Fórum polgári jog régebbi elöl     új hozzászólás


Jogi tanács kérése

isihawaii1 # e-mail 2020.09.18. 15:47

Üdv mindenkinek!
Szeretnék segítséget kérni!
Vagyonvédelmi céget szeretnék eladni(betéti társaság) 5-6 éve müködik!
Foglalkozni nem akarok már vele,megszüntetni nem akarom a 3-400 e ft díj miatt!
Ha az eladása mellett döntök mivel számoljak illetve van-e rá lehetőség?
Illetve mi a folyamata?
Illetve ha eladtam utána semmilyen jogi problémám nem lehet belöle ha az új cégvezetés valamit elkövet?
Választ köszi!

rigoz # e-mail 2020.08.31. 19:43

Arról nem is beszélve, hogy gondnoksági perben az ügygondnokot az alperes mellé rendelik, tehát önállóan perképes mindenképp az alperes és az ügygondnok is.

rigoz # e-mail 2020.08.31. 19:37

Abban igen. :) Tudom. :) Nagyon jól. :) De ebből nem derül ki nekem, hogy az-e, illetve épp úgy tűnik, hogy nem az, de lehet Én értettem félre...

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2020.08.31. 19:31

A gondnokság alá helyezési perben az alperesnek éppenséggel ügygondnokot rendel a bíróság. Mindjárt az elején, nélküle az eljárás nem is folytatható le jogszerűen.

www.kbs-ugyved.hu

rigoz # e-mail 2020.08.31. 19:09

A második kérdéssorra:

  1. A bíróság az érdemi tárgyalást a fél távollétében is megtartja, ha azt a fél kéri. Ilyenkor úgy kell tenni - ha csak meghatalmazott útján nincs jelen -, hogy nyilatkozatot nem tesz.

Ilyen esetben nincs akadálya - ha annak feltételei fennállnak - a tárgyalás berekesztésének és az ítélethozatalnak sem. A távollévő féllel a bíróság ítéletét kizárólag kézbesítés útján közli.

Írásban a fél bármilyen nyilatkozatot tehet a tárgyalás berekesztése előtt, de azokhoz a bíróság nincs kötve, az eltérést, mellőzést ítéletében köteles indokolni, mely az ítélet elleni fellebbezés keretében vitatható.

  1. Az ügygondnok kirendelésére akkor kerülhet sor, ha a cselekvőképességében a bíróság jogerős ítéletével a per tárgyára nézve is korlátozott nagykorúnak nincs kirendelt gondnoka vagy közte és a gondnok közt érdekellentét áll fenn és eseti gondnok kirendelés még nem történt meg és a törvényes képviselővel való eljárás halaszthatatlan.

A bíróság ügygondnokot pszichés állapotra tekintet nélkül rendeli ki, ne tessék össze keverni a gondnokrendeléssel...

A gondnokság alá helyezést KÜLÖN PERBEN

  • a fél egyenesági hozzátartozója, együttélő házastársa, testvére, kivételesen más (közeli) hozzátartozója
  • a gyámhatóság

és

  • az ügyész

kérheti.

A leírtak arra utalnak, hogy jelen per nem gondnoksági per, így jelen perben - jogerős gondnokság alá helyezést elrendelő ítélet hiányában - az érdemi tárgyalási szakban a felperes perképességét alperesként nem igen hiszem, hogy lehetne sikerrel vitatni, az alapján, amit előad.

Pereskedéstől eltiltani senkit nem lehet és a gondnokság alá helyezés sem irányulhat egyébként erre. Bizony tűrni kell, ha valakit beperelnek, legfeljebb belebukik a perlő. Ez van, ilyen a jogállam, ha nem tetszik lehet menni Kínába vagy Észak-Koreába, ott kivégzés van, nem perlés!!

Bíróság kizárólag az arra jogosult kérelmére folytat eljárást, e körben is.

  1. Tárgyaláson beadványt csak szóban lehet tenni. A beadvány ismertetése nem beadványtétel. És nem vált ki joghatást sem önmagában. Ezt a kérdést nem érinti, hogy meghatalmazottként van-e jelen vagy sem.

Előkészítő iratok a perfelvételi szakban tehetők alapvetően, a bíróság felhívására vagy törvény rendelkezése alapján és írásban csak tárgyaláson kívül.

