Fórum polgári jog régebbi elöl     új hozzászólás


Jogi tanács kérése

rigoz # e-mail 2019.04.23. 12:55
  • valóban elévült követelés esetén nem valószínű, hogy a jogosult ezt meglépi
rigoz # e-mail 2019.04.23. 12:54

Tisztelt BigGabika!

Az elévülés beállta csak a bíróság előtt igényérvényesítést zárja ki, fizetési meghagyásos eljárás elévült követelésre nézve is kezdeményezhető, mivel a közjegyző nem vizsgálja a követelés tartalmát.

Amennyiben ellentmond annak, az eljárás - amennyiben a jogosult megfizeti a kiegészítő illetéket és keresetet tartalmazó iratot terjeszt elő - perré alakul, bár valóban elévült követelés esetén a

A jogosult továbbra is jogosult követelését fizetési meghagyásos eljárás keretében megkísérelni érvényesíteni és jogosan keresheti meg egyéb módon is a fizetési hajlandóság elérése végett.

Felhívnám a figyelmét, hogy a jelenleg hatályos Ptk. csak a hatálybalépését (2014. május 15.) követően vagy hatályba lépésekor létrejött jogviszonyokra alkalmazható, mely épphogy volt öt éve, a korábban létrejött jogviszonyokra a régi Ptk. rendelkezései irányadók, amely szerint a jogosult - igazolhatóan - kötelezetthez intézett fizetési felszólítása megszakítja az elévülést, tehát annak közlésével (tértivevényes levél átvétele vagy visszakézbesítés(ének elrendelése) napján (amennyiben arar "nem kereste" jogcímmel kerül sor)) az elévülési idő újrakezdődik.

drbjozsef #   2019.04.23. 12:52

Az elévülés gyakorlatilag az az időtartam, amelyen belül jogszerűen lehet érvényesíteni a követelést. Ha ez az időtartam eltelt és azt nem szakították meg valamely cselekménnyel, akkor mentesülhetünk a megfizetése alól.

Helyett :

Az elévülés gyakorlatilag az az időtartam, amelyen belül jogszerűen lehet a követelés behajtásához hatósági segítséget igénybevenni. Ha ez az időtartam eltelt és azt nem szakították meg valamely (megfelelő) cselekménnyel, akkor a követelés a továbbiakban bírósági úton nem érvényesíthető HA a kötelezett hivatkozik az elévülésre, de a követelés NEM szűnik meg, az önkéntes teljesítés is lehetséges, és az elévülésre hivatkozás elmaradása esetén végrehajtás is kérhető rá.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

oligaliga # e-mail 2019.04.23. 12:37

Big Gabika

Ha az a kérdés, hogy elévült követelés behajtására kérhető-e fizetési meghagyás, a válasz igen.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.04.23. 12:35

Bevallom, én nem értem, igazából mit is akarsz kérdezni.

www.kbs-ugyved.hu

BigGabika # e-mail 2019.04.23. 12:31

Tisztelt Jogi Fórum!

Kérdéssel fordulok önökhöz, amennyiben lehetséges, kérem, válaszoljanak.
Rengeteg behajtó és faktoring cég működik, amely arra települt rá, hogy a több éves, néha évtizedes tartozásokat hajt be. Magát a tartozást egy perben lehet végérvényesen tisztázni, hogy jogszerűen követelik-e tőlünk, vagy sem.
Az elévülés gyakorlatilag az az időtartam, amelyen belül jogszerűen lehet érvényesíteni a követelést. Ha ez az időtartam eltelt és azt nem szakították meg valamely cselekménnyel, akkor mentesülhetünk a megfizetése alól.
Jogvesztéssel a jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére a jogszabályban előírt határidő eltelte abban az esetben jár, ha azt jogszabály kifejezetten előírja. Ha a határidő nem jogvesztő, akkor arra az elévülés szabályait kell alkalmazni (Ptk. 6:21. §)
Ha a Ptk. szabályai másként nem rendelkeznek, a követelések öt év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni. Az elévülést kizáró megállapodás semmis (Ptk. 6:22. §).
Ha a Ptk. másképp nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti, amelyből az következik, hogy az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást az elévülésre tekintettel nem lehet visszakövetelni. A főkövetelés elévülésével az ahhoz tartozó mellékkövetelések is elévülnek. A mellékkövetelés elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti. Az elévülést bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni (Ptk. 6:23. §).
Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos – határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt vagy abból egy évnél – egyéves vagy annál rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál – kevesebb van hátra. Az itt meghatározott időtartam alatt az elévülés nyugvásának nincs helye, a megszakításra vonatkozó rendelkezéseket pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megszakítás következtében az egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos – határidő számítása kezdődik újból (Ptk. 6:24. §).
Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg (Ptk. 6:25. §).
Ha a Ptk. szabályai másként nem rendelkeznek, a követelések öt év alatt évülnek el, (Ptk. 6:22. §), ezen időtartam alatt és előtte sem volt az elévülés megszakítva, azaz a követelés elévült! A „behajtó” Zrt. ennek ellenére a következőket fogalmazza felszólító levelében:
„Amennyiben kötelezettségének 2019. 04.15-ig nem tesz eleget, vagy a megadott határidő lejártáig a tartozás rendezésére megállapodást nem köt, úgy követelésünket fizetési meghagyásos eljárás keretében érvényesítjük, mely további többletköltséget jelent Önnek!”

Tisztelettel kérdezem, hogy a „behajtó” Zrt. által közöltek felülírják-e a Ptk. rendelkezéseit, azaz az elévült követelés behajtása érdekében, szemben a Ptk. rendelkezésével, közjegyző által kezdeményezett bírósági eljárásban a követelés érvényesíthető?

Budapest, 2019. április. 23.

gerbera317 # e-mail 2019.04.23. 10:39

Áh, ez már szótagolva se menne át. Kész, vége.

_Zoltán_ # e-mail 2019.04.22. 09:28

Kedves Gerbera317,

Számos bejegyzésedből rosszindulat sugárzik. Mindenki eldönti, hogy szerinte ki a troll.

oligaliga # e-mail 2019.04.22. 06:46

gerbera317

Szerintem most már ne válaszolj. Úgy tűnik, trollal van dolgunk.

