Helyettesítés - átirányítás

„

"Helyettesítési díj
Az Mt. 2002. szeptember 1-jétől hatályos módosítása újra bevezette a helyettesítési díj intézményét. A törvény 83/A §-ának (7) bekezdése szerint, ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót a munkabérén felül külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg. A helyettesítési díj mértékével kapcsolatban az Mt. összegszerűen nem rendelkezik, pusztán annyit ír elő az említett jogszabályhely, hogy az átirányítás alapján végzett munkára vonatkozó díjazás alapulvételével kell a helyettesítési díj összegét megállapítani.

Megítélésünk szerint az új szabály alkalmazásánál indokolt szem előtt tartani azt a korábban hatályos szabályozás gyakorlatával kapcsolatban megfogalmazott alapelvet, hogy helyettesítési díj akkor jár, ha az átirányítás alapján végzett többletmunka jelentős mértékű. A bírói gyakorlat szerint a helyettesítési díj összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a helyettesített munkavállaló részére járó bérpótlékot (BH 1999/9/426). Az átirányítás törvényi definíciójára tekintettel (a munkakörbe nem tartozó feladatok munkáltatói utasításra történő ideiglenes ellátása) nem jár helyettesítési díj, ha a munkavállaló munkakörébe tartozó feladatok mennyisége növekszik. Így az Mt. alapján nem kell helyettesítési díjat fizetni, ha a munkavállaló a vele azonos munkakört betöltő és munkaköri feladatokat ellátó, távollévő kollégáját "helyettesíti".

A helyettesítési díjra való jogosultságot meghatározó törvényi tényállás problematikussá teheti az Mt. 83/A §-ának (3) bekezdésében foglalt azon szabály alkalmazását, mely szerint amennyiben az átirányítás időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni. Miután a helyettesítési díjra való jogosultság feltétele, hogy az eredeti és az átirányítás alapján ellátott két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem elkülöníthető, így ennek következményeként pontosan nem ítélhető meg, hány órát töltött a munkavállaló egy adott munkanapon a munkakörébe nem tartozó feladatok ellátásával.”"

Abban szeretnék segítséget kérni: Az óvodám vezetője hamarosan nyugdíjba megy. Előtte valószínűleg 6-8 hónap felmentési időt kap. Én jelenleg vezető helyettesként dolgozom. Én fogom helyettesíteni ez alatt a idő alatt. Milyen törvények vonatkoznak erre a helyzetre? Hány óra a kötelező órám? Hány órát kell csoportban töltenem? Változik-e a fizetésem? Milyen jogszabályra tudok majd hivatkozni? stb. Kérem segítségét ebben a kérdésben! (9 csoportos óvoda, több mint 209 gyermek van! Köszönöm megtisztelő válaszát!

Teljességgel.

„Hát ez egy istennek se sikerül. No mindegy.”
Azért csak próbálkozzál még, hátha beveszi valaki a marhaságodat, hiszen Te megvagy győződve arról, hogy márpedig Neked igazad van.

Hát ez egy istennek se sikerül. No mindegy.

„Nu, ebből lehet a baj...”

Áh, ez életszerű

„de van, amit csak szóban intézett el, azokat utólag kell papírozni.”

Nu, ebből lehet a baj....

jajjjjj József......

(csak a tűzoltást tudta helyettem, itt maradt több kg irat, sem bemásolva, sem iktatva, sem helyére rakva, de van, amit csak szóban intézett el, azokat utólag kell papírozni... amit otthon én csináltam azt is rendbe kell rakni stb. stb.)

wers,

E.L.M.A.R.A.D.T.A.K.K.A.L.?????????

Há hogy jön ez ide?
Most akkor belefért, vagy nem fért bele a nyóc órába?

Egyébként pl. táppénz esetén, a helyettesített munkavállaló táppénze és munkabére közötti összeg a munkáltatónál marad indokolatlanul.
Én is helyettesítek, de vagy túlmunkát végzek így, vagy az összes munka rovására megy.

:D Jó vagy, wers!

Ha gondolod megadom a kollégám telefonszámát, aki majd két hónapot helyettesített. Gyanítom, tudna mesélni. Én meg most lapátolom össze az elmaradtakat, miközben most én helyettesítem őt (amit tudok).

wers,

Most komolyan, az a kérdés, hogy "munkaidőbe belefér", azt nyilván nem úgy érti, és nem úgy kell érteni, ahogy effi akarja belemagyarázni, hogy "evésiváspihenéspisálásszarásnélkül megkettőzött erővel kapkodva a végére hullafáradtan a munkaidőbe belefér".