  1. A fél személyesen vagy meghatalmazottja útján bármikor tehet nyilatkozatot vagy a nyilatkozattételt megtagadhatja. A nyilatkozattétel megtagadásától a fél a védekezés ekkénti lehetőségétől azonban elzárja magát, minden amit előad, pedig felhasználható bizonyítékként.

A fél mást hamisan nem vádolhat, a per érdemére kiható tényt valótlanul vagy hamis színben nem állíthat, illetve tüntethet fel, nem sértheti meg a jóhiszemű eljárás követelményét, különben a bíróság a nyilatkozatot figyelmen kívül hagyja és a felet pénzbírsággal sújtja, illetve további jogkövetkezményeket alkalmazhat.

Nyilatkozatot soha nem kötelező tenni, de lehetnek következményei annak, ha a fél tesz és annak is, ha nem tesz, ez mindig a körülményektől függ, hogy pontosan mivel jár.

  1. Mindig célszerű, minden nyilatkozatot indokolni. A bizonyítási indítványok, a fellebbezés és más jogorvoslati kérelmek és a kereset, illetve az érdemi ellenkérelem és a viszontkereset, továbá a beszámítási kifogás kivételével viszont nem kötelező, csak melegen ajánlott.
  2. Ismétlem, pszichés okokból ügygondnokot nem rendelnek, hanem mentális zavara folytán ,az ügyei viteléhez belátási képességében korlátozott nagykorút akkor helyezi gondnokság alá, ha ez jogai védelmében feltétlen szükséges. Nem ügygondnokot rendel, hanem gondnokság alá helyezi ítéletével, mely jogerős ítélet alapján külön intézkednek a gondnok - és nem ügygondnok - kirendelése felől.

Ez esetben a bíróság ilyen irányú határozata alapján a gondnokság alá helyezett részére határozattal a lakóhelye szerint illetékes gyámhatóság, azaz járási (kerületi) kormányhivatal Gyámügyi Osztálya rendel gondnokot. Gondnokot, nem ügygondnokot!!

Ha van ilyen határozat, arra persze lehet hivatkozni, melyet a bíróság figyelembe venni köteles.

Ez sem jár azonban a felperes önálló perképességének hiányában.

Mindenki perképes, aki a per tárgyáról érvényesen rendelkezhet.

Ha a felperes csak cselekvőképesség részleges korlátozása alatt áll, akkor az ügycsoportoktól is függ, hogy önállóan pereskedhet-e vagy sem. Ezt azonban a jelen pert tárgyaló bíróság mérlegeli és dönti el, nem Önök.

A bíróság e döntését köteles ítéletében indokolni.

Ha indokát látja, akkor - mivel elmaradása, ha kell hatályon kívül helyezési ok - perbe vonja a törvényes képviselőt, de nem biztos, hogy azzal jobban járnak egyébként... A gondnok a fél érdekével összhangban kell ugyanis eljárjon, akinek a törvényes képviseletét ellátja.

Az utolsó bekezdésre a rendelkezésre álló adatok alapján választ adni nem lehetséges.

sasara # e-mail 2020.08.31. 15:15

Kedves Sherlock!

Egy pótkérdés, amit elfelejtettem leírni

6. Egy ilyen pszichiátriai vélemény, után, és hogy ügygondnoka lett, akivel együtt sem tett a felperes ujabb beadványokat, és nem reagált a pszichiátriai szakvéleményre (valószínűleg az ügygondnok lebeszélte), bár előtte etősen tiltakozott a vizgálat ellen
a.) hogyan folytatódhat a per, lehet-e valamilyen meglepetés a folytatásban?

Üdvözlettel, Köszönettel

sasara # e-mail 2020.08.31. 15:05

Sherlock
Köszönöm a választ.