_Zoltán_ # e-mail 2019.04.22. 01:45

Kedves Gerbera317,

A legutóbbi hozzászólásodban – amelyet köszönök – több tényállásbeli tévedés található.

  • A Wikiszótár szerint (https://hu.wiktionary.org/wiki/putri) a putri "cigányok ütött-kopott viskója". A putri kifejezés használta a részedről ekként mindenképpen téves, hiszen az esetemben egy felújított társasházi lakásról van szó (viszonylag előkelő környéken), amelynek csak a vagyonszerzési illetéke több mint félmillió forintba került. A jogcím nélküli lakáshasználók származását sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, de ha esetleg ráhibáztál, akkor gratulálok.
  • Már írtam, hogy a második bírósági végzés szerint "nemperes eljárásban nincs lehetősége a bérbeadónak sikerrel önkényesen elfoglalt lakáskiürítése iránti kérelmet előterjeszteni”. Ez igazolja, hogy nem én nem akartam a lakás mihamarabbi birtokomba történő visszakerülését, hanem a bíróság utasította el a kérelmemet. Másrészt már tavaly augusztusában kérelmeztem a lakás kiürítését nemperes eljárásban, és azóta már peres eljárásban is, tehát "papírom" is van róla, hogy vissza akarom kapni. Ekként nyilvánvalóan valótlan az ezzel ellentétes állításod.
  • Én legtöbb esetben arra hivatkoztam, amit a bíróság, a bírósági fogalmazó, a kormányhivatali tisztviselő, jegyzői hivatal illetve a rendőrség írt és mondott, illetve ennek megfelelően jártam el. Tehát amikor sületlenségekről írsz, akkor a nevezett hatóságok tájékoztatásait, döntéseit minősíted. Az összes hatóság az álláspontoddal szemben a peres eljárás szükségességére hivatkozott. A bírósági végzés egyes indoklásai kapcsán egyébként elképzelhető, hogy igazad van, és valóban sületlenségekről lehet szó, de jogilag mégiscsak az minősül mérvadónak. És a bíróság nem szívesen ismeri be, ha hibázott. (Erről tapasztalatból elég sokat tudnék írni.)
  • Szerintem a legtöbb logikusan gondolkodó ember véleménye eltér azon véleményedtől, hogy én vagy hozzám hasonlóan bárki azt a sorsot érdemelné Magyarországon, hogy a jogait a bíróságon ésszerű időn belül és ésszerű erőfeszítés ellenére ne tudja érvényesíteni. Ez értelmetlenné tenné az értékteremtő munkát, hiszen a munkád gyümölcsét ily módon jó eséllyel mások szerezhetik meg jogsértő módon. (És ez sértené az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdésében foglaltakat is.)

Bízom benne, hogy a félreértéseket sikerült tisztáznom.

gerbera317 # e-mail 2019.04.21. 23:52

Hordasz itt össze sületlenségeket! Megkaptad, hogy akár augusztusra újból tiéd a putri. Ha akarod. De hát látjuk, k. nem akarod. Hát erre mondom, hogy akkor megérdemled a sorsodat.

_Zoltán_ # e-mail 2019.04.21. 21:15

Kedves József,

Nagyon köszönöm a jókívánságodat, és az eddigi segítségedet!

drbjozsef #   2019.04.21. 21:09

Sok sikert.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

_Zoltán_ # e-mail 2019.04.21. 20:40

Kedves Gerbera317,

Köszönöm szépen a hozzászólásodat.

Megértem, hogy egészen biztos vagy benne, hogy Magyarországon a becsületes emberek hozzám hasonlóan ezt érdemlik, ha a bíróság tájékozatása és döntései szerint járnak el. A bíróság érdemi döntéséig még várnunk kell. Ha jó értettem, a tájékoztatásod szerint akár még három évig.

Egy biztos: ha az emberek azt látják, hogy ésszerű időm belül és ésszerű erőfeszítéssel a jogaikat nem érvényesíthetik magyar bíróság előtt, akkor még nagyobb számban fognak elmenekülni az országból. Mert tudják, hogy jobbat érdemelnek.

gerbera317 # e-mail 2019.04.21. 19:04

Most már egészen biztos vagyok benne, hogy megérdemled.

_Zoltán_ # e-mail 2019.04.21. 18:54

Kedves József,

Köszönöm szépen a hozzászólásodat! A butaság, amire hivatkozol, azt nem én írtam, hiszen a tulajdonjogról semmit nem írtam. Vélhetően a birtoklással kevered. (Korábban például gerbera317 azt íra, hogy én szidom a Pp-t, holott erről szó sem volt: csupán arról írtam, hogy a bíróság nem minden esetben a Pp. szerint járt el.)

Annak van alapja, hogy örökösről és halálról beszélsz, hiszen több hasonló esetről hallottam (Buda-Cash károsultak, Quaestor károsultak, stb.), akik nem bírták elviselni azt a traumát, hogy a vagyonuktól, több éves vagy évtizedes megtakarításuktól csalással megfosztották őket, és vagy öngyilkosságot követtek el, vagy egyszerűen nem bírták a tartós idegi megterhelést, és a szervezetük feladta a szolgálatot. Talán én még nem járok itt, habár én is hasonló lelkiállapotban vagyok, hiszen lakásom mások általi tartós bitorlása és a folyamatos károkozás hatása valóban olyan, mintha több évtizedes kemény munkám eredményétől fosztottak volna meg.

