TB ellenőrzés, táppénz, lakhely

Fórum → munkajog, foglalkoztatás
régebbi elöl     új hozzászólás

csufi99 # 2004.09.11. 19:27

Talán kiegészíthetlek annyival, hogy a kórházi szakorvos is keresőképtelennek nyilvánít, s keresőképessé is nyilváníthat. Bár az általános szokás, kórházi elbocsátás után záróval a háziorvoshoz, aki még tart egy edeig táppénzen, s ő nyilvánít keresőképessé.
Táppénz ideje alatt, ha a háziorvosod vesz táppénzes állományba, s nem ott tartózkodsz, azt köteles vagy bejelenteni, sőt arra az időtartamra a papírjaid is átkerülhetnek tartózkodási helyedre. Lényeg a háziorvosodnak tudnia kell, hol tartózkodsz, hiszen ott vagy táppénzes állományban!

Szakbarbár # 2004.09.10. 08:42
  1. Szabad orvosválasztás van, úgyhogy nem gond. (Minden háziorvosnak van egy körzete, ahonnan köteles fogadni az embereket, ezen felül körzeten kívül lakót is kezelhet, ezt már ő dönti el, hogy az idejébe belefér-e és anyagilag megéri-e. Sokan vannak, akik nem a körzetükbe járnak.)
  2. Arra gondolsz, hogy a munkáltató a munkavállalóval szemben? Már az 1. naptól is kérheti, de nem olyan ellenőrzést, amire Te gondolsz, arról majd mindjárt írok, de nemigen szoktak élni a lehetőséggel, mert nem ismerik.
  3. Nem tudok róla, hogy még lenne az, ami nagyon rég volt, hogy valaki kimegy és megnézi, hogy otthon vagy-e táppénz alatt, legalábbis Budapesten ilyen már nagyon rég nincs. Az ellenőrzés, ami vagy a munkáltató kezdeményezésére indul, vagy azért, mert jogszabályban benne van, hogy a 30 napot meghaladó keresőképtelenséget legalább havonta egyszer ellenőrzi főorvos, az az állapotodat ellenőrzi, akkor, amikor megjelensz, nem azt, hogy otthon tartózkodsz-e.

A táppénzcsalás nem büntetőjogi és nem szabálysértési, de még csak nem is egészségbiztosítási kategória, hanem legfeljebb csak piaci kategória, mert ezt a fogalmat kb. ott használják. A Btk-ban van társadalombiztosítási csalás, ami elnevezésében hasonlít rá, de az teljesen mást jelent.

4. A betegszabadságot a munkáltató fizeti a távolléti díj 80%-ával a keresőképtelenség évi első 15 napjára – általában, mert vannak cégek, akik többet és több napra fizetnek, illetve évközi belépésnél 15-nél kevesebb nap van. Adóelőleget, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot vonnak a betegszabadságból. A táppénz a betegszabadság kimerítése után jön, folyamatos biztosítástól függően 60% vagy 70% (2 év után), kórházi ápolásnál egyformán 60%. Alapja általában az előző évi jövedelem, annak a meghatározott %-a. A munkáltató csak akkor fizeti közvetlenül, ha tb kifizetőhely, egyébként továbbítja az igényt az egészségbiztosítóhoz. Csak adóelőleget vonnak belőle.

A kórház csak a kórházi ápolást igazolja, ha csak kezelésre jársz be, akkor azt a háziorvos igazolja.

habiszti # 2004.09.09. 21:26

Sziasztok,

kérem segítsetek az alábbi kérdésben. Jelenleg van egy lakcimkártyám amin az állandó lakcímem szerepel. Emelett rajta van egy tartózkodási cim is, ahol régen laktam és oda vagyok bejelentve körzeti orvoshoz.

  1. lehet-e abból probléma, hogy nem az állandó lakhelyemen illetékes háziorvoshoz járok, hanem még a régi helyre?
  2. mennyi idő után szokott általában a munkáltató TB ellenőrzést kezdeményezni a munkáltatóval szemben?
  3. Mi számít TB csalásnak? Ha az embernek két címe van, akkor a keresőképtelensége alatt jogilag bármelyik cimen tartózkodhat pihenés céljából? Tehát ha az egyik helyen nem találják a felkeresés alkalmával akkor az rögtön még nem jelent csalást, igaz?
  4. Mi a lényeges különbség a táppénz és a betegszabadság között?
  5. amennyiben gerincbántalmaim vannak és azt egy kórházban kezelik, abban az esetben is csak a házirovos irhat ki a korházi igazolás alapján, vagy az adott kórház is jogosult keresőképtelenségi nyilatkozat kiállítására?

Előre is köszönettel,

habiszti