munkanélküli segély

Tisztelt Jogi Fórum!

Én egy olyan kérdéssel fordulnék Önökhöz amiben tanácstalan vagyok.
1 hónapja felmondtam a régi munkahelyemen, mivel találtam egy jobbat. Az új munkáltatóm azt mondta, hogy regisztráljak be a munkanélkülire így ők megpróbálnak felvenni rám támogatást. Eltelt 1 hónap ismét és már az új helyen dolgozok, viszont nem írtunk alá szerződést, úgy érzem mintha halogatnák.Egyszerűsített munkavállalóként foglalkoztatnak. Nem dolgozom minden hétköznap, olyan heti 3 alkalomról van szó. A kérdésem ebből kifolyólag merült fel, hogy én a márciusi hónapra munkanélküli segélyt és fizetést is kaptam.
Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben jogosan járt e nekem a segély?

Köszönöm a válaszukat előre is.

Munkanélküli segély és egyszerűsített foglalkoztatás mehet együtt, ebből nem lehet problémád. A probléma inkább az, hogy a munkáltatód nem jelent be normál munkaviszonyba.

A következő kérdésben szeretném kérni a segítségüket:
A párom 3 év munkaviszony után munkanélküli lett április 1-től. Annak rendje, módja szerint jelentkezett a (Bp.- IV. ker.) munkaügyi központba, regisztrált álláskeresőként.
Úgy néz ki, jövőhéten be is jelentenék egy másik munkahelyre, talált munkát.
Az a kérdésem, hogy 2 hét regisztrált álláskeresésre is jár a álláskeresési járadék? A 90 napi, vagy csak részarányos?
Köszönöm a segítséget.

Sziasztok!

Engem is érdekelne ezzel kapcsolatban valami...

Én 2012 januárig munkanélküli voltam, előtte volt állásom 7 évig, de ugye, mivel elvesztettem, így kihasználtam az akkor még munkanélküli járadékot, ami járt. Tehát, az akkori segély elhasználva!

Most, 1 éve van munkaviszonyom.
Ha jól olvasom, 1 év munkaviszony kell ma a járadékhoz..
Jól látom, jól értelmezem? 1 év, vagy 365 nap ledolgozott nap? Mert nem mindegy...

És ha tegyük fel netto 140-el vagyok bejelentve, akkor mennyi járadékra számíthatok és mennyi ideig, ha mondjuk úgy döntenek a munkahelyen pl 1 hónap múlva, hogy nem kellek tovább?

Köszönöm,

1991. évi IV. törvény

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki

1. álláskereső,
2. az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik,

d)munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

26. §(1) Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy - ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani.

A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme.

Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.

(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.

(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(5) Az álláskeresési járadék napi összege a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.