A kilakoltatást a bíróságnak kell intéznie, nem egy új tulajdonosnak. A nemperes eljárás második elutasító végzése azt írta, hogy „nemperes eljárásban nincs lehetősége a bérbeadónak sikerrel önkényesen elfoglalt lakáskiürítése iránti kérelmet előterjeszteni”, ezért peres eljárást kezdeményeztem, ami elvileg már folyamatban van. A polgári perrendtartást ráadásul 2018-tól alajaiban átlalakították és modernizálták, és meglátjuk, hogy a modern Pp. jogszabályai alapján a bíróság polgári peres eljárásban mikorra fogja a lakás kiürítését elrendelni. Lehet, hogy a modern Pp. jogszabályai alapján a lakás kiürítése három évig is eltarthat, ahogy gerbera317 írta? Akkor nem csodálom, ha sokan szidják a Pp-t.
A nemperes végzés a polgári peres eljárást nevezte meg, mint szükséges eljárást. A Miskolci Járásbíróság elnöke szintén megerősítette, hogy a lakás kiürítéséhez peres eljárásra van szükség. A bírósági ügyfélsegítő is azt mondta, hogy polgári peres eljárást kell indítanom, ekként adta be a keresetemet, és ekként kérte el a 21 ezer forintot. És a jogvégzett kormányhivatali szakügyintéző is ezt javasolta. Ettől tényleg butaság lenne eltérni, ha azt reméljük, hogy a végzés indoklása, a Miskolci Járásbíróság elnöke és a bírósági fogalmazó nem akartak félrevezetni.

A jegyzői hivatal egyik jogi szakértőjével már többször beszéltem a birtokba kerülésről. Azt mondták, hogy ha önhatalommal vagy bármilyen más hivatkozással azt állítanám, hogy én vagyok birtokban, a bérleti szerződés alapján ők azt fogják valószínűsíteni, hogy a jogcím nélküli lakáshasználók kerültek megháborításra a birtokukban, és ekként birtokvédelmet biztosítanának nekik, és engem köteleznének az eredeti helyzet visszaállítására. Az hogy éppen én a lakásban vagyok, az legfeljebb azt igazolná, hogy birtokháborítást követtem el, és megbírságolnának.
Nagyon köszönöm a reményt keltő javaslatodat az agresszív kirakás kapcsán. Miután ez sikerülne, akkor szerinted mi alapján döntene úgy a jegyző, hogy én vagyok birtokban? Tekintettel arra is, hogy „Eljárása során a jegyző kizárólag azt vizsgálhatja, hogy aki a birtokvédelmet kérte, birtokon belül volt-e és valóban birtokában háborították, vagy attól megfosztották-e. Ha a bérbeadó és a bérlő között vita van, a jegyző nem vizsgálhatja, hogy a bérlő jogszerűen tartózkodik-e a lakásban.” A gond az, hogy ilyen esetben a jegyző azt vizsgálná, hogy a jogcím nélküli lakáshasználók voltak birtokban, és én háborítottam őket. Ekkor a jegyző engem felszólítana az eredeti állapot helyreállítására, gondolom lenne valamilyen bírság is. Utána 15 napon belül bírósághoz fordulhatnék, és akkor indulna az a polgári peres eljárás, ami már tavaly elindult.

Valamit rosszul értelmezek? Ha igen, akkor jó lenne ha felvilágosítanál, mert ha van másik megoldás, akkor ismét bemegyek a jegyzői kabinetbe, mert lehet, hogy az alternatív megoldásról elmulasztottak tájékoztatni. Ugyanis a jegyző úr azt írta már tavaly a kérdésemre, hogy „amennyiben az Önök között korábban kötött bérleti szerződés felmondás folytán megszűnt, és a bérlők a szerződés megszűnését követően, tiszta rendeltetésszerű állapotban nem adták birtokba az ingatlant, a Miskolci Járásbíróság előtt a lakás kiürítése iránt kezdeményezhet peres eljárást.” Tehát a jegyző is kizárólag a peres eljárásra hivatkozott a birtokba kerülés elérése céljából (és egyébként a rendőrség is). Persze lehet, hogy a végzést hozó bírósági titkár, a Miskolci Járásbíróság elnöke, a bírósági fogalmazó, a kormányhivatali szakügyintéző, a jegyző és a rendőrség is tévedett abban, hogy csak a peres eljárás a megoldás (vagy a szavaid szerint butaság), vagy egyszerűen nem tudott a te általad javasolt módszerről.

Addig értem, hogy ha valaki kirakja a bérlőt erősszakkal, akkor ő lesz a lakásban. És akkor valóban birtokba kerül? Vagy csak addig lesz a lakásban, amíg a jegyző nem kötelezi arra, hogy a bíróság döntéséig adja vissza a lakást a jogcím nélküli használók birtokába?

drbjozsef #   2019.04.21. 12:07

_Zoltán_,

Amit tervezel butaság, de hát van ez így.

Főleg azért, mert ingatlanról NEM lehet lemondani. Nincs olyan, hogy nincs tulajdonos. Örökös híján az állam lesz a tulajdonos, annak halála esetén.

Ráadásul azért sem jó ez a "lemondás", mert amíg a neveden van, addig csak halmozódik a tartozás a nevedre, amit tényleg jó eséllyel soha nem tudsz majd behajtani a lakókon.

Két dolgot tehetsz.

Az egyik a nem passzív de agresszív : erőszakkal kirakod őket, ha van erre hajlandó ismerőseid, barátaid, és hajlandó vagy belemenni.

A másik, ha passzivitizni akarsz az az, hogy keresel valakit, akinek áron alul eladod. Hidd el, még hirdetésre is perceken belül fog jelentkezni vevő, ha korrekten beleírod, hogy mennyi tartozás van, hogy neki kell kiraknia a lakót, ezért féláron (vagy olcsóbban, a fentiektől függően) adod el. Fontos eladnod hivatalosan, hogy ne terheljen több tartozás. Simán lesz, aki megveszi így, és aztán a kilakoltatást majd ő elintézi. És még nyerhetsz is rajta valamennyi pénzt.

Természetesen az engedélyük se kell, sőt tudnia sem kell a lakódnak, hogy eladod. A vevőd a bérleti szerződéssel együtt veszi meg őket, az továbbra is érvényes (most tekintsünk el attól, hogy már felmondtál nekik, hiszen ezt nem akarod már érvényesíteni a bíróságon).

