Szabadság utólagos levonása

A kereskedelemben dolgozom, az előző munkahelyemen a bolt nyitva tartási ideje előtti előkészületi időt illetve a zárás utáni befejező munkát is beleszámolták a munkaidő keretbe. Itt az új helyemen ezt figyelmen kívül hagyják. Havonta 160 órát kellene ledolgoznom, de ez a főnököm szerint nincs meg, mivel az elő és utó munkálatokat levonja ebédidőnek. Augusztustól új munkarendet vezetett be, amit írásban közölt: első héten H-P-ig 6-10-ig, Szo 6-12-ig, V 6-11-ig, a második héten pedig H-P 10-18-ig és Szombat Vasárnap szabad. Mivel most sincs meg a 160 órám ezért a következőket adta írásban: ”Amennyiben a munkavállaló nem dolgozza le a havi 160 óráját a le nem dolgozott időt a szabadság terhére számolja el a munkáltató, ha elfogy a szabadság, akkor fizetetlen szabadságot ír ki. Az ebédidőt minden esetben le kell dolgozni.” De ezt a szabadság levonást januártól visszamenőleg akarja végrehajtani. Meg teheti-e ezt?

Kérdéseim:

Jogos-e visszamenőleg fél évre a szabadságot kiírni, amit le sem töltöttem?

Vasárnapra milyen juttatás jár? Mivel sem, pótlékot sem napot nem kapok érte.

Augusztusban szabadságra szeretnék menni. Szállást, étkezést még Áprilisban lefoglaltam előleget is fizettem. A főnökömnek is időben jeleztem, hogy majd megyek szabadságra. Ha még sem engedne el; kárigényemet, ha meghiúsul a családi nyaralás, hogyan tudom érvényesíteni?

A munkaadónak kötelessége munkát adnia. Olyan nincs, hogy a munkaszerződés szerint hetente/havonta X órát kell dolgoznia a munkavállalónak, majd a munkáltató minden héten/hónapban kevesebb órányi munkát ad, a többire pedig "magától" szabadságot ír ki.

Olyan van, hogy a szabadság kiadásának előírásai szerint:

• az éves teljes szabadság legalább 1/4 részét a dolgozó kérésének megfelelő időpont(ok)ban;
• a dolgozó ellenkező kérése hiányában a szabadságot legfeljebb két darabban (tehát nincs olyan, hogy minden héten egy nap!);
• a munkáltató által meghatározott időpontú szabadságolásról a munkavállalót kellő időben értesítve (amely nem lehet 1 hónapnál kevesebb)

adhatja ki a munkáltató a szabadságot. Ha elfogy a munkáltató által meghatározható időpontban kiadható szabadság, és nem tud/akar munkát adni a dolgozónak, akkor is köteles fizetni a dolgozó "állásidőre jutó" bérét.

Mt. 134. § (1) A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg.
(2) Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.
(4) A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.
(5) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni.
135. § (1) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.
(2) A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot.
(3) Annak a munkavállalónak, akinek a munkaidő-beosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók.

151. § (4) A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg.

Üdvözlök Mindenkit!

A cég ahol dolgozom a fizetés alapbér+jutalék. A kérdésem a következő: az előző évről áthozott szabadság napokat csak az alapbér után vagy pedig az alapbér+ jutalék után kell- e kifizetni?

Köszönöm.