Jogi tanács kérése

„A továbbiakban nem kíván foglalkozni az üggyel.”
Akkor álljon el!

A gyakorlatban hogyan működne ez az engedményezés lebonyolítása?

A továbbiakban nem kíván foglalkozni az üggyel.

A perbizomány tilos; egyébként elvileg igen. De miért pont a per során tenne így?

Tisztelt Szakértők!

Kérdésem:
Polgári perben a felperes (magánszemély) engedményezheti-e a jogait, kötelezettségeit más magánszemélyre a per folyamán?

Szomorú örökös

Köszönöm, le lett fordítva, különbség az angol és magyar közt nem volt. Pont az a feltétel hiányzott a szerződésből, ami a lényeg lett volna.

A "csőbe húzás" Ez olyan, mint amikor mi kötünk egy szerződést, hogy én tapsikolok neked pénzért, mondjuk 10 Forintért tapsonként. Nem határozzuk meg, hogy meddig tapsolok neked. Azt mondod egy hét után, hogy álljak le. Nem állok le, további két hétig tapsikolok neked, majd küldöm a számlát és felszólítalak, fizess, vagy beperellek.

A többi 4 cég is külföldi és mint írtam sokkal korrektebbek. Nincs angol nyelvű havala sehol, nincs elrejtett csapda, te irányítasz mindent.

Kisdi

„Ez az egy úgy látom behúzott a csőbe minket.”
Ha aláírtátok vele a szerződést az általa meghatározott feltételekkel, akkor hol is szerepel itt „csőbe húzás”?
Az már más kérdés, hogy ha valaki külföldi céggel üzletel együtt, akkor nem tilos megtanulni az adott szerződés nyelvét.

Olyan nincs a szerződésben, hogy nem kérhetem a szolgáltatás leállítását. Így nekem nagyon egyoldalúnak minősül az egész.

5 ilyen szolgáltatóval álltunk kapcsolatban. Ebből 4 korrekt volt, átlátható minden és mi rendelkeztünk az felett, hogy mikor, mennyi ideig és mit hirdetek a szolgáltatásuk keretében és mennyiért.

Ez az egy úgy látom behúzott a csőbe minket. Nincs is annyi partnere az internetes felületén és egyre kevesebb, talán ezért. Majd meglátom mit mond a bíróság.

Köszönöm!

„Létezik ilyen, hogy nem kérhetem a szolgáltatás azonnali leállítását? ”
Igen, ha ebben állapodtatok meg a szerződésben.

Ja, igen...

Létezik ilyen, hogy nem kérhetem a szolgáltatás azonnali leállítását? Ez a szerződés így szerintetek rendben volt?

Kisdi,

A kérdésed pedig....?

Kedves osztap és drbjozsef, köszönöm a válaszokat.

Még kérdeznék...

A megbízott a szerződésbe konkrétan a szolgáltatására vonatkozóan, nem írt időbeli hatályt, tehát mettől-meddig tart a szolgáltatása, illetve pénzben összegszerűen sem húzott meg egy határt.

Amikor kértük tőle a szolgáltatás leállítását, akkor ezt írták: "Szívesen segítek ebben, azonban a szerz?désünk értelmében lemondás esetében mi 4 hetes kampány törlési id?vel rendelkezünk, ami azt jelenti, hogy május 5-én kerülhetnek a termékek eltávolításra a felületünkr?l.
Ez alól azonban léteznek kivételek, örömmel vennénk, ha megosztanád velünk a lemondás okát, általában rugalmasan állunk hozzá a partnereink helyzetéhez és biztos vagyok benne, hogy tudunk megoldást találni a Te helyzetedre is."

Magyarán még 4 hétig fizettünk volna olyan szolgáltatásért, amit már nem kértünk az eredménytelensége miatt. A 4-ből 2 hét lett még az időhúzásukkal együtt.

Nem ilyen egyszerű ez az egész, mert az internetes irodánkban amit a megbízó biztosított számunka, nem volt lehetőségünk a szolgáltatásuk leállítására. A kampányuk már javában futott, amikor megkaptuk a szintén angol nyelvű irodát tőlük. Ott ugye először lefordítottam mi micsoda stb. Mivel brutális költséget generáltak, kértük a kampányuk leállítását, sikertelenül.

Ugyanilyen más internetes cégek sokkal korrektebbek. Van időbeli, vagy pénzbeli határ, amit mi állíthattunk be anno...

Kisdi,

A szerződés szövege szerint vita esetén az angol változat az irányadó. Ezért a felperesnek le kell fordítani az angol változatot magyarra (egyszerű fordítás elég, azaz bárki lefordíthatja), és benyújtani a bíróságra. Ha az alperes vitatja a fordítást, akkor a bíróság hiteles fordítást fog kérni, amit csak az OFFI tud csinálni. Persze, nem ingyen. Polgári perrendtartás, 62. és 320. §.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Kisdi,

Szerződési szabadság van, mindent lehet, amit nem tilos.
Ha te vállaltad, hogy az angol nyelvű az irányadó, akkor az.
Nem tilos az angolról hiteles fordítást csináltatnod aláírás előtt, és összevetni a magyarral, eltér-e.
Ha nem tetted meg, így jártál.