Hidd el : sok hülyeséget lehet csinálni, de ezek közül az egyik címeres az, amikor valaki a homokba dugja a fejét. Akkor is, ha előtte megpróbált jogszerűen eljárni, és csalódott az igazságszolgáltatásban. Ne tedd.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

_Zoltán_ # e-mail 2019.04.20. 22:38

Kedves Gerbera317,

Köszönöm szépen a válaszodat. Sajnos már nem maradt pénzem az újbóli (kétszeres) illeték befizetésére. Ugyanis eddig a bíróságra közel 48 ezer forintot fizettem a nagy semmiért, habár cserébe azért sokat idegeskedhettem. A teljes bérem a lakáshitel törlesztésére megy el, a jogcím nélküli lakáshasználók nem fizetik a bérleti díjat tavaly augusztus óta, és nekem kell(ett) kölcsönkérni, hogy a közös költséget helyettük ki tudjam fizetni (különben a közös képviselő végrehajtást indít velem szemben). És valószínűleg jogi segítőt is nehezen találnék, aki megírná a kérelmemet. Másrészt meglehetősen összeszorul a rossz érzéstől a gyomrom, ha arra gondolok, hogy megint a bíróságra kellene mennem két újabb ügyet kérvényezni, és akár azt is vissza fogják utasítani. Köszönöm szépen, hogy részletesen leírtad, hogy mire van szükség, és olvastam a Vht. vonatkozó rendelkezéseit, nem igazán tudok rajta eligazodni. Ráadásul logisztikáról, lakatosról és egyebekről is gondoskodnom kell. Elég csak egy apró elírás, félreértelmezés vagy mulasztás, és a bíróság kötve van az elutasításhoz vagy visszautasításhoz. Mindez a döntésemet valamelyest leegyszerűsíti, hogy ilyen sok akadály, hibalehetőség, és jogi útvesztő mellett van-e értelme, a kérvényt újra benyújtani. És talán a bíróság is hozzád hasonlóan úgy ítélheti meg, hogy köpködök az új Pp.-re, és ez sem igazán egy pozitív végzést vetít előre. Nem beszélve arról, hogy a második végzés indoklásként azt írta, hogy „nemperes eljárásban nincs lehetősége a bérbeadónak sikerrel önkényesen elfoglalt lakáskiürítése iránti kérelmet előterjeszteni”, tehát erre a bíróság jó eséllyel ismét hivatkozhatna, és akkor megint jönne a két darab elutasítás.

Mivel a bíróság lassúsága miatt a jogcím nélküli lakáshasználóknak már jelentős kár okozására nyílt lehetőségük, a bűncselekmény kapcsán nyomozó rendőrség az “Igazolás áldozatsegítő szolgáltatás igénybe vételéhez” elnevezésű igazolást már megküldte az illetékes szervnek. De a kormányhivatal arról tájékoztatott, hogy az ilyen szolgáltatás igénybe vétele számos feltételhez kötött, és az esetemben ezek nem minden tekintetben állnak (már) fenn. Vagyis úgy tűnik, hogy a szükséges illeték befizetését ez sem fogja elősegíteni.

Tényleg kedves tőled, az ügyben te már megtetted a magadét. És hogy az általad putrinak minősített lakás mikor kerül vissza a birtokomba, valóban nehéz megjósolni. Sőt, a bíróság dönthet talán úgy is, hogy méltányosságból a jogcím nélküli lakásfoglalók megtarthatják, mert mondjuk annyira dörzsöltek, hogy megérdemlik, és én annyira hülye vagyok, hogy nem érdemlem meg.

Minden ép eszű ember meghúz valahol egy határt. Teljesen igazad van, én is jót akarok magamnak. Lehet hogy én is azt fogom mondani egy idő után, hogy nem éri meg tovább idegeskednem, nem éri meg, hogy még jobban rá menjen az életem és az egészségem, és inkább lemondok az általad putrinak nevezett lakásról.

És akkor a fórumon sem kell erről többet vitázni. Az is lehet, hogy már néhányan jártak úgy Magyarországon, hogy nagyobb erőfeszítések ellenére sem tudták a lakásukat jogi úton visszaszerezni, és hogy ne menjen rá az egészségük és az életük, inkább feladták a harcot, és az maradt a jogcím nélküli lakáshasználók birtokában. Csak az ilyen eseteket senki nem kürtöli szívesen világgá, ezért ezekről jellemzően nem értesülünk.

gerbera317 # e-mail 2019.04.20. 20:57

Nem fogok veled vitatkozni. Csak annyit jegyeznék meg, hogy hiába köpködsz az új Pp-re, ezt a régi Pp-vel ugyanígy elbuktad volna.
Vita helyett megismétlem a tanácsomat: Állj el a kib*szott keresetedtől, ha jót akarsz magadnak! Indoklás következik.
Ha a kereseted nyomán végre-valahára megindul a per, amit valamikor jövő ilyenkor meg is nyersz, a jogerő és a teljesítési határidő elteltével kérheted a végrehajtás elrendelését, amit majd vh-lappal fognak elrendelni, a 181. § szerint. Ennek foganatosítása a 172-177. §§ szerint történik, röviden összefoglalva a következőképpen: A költségelőlegezést követően a végrehajtó postán kézbesítteti az adós részére a vh-lapot, és felszólítja egy rövid határidővel (pl. 15 nappal) a kiköltözésre. Egyúttal felszólít téged is, hogy a határidő elteltével jelentsd be a teljesítést, vagy annak elmaradását. Ha a teljesítés elmarad, akkor azt a végrehajtó szükség esetén a helyszínen is ellenőrzi, majd beterjeszti az ügyet a foganatosító bíróságra a végrehajtás további meghatározásának céljából. A bíróság döntéséig néhány hónaptól akár egy-másfél évig is lehet várni. Ezt előre nem lehet megjósolni. A döntés többféle is lehet, első körben általában pénzbírság a kötelezett(ek) ellen. Erre a végrehajtó Ismételten felszóltja a kötelezettet a lakás elhagyására, egyúttal felszólít téged is, hogy a határidő elteltével jelentsd be a teljesítést, vagy annak elmaradását. Ha a teljesítés elmarad, akkor azt a végrehajtó szükség esetén a helyszínen is ellenőrzi, majd újból beterjeszti az ügyet a foganatosító bíróságra a végrehajtás további meghatározásának céljából. A bíróság újabb döntéséig néhány hónaptól akár egy-másfél évig is lehet várni. Végül majd elrendelik a kötelezettek rendőri erő közreműködésével történő kilakoltatását. Ha erre éppen a téli moratórium idején kerülne sor, a foganatosítást a végrehajtó a következő év április 30-át követő időszakra halasztja el. Ha ez a legfőbb vágyad, akkor csináld, megérdemled.