Lenne még kérdésem

1. Ha ez a tárgyalás vélhetően az utolsó érdemi lesz, ahol ítélet születhet, tehet-e a hiányzó alperes levélben a vismajor helyzetre hivatkozva olyan nyilatkozatot,

a.) melyben kéri, hogy a bíróság zárja le a peres eljárást,

b.) kéri a felperes keresetének, tételesen a követeléseinek az elutasítását

c.) kéri, hogy jelentse ki a bíróság, hogy a felperes követelése alaptalan, bizinyítatlan és az alperesek nem tartoznak a felperesnek

2. Ha felperest, mert indokoltnak látszott, pszichiátriai vizsgálatra kötelezték, ez elmarasztaló volt (ügygondnoka lett, gyakorlatilag gondnokolt is lehetne a vélemény alapján), kérhetik e az alperesek

a.) hogy tiltsák el a felperest a jelen perrel kapcsolatos további perektől (mert a szakvélemény szerint ez indokolt)

b.) kérhetik-e az alperesek, hogy a bíróság hivatalból kezdeményezze a felperes gondnokság alá helyezését (volt már gondnokolt),

c.) egyáltalán a bíróság kezdeményezhet ilyet?

3. A nyilatkozatot felolvashatja, beadhatja-e a tárgyaláson a meghatalmazott II.r. alperes?

4. A II.r. alperes is tehet ilyen nyilatkozatot, sőt meg is kell, hogy tegye?

5. Célszetű-e indokolni az alpetesek (I.r. alperesét) nyilatkozatát?

Ennyi egy szuszra.

Köszönöm a választ

Sherlock # e-mail 2020.08.31. 13:35
  1. Képviselheti. Nincs illetéke.
  2. Szokták értékelni, ha nem csak nem megy el, hanem előre szól és igazolja is.
  3. 2 tanús meghatalmazás, bírósági ügyszám feltüntetésével, a tanúk nevét és címét is olvashatóan fel kell tüntetni.
  4. Nincs.

www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/

sasara # e-mail 2020.08.31. 13:10

Tisztelt Hozzáértők!

  1. Polgári peres eljárásban, első fokon, ha egy tárgyaláson, objektív okok miatt (előre nem látható betegség) a két alperes közül az egyiket (I. r.) a másik (II.r.) képviseli (képviselheti-e??), van-e ilyenkor illeték, ha igen mennyi?
  2. Igazolni dokumentummal célszerű, vagy kell? Pl szakorvosi ambuláns lap, zárójelenzés.
  3. Ehhez elég egy sima, tanúzott meghatalmazás, utalva a fontos adatokra, illetve a meghatalmazás okára?
  4. Vagy van-e különleges formai, tartalmi előírás erre a meghatalmazásra?

Köszönöm a választ

alfateam # e-mail 2020.08.31. 09:46

KilgoreTrout!

253/1997 (XII. 20) 31§. talán tudnál kezdeni valamit.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2020.08.31. 09:28

Ha jól értem, nem épített túl a szomszéd a telekhatáron.

www.kbs-ugyved.hu

KilgoreTrout # e-mail 2020.08.31. 08:57

Tisztelt Hozzáértők!

Tanácsot szeretnék kérni az alábbi esetre vonatkozóan.

Adott egy ingatlan, amit megvásároltam a lakóépület - szabályosan - a telekhatáron áll. A szomszéd ehhez a lakóépülethez több, mint tíz évvel ezelőtt hozzáépített egy szerszámos tárolót, ami miatt a lakóépületet külső hőszigeteléssel stb. ellátni nem nagyon lehet.

A kérdésem az lenne, hogy mivel az építésügyi hatóság már nem léphet fel a szabálytalan hozzáépítés miatt, polgári jogi úton fel lehet-e lépni ez ellen. Komprimusszumos megoldásként szerettem volna megegyezni a szomszéddal, de semmilyen módon nem egyezik bele a tároló elbontásába.

Perben a bíróság mméltányolná, hogy a lakóépület fala vizesedik és szigeteletlen és mindkét munkához a tároló elbontása lenne szükséges? Feltételezem a jogszerzéskori állapot miatt birtokvédelmi alapon nem érdemes megközelíteni a kérdést (bár az kétségtelen, hogy az állapot fenntartása hosszú távon mindenképpen kárt okoz a lakóépületben).

Ha felajánlom, hogy saját költségen elbontatom és a telekhatártól 60-80 cm-re felépíttetem (tehát gyakorlatilag kártalanítom), de nem fogadja el, a bíróság hozhat olyan döntést, hogy erre kötelezze?

Köszönöm szépen előre is!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2020.08.30. 14:21
Ájem # e-mail 2020.08.30. 11:43

Tisztelt Címzettek!

Sajnos nem találtam megfelelő választ a felmerült kérdéseimre, és nem tudom, hogy jó helyre írom be.