Ha többletmunkát kap, csinálja ugyanúgy, normálisan ahogy a sajátját, és vagy belefér vagy nem. Fizikai esetén a pihenés miatt nyilván kicsit más, de az elv ugyanaz (ráadásul élek a gyanúperrel, hogy kérdező nem cementeszsák pakolásra kérdezi).

Miért baj az, ha a munkáltató igényelné a napi 8 órában munkavégzést?

„Kovács_Béla_Sándor#2019.08.09. 12:56
A munkaidőbe belefér?”

Valahogy egyel több érv, miért nem szeretném, ha te lennél a főnököm :D (minden imádatom ellenére)

Na igen, bebizonyították, hogy felesleges az a találmány, hogy irodai szék helyett wc-n üljön a dolgozó, mert ha nincs idő sem enni sem inni munka közben, akkor végtermék sincs.

Na meg ősrégi a bölcselet, hogy mindig azt a lovat ütik, amelyik a legjobban húz.

Bizonyára.

A "bökné a csőrödet" meg nem jogi kategória.

drbjozsef
Arról az esetről hallottál-e már, mikor a maratonfutó az első 5 km-t teljes erőből lefutotta, aztán a 10.-nél meg fel kellett adnia?
Azt hogy valamit meg lehet csinálni időnként 8 óra alatt, nem feltétlen jelenti azt, hogy mindig, de főleg hogy tartósan is meglehet, pláne ugyanolyan minőségben.
A másik meg, hogy azért valahol nekem is bökné a csőrömet - meg tán valami törvényi utalgatás is létezik erre - hogy azért az nem oké, hogy valaki ugyanabban a beosztásban ugyanazért a munkáért pl 3x annyi bért kap, vagy - ami ugyanez megfordítva, és itt most erről van szó - azonos bérért 3x annyi munkát kap a nyakába.
Ha figyelmesen elolvastad volna, ott volt a "helyettesíti" szó, vagyis valóban 3 ember végzi azt a melómennyiséget, amit tartósan aztán 1 ember nyakába sóz, nem pedig arról van szó, hogy valaki kivett 3 nap szabadságot és addig helyettesíteni kell.

Ó, azért a mindenkit költői túlzásnak érzem. Esetedben elfogadom művészi szabadság okán.

Mindenki mással.

gerbera,

Csak nem tapasztalat az asszisztensekkel...? :D

alfateam,

Sajnos nem engedhetem meg magamnak, ezért sose gondolkodok.

Bármit is akartál írni : amit _el_ _tud_ _végezni_ a munkaideje alatt, az nem 3-6-19 ember munkája. Pont.

Bár engergiafogyasztás nem tudom hogy jön ide, remélem nem kumulatív teljesítménygörbével folytatódik, de látatlanban is tippelnék : ha olyan az a (fizikai) munka, akkor nyilván, értelemszerűen, evidensen, a napi munkaidővel arányos fáradtság növekedés miatt kevesebb egységnyi munka végezhető el a munkaidő végén, mint elején, de ez egy jottányit sem változtat azon a tényen, hogy valami _elvégezhető, vagy _nem_végezhető_el_ a teljes munkaidő alatt. Ha nem, akkor nem. Akkor az több ember munkája.

Nem tudjuk, hogy fizikai munka-e. De azt tudjuk, hogy irodisták tudnak sírni leginkább, ha a megszokott napi két válaszlevél helyett adott esetben hatot kell megírni, és addig sem lehet pasziánszozni.

A fizikai munka nehézsége az energiafogyasztás mértékével jellemezhető. Eszerint megkülönböztetünk könnyű (

Jóska!
Néha megengedhetnéd megadnak az a luxust hogy gondolkodj.

A fizikai munka nehézsége az energiafogyasztás mértékével jellemezhető. Eszerint megkülönböztetünk könnyű (

berke,

Amúgy ha esetleg nem jött volna át, a kérdésedre a válasz : igen, teljesen helytálló jogilag, hogy egy ember béréért kell elvégezni azt a munkát, amit a munkavállaló a munkaidejében el tud végezni. Hogy a munkavállaló szerint az hány "emberes" munka, indifferens a munkáltató és a bérezés szempontjából.