Ha másként látod, és úgy gondolod, hogy nem ezt érdemled, akkor elállsz a keresetedtől, megvárod a júniusi meghatározott idő lejártát, rá egy héttel a 183/A. § szerint (előtte persze méltóztatod elolvasni) kéred 2 kérelemben, 2 illetéket megfizetve, 2 kötelezett ellen a kiürítést. A bíróság 5 munkanapon belül végzéssel elrendeli a kiürítést. A végrehajtó azt néhány munkanapon belül megkapja, és haladéktalanul felhív téged a költségek előlegezésére. Az előlegezést követően haladéktalanul, a helyszínen, tanú vagy rendőr jelenlétében adja át a kötelezetteknek a végrehajtható okiratot, és felszólítja őket, hogy 2 napon belül költözzenek ki. A 2 nap elteltével a helyszínen ellenőrzi a teljesítést, és annak elmaradása esetén ott helyben foganatosítja a kiürítést. Magyarán: augusztusra újra tiéd a k*szott lakás.
A 2 nap elteltével történő helyszíni ellenőrzés persze nem a harmadik napon történik, az történhet 3 hét múlva is. Ugyanis addig logisztikailag meg kell oldani, hogy te oda lakatosról, szállítóeszközökről és -munkásokról gondoskodj, valamint a végrehajtónak is ki kell rendelnie rendőri erőt a helyszínre. De a putri akkor is a tiéd lehet akár egy hónapon belül is.
Te döntöd el, melyik legyen.
Vita lezárva.

_Zoltán_ # e-mail 2019.04.20. 17:02

Kedves Gerbera317,
Természetesen értem, hogy a határozott időnek kell eltelnie, nem pedig a jogviszonynak megszűnnie. Ezt célszerű lenne a végzést hozó titkárnak, és a bírósági fogalmazónak is elmagyarázni, hogy a szavaiddal élve észre térjenek. A jogviszony megszűnése nem az én vesszőparipám, hanem az első végzést hozó titkár vesszőparipája, pontosabban a szerinte a bíróság által vizsgálandó körülmény! Úgy tűnik, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozol, ezért védenéd a mundér becsületét, de azt már régen elvesztette. (ebben a cikkben megkérdezett bírók már korábban elárulták, hogy a mindennapi munkájukban már rég nem lehetnek függetlenek: https://hvg.hu/…larbecsulet_) Ezt nem én írtam, ezért ennek kapcsán kérlek ne velem vitatkozz, köszönöm.
Teljesen jól írod, hogy bizonyításra van szükség, ezért fog végig futni a peres eljárás. Az nem jól hangzik, hogy szerinted a bíróság várhatóan annyira lassú lesz, hogy addigra a határozott idő is le fog járni. Látod látod, ez is egy titok, amit a bíróság akkor nem árult el, amikor befizettette velem a további 21 ezer forintos illetéket. Hiszen ha "elárulta" volna, hogy tovább fogják húzni az eljárást, mint a határozott idő vége, akkor valóban nem lett volna célszerű megint 21 ezer forintot kidobni! Szóval ilyen ez a magyar bíróság, most ez is kiderül! Ráadásul jogsértő, hiszen a Pp. 237 szakaszában foglaltak szerint a bíróság közrehathatott volna a jogvita kereteinek tisztázásához azzal, hogy a tudomásomra hozza, hogy a per várhatóan tovább tart, mint a bérleti szerződésben foglalt határozott idő! Sőt, a nemperes eljárás végzésében is elárulhatták volna ezt, amikor a peres eljárás szükségessége miatt utasították vissza a kérelmemet. És a Pp. 237. szakasza szerint ennek a ténynek az észlelésekor a rendelkezésre álló adatok alapján a bíróságnak ezt hivatalból figyelembe kellett volna vennie, és nem arra hivatkozni, hogy peres eljárásva van szükség, hanem arra, hogy a peres eljárást is hiábavaló, hiszen a bíróság azt addig fogja húzni, amíg a határozott idő le nem jár. De a Pp. 237 szakasza szerint a bíróság a hozzám intézett kérdéssel, vagy nyilatkozattételre felhívással, illetve tájékoztatással arról is kérdezhetett/tájékoztathatott volna, hogy valóban peres eljárásban kívánom-e az igényemet érvényesíteni, tekintettel arra, hogy az eljárás tovább fog tartani, mint a szerződésben meghatározott idő. Ezt mind elmulasztotta jó fej bíróság.

Tehát akkor a nyilvánosság tudja meg, hogy magyar bíróság hogyan is jár el:

  1. A lakás kiürítése iránti kérelemet visszautasítja nemperes eljárásban azzal, hogy a jogviszony még nem szűnt meg.
  2. A jogviszony megszűnése után ismételten benyújtott kérelmet elutasítja nemperes eljárásban azzal, hogy a bizonyításhoz peres eljárásra van szükség.
  3. A peres eljárást tovább húzza, mint a határozott idő lejárta, ekként akkorra már nem is kell bizonyítani azt, amire az elutasító végzésében a bíróság bizonyítandó körülményként hivatkozott. A kör ezzel bezárult.

Hogy a bíróság ennek fényében jó fej-e vagy jogszertűtlen-e, azt mindenki maga döntse el. A legszomorúbb nyilvánvalóan az, ha mindez az időhúzás és jogorvoslat nélküli lehúzás jogszerűnek minősül. Ja és hogy megint fizessek kétszeres illetéket, mert most derül ki, hogy a peres eljárás is felesleges. Egy biztos: ez nagyon jó hír a jogsértésre, jogtalan haszonszerzésre hajlamos embereknek: hiszen bérlőként csak be kell zárniuk az ajtót, és ingyen lakhatnak hosszú, meghatározatlan ideig, hiszen nemperes eljárásban a kérelmet visszautasítják, a peres eljárás meg úgyis jó sokáig tart, és amit összehazudoztak, annak az ellenkezőjét a becsületes bérbeadó hiába bizonyította.

Ez viszont nagyon rossz hír azoknak, akik azt hitték, hogy jogállamban élnek. Olvassátok a fórumot, és megtudhatjátok, hogy holnap vagy holnapután éppen ki lesz a következő áldozat. Ugyanis a rendszer ugyanaz marad.

