részleges vagy teljes semmisség

Szerződés semmissége esetén az egész okirat olyan, mintha alá sem lett volna írva, vagypedig pusztán az okiratban rögzített kötelezettségek azok, amik totál hatálytalanok, s olyanok, mintha sohasem lettek volna érvényben ?

Kérdés veleje az lenne, hogy
amennyiben egy szerződés első fele tartalmaz tényszerű megállapításokat, elismeréseket (mintegy helyzetleírást), majd a második része kötelezettségeket, úgy a szerződés érvénytelensége mindent érint, tehát a tényszerű megállapításokat, és elismeréseket is, vagy csak a szerződésből a jövőre vonatkozó kötelezettségeket?

A kérdés úgy merül fel, hogy a kérdezett szerződés szerintem semmis, de egyes részeit (elismeréseket) jó lenne a későbbiekeben tudni használni.
(Akár felfogható-e úgy egy szerződés, hogy az nem egy csokor, hanem kettő, s hogy az érvénytelenségi ok ~joghatását pusztán az egyik csokorra kérem alkalmazni? Persze lehet, hogy ez abszurd, ... mégis, hogy van ez?)

Az a szerződés, amely nem jogokat és kötelezettségeket rögzít nem szerződés.

Annyiszor mondtam már: túlbonyolítod. Ha van valami betegséged, akkor is megpróbálod kiképezni magad szakorvosnak és gyógyszervegyésznek, ahelyett, hogy rábíznád magad a szakemberekre?

Kemény.

Nem semmi a kérdésfeltevés. De általános kérdésre általános válasz.

A semmis rendelkezés nem teszi az egész szerződést semmissé, kivéve, ha a felek a szerződést a semmis rendelkezés nélkül nem kötötték meg, illetve fogyasztói szerződés esetén nem ez a kivétel, hanem az, ha a szerződés enélkül nem teljesíthető.

„Ha van valami betegséged, akkor is megpróbálod kiképezni magad szakorvosnak és gyógyszervegyésznek, ahelyett, hogy rábíznád magad a szakemberekre?”

Szerintem símán.....
(A mai gyógyszer/orvos/kórház/vizit/és satöbbi díjak mellett?;))

KBS:
Béla! Egyre jobban kedvellek!, ... de komolyan.
Csak egyenesen!

Lavelle lábbi sorai kapcsán azt válaszolnám Béla, hogy biztos nem képezném ki magam orvosnak, de - komoly, fontos dolog esetén - biztosan több független forrásból merítenék infót ha tehetem.
Jogi természetű összetett ügyben meg pláne. (Szalonbizalom hiánya)

A kérdezett esetre térvén:
Adott egy megállapodás című íromány ami egyfajta koncepció mentén alaposan szerkesztett, és tartalmaz megállapításokat, elismeréseket (kvázi tényvázolást), az adott helyzet fontos elemeinek rögzítését (leír egy megoldásra váró konfliktushelyzetet); ... majd tartalmaz kötelezettségeket (mint a helyzet méltányos rendezéséhez elvezető lépéseket).
A kötelezettségek nyilván az őket megelőző részben rögzített körülményekből, és egyfajta helyzetmegoldási szándékból erednek.
Kérdés az, hogyha az egész dokumentum (pl. kényszer, fenyegetés hatására jött létre, és ezért) semmis, úgy:

• elvben elképzelhető-e az, hogy a tényvázoló részben tett elismerések "élve" maradnak, s azt - akár bíróság - mint érvényest szemlélje, s vegye figyelembe? Erre van-e jogi lehetőség?
• elképzelhető-e az, hogy az egyik fél által tett fenyegetés okán semmisnek minősülő megállapodásnak csak egyes részei tekintessenek semmisnek, és pl. a fenyegető fél által tett elismerések érvényben maradhassanak?

(Haugyanis a fenyegetett fél a megállapodásnak csak egyes rendelkezései semmissége megállapítását kívánja, s kéri pl., úgy a tényvázlat, s az abban meghúzódó elismerés(ek) érvényben maradhatnának elvben, és azok semmisségére a fenyegető fél talán nem hivatkozhatna, hiszen a potenciális semmisségi ok (pl. fenyegetés) tőle származik, s ha erre hivatkozik, vágülis saját jogellenes magatartására hivatkozna, előnyszerzés céljából.)

Laikus számára egy megállapodáson belül nem mindíg különül el egyértelműen, hogy az tartalmilag egyetlen szerves egész, vagy akár több szerződés együtt, avagy akár még egy hozzácsapott - mint írod Béla - nem szerződés, hanem pl. elismerés is része a megállapodásnak.

