Kedves Sanyiasündisznó!
Többműszakos munkaidő-beosztásnál. A délutáni műszakban történő munkavégzés esetén (azaz, ha a többműszakos munkarend alapján a 14.00 és 22.00 óra közötti időszakban teljesített legalább 2 óra időtartamú munkavégzésről van szó, a műszakpótlék mértéke 15 százalék ). Harminc százalékos a műszakpótlék mértéke az éjszakai műszakban (azaz a többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka esetén. Az éjszakai műszakpótlékban részesülő személy, éjszakai bérpótlékra általában nem jogosult.
Rendkívüli munkavégzés esetére járó díjazás
A munkáltatónak a működését olyan módon kell megszerveznie, hogy feladatait a munkavállalók rendes munkaidőben történő foglalkoztatásával el tudja látni. Előre nem látható, váratlan helyzetekben, kivételesen, rendkívüli körülmények miatt a munkavállaló a rendes munkaidején túlmenően is kötelezhető munkavégzésre. Az ilyen munka elrendelésére azonban csak korlátok között kerülhet sor.
Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül:
a munkaidő-beosztástól eltérő,
a munkaidőkereten felüli,
és az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá
készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam
Nem tartozik a rendkívüli munkavégzés körébe:
A munkaidő lejártát követően a munkahelyen tartózkodás önmagában nem szolgálhat a túlmunkavégzés megállapítására. A munkavállalónak ilyenkor rendkívüli munkavégzés címén csak akkor jár az Mt.-ben meghatározott díjazás, ha a többlet-munkaidőben a munkáltató által ellenőrzött módon és igazoltan végez munkát (Bírósági Határozatok 1997. évi 500. szám; a továbbiakban: BH 1997/500.).
A folyamatos működésű munkáltatónál a munkavállaló a rendes munkaidőkeretében a munkaszüneti napon is foglalkoztatható. Ez nem számít túlmunkának, annak díjazására ugyanis csak akkor kerülhet sor, ha a munkaszüneti napon történt munkavégzés az egyébként előírt munkaidő napi tartamát meghaladja (BH 1998/3/149.).
Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. Ezt ugyanis nem munkáltatói utasításra, hanem megegyezés alapján teszi .
A rendkívüli munkavégzésért járó, munkabéren felüli ellenérték
A rendkívüli munkavégzésért a munkavállalót rendes munkabérén felül további ellenérték illeti meg az alábbiak szerint :
Túlmunka esetén a pótlék mértéke 50 százalék. Ez a pótlék megállapítható esetenkénti elszámolás szerint is, átalányban is. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - az 50 százalékos pótlék helyett - szabadidő jár. Ez azonban nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál . Amennyiben a napi munkaidő tartama nincs meghatározva, úgy a heti, havi vagy éves munkaidőkereten felül teljesített munkavégzés számít túlmunkának.
Ha a munkavállaló a munkáltató erre irányuló utasítása alapján a pihenőnapján (pihenőidőben) végez munkát, a pótlék mértéke 100 százalék. Ettől eltérően a pótlék mértéke 50 százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap cserébe
Néhány munkáltatónál elterjedt az a gyakorlat, hogy a túlmunkában eltöltött időt a munkavállaló egyszerűen "lecsúsztatja", és a túlmunkájáért járó rendes munkabérét a munkáltató nem fizeti ki. Mindez jogellenes, hiszen a szabadidő nem a munkabér helyett, hanem a munkabéren felül, a bérpótlék helyett jár.
A rendkívüli munkavégzésért cserébe biztosított pihenőnapot (pihenőidőt), illetve szabadidőt - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni a rendkívüli munkavégzésért cserébe biztosított pihenőnapot. Ha a munkáltató ennek a kötelezettségének nem tud eleget tenni, akkor a megfelelő bérpótlékot utólag meg kell állapítania .
Az Mt. nem zárja ki, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként - az esetenkénti pótlékelszámolás helyett - átalányt állapítsanak meg . Erre rendszerint a gyakori rendkívüli munkavégzés, vagy annak bonyolult elszámolása miatt szokott sor kerülni.
