Köztisztviselői juttatások

Fórum → munkajog, foglalkoztatás
régebbi elöl     új hozzászólás

csufi99 # 2004.06.18. 16:24

Az egyik sarkalatos pontot kifelejtettem, nem volt hatályos ügyrendünk, ami nem azonos az SZMSZ-szel, a testület kizálólagos hatásköre, hogy létrehozza hivatalát, meghatározza annak szervezeti felépítését és feladatait. Ezt rendeletben kell szabályoznia.

Nálunk ez 2003-ig nem volt, a jegyzők sorban gyakorolták a képviselő-testület kizárólagos hatáskörét.

Tehát nem is léteztünk... egy iroda sem. De mit számít ez a bíróságon, ahol elsődleges cél menteni a drága jó munkáltatót, akinek annyi gondja-baja van, hát nem lehet minden tökéletes.

Ti meg csak olvasátok arisztokratikus magasságból a dolgokat, sejtettem nem lesz rá reagálás, túl kényes az ügy.

csufi99 # 2004.06.17. 18:26

Sajnálom,kicsit hosszú, de érdemes beleolvasni..
Mer valaki válaszolni nekem?
Utolsó tétel:

Helyettesítési díj:

A megállapított tényállás szerint – amelyet felperes sem tett vitássá- önkormányzati rendeletek, képviselő-testületi határozat rendelkezett a vitatott két szolgálatnak a …. Irodán belüli működéséről. A felperes vezetői kinevezésétől 1993. július 1-től kezdődően ellátta az egyik szolgálat irányítását is, és nem kifogásolta az 1997-ben létesített gyermekjóléti szolgálat irodán belüli működését sem. Az 1998. szeptember 24-i keltű munkaköri leírást aláírta. Ennek alapján a megyei bíróság is azt állapította meg, hogy ezen tevékenység ellátása is munkaköri kötelezettségét képezte.

Felperes hivatkozott ugyan arra, hogy a két szolgálatnak ilyen módon való működtetése nem volt jogszerű, azonban ennek alátámasztására konkrét jogszabályi rendelkezést nem jelölt meg, ő maga is úgy gondolta, hogy ennek vizsgálata kívül esik a munkaügyi per keretein.

A helyettesítési díj vonatkozásában a felperes a hátrányos megkülönböztetés iránti igényét azzal kívánja alátámasztani, hogy alperes őt aránytalanul sok munkával látta el, hosszú időn keresztül kellett közalkalmazotti munkát is végeznie, ugyanakkor ezt a többletmunkát nem honorálta, így a két férfi irodavezetővel szemben őt hátrányos megkülönböztetésben részesítette.
A megyei bíróság álláspontja, az alperes igazolta azt, hogy a felperessel hasonló beosztású vezetők jövedelme indokolatlan eltérést nem mutatott, felperes és a másik két vezető is kapott jutalmat, illetve munkakörébe nem tartozó feladat elvégzéséért egyéb juttatást. Ez teljes mértékben nem lehetett figyelemmel arra, hogy a másik két vezető feladata más jellegű volt ( építésügyi, pénzügyi), így az elvégzett munka mennyisége, minősége szempontjából nem hasonlíthatók össze az egyes vezetői munkakörök. Arra vonatkozó adat nincs, hogy felperest amiatt hátrányosan megkülönböztette, mert nő.

Hivatkozásom röviden:

