Nyári leállás - állásdíj vagy munka

Kedves Jogi Fórum!

Egy kisebb nézeteltérésem alakult ki a munkáltatómmal. Május 22-n kiírta a 14 napos egybefüggő nyári leállást. A problémám az, hogy nekem összesen 19 nap szabadságom volt, amiből 15 napot már kértem a nyár és ősz más napjaira, és a munkáltatóm elfogadta azt. Így a kiírt nyári leállás időtartamára nem marad, csak 4 szabadnapom. Az igaz, hogy a munkáltató rendelkezik a szabadságaim nagyobb részével, de a szabadságot a munkáltató adja ki. Ha az általam kért időpontra megengedte, hogy majd kivegyem, akkor azt vissza csak kivételes esetben vonhatja. Én így tudom.
A maradék 6 napra felajánlottam, hogy bemegyek dolgozni (irodán dolgozom, és más irodai részleg is megy dolgozni), de ebben nem partner a munkáltató. Így viszont nem tudom, hogy fognak elszámolni a maradék 6 napommal.
Jeleztem feléjük írásban, hogy sem a jövő évi szabadságkeretemet nem tervezem terhelni, sem fizetetlen szabadságot nem tervezek igényelni.

Mik a munkáltató lehetőségei, és mik az én (munkavállaló) lehetőségeim? Ebben tudnának nekem segíteni?

„Ha az általam kért időpontra megengedte, hogy majd kivegyem, akkor azt vissza csak kivételes esetben vonhatja.”
Nem kell ahhoz kivételes esetnek fennállnia. Visszavonhatja, de az ezzel összefüggő károdat meg kell térítenie (Mt. 123.§ (7)).

„de ebben nem partner a munkáltató.”
Az bizony a munkáltató egyéni döntési jogköre, hogy adott munkakörre, adott munkavállalónak enged-e home office-t vagy sem; s ha igen, milyen keretek között.

„Jeleztem feléjük írásban, hogy sem a jövő évi szabadságkeretemet nem tervezem terhelni, sem fizetetlen szabadságot nem tervezek igényelni.”
Ez azért nem így működik. Akkor majd a munkáltatód fog fizetetlen szabadságra küldeni. Ebben az esetben 6 napod igazolt, fizetetlen lesz.

„mik az én (munkavállaló) lehetőségeim? ”
Táppénzre íratod magad, és betegszabadságot veszel ki arra a 6 napra. És persze leállás ide vagy oda, kezed-lábad összetöröd azért, hogy a munkáltató erről a "váratlan" betegségről azonnal értesüljön.

„Nem kell ahhoz kivételes esetnek fennállnia. Visszavonhatja, de az ezzel összefüggő károdat meg kell térítenie (Mt. 123.§ (7)).”
Nem értek egyet. A (7) bekezdés csak az (5) bekezdéssel együtt értendő : a nyári leállás nem előre nem tervezhető különleges ok. Erre bizony a munkáltatónak kell figyelnie.
A (7) bekezdést akkor kell alkalmazni, ha a munkáltató alkalmazta az (5) valamelyik pontját. Ami itt fel sem merülhet.

„Ez azért nem így működik. Akkor majd a munkáltatód fog fizetetlen szabadságra küldeni. Ebben az esetben 6 napod igazolt, fizetetlen lesz.”
Nem értek egyet : EZ nem így működik. Ha nem tud már szabadságot kiadni, és nem tud/akar munkát biztosítani, akkor fizessen állásidőt.

Kedves eulimen és drbjozsef!

Köszönöm a válaszokat. Én úgy tudom hogy a fizetetlen szabadságot és a jövő éviből előre hozást a munkavállalónak van lehetősége kérvényezni, és a munkáltató (elvileg) nem kötelezhet rá.
Én keresném a jó megoldást. Az irodáról más részleg bejöhet dolgozni, akiknek szintén nincs elegendő szabadságuk. Nekem valamiért nem akarja engedni a munkáltató, pedig én bejönnék, és lenne is mit csinálnom.
A legfőbb problémám az, hogy az első 4-5 hónapban semmi jelét nem adták annak, hogy terveznek nyári leállást, és a semmiből kihirdették a 2 hetet. Amire így szabadságokkal több munkavállaló sem készült. Feltételezem, a munkáltató sem, hiszen már elengedtek engem a nyári leállás kihirdetése előtt 3x5 nap szabadságra más napokra.