Kedves Gerbera317, teljesen logikus, amikor azt írod, hogy célszerű elállni a keresettől. Csakhogy arra már nem tértél ki, hogy ez a bíróság lassúsága, félretájékoztatatása, és megkésett érdemi tájékoztatás miatt válik célszerűvé, és mindez nem nekem felróható. Másrészt jó eséllyel tévedsz amikor azt feltételezed, hogy a te keresetedet a bíróság nem tologatná, hiszen az ezzel ellenkező tényeket most ismerted meg. Persze ha a bíróság téged különleges bánásmódban részesítene, az más. Neked is megállapíthatnák, hogy nincs hatáskörük, téged sem tájékoztatnának előre csak utólag, és nem annak kapcsán hívnának fel nyilatkozattételre, hogy el akarsz-e állni mivel a per tovább tart mint a bizonyítandó körülmény, hanem arra, hogy fizesd csak be gyorsan az újbóli illetéket!
Kár ámítanod a többi embert, mert én bizonyítani tudom, hogy a bíróság mindezt megtette! És ha mindezt jogszerűen tette, akkor mások is erre számíthatnak! Puff neki.

Szintén kár engem hülyézni, hiszen ezzel minden más jogorvoslatot kereső magyar állampolgárt lehülyézel, mivel ők is hasonló háttérrel rendelkeznek, hasonlóan jár el, és elvileg őket is azonosan bírálja el a bíróság. Másrészt a minősítéseid érdemtelenek és méltánytalanok, hiszen bizonyítani tudom, hogy mindent megtettem és kezdetektől fogva jogi végzettségű személyekre támaszkodtam.

Dr. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának kollégium vezetője is elismerte, hogy a 2018. január 1-vel bevezetett új Pp. mindenkinek új, és hiába van neki évtizedes tapasztalata egy korábbi perrendtartással, itt most mindenkinek új a feladat, mert egy egészen új eljárásjogi kódex szabályait kell megtanulni a gyakorlatban alkalmazni. Sokat ezt úgy fordíthatják magyarra, hogy a bírósághoz forduló ügyfelek bizonyos fokig kísérleti nyulaknak számítanak. Én eddig azt tapasztaltam, hogy a Pp. szabályait néhány bíró vagy titkár nem igazán alkalmazza rendeltetésszerűen. Vagy ha tévedek, és azt így kell rendeltetésszerűen alkalmazni, akkor ez lesz belőle, ami velem történik.

gerbera317 # e-mail 2019.04.20. 12:04

De ekkorra megszűnt a jogviszony, így megváltozott az a tényállás (megszűnt jogviszony)
Látom, ez a vesszőparipád, és ordít az írásodból, hogy még mindig nem érted az a k*szott 183/A. §-t. Akkor egy utolsó próbálkozás: Egy határozott bérleti viszony kétféleképpen szűnhet meg: 1) Lejár a szerződésben meghatározott idő, és azt nem hosszabbítják meg, 2) A fenti lejárat előtt rendes felmondás történik.
Nálad ez a második történt. És kérted a bíróságot, hogy a megszűnt jogviszonyra tekintettel rendelje el a végreajtást. Csakhogy a bíróságnak a végrehajtás elrendeléséhez ez kevés. Ugyanis azt, hogy a rendes felmondás megtörtént, azt szabályszerűen megkapták a bérlők, és a felmondási idő is eltelt, csak te állítod. Ha ők az ellenkezőjét állítják, vagy csak szimplán nem nyilatkoznak, akkor már csak perben lehet vizsgálni, hogy a felmondás valóban megtörtént-e, és ezzel a jogviszony valóban megszűnt-e. Amíg ugyanis a jogviszony fennáll, de legalábbis nem bizonyított, hogy megszűnt, nem rendelhető el végrehajtás. A jogbiztonság elvét sértené, nem is kicsit, ha egy nem bizonyított tényállás alapján csak úgy el lehetne rendelni egy végrehajtást. A bírósági panasznapon az ott ülő jogvégzett embernek csak ennyit kellett volna elmondania neked.
Ha viszont a jogviszony a határozott idő lejártával szűnik meg, akkor nincs szükség perre, hanem elég a bizonyítékot (a szerződést) bemutatni, és a bíróság nemperes eljárásban, a másik fél megkérdezése nélkül, máris elrendeli a lakáskiürítést.
Hülyeséget csináltál először is, majd megismételted másodszor is. Amikor pedig végre észre tértél, akkor meg a keresetedet kezdte el tologatni a bíróság. Ezt már csak te tudhatod miért. Abban biztos vagyok, hogy az én keresetemet nem tologatná a bíróság.
De most már azt tanácsolom, állj el a keresetedtől, mert mire abból per lesz, pláne jogerős ítélet, addigra a fenti 1) számú feltétel is fenn fog állni. Csak arra kell ügyelned, hogy a lejártat utáni 60 napon belül, két kötelezett ellen két kérelmet, kétszer leilletékelve kell kérni a lakás kiürítését a 183/A. § szerint, mellékelve a kérelmekhez a szerződést, mely szerint a határozott idejű bérleti jogviszony 2019. júniusában lejárt.

_Zoltán_ # e-mail 2019.04.19. 23:54

Kedves József,

Köszönöm szépen a válaszodat. Már 2018. augusztusában kaptam egy jogvégzett jogi segítőt, aki szintén a nemperes eljárást helyeselte. Ismétlem, hogy kezdetektől fogva jogvégzett személyekre igyekeztem támaszkodni. A tanácsadás jellemzően szóban történik. Szerinted hogyan lehetne számon kérni a nagyrészt szóbeli félretájékoztatást? A bírósági fogalmazó félretájékoztatásról jegyzőkönyv is van. Szerinted milyen esélyem van a törvényszék ellen? (Talán a fentiek relativálják a saját hibáimat.)

