Tisztelt fórumozók,a következő témában kérném segítségüket.
Ügyvéd kifizetése.
Idézet az ügyvédi megbízásból.
„…képviseletemet ellássa munkáltatóval,illetve biztosítóval szemben.
Az ügyvédi képviselet(megbízás)díját a felek a következőképp határozzák meg:a megbízási díj a munkáltató/biztosító által xy.-ft(a megbízásig elért) felett kifizetett összeg 50%a.A kifizetendő összeget az ügyvéd letéti számlájára utalják.Amennyiben a munkáltató/biztosító peren kivül vagy perben költséget térít meg,úgy annak részét képező ügyvédi munkadíj a Megbízottat illeti meg. Amennyiben a Megbízó a megbizást azelőtt felmondaná,hogy a munkáltató vagy a biztosító a kártérítés összegét kifizetné,úgy a megbízott a követelt kártérítési összeg 20%-ára jogosult a felmondás időpontjában(ügyvédi munkadíj címen)“.idézet végei.Az árat nem én,hanem az ügyvéd szabta.A vizsgálat szerint a balesetben vétlen voltam,felelősség nem terhel,valamint a biztosító is elismerte a sérűlés maradandó mivoltát,mivel mást nem tehetett.
Továbbá az előzőekhez tartozik még,hogy az ügyben az ügyvédnek semmit nem kell bizonyítani,csak a megítélendő összeg nagyságát.Természetesen előzőleg tájékozódtam az elérhető összegről,ami 2–6 millió ft a sérülés nagyságától függően.Mivel nem vagyok mohó,beértem volna jóval kevesebbel is,de a biztosító ajánlata a legalacsonyabb összeg felét sem érte el.Az is kérésem ellenére(nem vagyoni kártérítés)vagyoni-és nem vagyoni kártérítés volt,ahol még az arányt sem közölték velem.Már első ajánlatuk sem volt reális,mert ha az lett volna,nem emelték volna meg a kifizetendő összeget 25%-kal ímélemet követően.Mivel közöltem levelemben velük,hogy nem megfelelő ajánlat esetén jogi utat veszek igénybe és annak költségeit rájuk hárítom,ebből eredően nem nekik kellene fizetniük az 50%-ot is ,mivel az nekem költség?Továbbá ki kell e fizetnem az ügyvédnek a kiharcolt összeg 50%-át,ha abban benne van az ügyvédi költség,és az én költségem is,vagy le kell vonni az összegből a költségeket,és a maradt összegből kell kifizetnem az 50%-ot az ügyvédnek?
Köszönöm a válaszokat.
Fizetési meghagyás S.O.S.
Béla! A méterrúd helyett elég lenne a 1/2 kilogrammos vaskalapács is. Egyébként ezt "szokás" tenni mostanában. A kitöltött fizetési meghagyást elküldik az adósnak. Az meg szegény beijed.
Ki az a "követeléskezelő"? Ügyvéd vagy ügyvédi iroda, vagy más?
Helyesebb nem foglalkozni vele. Ha alapos a követelés, akkor vigye bíróságra (az, aki a követeléskezelőt megbízta a behajtással), onnan fogsz kapni hivatalos fizetési meghagyást. (amit nem kötelező elfogadnod, ellentmondhatsz ha igazadat bizonyítani tudod)
Fizetési meghgyást csak bíróság bocsáthat ki. Az összes körmét kellene leverni méterrúddal annak az ügyvédnek, amelyik ilyen trükkhöz folyamodik.
Illetve nem elképzelhetetlen, hogy itthon is tudod intézni, csak nem írtad le, milyen ügyről van szó.
köszönöm:)
Európai fizetési meghagyást lehet benyújtani a romániában illetékes bíróságon. (Tegnap tanultam.)
Sziasztok !
Azt szeretném kérdezni, hogy külföldi cég ellen ( esetemben román) milyen módon lehet, vagy lehet-e beadni meghagyást? Illetőleg érdemes-e? Ha nem van más út, hogy behajtsuk a pénzt?
A válaszokat előre is köszönöm.
