Közös megegyezés?

Ő tudja, bár szerintem vagy akadálya a sikeres pályázatnak a közös megegyezéses megszüntetés, vagy nem. Akár így, akár úgy, az nem fog számítani, hogy ki kezdeményezte.

Igen, tudom ,de a munkáltató fontosnak tartja, hogy ezt is rögzítsük, egy esetleges későbbi foglalkoztatási pályázat esetére lehet értékes ha ez az információ is szerepel benne.

A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése nem szorul indoklásra. Annak sincs különösebb jelentősége, hogy ki kezdeményezte.

Kedves Kovács_Béla_Sándor! Köszi a választ.
Kérdésem:

Mit gondolsz a szövegezésről? Mi az alternatív javaslatod?

Igen; igen. (Azt nem kérdezted, mit gondolok a szövegezésről.)

A határozott idejű munkaviszony közös megegyezéssel való megszünését a munkavállaló kezdeményezi. Megfelelő, e az, ha a munkavállaló a közös megegyezéssel való megszüntetést szóban kezdeményezi?
Ha a munkáltató azt elfogadja akkor és aláírják a közös megegyezéssel való megszüntetést, az tartalmazhatja-e a következőt?

"A munkaviszony megszűnését a Munkavállaló kezdeményezi, melyet a munkáltató elgofadott. A munkaviszony megszünésének oka, hogy a Munkavállaló jobb ajánlatot kapott, ezért munkahelyet kíván váltani."

ironma

Sajnos arra hivatkozva nem lehet megtámadni a közös megegyezést, hogy nem tudta a jogviszony megszüntetése az Ön számára nem előnyös. Ez nem tévedésbe ejtés.
A munkáltatónak nem feladata közös megegyezés esetén, hogy kioktassa a munkavállalót a jogairól. Sok munkavállaló ezt tévesen így gondolja.

Az Mt. 22. §. (5) a munkáltató egyoldalú jognyilatkozatára vonatkozik nem a közös megegyezésre. (A munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az e törvényben meghatározott esetben köteles írásban indokolni és az igény érvényesítésének módjáról, és ha az elévülési időnél rövidebb, annak határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni. A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén hat hónap elteltével az igény nem érvényesíthető.)Az egyoldalú jognyilatkozatot meg kell indokolni és a munkavállalót ki kell oktatni a bírósághoz fordulás jogáról.

A rovat pedig a közös megegyezéses megszüntetésről szól.
___________________________________________
Budapesti ügyvéd
www.bodnarugyvediiroda.hu

Mit kellene megértenie? Jól mondja munkáltatód, lentebb válaszolt az ügyvéd úr is, hányan kell még egybehangzóan mondanunk, hogy megértsd? Nem jár.

probáltam de nem ért meg sajnos.nem akar adni.meg ö azt mondta nincs ilyen.

rozália, te próbáld megérteni, adni ha akar, adhat, bármit is, bármennyit is, de ha nem akar, nem kell adnia.

Ezt csak a munkáltatóddal tudod egyeztetni.

tudok olyan embereket akinek ez sikerült.én is probálkoztam de akkor engem nem akar megérteni.

„ igen ha a munkáltato megértő és meg tudunk egyezni.”
Tehát nem jár.

szeretném megkérdezni igaz e hogy közös megegyezéses elküldésnél jár e végkielégités?én utána jártam és jogilag igen ha a munkáltato megértő és meg tudunk egyezni.

Sziasztok!

Hasonló cipőben járok, mint itt a kérdező:
http://www.jogiforum.hu/forum/16/36135
Megtennétek, hogy ezt véleményezitek?
köszi

Már hogyne lenne az! A jogorvoslatról szóló kioktatás elmaradása ezért igazolja a bírósághoz fordulás határidejének elmulasztását. [Mt. 22. § (5)]

A jogviszony megszüntetésekor a munkáltatónak nem feladata, hogy kioktassa a munkavállalót a jogairól. Sok munkavállaló ezt tévesen így gondolja.
___________________________________________
Budapesti ügyvéd
www.bodnarugyvediiroda.hu

Számos esetben feladata, törvény által írt kötelessége. De ez az eset valóban nem az az eset.

ironma

Sajnos arra hivatkozva nem lehet megtámadni a közös megegyezést, hogy nem tudta a jogviszony megszüntetése az Ön számára nem előnyös. Ez nem tévedésbe ejtés.

