért, mert eset az eső. Az viszony tény, hogy a közterületek karbantartása az önkormányzat feladata. Ezen feladatát a lakosságra abban az esetben háírthatja (részben) át, ha erről rendeletet alkot.

El kellene olvasnni a küldött levelet, hogy abban történt-e jogszabályra utalás. Ha igen, akkor azt kellene elolvasni...talán akkor minden egyértelművé válna.

Ezt meg ez "Élet" hozta: a közelmúlt éveiben egy hatalmas zuhé miatt az egyik felső Mo-i kis hegyi falun átvezető patakocska perc pillanat alatt széles folyammá duzzadt, és kiadós belvíz- árvizet okozott.

Az önkormányzatnak se pénze se gyalogmunkása nem volt jó ideje már, hogy a patakpartot kikotortassa valamelyest, és mivel a víznek elfolyni helye nem volt, hát kiöntött.

Ezen kár ellen biztosíta nemigen voltak az emberek...

A tanulság az, hogy aki csak teheti: a saját portája előtt - de akár a két szomszéd helyett is -, alkalmasint kotorja/tisztítsa az árokpartot., jobb a megelőző védekezés, mint baj esetén elszenvedni a kárt, bármennyire is vétlen a dologban.

Ha tehetős a község jut majd' mindenre pénz, ha vékony a pénztárca "kibodolják" a közmunkát...