öröklés utáni végrehajtás

Azért a Vht. 139. § (9) bekezdését sem szabad figyelem kívül hagyni.

„ A végrehajtó a lefoglalt ingatlan becsértékének megállapítása iránt akkor intézkedhet, ha a tartozás összege az 500 ezer Ft-ot meghaladja.”

A Vht. 304/K (10) bek. alapján valamennyi tartozásának tőkeösszege a mérvadó.

Minden ingatlanra vonatkozik, nemcsak lakóingatlanra. Öröklés esetén pedig, ha nem éri el a fenti összeget, akkor szinte biztos, hogy nem lehet soha árverésen értékesíteni az ingatlant, elég ritkán esik be ilyenkor új végrehajtási ügy :)

Csupán a 139. § (1) bek. szerinti kérelem még kevés, ha a kivétel szabály szerint nem járhat el a végrehajtó. (A kérdező arról, hogy több bejegyzett végrehajtási jog van-e, azoknak milyen mértékű a tőkeösszege nem nyilatkozott. Az MKK is vásárol közüzemi, távközlési stb. szerződésből eredő tartozásokat.)

Lásd, ez eddig elkerülte a figyelmemet. Köszönöm! (Rémlik, mintha a végrehajtóknak nem várnának tétlenük arra a kérelemre, hanem szokásuk rákérdezni, kifejezetten felhívni a végrehajtást kérőt, hogy nyilatkozzon, kéri-e. Ami érthető, mert az ő pénzük is akkor folyik be, amikor a hitelezőé.)

Igen, Vht. 139. § (1). Az MKK indítja az órát azzal, hogy mint vh. kérő kéri a lefoglalt ingatlan értékesítését. Nem elég a végrehajtási lapon beikszelnie, hogy az adós minden vagyonára kéri a végrehajtást, hanem külön kérelem kell a végrehajtónak.

Szerintem erre várhat a kérdező, amíg meg nem őszül.

Kolléga úr szerint a végrehajtást kérőtől függ, hogy mikor lesz árverés?

Az MKK nem a gyorsaságáról híres. Lehet, hogy évekig nem lesz árverés, vagy talán soha. A kérdezőnek az segíthet, ha ezt az ügyet elveszik a normál ügyintézőtől, és a jogi osztályra kerül, ahol várhatóan nagyobb figyelmet kap.

A kérdező helyében ezért első körben a bíróságtól kérném, hogy idézze perindítás előtti egyezségi kísérletre az MKK-t és a Magyar Állam tulajdonosi jogainak gyakorlóját (a tullapon rajta van, ki az) a Pp. 168. § szerint. Az egyezségi kísérlet csak 15 ezer forint, és gyors, egy hónapon belülre tűzi ki a bíróság. A javasolt egyezség az volna, hogy a tartozást, de legfeljebb az 1/16 tulajdoni hányad forgalmi értékét, kifizeti a kérdező az MKK-nak, a forgalmi érték maradékát (ha van), kifizeti a Magyar Államnak, cserébe pedig a kérdező tehermentes tulajdont szerez. Segít, ha előtte a kérdező saját maga csináltat egy friss forgalmi értékbecslést egy értékbecslővel (50-60 ezer Ft, nem kell igazságügyi szakértő, ingatlanvagyon-értékelő elég), és ezt becsatolja az iratokhoz.

Előfordulhat, hogy valamelyik másik fél nem jön el, vagy nem egyezik bele. Akkor bukott a 15 ezer Ft, ez a kockázat.

Ha az egyezségi kísérlet sikertelen, akkor megindítanám a pert a közös tulajdon megszüntetése iránt.

Mi a baja a kérdezőnek? Az állam adósa az Mkk-nak (igaz, tulajdonosa is, de ez most nem számít). Az Mkk csak az ingatlanból kereshet kielégítést, és ehhez le kell foglalni az ingatlant. A vége árverés lesz, ahol a kérdező végre megveheti az árverezett részt, ahogy eddig is akarta, csak nem lehetett, mert állami vagyont nem lehet a nyilvánosság kizárásával értékesíteni. Most mi a fsz baja van ezzel?

Minek? Megveszi a végrehajtásban.

Ha nem tudsz velük megegyezni, akkor indíthatsz közös tulajdon megszüntetése iránti pert a magyar állam ellen.

Sajnos szabályos. Miért ne lenne az?
Még csak határidő sincs, ha 10-20-50 év múlva kerül elő valamilyen - jogos - tartozás, akkor az természetesen követelhető. Nyilván maga a követelés elévült ilyenkor elvileg, de ha az adós (vagy az örököse) megfelelő időben és helyen nem szólal fel az elévülésre hivatkozva - azt ugyanis hivatalból nem vizsgálják -, akkor simán lehet erre a követelésre például fizetési meghagyást, majd végrehajtást indítani. A jogerőre futott fizetési meghagyás, ha az a kötelezett önhibája miatt vált jogerőssé, végrehajtható, és az elévülés is újra indul ilyenkor.

Tisztelt fórumosok szakértök
Az lenne a kérdésem hogy a hagyatékátadó végzés után 2 évvel még terhelheti a végrehajtó az örökölt tulajdon részt, az elhunyt adóságával. Történt ugyanis hogy az ingatlanomban van a Magyar Államnak szükségképpeni örökös 1/16 tulajdoni része 2022 óta. Én 2022töl nem tudok megegyezni velük ekkor még nem volt megterhelve ezzel a tétellel a tulajdoni rész. 2024 decemberében az MKK megterhelte a tulajdoni részt, és most ők akadályozzák az értékesítést. Az lenne a kérdésem hogy 2 év után mennyire szabályos a tulajdonrész terhelése. Nem én vagyok az adós és sem az örökös, csak az ingatlan többségi tulajdonosa. Köszönöm a válaszokat.