A szabadság kiadása (azt a bizonyos 7 napot kivéve) a munkáltató egyoldalú hatalmassága. A hivatkozott jogszabályhelyek csak erre a törvény szerint határidőben kiadandó és a megkezdett szabadságra vonatkoznak.

@drbjozsef
„Ha nem tud már szabadságot kiadni, és nem tud/akar munkát biztosítani, akkor fizessen állásidőt.”
Ez érdekes munkajogi kérdés, hogy a nyári leállás kihirdetése és betartása vajon a foglalkoztatási kötelezettség megsértésének minősül-e. Szerintem nem.
Hiszen a foglalkoztatással összefüggő rendelkezés az, hogy egyébként a munkáltató által gyakorolható szabadságmennyiség kiadásáról rendelkezik. Akár azon munkavállalók esetében is, akiknek elfogyott a szabadsága - mondjuk épp azért, mert nem számítottak a nyári leállásra, és saját igényeik szerint kikérték.
Azon is lehet lamentálni, hogy az idő előtt elfogyott szabadság kinek a felelőssége. Mert ugyan törvény szerint a munkáltató rendelkezett vele, meg a munkáltató adta ki, de gondolom nem lesz nehéz bebizonyítani, hogy alapvetően a munkavállaló kérésére, a "munkavállaló meghallgatását követően" lettek kiadva a leálláson kívüli szabadságigények.
Munkáltató legyen a talpán, aki egy leállás nélküli üzemben működve, a Nexonban vagy akármilyen bérszámfejtési programban az évi 19...31..akármennyi, kizárólag a munkavállaló által berögzített szabadságigény közt kétséget kizáróan rá tud bökni arra a hét napra, aminek meghatározása a Mt. szerint egyedül a munkavállaló joga! ;)

@apnya90
„a fizetetlen szabadságot és a jövő éviből előre hozást a munkavállalónak van lehetősége kérvényezni, és a munkáltató (elvileg) nem kötelezhet rá.”
Igazad van, elnézést kérek, rossz kifejezést használtam. Igen, a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló kérheti. Amit viszont a munkáltató (szerintem) megtehet, az az igazolt, fizetetlen távollét könyvelése [bár nem vagyok jogász].

„Az irodáról más részleg bejöhet dolgozni, akiknek szintén nincs elegendő szabadságuk.”
Nekik biztosan más a felettesük, és ő máshogy döntött. Ez van.

„Én keresném a jó megoldást. ”
Az jutott még eszembe, hogy ha munkaidőkeretben dolgozol, akkor ezt a 6 napnyi munkavégzést a munkaidőkereten belül át lehet pakolni máshová. A 6x szombatos ledolgozás nem hangzik túl jól, de szintén megoldás lehet 12x plusz négy órás munkaidő-beosztás (vagy 24x plusz 2 óra, megegyezés szerint). Ezek a kompromisszumos megoldások.
No persze ha drbjozsef álláspontját fogadod el helytállónak, akkor a sarkadra állva kérheted szépen, hogy fizessenek távolléti díjat, különben...
(különben dühbe jövünk)

Nem ilyen bonyolult ez.
A szabadságot a munkáltató adja ki. Évi 7 nap kivételével akkor, amikor akarja. Nyilván kiadhatja a "leállás" idejére is.
Amikor viszont nincs szabadságon a munkavállaló, akkor a munkáltató köteles őt a hatályos munkarend szerint foglalkoztatni. Ha nem tudja foglalkoztatni, akkor állásidőt fizet neki. Nyilván a "leállás" ideje alatt is.

(A "leállás" intézményét egyébként a Mt. nem ismeri.)

Kicsit furcsállom ezt az "ez van" dolgot. Elhiszem, hogy ez van, de nekem nagyon szokatlan.
Szeretnék tényleg egy jó kompromisszumos megoldást, és bármi megoldás is születik, szeretném, ha 100% jogilag megalapozott és megtámadhatatlan lenne.