Szép napot!

Külföldi cég és magyar vállalkozás között létrejött szerződésről kérdeznék. Remélem jó helyen...

A megbízó egy magyar egyéni vállalkozás.
A megbízott egy német cég, Berlin székhellyel.
A szerződés szerinti szolgáltatás Magyarország területére szól, a szolgáltatás nem nyúlik át más országokba. A magyar egyéni vállalkozás termékeket értékesít az interneten, csak magyar vásárlók részére.
A megbízó magyar egyéni vállalkozás csak magyarul beszél, nem ismer más külföldi nyelvet.
A megbízott német cég készíti el a szerződést angol nyelven, azt lefordítja magyar nyelvre is. A magyar nyelvű fordítást nem hitelesítette tolmáccsal stb.
A megbízott a szerződésbe beleírja, hogy vitás esetekben az angol nyelvű szerződésben írtak az irányadók.

A két fél között a magyar bíróságok előtt folyó peres ügyben a bíróság melyik nyelvű szerződést veszi figyelembe?
A felperes a magyar egyéni vállalkozás.

Köszönöm a választ előre is!

Erton,

Tekintve, hogy a zaklatás csak magán indítványra üldözendő, így a bíróság vagy a hatóságok nem hibáztak, mármint, olyan eljárási hibát, amely miatt te tőlük kérhetnél bármiféle kártérítést.
Ahogy gerbera írta, ha megállapítják, hogy valaki valóban elkövette a hamis vád bűncselekményét (miközben "hamis bizonyítékokat is írsz, ami teljesen más is lehet, de te tudod), akkor azzal szemben felléphetsz kártérítési igénnyel.

A zaklatás (bár magánindítványra üldözendő, de) közvádas bűncselekmény.

Nem inkább a vádlódat kéne megrángatnod?

Tisztelt Fórum!

Érdeklődni szeretnék,hogy egy adott ügyben hamis bizonyítékokkal elitéltek zaklatásért 2018.-ban,180 óra közmunkára.2021.-ben perújítás került benyujtásra,melynek folyamán 2022. február 24.-én bizonyítottság hiányában felmentettek.Jogosult vagyok-e ez esetben a 180 óra ledolgozott közmunka magyar állammal való megtéríttetésére,ill. a "járulékos költségek /szakértői díj,utazás,telefon,stb./ és nem vagyoni kártérítés kérésére a magyar állammal szemben?Ha igen,mennyi idő áll erre rendelkezésre?Ha nem,akkor a valódi elkövetővel szemben követelhető kárigény? /mivel időközben hamis vád miatt feljelentést tettem,és már megnevezésre került a gyanusítható személy/
Köszönettel: Sz.

Vikoka,

Ha a célod most az, hogy visszakapd a 150e forintodat - függetlenül most attól, hogy lehetséges-e vagy sem a közeli hozzátartozó általi visszavásárlás -, akkor az osztap által utoljára írt eljárás a célszerű. Bár ahhoz is hozzátenném, hogy nem ártana persze a szerződésetek pontos ismerete, ki mit vállalt benne PONTOSAN, és főleg, MIKORRA. Ugye, nem kötöttél egy olyan szerződést, hogy ő majd neked nyélbe üti ezt az üzletet "valamikor" ?

Bonyolult. Úgy látom, azért hatályos még a törvény, mert voltak valami határozott idejű bérleti szerződések, amelyek csak később (legkorábban 2019. október elsején) alakultak át határozatlan idejűvé. És amikor egy ilyen szerződés átalakult (átalakul, nem tudom, van-e még ilyen), akkor a bérlő 15 napon belül kap egy tájékoztatást, és két hónapon belül nyilatkozhat a tulajdonszerzési szándékáról.
Azt mondod, hogy valakinek az értelmezésében ez a jog már csak a bérlőt illeti meg, a közeli hozzátartozóját nem? Sajnos, ez is egy legitim értelmezés - kimaradt ebből a részből az egyértelmű visszautalás a 19-es visszavétel szabályaira.

De a három év végrehajtásmentesség szerintem most is megilletne.

Úgy van: a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény. Hatályos.
Ma is lehetséges a részletvásárlás, vagy hogy hozzátartozó legyen a vevő. (Ez egy kizáró diszjunkció.)

Szerintem amit idéztél törvény, az a 2019es lehetőségről szólt, amikor lehetett részletre vagy közeli hozzátartozóinak megvásárolni.

„nem szeretném ha a vh. később elvinné.”
Három év haladékot kapsz. Addig nem foglalhatja le a végrehajtó.

Valamely részletet elhallgatsz (talán mert nem tartod jelentősnek, pedig az): ugyanis valóban lehet a vevő a bérlő közeli hozzátartozója.
Otthonteremtési törvény 6. § (1) bekezdés: „a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő és a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban e § tekintetében: Vevő) [...] nyilatkozhat arról, hogy a bérlő által bérelt lakóingatlant vagy tartalék ingatlant e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint kiszámított vételáron, egy összegben megvásárolja.”

(Hogy az ügyintézéshez miért van szükséged egy drága zúgírászra, aki ráadásul nem is tudja neked érthetően elmagyarázni a jogi helyzetet, azt én nem tudom.)