A bíróság tehetetlenségének/félretájékoztatásának fényében megfontolandónak hangzik amit írsz a nyers, határozott erőről, habár én jogkövető vagyok. A lakás visszafoglalása fizikai erő nélkül hogyan zajlana a gyakorlatban? Erről tudnál útmutatást adni? Csak azért kérdezem, mert a végrehajtó egy alkalommal be kívánt jutni foglalás céljából a lakásba, fizikai erővel nyomta az ajtót de a bérlő még erősebben visszanyomta és bezárta. Ekkor rendőri segítséget hívott, és úgy tudott bejutni. Én is próbáltam hívni, de nekem nem jöttek.

Szerintem meg tudom oldani, hogy amikor a bérlők kilépnek a lakásból, gyorsan beugorjak. Utána mi történik, ha tettlegességet alkalmaznak, és azt állítják, hogy én támadtam meg őket? Ha ez elmarad, akkor hogyan kerülök birtokba? A jegyző azt mondta, hogy ő a bérleti szerződés szerinti állapotot vizsgálja, tehát ha a bérleti szerződés alapján az valószínűsíthető, hogy a bérlőnek volt jogcíme, akkor azt valószínűsíti, hogy ő van birtokban.

A fő gond az, hogy ha megpróbálok birtokbe kerülni, ő hívhat rendőrt birtokháborítás miatt.

drbjozsef #   2019.04.19. 23:27

És akkor felmerül a közérdekű és egyben költői kérdés: vajon minden magyarországi bérbeadó nem okos?

Nem. Hanem szerencsére majdnem minden bérlő jóhiszemű. Nem mind, közel sem, de ezek jó része sem eléggé "dörzsölt".

Te sajnos részben a saját hibádból (hahó, ügyvéd megkérdezése? Ha ő hibázik, rajta számonkérhető), részben a félretájékoztatás miatt csak egy helyben topogsz.

Az én véleményem a bérletről : az erő dönt. A nyers, határozott, jogszerűtlen erő. Sokkal gyorsabban ér célt az, aki erőszakkal (nem személy elleni fizikaival, egyszerűen csak lakás visszafoglalással például) teszi ki a bérlőt, és ha már ő van birtokon belül, és nincs több károkozás. Aztán pereskedjen saját pénzén a bérlő, ha akar és mer, legfeljebb valami kártérítést kaphat, de legalább nem lakik ingyen és nem használja az áramodat. Megfelelő szervezéssel minden megoldható.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

_Zoltán_ # e-mail 2019.04.19. 22:47

Kedves gerbera317,
Elsősorban a te, valamint a többi kedves fórumozó hozzászólásainak köszönhetően szerintem sikerült mostanra összerakni a részleteket. Röviden összefoglalom az elmúlt 8 hónap történéseit, és ha ezúttal végig elolvasod, akkor látni fogod, hogy melyek voltak a nem teljesen helytálló következtetéseid:

  1. A nem jogvégzett ügyfél tévesen nemperes eljárásban nyújtotta be kérelmét lakás kiürítése iránt. A legtöbb ember nem jogvégzett, a szóhasználatoddal nevezhetjük őket hülyének.
  2. A jó fej bíróság a kérelmet azzal utasította vissza, hogy azt vizsgálta, hogy a bérleti jogviszony megszűnt-e, de az csak a hónap végével szűnt meg. Semmi olyan tájékoztatás nem volt a végzésben, hogy peres eljárásra lenne szükség.
  3. Az ügyfél bement a bírósági ügyfélsegítő napra, ahol a jogvégzett, jó fej bírósági előadó azt javasolta a visszautasító végzés indoklása alapján, hogy fellebbezés helyett célszerű a kérelmet ismét beadni nemperes eljárásban, miután a jogviszony megszűnt.
  4. Az ügyfél ismét beadta ugyanazt a kérelmet. De ekkorra megszűnt a jogviszony, így megváltozott az a tényállás (megszűnt jogviszony), ami alapján a bíróság a végzés indoklása szerint vizsgálta a kérelmet. (Már korábban is írtam ezen a fórumon, hogy a határozott idő júniusban fog eltelni, és már akkor tisztáztuk, hogy ez a mérvadó, nem a jogviszony megszűnése.)
  5. A jó fej bíróság ezúton kétszeres illetéket kérve utasította el a kérelmet, és ezt követően „elárulta”, hogy peres eljárásban kell a kérelmet benyújtani.
  6. Az ügyfél ismét hitt a bíróságnak és az ügyfélsegítő fogalmazónak (lehet hogy rosszul tette), ekként a járásbíróságra adta be a keresetét. (Amint láthatod, a szerinted helyes tájékoztatásra hallgattam, az ezzel ellentétes sanda gyanúd nem igazolódott be.) A jó fej járásbíróság megállapította, hogy nincs hatásköre a lakás kiürítése kapcsán, és az ügyet áttette a törvényszékre. Puff neki. A törvényszék megállapította, hogy nincs hatásköre (ismét puff neki), ezért az ügyet áttette az ítélőtáblára, hogy döntsön az illetékesség kapcsán. Az eljárás vége még mindig nincs kilátásban (a jogcím nélküli lakáshasználók által folyamatosan okozott károknak sem), pedig állítólag jó fej a bíróság. Sőt mire a jó fej bíróság bármilyen érdemi döntést hoz, addigra a meghatározott idő várhatóan el fog telni. Az ügyfélnek javasolják, hogy álljon el a pertől, mert a határozott idő jó eséllyel korábban lejár, mint a bíróság érdemben döntene. (Talán az ügyfél hibája, hogy nem kötött hosszabb idejű szerződést? Mert ha mondjuk 5 évre kötötte volna, akkor talán nem merülne fel az elállás lehetősége.) Az ügyfél nem fog elállni a pertől, mivel a 2. elutasító végzés éppen arra hivatkozott, hogy a bizonyítás miatt peres eljárásra van szükség, és bízik benne, hogy a bíróság legalább ennek kapcsán nem verte át.
  7. Kedves gerbera317, azt írtad, hogy ha te ültél volna a bíróságon, nem vágtál volna át. Nagyon köszönöm. Szerintem ezért te vagy a jó fej, nem pedig a bíróság, aki átvert.