1997-ben a szolgáltatásokat közalkalmazotti állományú dolgozókkal „hivatalon kívülre” kellett szervezni. Addig törvényesen elláttam valóban az egyik szolgálat vezetését is, innentől azonban ez is közalkalmazotti munkaviszony lett, a szolgáltatást ellátók közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók lettek. Pontos törvény számot idéztünk, leírva, mi a köztisztviselő feladata, s arra is hivatkoztam, hogy miután többször jeleztem túlterheltségem, ám nem történt semmi, s mikor rájöttem, hogy erre nem kötelezhet, munkáltatóm minden további nélkül tudomásul vette, hogy nem vagyok hajlandó ellátni a továbbiakban leterheltségem miatt sem a közalkalmazotti feladatot, megbízott mást, meghallgatása során azt nyilatkozta részére helyettesítési díjat, majd vezetői pótlékot folyósított.
A munkáltató szintén jognyilatkozatában ismerte el, a két szolgálat irodán belüli működtetésének törvénytelenségét, bár az a helyi szabályoknak megfelel. Ezt a nyilatkozatát soha nem is vonta vissza. Csak egyre nem volt hajlandó, hogy bármilyen módon díjazza többletmunkám. Hiába csatoltam be, hogy egyszerre voltam szakvizsgázott köztisztviselő, mint közalkalmazott is szerepelek egy országos nyilvántartási rendszerben is, ezen adatlapon még egy másik szakvizsga letételére is kötelezve, sőt közalkalmazotti pontszerző képzésen vettem részt.
Munkaköri leírásom pedig természetesen aláírtam, hogyan és miért tagadhattam volna meg, már amennyiben az munkaköri leírásnak felel meg, s a feladatok nincsenek benne, egy mondat szerepel benne, melyre hivatkoztak: szervezi, koordinálja az iroda dolgozóinak munkáját. S a közalkalmazottak munkaköri leírását én készítettem el, tény én építettem fel mindkét szolgálatot, irányítottam őket. Annak azonban nem voltam tudatában, hogy ezért díjazás is megilletne.
S jutalmat kaptam írják, minden egyes tételéről igazoltuk, hogy minisztériumi finanszírozásból szintén többlet munkám értékelésre kaptam ezen jutalmakat, ezen túl semmit a hivatal a pénzéből, szemben a másik két iroda vezetőnek, akik többletmunkáért a hivataltól részesültek jutalmakban, megbízási díjban, helyettesítési díjban.
Engem kiválóra minősített munkáltatóm, s egy fillér jutalmat, semmilyen más díjazást nem kaptam soha, míg kollégáim minősítése ezzel szemben nem volt kiváló.
De hátrányos megkülönböztetés az nem ért, csak éveken át hajtottak, mint az igáslót, s mikor kezdtem kidőlni a sorból, kinyitottam a szemem..

Azt elfelejtették megindokolni, hogy az első másodfokú tárgyalás után kitűzték egy hétre rá az ítélethirdetést, eddig egyértelműen látszott, ezt a pert bizony nagyban megnyerem, majd ítélethirdetés helyett úgy döntöttek még egy tárgyalást tartanak, ezen annyi trötént, hogy meghallgatták a munkáltatóm mese délutánját, engem nem, én előzetesen beadtam írásban minden, tisztes módon az alperesnek is megküldve. Ha ez bizonyítási eljárás volt, én nem is tudom mi vagyok….
Tehát egy bírói ítélet azt tartalmaz, amit beleírnak, ehhez nem kell ennyi évet tanulni….Kérdés, hogyan és legyen-e tovább?

csufi99 # 2004.06.17. 17:14

Vezetői pótlék:

A 23/2001. (XII.19.) önkormányzati rendelet tette lehetővé a vezetői pótlék bevezetését. Ennek 5.§. (1) bekezdése azonban akként rendelkezett, hogy a Ktv. 44/A. § alapján a képviselő-testület évente a költségvetési rendeletben a tárgyévre vonatkozóan állapítja meg a vezetői pótlékot. A felperes a másodfokú eljárásban sem tudta igazolni azt, hogy a 2001-es évre vonatkozóan a költségvetési rendeletben a vezetői pótlék megállapításra került volna. A másodfokú eljárásban meghallgatott xy munkáltató akként nyilatkozott, hogy a következő évben teremtették meg a vezetői pótlék fizetésének a lehetőségét, ennek megfelelően 2002. január 1-től már sor került a pótlék kifizetésére az ugyanezen évben 2002. februárjában meghozott költségvetési rendelet alapján. Előadta xy alperes azt is, hogy az illetménykiegészítést költségvetési rendelet nélkül is visszamenőleg kifizették, amire az adott alapot hogy valamennyi köztisztviselő részesüljön abból, a vezetői pótlékra ugyanakkor további fedezet nem volt.
A megyei bíróság ezen önkormányzati rendelet rendelkezéseiből megállapította, hogy a vezetői pótlék kifizetésére csak az esetben lett volna lehetőség, ha azt a költségvetési rendeletben is megállapítja az önkormányzat. A 23. számú önkormányzati rendeletet 2001. december 19-én hozta meg a képviselő-testület, amikor is a költségvetési rendeletet már jóval korábban nyilván év elején megszületetett, az módosításra nem került, így a rendelet csak a jövő évi költségvetésre vonatkozhatott.
Nem változtat ezen az a tény sem, hogy az alperes költségvetési rendelet nélkül mérlegelési jogkörében visszamenőleg kifizette az ugyanezen rendelettel bevezetett illetménykiegészítést. Ez ugyanis nem teremt jogalapot a vezetői pótlék kifizetésére.