Az. Az általam példálózva felsorolt bizonytalanságokat is épp az okozta, hogy felhatalmazták a titkárokat, fogalmazókat az fmh. intézésére. Viszont nem adtak nekik mellé semmiféle útmutatást. Így aztán, amit egy rutinos bíró - a maga felelőtlenségében* - simán átengedett volna, abban ők hiánypótoltattak. Tulajdonképpen nem is nagyon tehettek mást, amíg nem szóltak nekik, hogy nem kell.
Kezdetben a közjegyző adminisztrátora is bizonytalan, ezért szőrözős lesz.
*Nem a szó rossz, hanem a 'főnöknélküliség' értelmében.
Ugye, senki nem gondolja, hogy a közjegyző urak, hölgyek fognak bíbelődni a papírokkal?
A késedelmi kamatnál a Ptk. 301-re hivatkoztam, ezután már alig várom a hiánypótlásra történő felhívást..
Azt hiszem jobb a naivitást minél előbb levetkőzni:)
Egy intézményben, amely többéves gyakorlattal rendelkezik dokumentumtartozások visszakövetelésében azt csinálják, hogy rutinosan egy pár pontos nyilatkozatot is csatolnak az fmh-hoz, amiben előre kifejtik a múltban már gyakran felmerülő vitás értelmezési kérdésekre adott válaszokat. Állítólag ez döntő többségben bevált..
Reméljük nyártól a közjegyzőkön keresztül könnyebben mennek majd a dolgok,bár ez lehet, hogy megint naivitás..
Hehe. Tudod, hány olyan dolog van, amely nem bír az ügy érdemére befolyással, mégis hiánypótlási ok?
Mondok néhány példát:
- A kamatidőszakokról (amelyek egyébként magán a fizetési meghagyáson szerepelnek), töltse ki a pótlapot.
- Kifejezetten tüntesse fel, hogy a bt. beltagjának kötelezését a bt. beltagjának mögöttes felelősségével kéri kötelezni.
- Pontosan jelölje meg, hogy a késedelmi kamat mértékét a Ptk. 301/A. § mely bekezdésére alapozza. (Csak a 2. bekezdés szól a mértékről.)
- Jelölje meg számszerűen a késedelmi kamat mértékét a Ptk.-r való hivatkozás helyett.
- A számszerűen megjelölt késedelmi kamatmértéket javítsa Ptk. hivatkozásra. (Merthogy a következő félévben már nem annyi lesz az annyi.)
És így tovább. Ahogy a nagy bölcs mondta: "ezeknél améheknél soha se nem lehessen tudni..."
Köszönöm a gyors választ, sajnos sejtettem..Abban reménykedtem csak, hogy a kérelmezői keltezés nem lényeges abból a szempontból, hogy megírom és keltezem az fmh-t, de csak két hét múlva adom postára valamilyen okból, tehát a rögzített időpont az ügy szempontjából nem bír érdemi jelentőséggel.
Azt hiszem legközelebb a keltezéssel kezdem:)
Szigorúan véve hiánypótlási ok. A gyakorlatban az egészségesen lusta bíró ráír egy keltezést, és kibocsátja; az ifjú titán titkár vagy fogalmazó viszont úgy hiánypótoltat, hogy csak úgy suhog.
Sziasztok!
Szerintetek feltétlenül visszaküldi a bíróság hiánypótlásra az fmh-t, ha a kérelmező oldalán a keltezés nincs kitöltve, de a csatolt illetékmentességi nyilatkozaton szerepel a feladás dátuma?
(Sikerült hiányosan kitöltenem életem első fmh-ját , amit persze a postára adás után a gépemen azonnal észrevettem.)
Üdv.