Magánszemélyek által kötött szerződések semmisség esetén főszabály szerint egészükben érvénytelenek, de szerintem ez nem zárja ki, hogy egyes nyilatkozatokat - ha erre alkalmasak - a bíróság bizonyítékként figyelembe vegyen. Tegyél rá indítványt!

Köszönet.

Főszabályra tudnál mondani dokumentumot, jogszab, vagy egyéb dolgot?

Nyilatkozat mitől válik alkalmassá arra, hogy az egyébkénti semmisség esetén is, mint bizonyíték figyelembe vehető legyen? Mik az - akár alaki - feltételei ennek?

Talán ez segít a kérdés megoldásában.

A Polgári Kollégium véleménye a semmisségi ok hivatalbóli észlelése kapcsán követendő eljárásról

Az 1999. évi CX. törvény hatálybalépését követően a bírói gyakorlatban kérdésessé vált, hogy - a Pp. e törvény 2. §-ával módosított 3. §-a rendelkezéseire tekintettel - a perben eljáró bíró jogosult-e figyelembe venni a szerződés semmisségét akkor, ha az eljárásban a felek egyike sem hivatkozik erre. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 33. §-ának (1) bekezdése alapján a semmisségi ok hivatalbóli észlelése kapcsán követendő eljárásról a következő

v é l e m é n y t

nyilvánítja.

Ha eljárása során a bíróság semmisségi ok fennálltát hivatalból észleli, lehetőséget biztosít a feleknek, hogy az érvénytelenség megállapításának esetére vonatkozó érdemi nyilatkozataikat megtehessék, majd a kereseti kérelem és ellenkérelem, illetve a jogorvoslati kérelem és jogorvoslati ellenkérelem korlátaira tekintettel dönt a kereset elutasításáról, illetve a Ptk. 237. §-ban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásáról.

A Ptk. 234. § (1) bekezdés szerint a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. Semmisségi ok fennállása esetén a szerződés - függetlenül attól, hogy erre hivatkozott-e valaki - érvénytelen, ahhoz nem fűződik a Ptk. 198. § (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmény, vagyis nem keletkezik kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére, illetve jogosultság a szolgáltatás követelésére.

A Pp. 3. § (2) bekezdés szerint a bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. Ez a szabály kizárja, hogy a bíróság a felek alanyi jogaival rendelkezzen, nem zárja azonban ki, hogy a tényállás megállapítása körében olyan körülményeket is figyelembe vegyen, amelyekre a felek nem hívatkoztak.

Nem sérti meg tehát a bíróság a Pp. 164. § (2) bekezdését, ha a tényállás megállapítása körében a fél kérelmére elrendelt bizonyítás alapján olyan tényeket is figyelembe vesz, amelyekre a fél nem hivatkozott. Ha tehát a bíróság a felek által csatolt okiratok, a felek kérelmére elrendelt egyéb bizonyítás, saját hivatalos tudomása vagy a köztudomású tények (Pp. 163. § (3) bekezdés) alapján semmisségi ok fennállását észleli, ezt akkor is a tényállás részévé teheti, ha erre a felek külön nem hivatkoztak.

A Pp. 215. § szerint az érdemi döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen; ez a szabály a főkövetelés járulékaira (kamat, költség stb.) is kiterjed. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó a fellebbezési [Pp. 253. § (3) bekezdés], a perújítási [Pp. 267. § (1) bekezdés] és a felülvizsgálati [Pp. 275. § (2) bekezdés] eljárásban is.

A Pp. 213. § (1) bekezdés és a 215. § összevetéséből egyértelműen megállapítható, hogy a bíróság ítéletében az egyes kereseti kérelmek (Pp. 121. § (1) bekezdés e/ pont) megalapozottságáról dönt; ha a kereseti kérelem bármely okból alaptalannak bizonyul, a keresetet elutasítja. Ebből az is következik: ha szerződés alapján marasztalára irányuló kereseti kérelem elbírálása során a bíróság megállapítja, hogy olyan ok áll fenn, ami miatt a szerződés semmis, a marasztalásra irányuló kereseti kérelmet - érvényes anyagi jogi igény (Ptk. 198. § (1) bekezdés) hiányában - el kell utasítania akkor is, ha a semmiség okára a felek egyike sem hivatkozott.