Szerzői jogi kérdéseben szeretnék tanácsot kérni.
Ha szeretnék üzleti, szakirodalmi vagy egyéb témájú könyvet feldolgozni, hanganyagot készíteni belőle, majd közzétenni az interneten, például hangoskönyv formában (a teljes könyv tartalmát felolvasva), akkor van-e bármilyen jogi feltétele? Kell-e kérnem engedélyt a szerzőtől vagy a kiadótól? Elég a kiadótól, vagy a szerzőtől, vagy pedig mind kettőtől?

Valamint, mi a helyzet a külföldi könyvek esetében? Azokat a külföldi könyveket amik magyarul elérhetőek, csak a magyar kiadótól kell engedélyt kérni vagy a szerzőtől is?

Előre is köszönöm a válaszokat.

rigoz # e-mail 2020.08.30. 08:55

@villingen: Az utóbbit nem teljesen értem...

villingen # e-mail 2020.08.30. 08:01

Pont azért,hogy az esetlegesen perdöntő dolog,nehogy "véletlenül"belekerüljön-például,-igy könnyebb az ítéletet megindokolni,úgy h,közben "törvényesen"járt el.

villingen # e-mail 2020.08.30. 07:58

Köszönöm a választ

rigoz # e-mail 2020.08.29. 17:54

Természetesen, csak a hátralékra, de a kérdés lényege is ez volt. :)

gerbera317 # e-mail 2020.08.29. 17:44

Az örökös legfeljebb 6 havi tartásdíj-hátralék megfizetésére kötelezhető, folyamatos tartásra semmiképp.

rigoz # e-mail 2020.08.29. 16:27

A tartásdíj-fizetési kötelezettségért az örökös felelős kötelezetti oldalon. Ha ilyen nincs, akkor más eltartásra köteles hozzátartozót - ha van ilyen egyáltalán - lehet külön perelni.

Azonban az alapján, hogy a "válási okirat" pontosan mi is - bíróság által jóváhagyott egyezség, bíróság ítélete, közjegyzői okirat, egyéb magánokirat -, elég eltérő, hogy ez pontosan mikként juttatható érvényre.

A lejárt tartásdíj iránti követelés fizetési meghagyás útján is érvényesíthető.

3 évnél régebbi tartásdíj iránti igény támasztásának azonban nincs helye, 6 hónapnál régebbi tartási követelés is - bírósági úton (fizetési meghagyást ide nem értve - csak menthető okból való jogosult késlekedésre hivatkozással,annak hitelt érdemlő igazolása mellett.

seniorbruckner # e-mail 2020.08.29. 15:57

Tisztelt jogi fórum!
1996 augusztus óta élünk együtt 2. feleségemmel, aki 2 gyermeket hozott a házasságunkba. A válási okiratban a volt férj vállalt 14000 Ft/hó gyermektartást. Néhány hónap teljesítése után a gyarmektartási kötelezettségét a gyermekek felé kötelezett tartásdíjak fizetése elmaradt. Sajnos a kötelezett-már a gyermrktartási díj fizetésének kötelező határideje után meghalt. A kötelezettség ideje alatt nem fizetett gyermektartás összege a váláskor megítélt tartásdíjat figyelembe véve kb. 1.500.000.-Ft tartozása áll fent.
Kérdésem: Ki fogja az elmaradt tartásdíjat, ami az Én jövedelmemből lett pótolva, ki fogja nekem teljesíteni.
Kérem szíves válaszukat:
Bruckner Tibor

rigoz # e-mail 2020.08.29. 14:59

Annyiban, hogy ez esetben az ellenfél pernyertessége esetére az Ő perköltségében is egyetemlegesen - így az általa lerótt illetékben is - is egyetemlegesen marasztalják Önöket, azt bármelyikükön be lehet majd hajtani.

sasara # e-mail 2020.08.29. 14:38

KBS -nek

Elfelejtettem megkérdezni, ez mit változtat a helyzeten?

sasara # e-mail 2020.08.29. 14:31

KBS -nek
Igen, egyetemlegesen kötelezettek.

gerbera317 # e-mail 2020.08.29. 13:48

Mit tudok tenni,ha az eljáró bírónő nem veszi jegyzőkönyvbe
Ha a mondandód az ügy szempontjából érdemtelen, ír miért kellene azt rögzítenie?