Előzménye:
Követeklésem 2001. július 1-től december 31-ig járó vezetői pótlék összege, majd azt folyxamatosan kaptuk 2002. január 1-től.
A fenti önkormányzati rendeletnek van egy hatályba léptető rendelkezése, mely hatályon kívül helyezi az előző évi , a képzettségi pótlékot és illetménykiegészítést tartalmazó önkormányzati rendeletet, azzal hogy ezen 2001. évi önkormányzati rendelet rendelkezéseit 2001. július 1-től kell alkalmazni.
Alperes mindvégig arra hivatkozott, hogy a költségvetési rendelet nem tartalmazta a vezetői pótlékot, mint juttatást, ezért nem fizette azt ki. Tény, a fenti idézet, hogy a képviselő-testület évente költségvetési rendeletben állapítja meg (nem állapíthatja) a tárgyévre vonatkozóan a vezetői pótlékot, s ugyanígy az illetménykiegészítést is, melyek e szintek nem alanyi jogú juttatások, azokról évente rendelkeznie kell a képviselő-testületnek.
Az nem került bizonyításra, hogy a 2001. évi költségvetési rendelet rendelkezett-e erről, ha nem az a munkáltató felelőssége. Az is tény, hogy 2002. évben sem rendelkezett költségvetési rendeletében, mégis folyósították a juttatásokat, igaz betervezték a személyi juttatások előirányzat sarokszámába, erről azonban a testület rendelkezik, s ez el nem vonható hatásköre. A munkáltató nem rendelkezik mérlegelési jogkörrel, hogy az emelt összegű illetménykiegészítést kifizeti, mert ez minden dolgozót érint, s nem fizeti ki a nevetséges összegű vezetői pótlékot, mert arra már nincs pénz.
Ez egyszerűen nevetséges….egyikre mintegy sugallja, hogy azt a jövőre nézve szándékozott bevezetni ( ki ő, egy személyben?) , a másik juttatást pedig kifizeti. Ha nincs fedezet, nem kell rendeletben megadni, vagy teremtse meg a fedezetét akár utólagosan.
Szentesítve, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója, semmibe véve a testületi döntést juttatásokat ad, eldönti erre futja, arra nem, s a következő évben mintegy elvonta a testület hatáskörét, mert ő állapította meg és folyósította, anélkül, hogy ezt a költségvetési rendeletben a testüket kimondta volna. A költségvetési rendelet 2002-ben kizárólag a köztisztviselők illetményalapját mondta ki rendeletében.

csufi99 # 2004.06.17. 15:55

E címen belül kénytelen vagyok darabolni a per részeit, mivel túl hosszú. Intő példa köztisztviselőknek minden pontja, kevés az esélyed, hogy igazat adjanak. S , ha mégis egy kicsit azt is ilyen felemás módon, mint ezt a képzettségi pótlékot, melyet megnyertem, csak némi szépséghibája van az ítéletnek,íme röviden:

Képzettségi pótlék:
Kifizetését a 21/2000 (X.11.) sz. önkormányzati rendelet írta elő a 2001. október 11-től -2001. június 30-ig terjedő időszakra, a képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek azonban az SZMSZ (ügyrend) mellékletében feltüntetésre nem kerültek. Ennek ellenére a jegyző döntése alapján a hivatalban dolgozó egyes köztisztviselők pótlékban részesültek, amely pótlék 2002. január 1-től beépítésre került az illetménybe, oly módon, hogy a munkáltató az illetmény megállapításánál pozitív irányú eltérést alkalmazott.
….
Alaposnak találta a megyei bíróság a képzettségi pótlék megfizetésére vonatkozó fellebbezési kérelmet azon az alapon, hogy a képzetségi pótlékot az alperes elismerte. Az alperes jegyzője a tényállásban foglaltak szerint a felpereshez írt levelében elismerte, hogy a képzettségi pótlék a felperesnek jár és intézkedni fog a kifizetés iránt. … Nyilatkozata az MT. 6. §. (1) bekezdésében foglalt olyan egyoldalú munkáltatói nyilatkozat, amelynek a (4) bekezdés szerinti közlése is megtörtént… egyoldalúan nem vonható vissza csak az MT. §- ában foglalt rendelkezések szerint támadható meg. Az MT. =.§. (5) bekezdése értelmében ez vonatkozik az egyoldalú nyilatkozatra is.
A megyei bíróság vizsgálta azt is, hogy az elismerés milyen összegre vonatkozott.
Ennek érdekében meghallgatta… a munkáltatót, aki azonban az elismert összegre pontosan nem emlékezett. A felperes által benyújtott keresetlevélből és ahhoz csatolt felperes ügyvédjének 2003. február 7-én írott leveléből megállapíthatóan az elismerés a 21/2000. (X.11.) Ökr. Hatályba léte idejére járó összegre vonatkozott. Az összegszerűséget az alperes nem vitatta.
A megyei bíróság ennek alapján az alperes elismerésére figyelemmel az eredeti kereseti kérelemben foglalt összegben ítélte meg a felperes javára a képzettségi pótlékot…
Az ezt követő időre hátrányos megkülönböztetésre alapozott felperesi igényt nem találta alaposnak. Az a tény, hogy alperes egyes köztisztviselők részére képzettségi pótlékot folyósított hátrányos megkülönböztetésnek nem értékelhető. A felperes ugyanis a hátrányos megkülönböztetést arra alapozta, hogy női mivolta miatt nem részesült képzettségi pótlékban. Ez, figyelemmel a pótlékban részesülők összetételére, nem állapítható meg.

Ezt a döntés még el is fogadnám, azonban a beadványomban leírtakra nem ad magyarázatot.
Beadványomban később a képzettségi pótlék megállapításával kapcsolatban azt kértem, hozzanak azonos helyzetbe a hasonlóan pótlékban részesülőkkel, miután egyértelművé vált a per során, hogy az valóban továbbfolyósításra került, jogalap nélkül 2001.július 1-től december 31-ig, majd csoportos diszkriminációt alkalmazva azt más címen folyósította tovább a munkáltatóm, 2002. január 1-től, ( ezt is utólagosan minősítette eltérés alaklmazásnak, tény, hogy még 2002, februárjában is képzettségi pótlék címén számfejtették, ezt sem tisztázták, vélhetően márciusban január 1-től visszamenőleg történt meg ez az „átminősítés”, meghallgatása során azzal indokolva eljárást, hogy valamennyi dolgozó illetménye csökkent volna. A beadványomban nem női mivoltomra hivatkoztam, arra a tényre, hogy míg az én második diplomám megfelelt a jogszabályi előírásoknak, mégsem kaptam azt meg, s tudtommal az egyedüli voltam, aki rendelkezett második képesítéssel, mégsem állapította meg azt a munkáltató, ám e második képesítésem többszörösen is jól alkalmazható volt, ha szükség volt többlet munkámra, míg mások jogi alap nélkül nélkül részesültek e pótlékban, s még azt sem tisztázta a bíróság meddig is kapták a pozitív irányú eltérés alkalmazásával.
Anyagi kihatás nélkül, miért nem mondta a bíróság igenis törvénytelenül járt el munkáltatóm, ezt bebizonyosodott. Nem mondta ki, hogy igenis csoportos diszkriminációt alkalmazott, mikor ezen dolgozókat részesítette a pozitív irányú eltérés lehetőségét alkalmazva, s nem a munkateljesítményt vizsgálta valamennyi dolgozónál, ezt maga mondta el maghallgatása során.