Tanulság: ha valaki nem jogvégzett személyként bírósághoz fordul (ami jellemző) és egy jogszabályt tévesen értelmez a sok ezerből (ami szintén jellemző), akkor egy jó fej magyar bíróság esetén az ügye hasonlóképpen alakulhat. De mi van, ha valaki kevésbé szerencsés, és egy nem jó fej bíróságot fog ki? Ebbe szerintem ne is gondoljunk bele.

A jó fej bíróság jellemzően lassú eljárása talán már közismert, és különösen hasznos azoknak, akik ne adj Isten azon törik a fejüket, hogy másokkal szemben hogyan tehetnek szert jogtalan haszonra. Hiszen ha lakást bérelnek Magyarországon, és ha nem költöznek ki és nem fizetnek semmit, akkor szinte garantált, hogy közel egy évig ingyen lakhatnak, károkat okozhatnak, és ha nincs vagyonuk és legális munkahelyük, akkor az okozott károkat jó eséllyel nem lehet rajtuk behajtani. És mivel nincs bérlői feketelista, ezért ugyanezt minden évben újból elkövethetik. És nem kell félniük, hogy lehülyézik őket bármely fórumon, hiszen nekik nem kell küzdeniük sem a bírósággal, sem a jogszabályokkal, nem tudnak semmit elrontani, mert egyszerűen csak bezárják az ajtót, és hadd küzdjön a becsületes bérbeadó. A bíróság különben is kötve van, hiszen ha egy apró banánhéjon elcsúszik az ügyfél, akkor egyből visszautasítják/elutasítják, és a fellebbezési határidő gyorsan eltelik. A jogsértő bérlők helyzete valamivel kedvezőtlenebb, ha a szerződést vagy a kiköltözési nyilatkozatukat közjegyző hitelesítette, mert akkor a bírósági eljárás kimarad, és már ’csak' a végrehajtási eljárás marad, amely fogaskerekei közé is homokot tudnak szórni, és azt akár hónapokkal lassíthatják. Például kifogást terjeszthetnek elő, aminek ha a bíróság helyt ad, akkor még folytathatják a károkozást. Vagy amint egy másik topikban drbjozsef röviddel ezelőtt írta, „ha a lakó akarja, ért hozzá, rosszindulatú, és dörzsölt (Te meg nem), akkor el tudja még húzni pár hónapig, és ha belecsúsztok a moratóriumba, akkor megint ugrott fél év.” Tehát ha dörzsölt a károkozó bérlő, akkor akár fél év alatt is milliós nagyságrendű kárt tud okozni, hiába jó fej a végrehajtó és a bíróság. És arra sincs szükség, hogy a bérbeadó benézzen egy jogszabályt a sok ezer közül, hiba nélkül is összejöhet ez a fél év. És akkor felmerül a közérdekű és egyben költői kérdés: vajon minden magyarországi bérbeadó nem okos?

gerbera317 # e-mail 2019.04.19. 18:45

A szerződésben meghatározott idő ez év júniusában fog eltelni.
Ennek már állítottad az ellenkezőjét, rögtön nézem, hol... Nos, itt: „2019.04.18. 17:54 Tehát ugyanabban a tárgyban adtam be a kérelmemet a végzésben hivatkozott bérleti jogviszony megszűnését követően, amely ismételt beadást azonos tárgyban a bírósági fogalmazó hölgy javasolt, és amit úgy minősítettél, hogy ennyire hülye senki sem lehet.” Egyik posztoddal ütöd a másikat. Most kiderül, hogy nem is járt le a határozott idő, hanem csak idén nyáron fog. Taps-taps-taps. Akkor pedig igenis másodszor is beadtad a végrehajtás nemperes elrendelése iránti kérelmedet, ugyanazon tényállás mellett.
A te nézőpontodból természtesen mindent elrontottam
Mostantól ez nem kérdés. Sajnálom.

H.á.t m.é.g m.i.n.d.ig n.e.m é.r.t.e.d a 1.8.3./.A. §.-.t? Idézem, magyarul van: 183/A. § (1) A bérbeadó a határozott időre kötött lakás és más - nem lakás céljára szolgáló - helyiségbérleti szerződés esetén a meghatározott idő lejártát követő 60 napon belül kérheti a 183. §-ban meghatározott rendelkezések alkalmazását, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy a bérleti szerződésben meghatározott idő eltelt. A kiürítés iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő jogvesztő. Magyarázom, mert ezek szerint nem eléggé van magyarul: Ezt majd csak akkor kérelmezheted, ha a határozott idejű bérleti szerződés lejár idén nyáron.
A rendes felmondásra hivatkozva ezt nem kérheted, nem kérhetted volna. Előbb pert kell indítanod, azt meg kell nyerned bebizonyítva, hogy a felmondás szabályszerűen megtörtént, és az ítélet alapján, a 181. § szerint kérheted a végrehajtás elrendelését.
Persze, hogy vissza- illetve elutasítottak kétszer is. Először jófej volt a bíróság, és már érdemi vizsgálat nélkül visszautasítottak. Második alkalommal nem volt jófej, hanem érdemben vizsgálták a kérelmedet, és elutasítottak. Mindjárt két illetékért.

És akkor - most leesett - erre irányul a kezdőkérdésed is: Jogsértő-e, hogy ugyanolyan tényállás mellett az egyiket így, a másikat meg úgy utasították vissza, illetve el. Nos, ha a másodikat megtámadtad volna (nem az elutasítást, hanem hogy nem visszautasítottak), akkor esetleg új eljárás lefolytatására utasította volna a másodfok az elsőfokot. De nem ezt támadtad meg, a bíróság pedig kötve van a kérelemhez: azt bírálja el, aminek az elbírálását kérik. Az elutasítás nem vitatott része jogerőre futott, jogerős határozatot pedig nem minősítgetünk.

A helyedben most már föladnám a pert, mert mire ítélet születik, addigra tényleg lejár a határozott idő is, és akkor selejtmentesen kérheted nemperes eljárásban a kiürítést, tehát teljesen fölösleges a per. Tavaly szeptemberben viszont perrel kellett volna indítanod.
Ja, hogy átvágtak a bírósági panasznapon? Így jártál. Én ültem volna ott, nem lettél volna átvágva. De van egy olyan sanda gyanúm, hogy a helyes tájékoztatás ellenére ugyanúgy beadtad volna a 183/A. § szerinti kérelmet.