Persze, perelhetek... 2-3 év, és talán lesz belőle valami... Én megértettem ezt elsőre is, csak nem túl csábító a gondolat, hogy a 4-5 hónap alatt "ellopott" pénzemet behajtással együtt 3-4 év alatt talán visszaszerezhetem. Jó, bocsánat, nem biztos hogy jó fórumon hangoztattam a magyar jogrendről és"demokráciáról" alkotott - nem túl pozitív - véleményemet... Csak elég elkeserítő, hogy tisztességesen élő állampolgár lévén először fordulok a joghoz segítségért, és azt látom megint hogy az jár jól, aki semmilyen - sem állampolgári, sem egyéb - kötelezettségét nem teljesíti. Ilyenkor fordul a károsult más eszközökhöz, még akkor is ha csak a pénze felét látja viszont, de azt valószínűleg belátható időn belül.
Üdv
miért kell személyeskedni? ...
„bben a fene nagy demokráciában nem lehet ezt jogilag megoldani.”
De meg lehet. Perelhetsz. De ha ezt negyedszerre sem fogod megérteni, akkor el foglak küldeni melegebb éghajlatra.
Érdekes vita alakult ki.
Igen dr KTK., pont ezt szerettem volna kidomborítani, hogy a Magyar Posta milyen jogkörrel van felruházva, és milyen felelőssége van egy ilyen esetben. Az nyilvánvaló, hogy a kedves "ügyfeleim" miért nem jelentik és jelentették be a lakcímváltozást. Engem egy szabálysértési ügy miatt azonnal elővettek ezért is, mondjuk én tényleg nem tudtam volna bejelentkezni, mert a tulajdonos moszkvában él. Mindegy, kifizettem a bírságot. Egyébként amikor megjött a határozat az első ügyről, akkor feljött a postás (nem szokott..), életemben nem találkoztunk még egymással, és megkérdezte hogy át akarom-e venni, vagy küldje-e vissza azzal hogy "nem ismert". Szóval ennyit a felelősségről, meg a jogkövetésről.
Amúgy összefoglalva a vitát, úgy látom hogy dr KTK. is látja, hogy van valami bibi azzal a gyakorlattal, amit KBS körülírt. Vagyis úgy néz ki, hogy ebben az esetben KBS szerint jogszerűen járt el a Bíróság, viszont a gyakorlat nem minden kritikán felüli.
Egyébként abban az esetben, ha megtudom hogy pontosan hol laknak most, beadok egy új fizetési meghagyást arra a lakcímre, viszont a posta megint nem fogja kézbesíteni, hiszen biztos hogy arra a lakcímre sem lesznek bejelentve, és nem fognak név szerint szerepelni semmilyen nyilvántartásban. Akkor meg a KEHK-től sem tudok igazolást kérni, mert hivatalosan ők nem is laknak azon a lakcímen.
Szóval nagyon úgy néz ki, hogy ebben a fene nagy demokráciában nem lehet ezt jogilag megoldani.
Mindenesetre szerintem beadom újra az elsőt, ha visszaküldik "nem ismert" jelzéssel a határozatot, akkor mellékelem - ha megkapom - a KEHK álláspontját, kiegészítve egy kérelemmel a szabálytanaság megállapítására és meglátjuk, hogy mit mutat a gyakorlat.
Mindenesetre már kézbe vettem tegnap a dolgot más irányból is, de azért köszönöm a segítő tanácsokat.
Remélem hasznosnak fog bizonyulni,
Szép napot mindenkinek
pont így gondoltam :)
Bemész, és kikéred az aktát. Abból látni fogod, hogy kiküldték-e már a meghagyást a kötelezettnek, visszajött-e a tértivevény, ellentmondott-e, esetleg jogerős a meghagyás stb.
dr.KTK
Köszönöm!
Még egy kérdés:
„ilyenkor megér egy misét iratbetekintést kérni a bíróságtól”
Milyen iratbetekintést? Még csak a fmh benyújtása történt meg.
Ne essük túlzásokba, és ne dramatizáljuk a kérdést. Szó nincs arról, hogy mi a magasabb meg mi az alacsonyabbrendű.
A nyilvántartás elvileg mindenkinek tartalmazza az aktuális lakóhelyét és tartózkodási helyét. A nyilvántartás adataihoz számos esetben jogkövetkezmény kapcsolódik, így például az aktív választójog tekintetében, a hatóságok, bíróságok illetékessége terén.
