másolt DVD filmek

Azért mert a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában történő előállítása a mű többszörözésének minősül! Erre kizárólag a szerző jogosult (engedélyt adni).

Ezen kívül nem minősül szabad felhasználásnak, ha aműről mással készíttetnek másolatot számítógépen il. elektronikus adathordozóra, függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e!

Hát tömören ezért. Még tudnék a törvényből meríteni, de szerintem ennyi is elég.

Szerintem ezt azért alá kellene támasztanod némi joigszabályhellyel is. Mi a különbség a tv adás és a streaming video rögzítése között?

Mi a különbség a HDD-e, vagy DVD lemezre rögzítés között?

Szerintem semmi.

Big, ne viccelj, pont neked idézgessem az Szjt. egyes szakaszait? Gondolhatod, hogy nem hasraütésszerűen írogatok.

Tom, akkor kérlek indokold meg laikusok kedvéért!

Üdv mindenkinek!

Engem is érdekelne a konkrét jogszabály.

Közkívánatra:

lapozzuk fel az 1999. LXXVI. tv-t a szerzői jogról

18.§ definiálja a többszörözés fogalmát, és a szerző kiz. jogát.

"18. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés:

1. a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint
2. egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.

(2) A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása. Az építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is."

A 35.§ (3) elég generális megfogalmazás, de éppen ezért fontos is, kivétel a szabad felhasználás alól!

"(3) Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra."

Egyébként a filmek mozikban történő felvétele, ill. fájlcserélőkön való "hozzáférhetővé tétele" (többszörözése) a 35.§ (1) bek. második mondata alapján kétség kívül jogsértő magatartás.

"35. § (1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)-d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető."

A 82.§ is egyértelműen fogalmaz a filmek előállítóinak és a műélvező közönség jogairól.

"82. § (1) A film előállítójának [64. § (3) bek.] hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a filmet

1. többszörözzék;
2. terjesszék, ideértve a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adást is;
3. vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett felhasználásokért - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - díjazás jár.
(3) A 2. §-t megfelelően alkalmazni kell a film előállítójának védelmére is."

Utalnék továbbá a 33.§ (2) és (3) bekezdésekben rögzített principiumokra, főleg a kiterjesztő értelmezés tilalmára.

(2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.

(3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.

A Szjt. polgári szankció mellett lebegjen a szemünk előtt ugyanakkor a Btk. 329/A.§ és 329/B.§-a 'elrettentésül'.

Habár... aki inkoherenciát észlel a böntetőtényállások lehetséges elkövetési magatartásai és a Szjt. 95. és 95/A.§-aiba vésett szöveg között, alighanem jó nyomon jár, de az már egy másik történet.

Érvelésed abszolut helytálló, de... kicsit azért vitába szállnék korábbi kijelentéseid egy részével:

"Azért mert a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában történő előállítása a mű többszörözésének minősül! Erre kizárólag a szerző jogosult (engedélyt adni)."

...a szabad felhasználás alapján, amennyiben sk töltök le filmeket, zenei felvételeket és azokat kiírom CD/DVD lemezre, az bizony (szvsz) szabad felhasználásnak minősül a hatályos magyar törvények szerint.

"35. § (1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja."

A törvény nem definiálja az adathordozók közötti konverziót. Tehát ha én letöltök mondjuk a netről egy filmet a vinyómra, s arról készítek egy DVD-re másolatot (s ezt követően törlöm a vinyóról a példányt), akkor az szerintem a szabad felhasználás kategóriájába esik.

A másolás és a többszörözés - jóllehet köznapi értelemben hasonló - eltérő fogalmat takarnak. Amikor sk töltesz le filmet, valójában nem magáncélra másolsz, hanem többszörözöd a művet, ill. az is aki azt elérhetővé tette a számodra. Akkor is, ha feltételezzük, hogy utána nyomban törlésre kerül a forrásfájl.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a "mű"ről lehet másolatot készíteni, tehát nem annak másolatáról, és "másolatot" (egyesszám!) nem pedig másolatokat. Namármost, ha már jogszerűen készült egy másolat, akkor annyi, abból nem lehet több. Márpedig te nem az eredeti korongot transzportálod a hálózaton, hanem az arról készült akárhányadik kópiát. Ez nem magáncélú másolás, és erősen ütközik az alant korábban írt principumokkal.

Másrészt az adathordozók közötti konverzió a törvény szempontjából nem releváns, ami számít, hogy jogosult vagy-e a rögzítésre ami vagy többszörözés vagy másolás lesz.