A Pp. 2. § (1) bekezdés szerint a bíróságnak az a feladata, hogy a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. Ennek megfelelően rendelkezik úgy a Pp. 3. § (3) és (4) bekezdés, hogy a bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni, illetve mellőzi a bizonyítás elrendelését, vagy a már elrendelt bizonyítás lefolytatását (kiegészítését, megismétlését), ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen.

Ezeket a szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a bíróság semmisségi ok fennállását észleli, és ezért válik szükségtelenné a további bizonyítás lefolytatása, illetve változik meg a bizonyítandó tények köre. Ugyancsak terheli a bíróságot a figyelmeztetési kötelezettség, ha a semmisségi ok fennálltát köztudomású tények, vagy saját hivatalos tudomása alapján állapítja meg [Pp. 163. § (3) bekezdés]. E szabályok alkalmazása azt is lehetővé teszi, hogy a felek a semmisség megállapítása esetére vonatkozó nyilatkozataikat megtegyék, így a megfelelő eljárási szabályok betartásával a Ptk. 237. §-ban foglalt jogkövetkezmények alkalmazása iránt kereseti kérelmet vagy viszontkeresetet terjesszenek elő, keresetüktől, viszontkeresetüktől elálljanak, vagy a per megszüntetését kérjék, illetve - a jogorvoslati eljárásban - jogorvoslati kérelmüket visszavonják. Amennyiben a felek egyike sem kéri a Ptk. 237. §-ába foglaltak jogkövetkezmények alkalmazását, arról a bíróság - a Pp. 215. § értelmében - nem dönthet.

[ Visszalépés ]

Tisztelt Fórumozók!
Egy olyan szerződéssel kapcsolatban pereltek be engem, melynek egyik szerződő fele, egy kft a közelmúltban jogerősen megszűnt. A közzétételi végzést is kiadta a cégbíróság.
Mi a helyzet evvel a szerződéssel kapcsolatban? Lehet olyan része, mely érvényes, vagy semmis az egész. Nincs olyan pont benne, mely a cég megszűnése esetére vonatkozik.
A perben hivatkozhatom-e a semmisségre?
Köszönettel
Bellicus

Kétoldalú volt a szerződés?

Attól, hogy megszűnt a szerződő fél, a szerződés még nem semmis, mert az érvénytelenségnek a szerződés létrejöttétől fogva kell fennállnia. Az lehet, hogy a szerződés megszűnt, de ezt sem tudjuk, kérdés, lehet-e általános vagy különös jogutódja.

Sőt, azt sem tudjuk, kicsoda a kérdező, mire szerződtek, stb.
Csak azt tudjuk, hogy érvénytelenségre akar hivatkozni.

Felűjítási vállalkozási szerződést kötött a társasházunk tagjaival.
A társasház a cég kérésére határozatot hozott, hogy átveszi a felújítási munkákat. De a bíróság az én keresetemre megsemmisítette a határozatot igazságügyi szakértő szakvéleményére alapozva. (Egyébként csak a vak nem látta, hogy nem végezte el a munkát.)
A szerződés mellett van egy másik szerződés is: ráépítéssel vegyes adásvételi szerződés. A tetőteret kapja a munkák fejében. Viszont azóta semmit nem csinált. Sőt, azóta a társasház egy új határozatában megtagadta a tulajdonjogról való lemondást.
Ezután megszűnt a cég, viszont a megépített két lakás megkapta a használatbavételi engedélyt. Laknak is benne. És a lakások várományosai megbíztak egy ügyvédet, hogy győzze meg tulajdonosokat egyenként, hogy adják át a tetőteret. Én vagyok az, aki ennek ellenáll. Közben készítettek egy társasházi közgyűlésről egy jegyzőkönyvet. Nem volt gyűlés, nem hívtak meg, nem is tudtam róla, csak az ügyvéd küldte el nekem a jegyzőkönyvet, hogy na most már én is írjam alá. Ezt a "közgyűlést" azonban a bíróság megsemmisítette.
Nos bepereltek jognyilatkozat pótlása végett, vagy ha nem megy, közös tulajdon megszűntetése céljából.
(Az a gyanúm, hogy ha az ellenérdekeltek ezt olvassák, felismerik az ügyet)

Előkerült még olyan irat is melyben a cég az egyik várományos javára átengedi a lakást. És léteznek adásvételi szerződések, melyben a cég eladja a lakásokat (melyeknek soha nem volt tulajdonosa.)