Olyan jogkövetkezményt azonban, hogy a nyilvántartásban szereplő lakó- vagy tartózkodási helyre címzett küldeményt kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha "ismeretlen" vagy "elköltözött" jelzéssel érkezik vissza, egyetlen jogszabály sem állít fel.
A kézbesítés alapvetően ténylegesség. A tisztességes eljáráshoz fűződő jogok megkövetelik, hogy az, akivel szemben eljárás indul, erről tudomást szerezzen, módja legyen az eljárásban részt venni, érdemben védekezni. Ennek nyilván feltétele a kézbesítés. Bírósági (és hatósági) iratok esetén a törvény kézbesítettnek tekinti azt a küldeményt, amelynek átvételét a címzett megtagadta vagy amelyet a postán az értesítés ellenére sem vett át. Ezek a magatartások ugyanis súlyos nemtörődömségről, az eljárás hátráltatásának szándékáról tanúskodnak. De még ezekre az esetkre is meghagyja a törvény annak lehetőségét, hogy a címzett megdöntse a vélelmet, illetve a kézbesítés szabálytalanságát bizonyítsa.
Kétségkívól hanyagság az is, ha valaki elköltözésekor addigi lakó-, tartózkodási helyét nem törölteti, az újat nem jegyezteti be. Ha azonban emiatt sikertelen egy küldemény kézbesítése, ott a kapcsolat nem közvetlen. Nem lehetne azt állítani, hogy a címzett azért tűnt el, hogy a konkrét ügyben nem jusson el hozzá a küldemény. Annál is inkább, mert ily módon az igényérvényesítést megakadályozni nem is tudja, hiszen a per a távollétében is lefolytatható ellene.
A bíróságok gyakorlata ebben a vonatkozásban nem jogszabályba ütköző, épp ellenkezőleg, majd hogynem pozitivista.
De lege ferenda mondhatod, hogy a lakcímnyilvántartó adataihoz ilyen szigorú jogkövetkezményt kellene kapcsolni.
Vagyis a Magyar Posta kézbesítői által küldeményre írt „elköltözött“, a „címzett ismeretlen“ jelzés magasabb rendű, mint a közhiteles hatósági nyilvántartás?
Félreértés ne essék, nem vonom kétségbe, hogy a bírósági gyakorlat az általad leírtakat alkalmazza - ha lejjebb olvasod a beírásokat ezt egyszer sem tettem -, hisz tényleg azt teszi. De ez nem jelenti azt, hogy ez a gyakorlat ne lenne hibás, vagy jogilag helytelen...
Pedig egyértelmű: csak akkor áll be a kézbesítési vélelem, ha a küldemény átvételét a címzett megtagadta vagy nem kereste. Ez pedig az "átvételt megtagadta" illetve "nem kereste" jelzést jelent. Más esetben, így az "elköltözött" és a "címzett ismeretlen" jelzéssel visszaérkező küldeményekre a kézbesítés megtörténtét vélelmezni nem lehet.
A PP. 99. § szép, hisz kimodja, hogy a bírósági iratokat a posta kézbesíti, de olyan jogkört nem kapcsol a postához, ami kétségbe vonná a lakcímnyilvántartó adatait. Vagy te olvastál benne ilyet?
A kézbesítés szabályossága érdekében nem mindegy, hogy a címzett nem lakik a lakcímen, mert a lakcím maga volt helytelen (vagyis nem a bejelentettnek megfelelő) és ennek eredményeképpen cím hiányában az fmh kibocsátása nem lehetséges,
vagy pedig a cím helyes csak éppen a címzett a küldeményt nem kereste (erről rendelkezik a Pp. 99. §). Utóbbi ugyanis - ebben talán egyetértünk - beálltá teszi a kézbesítési vélelmet...vagyis az fmh kibocsátása előtt nyitva a lehetőség.
A kézbesítőknek viszont gyakorta a kettő közti különbség tök mindegy, vagy mivel "haverok vagyunk a címzettel hát ráírom, hogy nem laksz itt"...
Így a 99. § nem elég nehéz, mert nem erről szól...