Mindenesetre, majd kiderül. Köszönöm a segítséget mindenkinek, aki válaszolt.

@apnya90
„Kicsit furcsállom ezt az "ez van" dolgot. Elhiszem, hogy ez van, de nekem nagyon szokatlan.”
OFF
Nem mindig a legszorgalmasabb munkavállalót léptetik elő.
Nem feltétlenül annak a munkavállalónak a bajára keres megoldást a munkáltató, aki a leghangosabban jajveszékel.
Nem mindig azt b@ák le, aki a legtöbbször késik.
Nincs mindenkinek pont ugyanolyan, egyforma főnöke.
Ez van.
ON

Már aláírt szabi módosítására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint amikor a szabi közepén hívnak vissza (még szép: utóbbi esetben is pontosan arról van szó, hogy a szabadság még fel nem használt részét mégis módosítani akarja). Ez pedig csak rendkívüli esetben lehetséges. A munkáltató dilettantizmusa nem az, ők elég gyakran azok. Egyébként is, ha ezen csak úgy variálgatni lehetne, bármire hivatkozva, akkor minek engedélyezi (írja alá) a munkáltató, ha ez az aktus konkrétan nem érne semmit?

Aláírt? A hét napon túl, amivel a munkavállaló rendelkezik, nincs mit "aláírni".

Efi, korábban az a benyomásom volt, hogy valamennyire érted a munkajogot. De csak ugatod.

kbs
Ne komolytalankodjunk.
Igen, a kiadott szabikról van szó, a 7 napon felül. Amit a munkáltató formailag megfelelő módon közöl a munkavállalóval az előírt idővel előtte. Aztán, hogy még aláírás van, vagy pecsét, vagy iktatószám, tök mindegy, munkahelye válogatja, de nyilván valamilyen hivatalos formában kell lennie, különben sajtcetli csak. Kiadta. És akkor a munkavállaló ezzel már kalkulál, urambocsá, programot szervez rá. Pont ugyanúgy, mint, amikor kiadnak neked 2 hetet (nem te kérted, nem is tudsz ennyi nappal te rendelkezni), aztán a 4. napon szólnak, hogy a maradék 6 ugorna. Te meg közlöd, hogy éppen Ausztráliában vagy. Semmi különbség, teljesen lényegtelen, hogy a visszavont napok előtti napon éppen szintén szabin vagy, vagy pedig nem.
De tessék, a kollégáid is ezt mondják (a cikkekben középtájt a módosításnál) :
https://kocsisszabougyved.hu/…-idopontjat/
https://erthetojog.hu/…-idopontjat/
https://www.hrportal.hu/…0161220.html

Mindennapos dolog, hogy a kollégák az ellenkezőjét mondják a perben, mint én. Másképp nem is lennének perek. Viszont a végén rendszerint én nyerek.

KBS,

Én azt hittem, te is ezt írtad tegnap.
Jól értelek, hogy szerinted a munkáltató által kiadott szabadságot annak megkezdése _előtt_ bármikor, bármilyen indokkal módosíthatja, visszavonhatja, áthelyezheti?
Vagy csak a közlési határidőn túliak esetében?

Természetesen az utóbbi. Ahogy a kiadásra, a módosításra is vonatkozik a határidő. Hiszen az is csak kiadás.
A lényeg, hogy (az ominózus 7 napot kivéve) ez nem egy szerződés, amelyet nem lehet egyoldalúan megváltoztatni. Még csak nem is olyan egyoldalú nyilatkozat, amelyhez kötve lenne a közlő. (És ez nincs ellentétben azzal, hogy ha a munkáltató nyilatkozatai miatt a munkavállalónak kára keletkezik, akkor követelheti a kártalanítást.)

Értem, és végülis átgondolva, jogos is.
A kiadás egyoldalú nyilatkozat a munkáltatótól, amelybe nem kell hogy beleegyezzen a munkavállaló - így ez a határidők betartásával bármikor módosítható, visszavonható, áthelyezhető.