A munkáltatónak nem feladata, hogy kioktassa a munkavállalót a jogairól. Sok munkavállaló ezt tévesen így gondolja.

___________________________________________

Budapesti ügyvéd
www.bodnarugyvediiroda.hu

Már sajnos alá van irva, mint említettem három napja. Kihasználták aljas módon az infó hiányt.

Akkor sokadszor: olyan nincs, hogy "közös megegyezéssel felmondott".

Ha a munkáltató akar felmondani, a felmondást meg kell indokolnia, és csak neki kell aláírni, az nem közös megegyezés.

A közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés azt jelenti, hogy mind a két fél akarja, hogy megszűnjön a munkaviszony, ebbben az esetben kell az erről szóló megállapodást mindkét félnek (így a munkavállalónak is) aláírnia.

A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodást meg lehet támadni, ha bizonyítani tudod, hogy tévedésben voltál, megtévesztettek vagy fenyegetés hatására írtad alá, csak ezt igen nehéz, mert a munkáltató bizonyosan azt fogja állítani, hogy nem.

Ha ennyire nem értesz hozzá, hogyha nincs szándékodban a munkaviszonyt megszüntetni, akkor nem írod alá a közös megegyezést, jobb, ha ügyvédhez fordulsz.

T.C!

GYES alatt 8 év után (8év gyerek tartós betegsége miatt), a munkáltató behívott és közös megegyezéssel felmondott. Nem vagyok abszoult járatos az ügyekben , másnap jöttem rá,utánakérdeztem előnyösebb lett volna nem aláirni.
Ott a helyszínen nem tájékoztatott semmiről.(Következmények , munkajog stb...)mindenképp alá akarta iratni!
Mit lehet tenni két nap után ha nem érzem jogosnak , korrektnek az eljárás módot. Kihasználták a tudatlanságomat. Előzetes felhívás, ismertetés nem történt erről a szándékrólés gondolkodási időt nem adtak.

Mit lehet tenni két nap után?

A jogorvoslati lehetőségekről, határidőkről munkáltatói rendes vagy rendkívüli felmondás esetén kell tájékoztatni a munkavállalót.

Te közös megegyezéssel távoztál, így a tájékoztatás elmaradásának nincs jelentősége, hiszen nem volt miről tájékoztatni.

Az első kérdésedre már kaptál választ, miért nem hiszed el? Teljesen mindegy, ki írja alá a megállapodást, ha... nem akarom ismételni magamat.

A megállapodás előtt kellett volna kicsit gondolkodni, vélem nem tartottak pisztolyt a fejedhez, hogy aláírd.

Ha nagyon akarsz, mehetsz bíróságra, de nincs értelme!

Ez nagyon gyenge. Szerintem te is érzed.

Ugyan a dokumentum neve: megállapodás, de ebben az esetben 2 dolgot is sérelmezek:

1. Mivel a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy gyakorolta ás írt alá (ebben szerintem személyesen kell eljárnia, nem ruházhatja át) -> véleményem szerint tehát az eljárása érvénytelen -> a megállapodás megtámadható.
2. Olyan helyzetet teremtett a "munkáltató" az azonnali döntésre való felszólítással, amely alkalmas volt arra, hogy kényszerítőleg hasson, sőt megfélemlítsen vagy megtévesszen (hiszen semmi lehetőség nem volt a helyzet jogi megítélésére, tanács fogadására), szerintem az ilyen magatartás folytán létrejött megállapodás érvénytelen, támadható.

Szóval a kettővel korábbi hsz-ban említettek szerint a kérdésem az, hogy milyen határidővel, milyen szervhez (munkáltató, m bíróság) fordulhatok?

Köszönöm: K.