Ez az egész rendszer a közös jogkezeléssel meg az értelmetlen üreskazetta jogdíjjal együtt persze rossz, betarthatatlan és még elméletben sem helytálló, de amíg ez van, kénytelenek leszünk (lennénk) ehhez alkalmazkodni.

Nem tekintem magam valami önkéntes jogvédő vaskalaposnak, sőt! - amint alkalmam nyílt szakmai javaslatot is tettem a jogszabály módosítására, de legalábbis valamiféle újragondolására. Sajnos az egész elsikkadt az államigazgatási egyeztetések során, nem is láttam többé az előterjesztés anyagai között.

Mint inf. szakértő dolgozom, így azt kell mondjam, az érvelésed bár helytálló, a gyakorlatban nem így működik. Amikor ügyészek, bírók, jogászok nyilatkoznak úgy, hogy a magáncélra történő letöltés illetve lemezre írás az szjt szerint legális (szabad felhasználás), akkor csak egyetérteni tudok vele.

Egyébként maximálisan egyetértek veled, az szjt úgy rossz, ahogy van, mert túl sok mindent lehet belemagyarázni... Mert biz' a rendszerrel van gond ott, ahol az ARTISJUS jogásza az "üreskazetta-díj" miatt nyilvános fórumon megerősíti a letöltések legalitását, ahol a divx-es lejátszókat úgy reklámozzák a nagy üzletekben, hogy "az Internetről letöltött filmek lejátszására is alkalmas", és ugyanakkor az ASVA munkatársai rendőrségi oktatásokat tarthatnak, ami kicsit egyoldalú tájékoztatás lehet, ha nem jól csinálják.

És az a baj, hogy valahol mindenkinek igaza van...

igaza van a felhasználónak, aki szeretne minőséget kevés pénzért

igaza van, aki azt mondja, hogy akármennyire olcsó lenne az eredeti, akkor sem csökkenne a letöltés

igaza van az ARTISJUSnak, mert így legalább kapnak vissza némi jogdíjat a rengeteg másolás után

igaza van az ASVAnak, mert a legjobb tudásuk szerint próbálják meg ellátni a feladatukat, s keményen üldözik a pénzért (!) másolókat

és igazunk van nekün kis, amikor azt mondjuk, ez így nem jó. :-)

Csak hát kevés ehhez a szavunk, jó civil kezdeményezések kellenének, mint a MACI illetve volt még vmi az üreskazetta-díj csökkentése érdekében is (nem ugrik be a szervezet neve).

Régóta szeretnék összehozni egy olyan találkozót, ahol minden oldal képviselteti magát (nyomozók, ügyészek, informatikai szakértők, filmes szakértők, bírók, független jogászok, felhasználók!, jogvédők, jogkezelő szervezetek képviselői, stb.) - és összehoznának egy olyan egységes alapelvet, ami kiifazítja a törvényt, s megadja azokat az iránymutatásokat, melyek hiányában előfordulhat, hogy kelet mo-on vagy budapesten, esetleg dunántúlon másként döntenek, járnak el javarészt hasonló ügyekben...

Aki járt az Artisjus épületében, annak feltűnt az "el nem könyvelt bevételek osztálya?" Vajon az mivel foglalkozhat? :D:D

SF

Nekem ez nagyon tetszik, hogy megveszed a boltban jó sok pénzért az eredeti terméket, kifizeted az üres lemez, az előadó, a kiadó, meg 100 másik elem jogdíját, utána hazamész, és kirhatod magadnak egyetlen példányban egy olyan lemezre, amire ismételten kifizetted az üres lemez, az előadó, a kiadó, meg 100 másik elem jogdíját. Ja, és akkor itt jön a hab a tortára. Ha ezt meg akarod tenni, és esetleg nem rendelkezel erre alkalmas berendezéssel, akkor költsél ám gyorsan sok tízezret erre, mert ha át mered vinni a szomszédhoz, hogy ugyan másolja már le neked, akkor onnantól már bele is ütköztél a jogba. Tehát ha nem vagy "másoláskész technikai állapotban", röpke 50 ezer forintba kerül egy lemez. Ez teljesen megéri, nem? Szerintetek is? Azt gondolom, mint ahogy semmi más sem, az illegális másolat sem egy véletlen jelenség. Kíváncsi lennék, hogy mi lenne ha csak azok az emberek használnának például legális software-eket, akik megtehetik. Azt gondolom az Origo Szoftverbázistól a Microsoft.com-ig bezárhatna az összes cég. Mert hogy pl. Windows operációs rendszert ha most jelen pillanatban használnak mondjuk 1 millióan, akkor az illegális felhasználók levonásával körülbelül kapnánk egy jó erős 10 000-et. Nekem erről csak egy egyszerű szó jut eszembe: RÖHEJ!