Ehhez hozzátartozik még, hogy a tetőtér egy részét kiváltottam készpénzért mégpedig, sokkal nagyobb összegért, mint a terület aránya az egészhez képest (1/4-ét az összeg 60%-áért). Az ig. ü. szakértő kiszámolta volt, hogy ahhoz a kevés munkához, amit a cég csinált a mi készpénzünk is bőven elegendő volt. A társasház többi tagja egy fillért nem fizetett.
Köszönettel
Bellicus

Természetesen én is az egyik tulajdonostárs vagyok.
Bellicus

Ki kell emelnem: a kft a lakásokat saját részére MEGCSINÁLTA, a társasház felújítását ELHANYAGOLTA.
Még most is isszuk a levét, vagy inkább most kezdjük inni: vízelfolyás, áramszámla kiegyenlítetlen, víztartozás milliós nagyságrendű, ami egy villaház esetén egészségtelenül nagy.
Köszönettel
Bellicus

Tehát azt kell kérdeznem, hogy megszűnt-e a szerződés?
Akkor ezt kérdezem:
Ezek a szerződések megszűnek? Vagy van rá esély, hogy megszűntek?
Köszönettel és tisztelettel
Bellicus

• Kiegészítem, hogy a perbe becsatolták az adásvételi szerződéseket a várományos felperesek. Az egyik szerződés a cég megszűntére adott biztosítékot: a cégtulajdonosok saját vagyonukkal garantálják a kár megtérítését.

Ez nem az a tipikus távgyógyításos eset.

Szép kis történet.
Erősen csalásszagú is.

Csatlakozom, sok jogász álma ezt csócsálgatni, mert tanulni lehet belőle, de nem Don Quijote-harca egyedül, ez szakszerű képviseletet igényel.

Nincs rá keret.
De azért kérem a tisztelt jogász fórumozókat, hogy a szerződés megszűnésének lehetőségéről az ügyünkkel kapcsolatban mondjanak valamit.
Kell a lelkierő a szélmalmok ellen. (Az igazi Don Quijoténak több önbizalma volt, mint nekem)
Bellicus

A szerződés megszűnésének egyes esetei
Ptk. 319. § (1) A felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik vagy felbonthatják.
(2) A szerződés megszüntetése esetében a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár.
(3) A szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.
Ptk. 320. § (1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja.
(2) Az elállás jogát a felek bánatpénz fizetése ellenében is kiköthetik; a bíróság a túlzott mértékű bánatpénz összegét mérsékelheti.
(3) Nem gyakorolhatja a szerződésen alapuló elállási jogot az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni.
Ptk. 321. § (1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás a szerződést megszünteti.
(2) Ha a felmondás nem azonnali hatályú, a törvényben vagy a szerződésben meghatározott felmondási idő elteltéig a szerződés fennmarad.
Ptk. 322. § Megszűnik a szerződés, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett. A szerződés megszűnése harmadik személy jogait és kötelezettségeit nem érinti.
Ptk. 323. § (1) A kötelezett halálával a szerződés nem szűnik meg, kivéve, ha csak személyesen teljesíthető szolgáltatásra irányult.
(2) A jogosult halála akkor szünteti meg a szerződést, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő eltartására irányult, vagy kizárólag az ő személyes szükségleteinek fedezésére lett volna alkalmas.

V.ö.: "Küldjenek már egy anatómia atlaszt; ugyanis vakbélgyulladásom van, és nincs rá keret, hogy orvossal vetessem ki azt a féregnyúlványt."

Akinek vagyoni, jövedelmi helyzete nem teszi lehetővé, hogy ügyvédet bízzon meg a jogi képviselettel, az a kormányhivatal igazságügyi szolgálatától kérhet támogatást, amellyel jogi segítő szolgáltatását veheti igénybe.

Köszönöm KBS-nek a tanácsokat.
Nem vagyunk annyira szegények, hogy megkapjuk a szegényeknek járó ügyvédet, de annyira gazdagok se, hogy ügyvédet fogadjunk.
Volt egy esetünk, alperesek voltunk, amikor ezt megtettük, sok-sok tárgyalás nap elvitte a megtakarított és a kölcsönbe felvett összes pénzünket. Mi lett a vége? A felperes egy fellebbezés és új eljárás után elállt a pertől, a bíróság pedig megítélt nekünk - hát mit mondjak - annyit, hogy aznap taxival utaztunk haza.
E permegszűnési esetekből azt szűröm le, hogy e szerződések nem szűntek meg, de a kft - nem létezvén - mostantól képtelen arra, hogy teljesítsen.
Rambo is összevarrta a kifeslett hüsa fölött a bőrt, hát én is ezt teszem.
De azért köszönöm.
Bellicus